Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-13 / 267. szám

*

1977. november 13., vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

\ mezőkövesdi modell

Az ózdi acélgyártók

dicsérete (II.)

iK.

1»

slí

Ü;ül

írül.

jt'

és

itl

;0áit;ejst

>eólg'

11'

3t"|

l —1 csodálkoztak, ami- a közelmúltban a Nyir- háza-Sóstón megrendezel I ellegü mezőgazdasági ki- táson, ezen a kisáruler- ést segítő és eredményeit i'ezeniáló seregszemlén ;it- ijlolták a MÉM elismerő (éltjeit a kistermelés élen- iinak. Megyénkből ugyan- i legjobb „háztáji” gazdák b. mint egyharmada a. tőkövesd és Vidéke Áfész- tartozó községekből ke- 1 ki. Amikor azonban a llítás látogatói eljutottak a tökövesdi áfész részlegé- , megértették, hogy Ta- s Pál, Kada János, Mölül ár Ion, Tari Károly és négy társuk kitüntetése , az egész országnak jó' Iául szolgáló „modellnek” •ó elismerés. A mezőkö- diek tablói, képei, a szemlető számok, grafikonok anis meggyőzően bizonyí- ák, hogy ez a szövetkezet dsárulermelésben, annak 'vezésében, segítésében, a nclt, értékek felvásárlásá- . e nem új, de jelentösé- jez méltó helyre csak nem- t, egész „ágazati” bo- tásában néhány lépésre re jár másoknál.

néhány számmal,

1 is bizonyítani, hogy tartanak Mezőkövesden a hátsó udvarok, pa- porták árutermelési lenek hasznosításá- Az áfész idei összes felmeg fogja haladni 50 millió forintot. Ebből ek szerint 30.3 millió int volt, de az év végére idegy 35 millió lesz a 21 ^csoport csaknem 2000 fiának közös áruértékesíté- l (1970-ben még csak 345 a szakcsoportok tagjai- száma, s árutermelésük érte el a 2 millió íorinAz áfész öt sertéstenyésztő és -hizlaló szakcsoportjának tagjai először 1973-ban értékesítenek számottevő meny- nyiségű. akkor összesen 4400 hízott sertést. 1975-ben már a 7904 hízó értékesítésénél tartottak, s az 1976. évi országos sertéshizlalási ..mélypont” ideién, itt is 5221 hízóra csökkentek, de az idén már újabb csúcsnál tartanak mintegy 9100 hízott sertés’ tud felvásárolni a szövetkezet^

Az országnak dollármilliókat jelentő házinylótenyésztésben is érdemes tanulni a mezőkövesdiektől. A hátsó udvaroknak, kamráknak ebből az exportcikkéből 1972- ben 683 ezer forint értékben 10 400 darabot értékesítettek. Az elmúlt évben már 43 ezer vágónyúlnál tartottak, az idén pedig csaknem 55 ezer darabot exportálnak, ami több, mint 4.5 millió forint árbevételt hoz a kisállattenyésztők „konyhájára”.

A padlásokon, kis dúcokban „termelhető” exportcikket, a galambot, sokáig csak amolyan „dísznek” tartották, s legfeljebb azért, hogy „kéznél legyen a jó levesnek való”. 1974-ben 312 darab húsgalambot már el is adtak tizenegyezer valahány forintért. Á megalakított galamb- tenyésztő szakcsoport tagjai az idén 7000 húsgalambot exportálnak, több, mint 332 ezer forint értékben.

A kiskerti zöldségtermelési, főleg a fólia alatti primőrtermelést minden hagyomány, helyi tapasztalat nélkül kezdte néhány esztendeje szervezni az áfész. A szándékot (javítani a rendkívül rossz ellátáson) mindehki dicsérte, de nagyon kevesen hitlek abban. hogy e hagyományok nélküli ágazatban jelentős lesz e vidéken a kisáruler- melés. És néhány év alatt a mezőkövesdi ..modell” nemcsak megyénkben, de az egész országban követendő, ió példa lett. Az elmúlt évben a zöldségtermelő szakcsoporuágoklól 1 millió 85b ezer forint értékű zöldségei vasul'oltax fel. Az idén, amikor a zöldségárak koránt sem voltak olyan kedvezőek, 4 millió forint körüli a felvásárlás. A korai, íoliás szakaszban például tavai". 339 ezer lej. az idén 513 ezer lej salátát küldtek csau az áfész útján a piacokra, ebből 230 ezrei exportra. Paradicsomból 1976-ban 600 mázsa, az idén 1300 mázsa volt a fel- vásrlás, s uborkából is a tavalyi 320 mázsáról 620 mázsára „futott’ fel e most már egyre szakszerűbben müveit fóliák, kiskertek termelése.

