Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-23 / 275. szám

T977, november 23.; srerda

4

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3

Átszervezés után

Többet termelnek a kőbányák

ú t

Edneg-j átok

légin *|

ii'sa- ;zinátní' Több mint tíz hónap telt «1 azóta, hogy új szervezeti ítotttfo™óban dolgoznak az jat((; Észak-magyarországi Kőbá- e a!|nya Vállalatnál. Ez év janu- •lt cárjában a vállalathoz csatol- Vaffák a Pestvidéki és a Mát- ieg.|i'avidéki Kőbányákat is. A ppetpokajvidéki Kőbányák, ame- Pyek addig a vállalat egészét HónsR(kották, most üzemigazga- rtéKfóságként kapcsolódnak a íülé-farcali központhoz.

I A Tokajvidéki Kőbányák r afizemigazgatóságát Tállyán

_tervezték meg, vezetője

3

mojCse/i Zoltán.

livat Egy olyan üzemigazga- Q Jtóság vezetésével bíztak meg lődé^jinket — mondja Cseh Zol- ilágte —amely Észak-magyar- i°rszági Kőbánya Vállalat né- \ iái'.’en több mint egy évtizeden ,gy fát dinamikusan fejlődött; .ürK£redményeit több ízben a Kiváló Vállalat kitüntető immel jutalmazták. Egy óéig, ez év áprilisáig, a ré- t vezetőkkel együttműköd- e dolgoztunk. Július végére ikerült az új vezetői gárdát ialakítani.

Az újak között sok a fia- 1 szakember; a vezetőknek integy II5 százaléka 35 éveséi fiatalabb, jelenlegi be- sztásukba az átszervezéskor erűitek.

•— Üzemigazgatóságunkat em kis feladat elé állítotok — jegyzi meg a vezető , hiszen a korábbi eredmé- yes vállalati tevékenységet így kellett továbbfolytatni, iogy ne essen vissza a terelés az átszervezés követedében még átmenetileg em. Ez nem ment könnyen, ível az új vezetők többsébe viszonylag kevés szakmai It. #s vezetői gyakorlattal ren- .Eltelkezet-t.

Az üzemigazgatóság veze- Joi, dolgozói nagy feladatot kaptak, ám az eddig eltelt .időszak azt bizonyítja, siker- l’SjNl birkóznak meg a tenni- ,£ Italokkal. A Tokaj vidéki kőbányáik idei termelési tervé- zpofí a BC" mist

ben 2 millió 200 ezer tonna kő kitermelését irányozták elő. Az éves termelési érték- tervet 188 millió forintban, a nyereséget pedig 20 millió 852 ezer forintban határozták meg. A tíz hónap időarányos tervét túlteljesítette a kollektíva; a tervezettől 42 ezer tonnával több követ termeltek ki. Ez módot ad a na- g-obb nyereség elérésére is.

— A munkában élen jártak a tállyai, a sárospataki és a bodrogkeresztúri üzem munkásai — mondja az üzemigazgatóság vezetője. — A többlet elérésében különösen sokat tett a tállyai üzem kollektívája. Célszerű termelési programot állítottak ösz- sze, s úgy szervezték a mun- ’kát, a berendezések karbantartását, hogy minimálisra csökkent a váratlan géphibák miatt kiesett, idő. Olyan intézkedéseket vezettek be, amelyek elősegítették a gépek kapacitásának jobb kihasználását. Meg kell említenünk a sárospataki üzemet is, ahol két évvel ezelőtt még manuális módszerekkel d9lgozlak, igen alacsony termelékenységgel. Tavaly végre sor került az üzem kis- gépesítésére. Azok a munkások, akik néhány hónappal korábban még úgynevezett „bunkózó pakolókként” dolgoztak, nagy igyekezettel és szorgalommal rövid idő alatt elsajátították a milliókat érő berendezések kezelését. Míg a régi, kézi termelésű üzemben a termelés volumene alig érte el az évi 50 ezer tonnát, addig az idén várhatóan 140 ezer tonnára növekszik a sárospataki üzem teljesítése.

