Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-24 / 276. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1977. november 24., csütörtök A Művész Színház A Művész Színházról szólva önkéntelenül is említjük J , Sztaniszlavszkij, Csehov, újabban pedig Jefremov ne- i i vét, s még a színházi világban viszonylag járatlan ] j ember is tudja: a Szovjetunió első számú prózai szín- i i háza. > A Moszkvai Akadémiai Művész Színház — orosz ] i rövidítése MHAT — hazánkban vendégszerepei, s két i 1 estén Miskolcon is láthatja őket a színházszerető kö- J zönség. November 26-án Gelman: Egy ülés jegyző- i i könyve, 27-én pedig Roscsin: Régi szilveszter című ' [ darabját mutatják be. Hagyományok — MHAT módra Ha valahol valamit írnak, vagy beszélnek a Moszkvai Művész Színházról, egy do­log biztos: a „hagyományok tisztelete" kifejezésbe léplen- nyomon belebotlunk. Ez pe­dig nem jó! Ezek a már-már frázissá süllyesztett fogalmak távol­ról sem fedik a neves szín­ház munkáját, törekvéseit, jelenét, de még a múltját sem. Túl egyszerű dolog len­ne Konsztantyin Szergejevics Sztanyiszlavszkij és Vlagyi­mir Ivanovics Nyemirovics- Dancsenko nevével és az ál­taluk kimunkált valóban korszakalkotó, új, egységes színházi stílussal, módszerrel takarózni. Ez ellen tiltakoznak — nem egyszerűen kényelmi, sokkal inkább elvi szempon­tok miatt — maguk a szín­ház vezetői, sőt a színészek is. Az MHAT alkotó módon igyekszik a nagy színházi ősök révén kijelölt úton ha­ladni. Nem szolgai módon át­véve és dogmaként kezeli a két alapító gondolatait, mű­veit, hanem azokat a mai szovjet társadalom jelensé­geihez, igényeihez, .követel­ményeihez alkalmazva, hasz­nosan, korunk emberéhez szólóan tevékenykedik a Művész Színház. Természetesen nem min­dig születnek kiváló előadá­sok. Nem egyszer a nézőtér pusztán azért telik meg, mert Moszkvában bizony kevés a színház és olykor nem kü­lönösebben értékes produk­ciók is mennek táblás ház­zal. Az igazsághoz tartozik azonban, hogy a Művész Színházra ez sokkal kevésbé jellemző, mint mondjuk a Hermolova, a Puskin, a Ro­men, a Szovjet Hadsereg Színházakra. Szóval ilyen a mai moszk­vai Művész Színház hagyo­mánytisztelete. Jefremov, a tékozló fiú Hét évvel ezelőtt hívták vissza a Művész Színházhoz a Szovremenyikből. Két év­tizedes távoliét után tért vissza oda, ahol játszani ta­nították, ahol az előtte vég­ző évfolyamokat még Szta­nyiszlavszkij oktatta, oda, anol mindent áthatott a má­sik nagy előd, V. I. Nyemi- rovics-Dancsenko izelleme. 1949-ben, elvégezve az MHAT mellett működő stú­diót, O. Ny. Jefremov a Köz­ponti Gyermekszínházhoz ke­rült színésznek. Alakításait még ma is — nem túlzás — legendák övezik. Igaz, olyan rendezők keze alatt dolgo­zott, mint Marija Oszipova, Knebel, Erfosz. Az ő egyé­niségükből táplálkozott, az ő segítségükkel találta meg ál­landóan kísérletező, energi­kus önmagát. 1956-ban az MHAT stúdió végzős évfolyamának vizsga- előadását Jefremov rendez­te. Az előadás — Viktor Ro- zov: Örökké élni című da­rabja — fogalommá lett. És Jefremov elérte, hogy új színházat csinálhatott azok­kal a fiatal pályatársakkal, akikkel együtt dolgozott a Rozov-drámában. Egy évfo- lyamnyi lelkes, újra vágyó ifjú csapat: ők voltak a Szov- remenyik, a Kortárs Szín­ház, az akkori • Moszkva avantgarde együttese. Élve­zetes, éles- előadások szület­tek. Maguk köré gyűjtötték a legtehetségesebb fiatal író­kat __ A régi MHAT-osok h álátlannak és szentségtörő- nek tartották az „elvadult” ifjoncokat. Oleg Jefremov majd más­fél évtizeden át irányította a Szovremenyiket, amikor fel­kérték, hogy legyen a hul­lámvölgyben evickélő, a ha­gyományokat rosszul értel­mező Művész Színház főren­dezője. Elvállalta. 