Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-20 / 273. szám

ÉSZAK-MAGYAROK SZAG 4

Két esztendővel ezelőtt' — Vallatják Abaújvár sáncát címmel beszélgetést közöltünk. amelyben Gádor Judit, a miskolci Herman Ottó Múzeum régésze az abaújvári ásatá :-,król szólt. 0 vezette és vezeti napjainkban is a hajdani ispánsági székhely, Abaújvár vármaradványainak ásatását.

Az abaújvári vár építésére közelebbi adat ma sincsen. Kézai Simon XIV. századi krónikája szerint Aba Sámuel király építette. A korai időkben Üjvár megye ispán- sági székhelye volt, s egyben espercsségi székhelyül is szolgált. Az Aba nemzetség nem- zettségíői központja — feltehetően — eredetileg Szína iiatárában volt, de a vármegyék kialakulásánál a jobb hely kínálkozott ispánsági székhelynek és így lett Újvár. Ma torta alakú várhalom, földsánccal, alakja megközelítően kör' alakú, több egyenes oldalrésszel, átmérője 243 méter, területe 3,9 hektár. Külső oldala a község házaitól körbeépült, és emiatt rongálódást is szenvedett. 1975. végéig a sánc belső felél vizsgálták meg.

©

A várbelső mezőgazo'u.á- gi művelés alatt áll és a mezőgazdasági munkák közben egykori település nyomai kerültek elő: XII—XIII. századi kerámiák, megmunkált kövek. Ennek feltárására 1976-ban folytatódtak az ásatások, sőt a Nehézipari Műszaki Egyetem geofizikai tanszékének segítségével geofizikai mérések előzték meg a régészek munkáját. A geofizika az archeológiái kutatások segítőtársául szegődött, és igen nagy mértékben megkönnyítette a munkát, hiszen most már csak ott ásatnak, ahol a geo- elektromos és mágneses módszereiddel kimutatható, hogy meghatározott mélységekben a föld rejt valamit. A tavalyi kutatások nem kevés eredménnyel jártak, emberi csontvázak, faragott kövek, megszenesedett ,fa, megpörkölt gabonaszemek, vasszerszómok és szegek bukkantak elő, sőt előkerült egy falmaradvány a sírok között, amely a vár belső templomának jelenlétét sejtette.

Az ásatások természetesen 7977-ben is folytatódlak, és mint Gádor Judit elmondta, 1976-ban 584, 1977-ben 69

sírt tártak fel, és a két év munkájával magát a templomot. A már említett geofizikai mérések segítségével, illetve a geofizikai mérések javalta területen 1977-ben újabb kutatósávot nyitottak, és itt került elő a templom szentélyének nagyobb része és a templom hajója. Az 1976-os templomfeltárást, amelyet korábban visszatérnének, újra feltárták, hogy az egész templom együtt látható legyen. A most záruló évben a cél a templom teljes feltárása volt, így került elő a már említett 69 sír is. Temető még feltehetően van a környező parcellákban, de azok feltárása idő és pénz kérdése, s igen nagy a terület. A várbelsőnek még mindig egész minimális részét tárták fel. 1976. őszén geofizikai mérést végeztek további 100x120 méteres területen. A felmérés kimutatta, hol nem érdemes kutatni, de például egy kisebb dombos részen sok leletet mutatott ki. Ebbe esett bele a templom területe is. Ahol a mérés a templomot sejtette, három szintben finomított mérést végeztéi;, s az kimutatta a templom tájolását. fekvését olyon pontossággal. hogy az a felszínen is kirakható volt kövekből. Ez roppant megkönnyítette az ásatást, A la- lalc a méréseknek megfelelő helyen kerültek- elő. lényegileg nem volt felesleges ásatás. Napjainkra a vár- belső temploma egészében ismeri lett.

Gádor Judittal a templom keletkezéséről, illetve a leletekből kiolvasható következtetésekről beszélgetünk.