Cseh Zoltán azt is elmondotta, hogy az eredmények elérését nagymértékben segítette a Nagy Október tiszteletére tett vállalások megvalósítása. A verseny november 7. után sem zárult le a kőbányákban, sőt, a szocialista brigádok újabb felajánlásokat tettek az éves feladatok sikeres megoldására.

— Az eredmények értékelésekor szólnunk kell azok• ról a gondokról is, amelyek nehezítik a munkát — jegyzi ‘ meg a vezető. — Tarcali üzemünkben bizonyos geológiai és kőzetfizikai körülmények megváltozása miatt beszűkültek a termelési szintek, visszaesett a termelés. Az üzemben mintegy 70 ezer tonnával maradtak el a tervezettől. A jelenlegi termelési szintek elmeddösödtek. a kőzetelőfordulás nem felel meg a minőségi követelményeknek. Most keressük a megoldást; újabb bányaszin-r tek nyitásával próbálkozunk. Az idő sürget, a jövő év első negyedéig szeretnénk felszámolni a nehézségeket.

— Igaz, hogy más okok miatt — folytatja Cseh Zoltán —, de az erdőbényei és a gönci üzemben is elmaradtak a tervektől. A legfőbb ok, hogy mindkét lüzemben még zömmel kézi termelésű technológiával dolgoznak. Érthető, hogy egyre kevesebb az olyan munkások száma, akik vállalják a nehéz fizikai munkát igénylő kőtörést, pakolást. A kézi technológiák felszámolását mindkét üzemben előirányoztuk. A jövő technológiájának kiválasztásáról a napokban dönt a vállalat

A Tokajvidéki Kőbányák Tállyai Üzemigazgatóságán a gondok ellenére is jó eredményekről adhatnak számot, összességükben túlteljesítették az előirányzott termelési feladatokat; az átszervezés után sem es°tt. vissza a termelés. Helytállásból egyaránt kitűnőre vizsgáztak' vezetők és dolgozók, akik szorosan együttműködve akarják mielőbb felszámolni a jó munkát akadályozó nehézségeket,

— dcvald —

ifarsjt; ő id1!):

Kincs a jó ivóvíz

Igaz a mondás: kincs a jó isztevóvíz. Elsősorban ott tudják a taf kiékelni igazán, ahol kevés an belőle, illetve egyáltalán >ncs fogyasztásra alkalmas 'íz. Mint például Bódvaszi- äson és környékén ...

— Szennyezett,' egészségiéin a vizünk — panaszolta rercs Árpád tanácselnök. — H községet, csaknem ötezer ■rtbert érint ez a súlyos

igállfnnd. Cselekednünk kell... műkf a környéken egyetlen kút zítésEincs, aminek a vize iható dasáíenne. Ennek ellenére isszák igraibzt a vizet, hiszen a szükség 1 kaí’áviszi az embereket. Van- ikind'ak, akik kilométerekről, fannákban cipelik a létfon- 'sságú folyadékot. Ez sem hegnyuglató megoldás.

— Sürgősen cselekednünk teli — ismételte a tanácsel- 'ök. — Annál is inkább, bért másfél éven belül felenyí' :Pítünk egy ötven személyes ’Vodát, egy nyolctantermes ,áskolát, egy tornatermet, la- m<58újépületeket, egészségügyi léeve5leSítm^nyeiíek

lepf, — Milyen elképzeléseik téscú';ir nak a gond megoldásától A;a?

tJthr- ReRiomU is vízmüvet álfcH.karunk építeni. Ehhez a kö- alyl ij.elmúltban tanulmánytervet a ^készítettünk. A vizet Komjá- piafliból, a termelőszövetkezet a bü'jnajorjából hoznánk, három- jdloméleres vezetéken, znuflj A költségek?

;re t — Legalább húszmillió foil 35^ ^ kellene. Ebből tízmilliót 5nzt>ÍP állami kölcsön tenne ki, : |lflcfRyanennyivei járulna a re- .i„ti<>r'onális vízmű építéséhez a lakosság.

etetl4 Ernő, a megyei tanács- nJn>itési, közlekedési és viz- ■Syi osztályának csoportve- eIöje természetesen ismeri a

m®

bódvaszilasiak évekre visszanyúló gondját, Hozzátette: nemcsak itt megoldatlan a vízellátás.

