Észak-Magyarország, 1977. november (33. évfolyam, 257-281. szám)

1977-11-22 / 274. szám

1977. november 22., kedd ESZAK'MAGYARORSZÁG 3 z őszi forgalom sikerei a MÁV"iiál Évről évre mind nagyobb feladatokat kell elvégeznie a 1ÁV Miskolci Igazgatóság kollektívájának. Ami az egyik évben szállítási csú- sot jelent, a következőben az alap, a kiindulási pont, [amelyhez a további növeke­dést mérik. Így van ez a je­len időszakban is. Érdemes egy kis összeha- Ifonlítást tenni. Ez év szep- Jjtembcrébcn az igazgatóság P^fterületén a tavalyitól 11 ezer. mB tel több, közel 12(1 ezer ko- . csit kezeltek, októberben pe- D-clijdig a tavalyitól 15 ezerrel m* több, 132 ezer vasúti kocsi­vá ban szállítottak árut. A meg­növekedett szállítási igény a jNagy Októberi Szocialista "■’^ií'orradalom (10. évfordulójá­val van igen szoros kapcso­latban. Az üzemek, vállala­tok értékes felajánlásokat tettek, s a jubileumi verseny eredményeként jelentős több- termelés „születik”, án { ^ ■moot'd igazgatóság a téső'; ^termeléssel számolva jó előre egy sor intézkedést tett. Ehhez tartozik, hogy a szál- íziá litó partnerek egész sorával folytatott tárgyalást, kedvez­ményeket biztosít, amely ki­hat az egyenletesebb szállí­tásra. Ezen túlmenően a Központi Szállítási Tanács yersenyt hirdetett, s a leg­jobban rakodó vállalatokat anyagi jutalomban részesíti. Egy sor üzemben immár hagyományosan folyamatosan fakódnak, mint többek kö- íadt^zött a berentei szénosztályo- íz ‘?í tóban, a BÉM-nél, a TIFO­maJ‘ ______________________________ : for ztoS'j an}^ utáí kit. ígoí seg» nál és az LKM-ben. Volia- képpen ide sorolhatjuk a Szerencsi Cukorgyárat is, ahová november 19-én este (1 óráig 4386 kocsiban, 141,5 ezer tonna cukorrépa érke­zett, s a gyárban azt min­den esetben fogadták is. A szállítók és a szállíttatok jó együttműködését mutatja a november 20-i, vasárnapi forgalom is. E napon 1038 kocsi futott be az igazgató­ság különböző állomásaira, s ebből mindössze 43 kocsit raktak ki késve. Sajnálatosan, még mindig vannak olyan gyárak, üze­mek, ahol különböző okok miatt sokat késnek a vasúti kocsik ki-, vagy berakásá­val. A Sajószentpéteri Üveg­gyárban például tíznapos de­kádban érkezett 160 kocsiból 52-t, a TVK-ba érkező Í35- ből 76. a miskolci Gömöri pályaudvaron az ÁFORT 134-ből 66, a TÜZEP 40-ből 32. a KOKÖV 571 vasúti ko­csiból 158-at rakott ki kés­ve. A vasúti kocsik lassú ki­rakásának mindenütt meg­van az oka, magyarázata. Legtöbb helyen munkaerő- hiányra, tartály- és raktár­hiányra hivatkoznak. Több példa igazolja, hogy ezen jó­akarattal lehet segíteni. Közismert, hogy miután szombaton és vasárnap több helyen nem rakodnak, így a vasúti forgalomban szerdától kezdődik a csúcs. Ez a Tiszai pályaudvar életében például azt jelenti, hogy a hét má­sodik félében öt-hat vonat­tal többet kell útba indítani, mint a hét elején. Ez egy­ben azt is jelenti, hogy a hét második felében a vasúti személyzet nagyon le van terhelve. Ezen az állomásfő­nökség úgy igyekezett segí­teni, hogy más területen dol- .gozó vasúti tiszteket nyert meg — külön díjazás fejében — vonatvezetői beosztásba, a teherszerel vények továbbítá­sához. Meggyőződésünk, hogy ilyen megoldást az üzemek­ben is alkalmazhatnának a vasúti kocsik fogadásához, az áru ki- és berakásához. Említettük, hogy az őszi forgalom messze meghaladja az elmúlt évi eredményeket. A nagyobb mennyiségű áruk szállításával ellentétben vi­szont nem növekedett, ha­nem csökkent a késve kezelt kocsik aránya. A múlt év szeptemberében a kocsik 9.6 százalékát kezelték késve, ezt most 9,2 százalékra csökken­tették, és az októberi 10,1 százalékkal szemben most a kocsik 9,3 százalékát rakták ki késve. Az erősen rnegnö- vekedett szállítási igény, a