— A templom keletkezési körülményeire még nincs adat — mondja Gádor Judit. — Az eddig ismert ispánsági székhelyeken a templom mindig a várfalon kívül volt. Nem érdektelen az sem, hogy Abaújvár falu ma is funkcionáló temploma középkori gótikus épület, feltehetőleg olt lenne keresendő az espercsségi székhely, de ott még nem folyt semmiféle kutatás, amely ezt a feltevést igazolná, vagy bizonyítékkal szolgálna* van-e, nines-e e falusi templomnak románkori alapja. Kérdés, hogy a vároelsöben\ most előkerüli románkori templom lehetett-e espercsségi székhely. Annak ugyanis kicsinek tűnik, falusi templomnak viszont nagy. Az eddig feltárt korábbi temetői lelet a XI—XII. század tájáról való, a legutolsó a XV. szazadból. A templom belső gödreiben Árpád-kori pénzt találtunk, de ezek, valamint egyéb leletek a templom korára vonatkozóan még nem nyújtanak biztos támpontot, további kutatásokat igényelnek.

A templomról még a következőket mpndja el Gádor Judit:

— A templom körülbelül egyméteres falvastagságú. A hajó belső szélessége hét, hossza tizenhat méter a szentéllyel együtt. A szentély átmérője körülbelül négy méter. A szentély szintje magasabb volt, mint a hajóé, megtaláltuk a lépcsőket, illetve a háromból kettőt, és a kőpadló egy részletét. Találtunk olyan pillérmaradványokat, amelyek feltehetően a karzatöt tartották, de az is lehet, hogy ezekre támaszkodott hajdan a torony. Az is kérdés, hogyha, a vár a XIV. század feléig volt ispánsági székhely, vajon miért temetkeztek oda a XII. századtól a XV. századig. További kérdés, hogy mikori pontosan a templom, esperességi székhely volt-e, és mi volt a maga korában a történelmi-társadalmi funkciója? Ezekre a kérdésekre a további kutatómunka adhat majd választ.

Gádor Judit négy éve foglalkozik Abaújvárral. Egyéb munkái mellett ez jelenti legfőbb tevékenységét, és ez tölti ki minden idejét, ez köti le gondolatait szabad idejében is. A további kutatásokról mondta:

— A geofizikai kutatások további olyan adatokat mutatnak, amelyek ásatás esetén korábbi lelepülésnyo- mokat tárhatnak fel. Már eddig is találtunk sírokat korábbi „ szemétgödrök helyén. Kerámia- és állatcsonl- maradványok, sarlók, égésnyomok, malomkövek voltak a sírok körül, de ház-, illetve egyéb településnyomok még nem.

©

Mi lesz a várható további sorsa Abaújvár várának? Egyelőre nyitva hagyják a templomot, elsősorban a szakma számára, hogy. több- rendbeli vizsgálódás után dönthessenek, mi legyen a sorsa. Romkertel létesítsenek, turistalátványosság legyen? És természetesen folyjék tovább a vár belső feltárása? Már napjainkban is igen so]; látogatója lenne, sőt akad is az eddig feltárt leleteknek. Turisták, üdülök csoportosan keresik fel, de megközelítése csak magántelkeken keresztül lehetséges. Tulajdonjogi kérdések, anyagi problémák vetődnek fel. Persze a további hasznosítás . nem a tudományos élet dolga elsősorban. A kutatás minden bizonnyal tovább folyik, de eredményeit közkinccsé tenni, illetve annak módját keresni már ma feladat.

Benedek Miklós

1977. november

Féja Géza:

1934-ben történt. Hatvány Lajos egy könyvet nyújtott át, Ha hív az acélhegyű ördög volt a címe, vidékies külsőt viselt, eléggé sok sajtóhiba volt benne. Nagyváradon jelent meg, és Ady Endre ottan írt újságcikkeiből adott hevenyészett gyűjteményt. A könyvet mégis kézről kézre adtuk, nem csupán azért, mert Ady ,írta, de a kötet egészen új, eddig alig ismert oldaláról mutatta meg a költőt'. A liaíal újságírót hozta elénk, aki „diákéveit” éli, napról napra csaknem tele ír egy vidéki lapot, és minden írása bizonyság. nogy nagy pályára készül. Úgy írt, mintha valamelyik város vezető napilapját bízták volna reá. Mintha újjá akarna teremteni egy ország t. Mintha a honi ügy egyértelmű volna a nagy egyetemes kérdésekkel. Versei még közepesek voltak, sőt, olykor a közepes színvonal alatt vesztegeltek, de közírása már a legjobbak közé emelte. Mit bánta ő, iiogy vidéki lapba ír. Megmutatta, hogy miként kell a teljes igazságot megírni, és önmagát, adni maradéktalanul, szüntelen égve. életerejét pazarolva. Hívta „az acélhegyű ördög”, és a vidéki szerkesztősé« sivár szobájában nap mint nap ontotta az izgalmas publicisztikát, bizonyságot tett, hogy a közírás is alkalom lehet remekek írására.