— A megye területén több mint kétszáz községben nincs egészséges ivóvíz — tájékoztatott. —. Az encsi járásban például egyáltalán nincs vezetékes víz. A regionális vízművek hálózatának megteremtéséhez milliárdokra volna szükség, ezzel szemben erre a célra mindössze 100 millió forint áll a rendelkezésünkre.

A teljes igazsághoz tartozik, hogy a bódvaszilasi tanács vezetői kicsit elkéstek, hiszen az ötéves tervükben nem szóltak a vízmű építéséről. Most már, így utólag, csak pótigényként szerepelhet a hitelkérelmük, s korántsem biztos, hogy a tanács tud adni pénzt. Ha van tartalék, a megyei tanács végrehajtó bizottsága Ítélheti oda az anyagi támogatást a bódvaszilasiaknak.

— A tanács oda adja a pénzt, ahol vannak kezdeményezések — folytatta Pál Ernő. — Először is le kell fúrni a kutat, utána el kell készíteni a terveket, végül be kell szerezni a különböző engedélyeket. Nos, Bódvaszi- lason egyelőre nem nagyon beszélhetnek kezdeményezésekről.

Az eset intő példa lehet más. hasonlóképpen vízgondokkal küszködő települések tapácsai számára. Azt kell végre belátni mindenkinek, hogy nagyon is véges a megyei tanács anyagi lehetősége, nincsenek milliárdjai. Éppen ezért van szükség a helyi kezdeményezésekre.

(kolaj)

Kohász

Szervezetten halad a

kivitelezés

r

Az építkezés egy részlete

Gazdasági építőmunkárrk sarkalatos pontja az ipari nagyberuházások határidőre történő megvalósítása. Megyénk, ahol egy sor fontos létesítmény építése, szerelése van folyamatban, igen előkelő helyet foglal el a népgazdaság egészét tekintve is hazánk iparfejlesztésének láncolatában.

Lassan két éve lesz annak, hogy a Tiszai Vegyikombi- nátban megkezdődött a petrolkémiai központi fejlesztési program keretében megvalósuló polipropilén-gyár építése. Ez egyben azt is jelenti, hogy az építők és a szerelők túl vannak a beruházás félidején. Jövő ilyenkor, egészen pontosan 1978. november 1-én ugyanis meg kell kezdeni a polipropilén gyártását, az év utolsó hónapjában pedig már folyamatosan kell az üzemnek termelnie.

Időszerű tehát közelebbről is szemügyre venni, hol tartanak a 4,2 milliárd forintos beruházással. A helyszínen kértünk választ a munkák állásáról Balázs Lajostól, a

Fotó: Kovács Endrcné

TVK beruházási igazgatóhelyettesétől.

— November közepén üzembe helyeztük a gyár középnyomású gőzrendszerét — mondta az igazgatóhelyettes. — Ennek azért tulajdonítunk a szokásosnál nagyobb jelentőséget, mert ezáltal megoldódik az egész beruházás fűtésének a gondja. Különben ez az első olyan szolgáltató létesítmény az épülő gyárban, amely üzemszerű feltételek közepette működik, s maradéktalanul betölti feladatát.

Balázs Lajos örömmel újságolta, hogy elkészült az első komplett „nyomókor”, amelyhez készre szerelt csőrendszerek, technológiai berendezések tartoznak, s megfelelt az üzembe helyezésre vonatkozó szigorú műszakitechnológiai előírásoknak.

Amint azt az igazgatóhelyettes elmondta, a végleges gőzrendszer elkészültével létrejöttek a feltételek a téliesített munkahelyek kialakítására. Erre most már nagy szükség van, hiszen ami az

időjárást illeti, sok jóra nem lehet számítani. Dolgozni viszont ezután is kell és nem lehet közömbös, milyen munkakörülményeket tudnak a kivitelezők számára biztosítani. Azt ugyanis nem szükséges különösebben hangsúlyozni, hogy a dolgozókról való gondoskodás nem túr halasztást.