A Mezőkövesd és Vidéke Áfész kisárulermelést segítő, szervező munkája, e ma már több tízmillió forint értékű árut eredményező tevékenysége az egész ágazat korszerűbb irányítási rendszerét is igényelte. Az országban egyedülálló szervezési megoldást valósítottak meg: létrehozták az úgynevezett mezőgazdasági üzemet. A palántaellátástól, illetve a tenyészállat- ellátástól. a szaktanácsadástól a felvásárláson keresztül egészen az értékesítésig, ha kell a tárolásig, mind nagyobb mértékben a feldolgozásig (húsüzem, hűtőtároló, tervezett savanyító és konzerváló) a mezőgazdasági üzem irányítása alatt minden ami a kiskertek, a hátsó udvarok árutermelésével kapcsolatos. •

Eddig is nagyon sokan figyelték a mezőkövesdi „modell” kisárutermelést szervező tevékenységét, s néhány helyen már követték is a példát. A most következő téli hónapok igén alkalmasak arra', hogy mind több fogyasztási szövetkezetből menjenek el tanulni a mezőkövesdiekhez, akik minden eddigi tapasztalatot átadnak, minden „titkot” szívesen elárulnak.

(p. s.)

Gazdagodik az edelényi járás

é*

3'

r

p'

e'

•3>

ftí-3.

é'

í

K"

3'

9

'fi

■V

e'

5

■ó'

0'

0'

1»

r

inamikusan fejlődnek íyénk északi területének, cdelényi járásnak a közli is. Az ötödik öléves 'időszakban 180,7 millió utol fordítanak fejlesztés- 33 százalékkal többel, it az elűző öt évben. Fel- 1 összesen 290 lakás, eb- 16B-at az edelényi bá- szok családjai kapnak. Az szségügyi ellátást javítja id a programban szereplő szségház, és gyógyszertár amint két anya és gyer- cvédelmi tanácsadó léte- se. Tucatnyi új óvoda il különböző községekben, k összesen 440 személye- lesznek. Ezenkívül átad- : négy iskolai tantermet.

tornatermet, négy busztól. egv házasságkötő terít, az. elkövetkezendő évek- jt Előírja a terv egy pnyv íz -tisztítómű 1 é t r e h o - ját. 22 kilométer járda és [ km vízhálózat megéníté- í Az utak korszerűsítésére {millió forintot fordítanak. Hogyan halad az elképzelek megvalósítása? írről volt szó a minap plényben és Bódvaszila- i a községi és nagyközségi [ácsok pénzügyi csoportvezetőinek és gazdálkodási előadóinak összevont értekezletén. Mint azt Dienes János, a járási hivatal pénzügyi osztályvezetője és Kört- vély Sándor tervezési csoportvezető elmondta; az idén is sokat fejlődött, gyarapodott az edelényi járás. A költségvetés 85 millió forint volt, ebből a tanácsi intézmények működését finanszírozták. Fejlesztésre várhatóan 39,2 milliót költenek a 62 községet magába foglaló járásban, többet, mint azt előzőleg terveztél!. Ennek pedig a mintegy 66 000 lakos látja hasznát, hiszen a beruházások — az életszínvonal növelését szolgálják.

Az idén Edelényben 32, Al-, beritelepen 24, Szendrőn 9. Rudabányán 1 lakásba költözhetnek be a lakók. Aggteleken már átadták az anya- és gyermekvédelmi tanácsadót, illetve a hozzátartozó szolgálati lakást. Kurityán- bn jó ütemben épül az általános orvosi, fogorvosi rendelő és gyermekvédelmi tanácsadót, valamint két orvosi és egy védőnői lakást magábaiőglaló egészségház. s a munka a jövő évben fejeződik be. Szendrőn ugyancsak elkészült már az új gyógyszertár, valamint a takarékszövetkezet.