43 éve­sen. Az öregek, a nagy idők tanúi bizony idegenkedve fo­gadták. Hosszú időbe telt, Jefremov, Potapov brigád­vezető szerepében. amíg elképzeléseit, terveit, módszereit el tudta fogadtat­ni... Jefremov végül „rendet csinált” a színházban, és te­gyük hozzá — magában is. E két dolog adott lehetősé­get arra, hogy néhány éves MHAT-beli tevékenysége alatt a moszkvai nézők bi­zalma újra a színház felé fordult. Jefremov határozott mű­vész és roppant tudatosan cselekszik. Színészeit arra neveli, hogy mindenért, ami az életben történik, érezze- nek felelősséget, szomjúhoz- zák a beavatkozni akarás vá­gyát, minden tehetségüket segítségül híva, hassanak az emberekre. A tékozló fiú megtért hát, és teljes odaadással szolgál­ja anyaszínházát. A mai szov­jet színjátszás legjobbjai jöt­tek hozzá más társulatokból játszani. Lendülete, varázsa van. Ismeri a társadalmat, és tudja, hogy mik izgatnak munkást, művészt, politikust. Darabjaival, munkáival ne­kik és nekünk válaszol Moszkvában, Budapesten és itt, Miskolcon is. Jetcpct Roscsin: Régi szilveszter című darabjának előadá­sából. Zsignár István: Öreg hazak II Széhely Beilalan-emiéiem . lulajÉnosa Zsignár Istvánt két minő­ségben is emlegetjük: mint rajztanárt és mint művészt. Olykor összevonjuk a kétfé­le elfoglaltságot: művész­tanár, mondjuk róla. Most a tapolcai 29-es számú Általá­nos Iskola tanulóit tanítja. Nemcsak rajzra; a rajzon keresztül a vizuális látásra, az esztétikai élmény befoga­dására is. Tanítványaival szemben igényes, következe­tes — miképpen önmagával szemben is az. A tanítás mindennapi, egész embert kí­vánó kötöttsége mellett, oly­kor csüggedve, néha maga­magában is kételkedve, azért a ceruzát, az ecsetet soha félre nem téve önma'ga Ki­teljesítésén, kifejezésén is munkálkodik. Legutóbb pél­dául — alig néhány hete — a pedagógus képzőművészek VIII. országos kiállításán, mutatták be munkáit a bu­dapesti Fáklya klubban. S itt adták át neki á Székely Bertalan-emlékérmet, ame­lyet a képzőművészeti ne­velésben és a szakszervezeti munkában kifejtett tevé­kenységükért ezúttal mind­össze hatan kaptak meg. Köztük volt... A Nehézipari Műszaki Egyetemen immáron hagyo­mányossá vált a nyílt nap megrendezése. A középisko­lások negyedikeseit látják vendégül ilyenkor, s bepil­lantást nyújtanak nekik az egyetem életébe, képzési rendszerébe. Most — a pá­lyaválasztási hónap kereté­ben, a megyei Pályaválasz­tási Tanácsadó Intézettel karöltve — november 30-án délután rendezik meg az egyetemi nyílt napot, amely­re nemcsak a miskolci, ha­S az emlékérem odakerült a lengyelországi Sosmowiec- ből szeptemberben hazaho­zott emlékplakett mellé. Szűk egy hónapig dolgozott a szocialista országok képző­művészeinek rendezett mű­vésztelepen ... Rengeteg él­ménnyel gazdagodott — mondta. Sokfelé járt az utóbbi idő­ben. Nyáron Fonyódon, Gyu­lán dolgozott művésztelepe­ken ... S közben, a képző- művészeti világhéten Szeren­csen rendezett kiállítást... De nemcsak az elmúlt hóna­pok gazdagok eseményekben. Zsignár két újabb kiállításra is készül. Előbb a Diósgyőri Vasas Művelődési Központ­ban, tavasszal pedig Debre­cenben lépne a tárlatláloga- tók elé önálló kiállítással ... Van hát munkája bőven. De a rá jellemző töretlen hittel' közben azon is töpreng, hogy miként, hogyan lehetne az eddiginél többet tenni a fia­talok esztétikai, művészeti neveléséért..'. A pedagógus énje, bár olykor tiltakozik el­lene, nem hagyja nyugodni. Cs. A. nem a borsodi középiskolák tanulóit is várják. Azokat a fiatalokat, akik az egyetem valamelyik karán szeretné­nek továbbtanulni. A találkozó délután 2 óra­kor lesz a régi főépület első emeletén, a 3-as számú elő­adóteremben. levetítik az érdeklődőknek az egyetem­ről készült filmet, majd dr. Kiss Ervin egyetemi tanár ad rövid tájékoztatást. Meg­rendezik a szokásos mini­fórumot is, amelyen a diákok tehetik fel kérdéseiket. Nézőtéri meditáció November utolsó filmhete kezdődik a mai műsornappal, ideje