Az újságírás akkoriban fölötte jó „iskola” volt. Olyan írók kezdték újságoknál a pályájukat, mint Ivánéi Ödön, Gárdonyi, Krúdy, Móricz, Ady, Bródy, legtöbbje hosszabb időt töltött vidéki lapnál, mint Mikszáth, de akadt, aki a fővárosi sajtó mellett már beérkezetten :s hű marad; vidéki lapjához, mint Tömörkény többek között. De végül is miért gyakorolt jótékony hatást az elinduló íróra az újságírás napi „robotja”? Mert ez a robot többek között szabadságot és látókörének tágulását jelentette. Mindenről írnia kellett, ezáltal egyre tágult érdeklődése, és a „kis” vidéki lapban olykor szabadabban nyilatkozhatott meg, mint a különféle pártok és érdekcsoportok szolgálatában, álló tekintélyes f ivárosi újságokban. Adynak sikerült Nagyváradon megtalálnia Fehér Dezső lapjában (Nagyváradi Napló) azt a helyét, ahol gátlások nélkül írhatott, „szabad omlás” volt a jussa, s ezáltal a nagy költő megérlelődhetett benne.

Ady publicisztikái, miként egymás után megjelenő kötelei igazolják, irodalmi művek, mivel igénnyel írta őket, életművének szerves részét alkotják. Költészetét is akkor értjük meg igazán, ha újságcikkeit magunkba fogadjuk. Ady a bizonyság, hogy miben rejlett az újságírás másik jótékony hatása az irodalomra. Nem engedte az írót elefántcsont- loronyba hyzódni, „elvonulni”, „kivonulni”, merőben

növekedett, ezért írta, írhatta joggal, nemsokára nagy özéleti verseiben, hogy az cfrszág megérett és felkészült a forradalomra. Menet közben, munka közben, az élet sűrűjében mérte meg a nép és az ország „hőmérsékletét”.

watvany Lajos 1934-ben nem csupán Ady újságcikkeinek Nagyváradon megjelent gyűjteményét adta át,

is»#*

■

egyéni világba húzódni, „el- legenedni”. Az újságírás a napi életbe, a hol forró, hol hátborzongató valóságba kényszerítette az írót. Megismertette a tényleges társadalommal, az igazi problémákkal, állásfoglalásra kényszerítette, közösségi emberré avatta. Ez a folyamat pedig a századforduló idején Ady Endre újságcikkeiben ment végbe leglángolóbban. Néha valójában attól kellett tartani, hogy lángot vet, a papír. A közösségi hevület Adyban íorradalpnivá

Beck Ö. Fülöp Ady portréja

de biztatott, hogy szerkesz- szek bővebb és Ady forra- dalmiságát a maga teljességében megmutató gyűjteményt. Meg is csináltam „Jóslások Magyarországról” címen.‘Előbb azonban lázas hónapok következtek, nap mint nap -vastag, régi újság- kötegeket, folyóiratok évfolyamait lettek elémbe a könyvtárba: a Nagyváradi Naplót, a Budapesti Naplót, a Pesti Naplót, majd a Huszadik Század, a -Figyelő, a Nyugat és a_ Világ került sorra. Gyűjtöttem, még jobBorsos Miklós illusztrációja

J

óba, a kőtörő, éhesen őaöngött a városban, hol havas tetőkön zászlók lengedeztek. Sebes, kék. bütykös ujjait káromkodva ropoghatta, s ment, amerre az emberek siettek. Egyszerre a kastély aranyos kapuja előtt állott sok emberrel együtt Jóba. A cifra kapun : Mull be a nép. s Jóba azt hitte, hogy álmodik, ö is bemehetne <a virágok és szeAdy Endre:

jóba, a

líd őzek közé? Micsoda boszorkányság ez ezen a furcsa téli reggelen? Elnézte; ó hányszor ő már messziről, alázattal ;t a csodakertet. És ejnye, bizony ott bent cigányok muzsikálnak. Űj és új emberek jöttek, rongyosak is. Jóba állott a kapun lovül na-iy. beteg, tehetetlen bámészkodással. Egv sereg rongyos száguldott el mellette. Egyik megnézte Jóbát, s száguldóban reá kiáltott.-7- Nini, a ősegei Jóba. hé Jóba. Gyere ha magyar vagy te is.

20., vasárnap

ban lelkesedtem Adyérí . sokat, igen sokat tanú! A, tőle. Végre le kell szál * nunk azzal a gonosz száí

kú és mindig felbubft suttogással, hogy Ady a\ olvasott, és művpttséee r '

olvasott, és műveltsége I nyosnak tekinthető. Nafhi sokat olvasott, a kor müjfY jelentős szellemi és kii<p^' ti mozzanatáról lud<4 vett. az élet előtt telim megnyitotta a lelkét, if: dent befogadott, mért, tett, s eldobott, vagy myö óvá szenvedte érdeme IS |< rint. Nem csupán újságoiEq, vásott, de Bergsont is. ]l.‘ dalmi kritikái ma is W 11

állók, ö írta legkülönb %

............................Ó,S

f

i-tanulmány unkát

i i - oexi luuuan^ univui ' i I ••

nem alkuszik). Ö „fem-ór

fel”, mivel elsőnek mWj ta érdemük szerint: r

Zsigmondot, Krúdy Gj'ir.. é- Tersánszky .1. Jenőt. 1, P

ÉS

Mi

s

Ne

Ah

Ne

M

F

■,F

t Se

»■ Jl ,

legen utazott Szegedre, mo hitet tegyen Tömörkény ( van mellett. Soha nen'Jtv|: vedeít, az irodalomban ^ szellemi életben épp’ mindig a lényegre t» akár a közéletben, a P° kában

Harmadik nagy, egészé re szóló tanítást is Ady újságcikkei. Az at® ^ zálódó. mindig szá” nagy történelmi mozduld ra képtelen társadalmat. Ionosén az írókat arra ijj te, hogy mindig az Eg'|({ nézzék. Egészben gondol!) zanak. Tudta, hogy mi ténik falun, egy nagy no Iának beillő cikke milye" lelmetesen világít. . rne< kivándorlás igazi okait dón Puszta zeren az ünnepet tartottak, meg részelte írni, hogy ezt Ü' te nékik Tápéról a par' „kupaktanács”: „Nem gyünk Pusztaszerre, az 1 ünnepére, nem megyünk Árpád apánk tudta VJ sohase hozott volna ide nőnket. Ünnepeljenek] Pallaviciniek, a WencM|Q mok, a Rákosi Jenők riu. Güntherek”. Ady nyitott s*1 11 mel járta Európát, észre' te, iiogy a bajor paras*' pilóta a magyar nádi] (j falusi házakhoz képest, latlan érzékenysége dent felfogott, ami és a nagyvilágban tént. Szatmár megyében lolán istennyila ütött a vinista templomba, s a gyarok egy fillért sem 'A tak adni újjáépítésére, ' „miért gyújtotta fel a* ten a saját házát?” ugyanolyan szívügye Adynak a városi proleta' tus sorsa

Adynak, a közírónak a i támasztása robbanó erc hatott 1936-ban. Kényé'.' töl akartak megfosztan1 azzal vádoltak, hogy publicisztikájának „exhU1 lásával” a forradalmat _K‘ nőm feltámasztani. Vá® igaz volt, de hiába kis®* teztek ellenszerekkel, vis! hatással, erőszakkal és mis tanúsággal. A törte lem Adyt igazolta.

M

S,

Jóba majdnem vidáf megmozdult. Bemegy ő mert a Kossuth-nótát ha] Bercsi legény volt, aki . ta, s az is csak kőtörő. mi nagy dolog lehet ott Ohé, a grófi kastély bed'1' ti a rongyosokat is. íme. ba is szaladt, amerre a esi legény robogott a fásaival. Éppen a tor'] palota e!é. Zengett, ha'' gott a nagy '*ert:' a ofl

1 rr • • /■/

kotoro

énekeltek. A palota ablal1 hol barátságos, szép an mosolyogtak. Ez egy mennyország, vélte Jobf- kő törő, s hátát sü ttette

nappal. .. hó szikrázott olvadt. Pirosodtak a f® s a cigányok nem fára®' Néha éljenek harsogtak kendőket lobogtattak lapos, városi asszonyok. ba, a kőtörő szédült, n1' ha erős pálinkát ivott vo* Él.ienzett ő is, »c'agott. f dőlt, csak néha nyÖ®' Egyébként ők is legh* szorongtak, a rongyosok. '

I-