Az 1977. év krónikájához tartozik, hogy Edelény 25 személyes óvodával és egy iskolai napközi otthonnal gazdagodik. Az év közepén felavatott ifjúsági ház egyre inkább beváltja a hozzáfűzött reményeket, s jól szolgálja a fiatalok művelődését. A járás székhelyén új, napi 500 köbméter teljesítményű szennyvíztisztító művet helyeztek üzembe; a járásban a vízhálózat az idén 2.5 km-rel. a járdák hossza 4,2 km-rel bővült. Végül, de nem utolsósorban: megkezdték Bódvn- szilason a két iskolai tanterem" és egy tornaterem kivitelezését. s ezeket 1979-ben vehetik birtokukba a gyerekek.

A jövő évi feladatok is Tja- sonlóan nagyok és szépek. Lakásból például 84-el építenek. ebből 72-Ő1 Albertte- lecen. az éoülő óvodákban összesen 125 férőhelv lesz. Korszerűsítik a közvilágítást Ragályon és különböző községekben megépítenek 1 km vízhálózatot.

K. L.

Ä mínusztó a pluszig

Kirchknopf András üzemvezető

Előző cikkünkben megírtuk, hogy az Ózdi Kohászati Üzemek acélműi gyárrészlege a tervek teljesítését tekintve az idén májusban a mélyponton volt. A tervhez viszonyítva 14 ezer tonna acéllal voltak „adósak”. Ennek számos olyan oka volt, amely az acélgyártás fejlesztésével együttjáró rekonstrukció számlájára írható. Természetesnek tűnik és tűnt is abban az időszakban, hogy a rekonstrukció zavaró 1 hatása negatívan befolyásolta a" termelőmunkát. Több idegen kivitelező vallalat dolgozott az amúgy is nehéz és veszélyes munkaterületen. Az ezt követő vizsgálatok, vezérigazgatói értekezletek és az acélműi dolgozók, kommunisták aktívaértekezlete, emellett azonban számos — elsősorban az üzem- és munkaszervezéssel kapcsolatos — hibát és hiányosságot is feltárt. Ennek megfelelően in ;kedéseket foganatosítottak és a vezetésben személycserékre is sor került. A vezetői színvonal javulásának, a gazdasági vezetés, a párt- és a tömegszervezetek jó együttműködésének, a sokat próbált acélműi gyárrészleg dolgozóinak köszönhető, hogy szeptember közepére korábbi tervlema- radasukat pótolták. Közben felépült és termelni kezdett az új, nagy kapacitású oxigéngyár. Az oxigén belépésével új, úgynevezett oxigé- nes intenzifikálású technológiát sajátítottak el a munkások. Az oxigén belépése lehetővé tette, hogy jelentős mértékben meggyorsítsák , a gyártási folyamatot. Míg a régi technológiával naponta 3200, az újjal mostanában már rendszeresen 3700 tonna acélt állítanak elő. November 10-ig az acélmű négy és fél ezer tonnával terme , többet, mint amelyet a terv időarányosan előirt.

.Tói emlékszem még arra. hogy az év közepén milyen volt a hangulat az acélműben. Girászin András, a magas kitüntetéssel rendelkező brigádvezető most így emlékezik erre:

— Annak idején a rekonstrukcióval járó zavaró tényezőkre figyeltünk elsősorban. Azóta megtanultuk, hogy nem ez a- lényeg.

Csirmaz András művezető

Együtt kell élnünk a rekonstrukcióval, hiszen erre szükség van. Szükség van a népgazdaság, a vállalat és a mi érdekünkben egyaránt. Rájöttünk arra, hogy legfontosabbfeladatunk a rekonstrukcióval járó problémák hatásának csökkentése. És felismertük azt is: ahogyan halad előre a rekonstrukció, ügy lesz egyre jobb a mi helyzetünk is. Fogalmazhatnék úgy is, hogy rosszabb már nem lehet, csak jobb. És ez így is van. Ahogy növekedtek munkasikereink, úgy lett egyre vastagabb a boríték.

Polencsik József, az acélműi gyárrészleg új vezetője egy kimutatást tett elém. Ezek szerint 1977 harmadik negyedévében a dolgozók egy hónapi átlagkeresete közel 1000 forinttal volt magasabb, mint a múlt év hasonló időszakában és közel 600 forinttal volt több havonta, mint az első félévben. Ez az átlag. Girászin András brigádvezető márciusban 4500 forintot, októberben 7000 forintot keresett.