a rövid visszapillantás­nak. Annál is könnyebb ez, mert az előzetes bemutatón éppen a lengyel Dulszka asszony erkölcse sok figyel­met nem igénylő, szellemi feladványt végleg nem adó képsorai peregnek, vissza le­het hát gondolni az elmúlt hetek filmjeire. A hónap filmbemutatóira a szovjet filmek fesztiválja volt a jellemző, és hosszabb- rövidebb időre valamennyi új szovjet film a premier­mozik közönsége elé jutott, kivéve a filmbaráti körök­ben felújított Panfilov-mű- vet, A tűzön nincs átkelés címűt. A hónap egyéb film­jei között is jelentős hánya­dot foglalnak el a különböző jellegű szovjet alkotások, a most kezdődő hétre is jutott egy — Nyugtalan év —, de általában minden premier­filmet láthattak a miskol­ciak, még ha a lengyel Az elítélt csak egy kismoziban is került vászonra, ott is csak két napra. Nem került viszont a Hevesy Iván Film­klubba az országos program­ban szereplő felújított Berg- man-mű, a Rítus. Gyakorla­tilag hát a miskolci mozi- látogató lépést tarthatott az országos bemutatási, illetve íilmmegjelentetési program­mal. Nézzük hát, mit ígér az utolsó müsorhét? * Rendhagyó módon, már kedden megvolt a premierje a Ki látott engem? című magyar filmnek, amelyet Ady Endre születésének századik évfordulójára készítettek és mutattak be — ezért is volt 22-én a premier! —, s né­hány előadásban még lát­hatja a közönség. A filmmel szembeni fenntartásaink — kritikánk a tegnapi lapban jelent meg — ellenére is ér­demesnek tartjuk a megte­kintésre, de nem kisiskolá­soknak. * Térjünk vissza hát Dulsz­ka asszony erkölcseihez. Gabriela Zapolska műve rég­óta ismerős. A századfordu­lóról való és annak társa­dalmát festő mű színpad­jaink és műkedvelő együtte­seink sokat játszott darabja. A Miskolci Nemzeti Színház 1958 őszén mutatta be és ját­szotta legalább hatvanszor. Ez a magas előadásszám jel­zi a darab népszerűségét is. Témája majdhogynem örök­zöld. A jómódú polgárcsalád léhűtö legényfia és a cseléd­lány között kapcsolat szövő­dik, s ezt a mama is pár­tolja, mert így a fiú legalább otthon marad; majd amikor a kapcsolatnak az eredmé­nye is jelentkezik, az eré­lyes és erkölcsös mama a fiú erőtlen lázadozását hamar san letöri, a lányt pedig véske pénzzel kárpótolva / küldik a háztól. Alapvető ennyi történik Zapolska lH] vében, a film ezt a vék szálú történetkét próbáltai1 dúsítani néhány, a száz- forduló lengyel polgári sadalmára jellemző motív felsorakoztatásával, orfeU! jelenetekkel, a léhűtő, un*j kozó hivatalnokgárda bei«' tatásával, a szóhoz sem papucsférj, Dulszki úr sail tos lázadásával — amik] megtudja, mi történik a M zában, bordélyházba mg —, de a hangsúly tovább is Dulszkiék szalonján, /<1 ven puritánnak hirdetett dj ládi életén van, álszentr güket kívánja vígjátéki M közökkel leleplezni. A flJJ ugyanazzal a képsorral M dődik és végződik, ugya«1 a sanzon hangzik a löki énekesnő ajkáról minők esetben, mintegy jelezve folyamatosságot, s azt, hof múló epizód volt, amit la tunk, Hanka, a meggyaláz], cselédlány eltűnik a színit Dulszkiék és a többiek nek tovább úgy, mint ed#( A Jan Rybkowski rendelj film nem nagy igényű nW ka. Lehet, hogy olyan elv lejthető epizód lesz filmé*: tünkben, mint Zbisek j Hanka esete a korabeli M gyei társadalomban, nw különösebben fel nem vm fel sem háborít, legfelj<E viszonylag jó időtöltést r. lent. * Hz. en ír ha ke tó) ®ll tői htl fii $ Sz, í Vé hti «S; N, te ?a ha és tai ko­Fiatalokról és elsősorbs fiatalokhoz szól — bár ' idősebb generációtól sem •$ hét idegen — a Nyugtai) év című szovjet film, IÁ Nyikolajcv alkotása. H kisfiú szanatóriumi életéf‘1 az ottani kollektívába VjJ sok akadállyal tarkított K illeszkedéséről kapunk kép* kö főj Csi ht he •ál a Vq tü ór 5 he he ót Gyermekekről szól elsősül ban a történet, de monda1, dója más korosztályokra ' vonatkoztatható. Végül