közérdek arra ösztönöz, hogy minden vállalatnál meg kell találni a módját a szabad szombaton, vasárnap történő áru fogadásához, a vasúti kocsik ki- és berakásához. (csb) ; ki'] y- i tódé m » vszß étfúi) 16.1’ rnd' Be" ikáf' lut»; lletí zttéK ha' : kí'í torol- so­ha ' A belkereskedelem jövő évi feladatairól ; i$ it. I lirv' aZ: ásó te­ns' sgy al­ett ád, dk ki n­ö- ig ik I 5s i­í- I :t l. I Az ellátás színvonala min­den megelőző evihez képest lényegesen javult, gadagabb a választék, kevesebb a hiánycikk és az ellátás hi­báira vonatkozó panasz, s Végső soron az eddigi ada­tokból is megállapítható, hogy jó évet zárt a íogyasz- tásieikk-kereskedelem, amely­nek forgalma az év végéig a tervezettnél jobban, vár­hatóan tíz százalékkal nö­vekszik. Jövőre a lakossági fogyasz­tás növekedésének valamivel kiérsékeltebb ütemével szá­ntóinak, s ehhez a népgaz­dasági tervvel összhangDan a kiskereskedelmi forgalom 8,3 százalékos növekedését irányozzák elő. Változatlanul elsőrendű tennivaló olyan áruellátás megszervezése, amely kielégíti a lakosság, ezen belül az egyes fogyasz­tói rétegek igényeit. Ennek során figyelembe kell venni, hogy a fogyasztók egyre igé­nyesebbek. A jövő évi áru­kínálat kulcskérdése a be­szerzési munka javítása. Kö­veteljék meg a vállalatok az ipari partnerektől a szerző­désben rögzített minőség, a szállítási határidők pontos teljesítését, s törekedjenek a megrendelés és a szállítás közötti idő rövidítésére. A Vállalatok, a szövetkezetek követeljék meg a termelők­től az ezzel kapcsolatos meg­felelő tájékoztat'ist. s velük közösen gondoskodjanak a kieső termékek pótlásáról. Ehhez a helyi termelés le­hetőségeinek iobb kihaszná­lásán túlmenően hozzájárul az import is, amelynek rész­aránya egyébként, főleg a szocialista behozatal bővíté­sével, jövőre tovább növek­szik. Szigorú követelmény, hogy konvertibilis devizáért csak a hazai legjobb minő­séggel egyenértékű termékek vásárolhatók. A kiskereskedelem fejlesz­tésében jövőre számolni kell a beruházási lehetőségek né­mi csökkenésével, ezért; az erőket a folyamatban levő építkezések gyors befejezésé­re kell összpontosítani, s a kapacitást a meglevő háló­zat hatékonyságának növelé­sével kell bővíteni. Az üzleteknek az alapvető élelmiszereket, a napi cik­keket teljes választékban kell kínálni az egész nyitva tar­tási idő alatt. El kell érni, hogy a baromfi is napicikké- váljon a kereskedelmi háló­zatban. Tej á nyitva tartás­tól a zárásig mindenütt min­dig legyen. A vendéglátás­ban az eredmények ellenére nem nőtt kielégítően az étel- forgalom, a minőség javítá­sával együtt szorgalmazni kell péld'.ul az előfizetéses étkeztetést, s az egvéb étel- forgalom fejlesztését, annál is inkább, mert számolni kell a szeszesital-értékesítés kor­látozására tervezett további rendelkezése’ hatásaival. Sürgős változást kell elérni a vendéglátásban és az élelmi­szer-kereskedelemben a kör­nyezeti kultúra és n higiénia javításában, amelyre a mi­nisztérium intézkedési prog­ramot készít. SzakitiuÉás­vetélkedő A BVM Miskolci Gyára, korábbi évek hagyományai­hoz híven, ez évben is meg­rendezte az ifjú szakmunká­sok vetélkedőjét. A telepek fiataljai (Bodrogkeresztúr, Kazincbarcika, Miskolc) ön­kéntes jelentkezés alapján a miskolci gyár tmk-üzemében, valamint a gyártóhelyeken végezték el szakmai felada­tukat, majd 19-én elméleti felkészültségükről adtak szá­mot. Mivel a vetélkedőre minden szakmunkás fiatal jelentkezhetett, a mércét az előbbi évekhez viszonyítva magasabbra kellett állítani. A fiatalok esztergályos, la­katos, villanyszerelő, motor- szerelő, vasszerelő és beto­nozó szakmákban mérték ösz- sze tudásukat. Az első há­rom helyezettet pénzjuta­lomban részesítették. Az ifjú szakmunkások felkészítését, a verseny lebonyolítását a gyári KISZ-szervezet és a Pattantyús A. Géza, valamint az Ybl Miklós műszaki bri­gádok tagjai' végezték. Ez a vetélkedő is hozzájárult a fiatal szakmunkások szak­mai, elméleti és politikai to­vábbképzéséhez, tudásuk gya­rapításához. Iskolai beruházások A DÉLKER megkapta az első 800 tonnás mandarin- szállítmányt Algériából. így újabb termékkel bővül a déligyümülcs-választék. A mandarint mar hétfőtől áru­sítják is. Kis mennyiségben, jóformán csak kóstolóként, görög füge is forgalomba kerül. Az év végéig egyéb­ként több mint ezer tonna mandarin érkezésére számí­tanak. November végére vár­ják a görög és a spanyol na­rancsot, és rövidesen megjön a kubai grape-fruitszállít- mány is. A Mezőkövesdi járási Épí­tőipari Szövetkezet jó mun­káját dicséri a kövesdi 4-es számú Általános Iskola nem­régen átadott 16x22 méteres új tornaterme, amely az is­kolai testnevelés mellett a tömegsport igényeit szolgál­ja, sőt a városi sportegyesü- let szakosztályainak is bizto­sít edzési lehetőséget. Ugyan­csak a szövetkezet építi a 4-es számú iskolánál azt a négy új tantermet is, amely­nek műszaki átadására de­cember hónapban kerül sor. Az V. ötéves tervre 12 tan­termet tervezlek Mezőköves­den, ebből az említett négy rövidesen átadásra kerül, míg az új nyolctan termes is­kola építéséhez jövőre kez­denek hozzá. «mb***1 Az Autóvillamossági Felszerelések Mezőkövesdi Gyárában próbapadon ellenőrzik a dina­mókat. Mit ér a három és mit a hat ? A Szerencsi Rézsű Szövettezot mér Nagy terveket szőttek 1977- re a Szerencsi Ruházati Szö­vetkezetben. Üj , üzemház építését tervezték, s ezzel egyidejűleg feszített terme­lési terv megvalósítását tűz­ték ki célul. Nos, a beruházás objektív okok miatt elmaradt; nem sikerült előteremteni a szük­séges 16 millió forintot. A szövetkezet vezetői ekkor el­határozták, hogy a belső tar­talékok feltárására összpon­tosítják az erőket. Erre an­nál inkább is szükség volt, mivel az idén a bázishoz vi­szonyítva 20,7 százalékkal több terméket akartak elő­állítani. A nyereségtervben 3 millió forint elérését irá­nyozták elő, ami 37,3 száza­lékkal több, mint a szövet­kezet múlt évi nyeresége. A szövetkezet fő profilja a női alsó- és felsőruházati cikkek készítése. Termelésüknek csaknem egészét exportálják, közvetve, a gesztor szövet­kezeteken keresztül. Termé­keik kelendőek a külföldi piacokon: a megrendelők megbízható partnernek, pon­tos szállítónak ismerik a sze­rencsieket. A szövetkezetben így reálisnak tartották az export fokozását; a bázishoz viszonyítva 39,5 százalékkal több tőkés és 10 százalékkal _több szocialista exportot ter­veztek. A termelési progra­mot a varroda 267 dolgozó­jának munkájára alapozták. Sajnos, a tervekről, ame­lyeket a tervezés időszaká­ban megvalósíthatónak tar­tottak, hamar bebizonyoso­dott, hogy nem eléggé meg­alapozottak. Már az év első hónapjaiban olyan problé­mák adódtak, amelyeket ta­lán még meg lehetett volna oldani, ha a vezetők időben odafigyelnek, intézkednek. Ez azonban nem történt meg. Az elnök, a helyettese és a főkönyvelő sokat, s gyakran egyidejűleg volt. távol a szö­vetkezettől, Rossz szervezés következtében mindhármukat azonos időben iskolázták be. Az első fél év elteltével így aztán „kellemetlen” meg­lepetés érte a szövetkezet vezetőit és tagságát. — Az első féléves gazda­sági mutatóink siralmasan alakultak — ismeri el Csorba István főkönyvelő. — Időará­nyos termelési tervünket csak 83,3 százalékra teljesí­tettük. A nyereség még rosz- szabbul alakult: az időará­nyos nyereségtervnek csupán 38,2 százalékát tudtuk telje­síteni. Elmaradtunk a tőkés exportban is, egyedül a szo­cialista exportot teljesítet­tük. A második negyedévben erősen éreztette hatását a fluktuáció: mintegy 30 dol­gozóval csökkent a termelői létszám. Ekkor hívták össze azt a bizonyos értekezletet, amely­nek megtartása már hóna­pokkal korábban időszerű lett volna. Miről is határoz­tak ott? A féléves eredményeket, pontosabban eredménytelen­séget először a szövetkezet vezetősége vitatta meg — mondja a főkönyvelő. — Le­vontuk a tanulságot, intéz­kedési programot dolgoztunk ki. Korrigáltuk a terveket, az alacsonyabb létszámhoz igazítottuk a termelési prog­ramot. Ügy szerveztük meg a munkát, hogy akkor se áll­janak le a gépek, ha esetleg akadozik a bérmunkaellátás. Megszigorítottuk a munka- fegyelmet — így megszűnt a késés, befejeződtek a mun­kaidő alatti „csellengések”. A hasonló termékek eseté­ben pedig mintegy felére csökkentettük az átállás idő­tartamát. Ezen kívül olyan normarendszert vezettünk be, amely jobban megfelel a körülményeknek. A korábbi normák mellett ugyanis min­dennapos dolognak számított a 140 százalékos napi telje­sítmény. Az intézkedési program­mal egyetértett a tagság, en­nek szellemében folytatták, illetve kezdték a munkát a harmadik negyedévben. Az eredmény nem maradt el: három hónap alatt több nye­reséget értek el, mint a ko­rábbi hat hónapban összesen. A korrigált termelési terve­ket is mintegy 99 százalékra teljesítették szeptember 30- 18 — A harmadik negyedév­ben végzett munka jelentő­sen hozzájárult ahhoz — jegyzi meg Csorba István fő­könyvelő —, hogy a terve­zett 13.2 százalékkal szemben a hatékonyság 17,6 -százalék­kal növekedett. Ez reményt ad arra, hogy a feszített terv főbb gazdasági mutatói az év végéig teljesülnek. A fél­éves mérlegzárás után a ter­melési tanácskozáson még arról számoltunk be a tag­ságnak, hogy nem tudjuk teljesíteni az 1977-es terve­ket, sőt, az évközi nagyará­nyú bérfejlesztés miatt eset­leg részesedési alaphiány is várható. A harmadik negyed­év után azonban ismét re­ménykedhetünk. annál is in­kább. mivel a tőkés bérmun­kában a holland ELING cég­nél olyan áremelést sikerült elérnünk, amely minden vá­rakozást felülmúl. Az éves exporttervünket egyébként december 1 -ig teljesíteni akarjuk. Dolgozóink lelkiis- mereles munkájára alapozva bízunk az ez évi termelési tervek megvalósulásában. A szövetkezet vezetői te­hát levonták a tanulságot. Elismerik: ha hamarabb fi­gyelnek fel hibákra, ha ko­rábban intézkednek, most nem kellene az éves terv teljesítéséért aggódniuk. A giőntosabb vezetői felada­tot most a félévkor megtett intézkedések következetes végrehajtásában látják. Dcvakl Hedvig Teljesítette tervét a húskombinát Hosszas előkészítő munka után, július 4-én vezették be a második műszakot a Mis­kolci Húskombinát sertésvá­gó vonalán. Ennek és a hús­program sikeres teljesítésé­nek köszönhető, hogy ered­ményes gazdasági évet zár­hat a Borsod megyei Állat- forgalmi és Húsipari Válla­lat. Ma már nyugodtan el­mondható, hogy a nagy élel­miszeripari üzem kinőtte gyermekbetegségeit és a vá­rakozásnak megfelelő ered­ménnyel vé"zi munkáját. A tavalyinál minlegy húsz százalékkal magasabb terme­lési tervet tegnap, november 21-én teljesítette a kollektí­va: 1 milliárd 900 millió fo­rint termelés értéket állított elő. Nagyon ’ól alakulta vál­lalat exportja is, a tervezett 384 millió forintos húsexport helyett tegnapig 635 millió forint értékű árut értékesí­tettek szocialista és tőkés or­szágokban. A tegnapi „évzárás” azt jelenti, hogy a számítások -érint december 31-ig 300 millió forint értékű árut ál­lítanak elő. Az idei év sike­re biztat, a jövőt illetően, 1978. évi termelési tervüket csaknem l milliárd forinttal növelik. A jövő esztendőben fejlesztik a konzervgyártást és fokozzák az egyik legkor­szerűbb termék, a dobozolt sonka gyártását i&

Next

/
Oldalképek
Tartalom