Kirchknopf András, az öntőcsarnok új üzemvezetője még csak 28 éves. A Miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem elvégzése után egy évig gyakornok volt, azután egy évig jelenlegi helyén művezető, majd egy léi évig üzemvezető-helyettes. Most az acélmű és talán az egész gyár legnehezebb és legveszélyesebb részlegének — három és félszáz embernek a vezetője. Rászolgált a bizalomra. hiszen még az olyan régi szakemberek is tisztelik és becsülik, mint Girászin András brigádvezető, akit a többiek Nagypapának szólítanak. Tudásának, munkást tisztelő emberségének, szervezőkészségének nagy szerepe van abban, hogy az acélmű ilyen sikereket ért el. Nem sajnálja a manapság oly divatos, elméleti, kutatói munkaköröket, beosztásokat. Ugyanolyan munkásruhát visel, mint beosztottjai, osztályos társai. Talán csak a felső zsebéből kikandikáló logarléc árulkodik arról, hogy vezető. A fiatal műszaki szakembert egy üstmester és a KISZ-alapszervezet ajánlotta 1975-ben a párt tagjainak sorába.

— Most az a legfontosabb

feladatunk — mondotta, így fogalmazott: „feladatunk!"

—, hogy az új technológiát maximálisan elsajátítsuk, jól tudjuk alkalmazni, hogy az új tecnnológia szinte a vérünkké váljék, és éppúgy rutinszerűen használjuk, mint a régi technológiát. Ezért a munka mellett, azzal együtt még igen sokat kell tanulnunk.

Fontos feladat volt, ma is az és holnap is az lesz, hogy tovább szilárdítsák a munka- és a technológiai fegyelmet.. Szóltunk már arról,' hogy az acélmű az egyik legnehezebb és legveszélyesebb gyárrészlcg. Ezen belül is az öntöcsarnok kívánja meg a legtöbb figyelmet. Szakemberei! véleménye szerint ilyen viszonylag kis, szűk és zsúfolt területen sehol a világon nem termelnek annyi acélt, mint itt. Nem véletlen, hogy a szeptemberben megtartott kommunista aktí- vaértekczletnek egyik legfontosabb mondanivalója ‘az volt, miszerint uz acélműben. az öntőcsarnokban kiemelten gondoskodni kell a munka- és a technológiai fegyelem betartásáról és betartatásáról, a balesetvédelmi szabályok és előírások megtartásáról. Nem egyszerű feladat ez ott, ahol a termelőmunka mellett más, idegen vállalatok is dolgoznak a rekonstrukció megvalósításán. És ez nem egyszerű azért sem, mert itt nem elegendő a szép szó, az agitáció, a propaganda. Itt bizony büntetni is kell! Ebből a szempontból kulcshelyzetben vannak a művezetők, így beszél erről Csirmaz András, öntőcsarnoki művezető:

— Most igen fontos, hogy oktassunk és ha kell, felelősségre vonjunk. Egy-egy művezető keze alá 60—80 ember tartozik. Lényegesen nehezebb a munkánk a rekonstrukció zavaró tényezőivel egyetemben, ugyanakkor a termelés tempója nagy mértékben felgyorsult. Nem népszerű feladat ellenőrizni, és ha kell felelősségre vonni, figyelmeztetni, hiszen az utóbbiaknak an ági kihatása is van. De meg kellett és meg kell tenni munkatársainkkal és sokszc : még barátainkkal szemben a termelés és testi épségünk érdekében.

A rekonstrukció még a jövő év közepéig tart. Az acélműi gyárrészleg dolgozói most azt tartják legfontosabb feladatuknak, hogy az ezzel kapcsolatos zavaró tényezőket a lehető legkisebbre csökkentsék, szűkítsék azt a távolságot, ami ma meg megvan az új technológia és a még h ián'’zó műszaki bázis között. Becsülettel eleget akarnak tenni annak a vállalásuknak. miszerint az idén terven félti 20 ezer tonna jó minőségű acélt adnak a népgazdaságnál!.

Szöyeg: Oravec János Kép: Laezó József

Az önlőcsarnokban