Helyénvaló, hogy a beruházó időben felkészült a télre. A komplex téliesííési program alapján lehetőség nyílt arra, hogy véglegesen vagy ideiglenes jelleggel, de mindenképpen megoldják a zárt munkaterületek fűtését. Egyes helyeken fóliából készült válaszfalakkal zárták le és tették védetté a helyiségeket.

— Mindent elkövetünk annak érdekében, hogy a hideg idő beálltával se szüneteljen a kivitelezés — közölte az igazgatóhelyettes.

A beruházás legeldugottabb részein is nagy a sürgés-forgás. Az építők kimondottan a befejező jellegű munkákkal vannak elfoglalva, s ez annak a jele, hogy a feladatok zömét már teljesítették. Persze a „csatát” azért még nem nyerték meg teljesen, hiszen az apróbbnak tűnő munkák is legalább annyira fontosak, mint a látványos, sok millió forint értékű építőipari tevékenység.

A szerelőipar munkájától nagyon sok függ a hátralevő hónapokban — mondják a beruházók. Úgyszólván mindenki a „fedélzeten” van. Nagyon sok munka egybeesik, legtöbbször egyidőben ugyanazon a munkahelyen kell dolgoznia a gép- és csőszerelőnek, a műszerésznek, festőnek, szigetelőnek, villamossági szakembernek. Ez nagyfokú felelősséget, jó összhangot kíván a kétkezi munkásoktól és műszakiaktól egyaránt

Az év első tíz hónapjában elért eredmények biztatóak. Arra vallanak, hogy jól szervezett, ütemes munka folyt a polipropilén-gyár beruházásán. így minden remény megvan arra, hogy az év végéig teljesülnek a beruházási program 1977. évi célkitűzései. Ez pedig jó alapul szolgál a jövő évi üzembe helyezés sikeréhez.

L. L.

A Szerencsi és a Hejő-menti Állami Gazdaságban

Az ősz utolsó napjai

— Még tíz nap — mondta dr. Lódi György, a Hejő- menti Állami Gazdaság igazgatója —, és nincs több munka a határban. Jelenleg a síkos talajjal küszködnek a traktorok, az eső néha órákra megállítja a gépeket, mert a felázott talajon a kerék „kipörög”. A kukorica betakarítását befejeztük, a termés leszárítva, magtárakban várja a felhasználást.

A gazdaság az állattenyésztés érdekében alakította ki vetésszerkezetét. Elsősorban abrak- és tömegtakarmányokat termelnek, hiszen a korszerű. 1000 anya- kocás sertéstelep és az 500 férőhelyes szakosított tehenészet téli takarmányigénye

nagy. Az elmúlt napokban „telepítették” be, az új ME- ZÖPANEL rendszerű tehenészeti telep már elkészült istállójába az állatokat, és a félig kész létesítményben megkezdődött a termelés. A Pzerencsi Állami Gazdaságban 15 erőgép fordítja a mélybe az őszi növények tarlóit. A hat nagy teljesítményű kombájn terv szerint fejezte be az 1900 hektár kukorica vágását, morzsolá- sáí, A kedvező időt kihasználva, jó munkaszervezéssel párosítva azonnal megkezdték a „felszabaduló” ‘erőietek tarlójának szántását. Még 300 hektáron kell megforgatni a talajt, s utána clcsendesedik a határ.

— És eljön az ideje a gépjavításoknak — jegyezte meg dr. Bárány István, a gazdaság igazgatóhelyettese —, amire nagy szükség is van, mer. a száraz ősz talajelőkészítési munkái megviselték a gépeket. Ahogy végzünk a szántássrl. rögtön megkezdjük a hibafelvételt és megrendeljük az alkatrészeket. Előreláthatóan a nagy teljesítményű rend szerpépekhez — IHC. Rába-Steiger traktorokhoz, Claas kombájnokhoz — 2.5 millió forint értékű alkatrészt használunk majd fel. Tavaszig több mint 40 gép nagyjavítását kell befejeznünk.