szólnunk kellen« j Kiváló holttestek című ol». filmről, de csak előzetes )l zést adhatunk. A film ug>'»J is' — mint a múlt szomb' ton a televízió Filmszerű a1], sorában is adódott — érkezett meg előzetes mfj tekintésre, ma azonban »j hetőleg már a mozikban 1 A Francesco Rosi rended Lino Ventura főszereplő1 vei készült film közéleti e1. berek elleni merényletek^ politikai gyilkosságokról s*'j — napjaink Olaszországát1,) kintve különösen aktuális1' —, s egyesíti magában a n ai szült politikai dráma és j izgalmas bűnügyi törte", legfontosabb jellemzőit. Sfj vesebben szóltunk volna r‘ la előre is bővebben. (benedcK) ________J U j könyvek A Kossuth Könyvkiadó új­donságai közül említsük meg a Magyar internacionalisták című portréalbumot. A kö­zös ‘tokban megjelent, s egyenként kiemelhető port­rékat, amelyeket rövid élet­rajzi ismertetők tesznek még hasznosabbakká, Vértes Ró­bert állította össze; az il­lusztrációk Vagyóczky Ká­roly munkái. Üjabb kiadás­ban látott napvilágot Robert Katz híres könyve, r Halál a katakombában. Átdolgozott és bővített kiadásban jelent meg. hogy minél „napra ké­szebben” tájékoztasson, A világ fővárosai című össze­állítás. A kötet szerkesztője D. Gergely Anikó; a köny­vet sok kép illusztrálja. A miniatűr könyvek gyűjtőinek szerez örömet a B. Fábri Magda által összeállított Szovjet emberek című kötet. (Szerk. Bognár Károly.) A Szépirodalmi Könyvki­adó most jelentette meg Hat­vány Lajos Arany Jánosról írt cikkeinek, tanulmányai­nak ízléses kis kötetét, Sza- lontától Pestig címmel. A kö­tet sok érdekes tudnivalóval, adattal gazdagítja a magyar líra egyik legnagyobb alak­jának portréját. Mai témájú regény Lajtha Kálmán: Csa­ládtagok című könyve és Ku- yucz Gyula: Négy csend kö­zött a hallgatás című regé­nye.. Sokadik kiadásban lá­tott napvilágot G. Hajnóczy Rózsa rendkívül érdekes naplójegyzeteinek vaskos kö­tete, a Bengáli tűz. Az Ol­csó Könyvtár sorozatában je­lent meg Leonyid Szolovjov: Az elvarázsolt herceg című kötete. A szerző A csend­háborítóval a korábbi évek­ben már nagy népszerűséget szerzett hazánkban is. Most megjelent könyvének főhőse ismét Naszreddin Hodzsa, a mohamedán Kelet legendás alakja; az 6 kalandjait fűzi tovább Szolovjov a most megjelent könyvben. * A Zeneműkiadó is több érdekes kiadvánnyal jelent­kezett. Első helyen említjük a kiállításban is pompás Haydn-kötetet. Somfai László munkája Joseph Kaydn éle­te képekben és dokumentu­mokban címmel került a könyvesboltokba. Ez az ed­dig megjelent leghitelesebb életrajz a bécsi klasszika óriásáról, akinek életét, munkásságát kizárólag egy­korú képek, dokumentumok alapján mutatja be a szerző. A Gondolat Könyvkiadó újdonságai közt széles körű érdeklődésre tarthat számot a Magyar História sorozat­ban most napvilágot látott kötet. A magyar jakobinu­sok. Szerzője, Bc-eczky Beat­rix hiteles képet ad a forra­dalmi eszmék magyarországi térhódításáról, a jakobinus mozgalom kibontakozás»1] és tragikus sorsáról. A •* tét hasznosságát fokozzák időrendi áttekintés adatai'! az érdekes képek is. A f1) sodik világháború a nyuíí® katonai szakértők által is f ismert fordulópontja Sztál*1) grád ostroma, a fasiszta ^ met seregek ottani kataS'j rofális veresége volt. E^j kelt -nálunk és Nyugaton í ismételt érdeklődést egy-e^i Sztálingráddal foglalkozó «'i Ezek hosszú sorából is **j emelkedik A. Sz. Csuja«fj most megjelent munkája, i Sztálingrád 162. A lakoni^ rövidségű cím kifejezője I szerző vállalkozásának: SZ*) lingrád ostromának 162 n»k ját mondja el krónikás *''j séggel, sok. eddig nem p1'* ültéit adattal. A Szenl(J, szemben sorozat új kötcj Zsolnay Jilmos. a világi1**! keramikus életével, műnk*1, ságával ismertet meg, &!j tona Imre tollából. s u él ti ei & h e s a 1: t. t 6 c 1 < 1 i 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom