Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-12 / 240. szám

1977. október T2,, siordo A hiányzó donga (I.) A legészakibb földön •— Kegyetlen érzés ez, — háborgott az elnök. — Csak az a futó érezhet hasonlót, aki pályafutása alatt minden versenyen elindul, s mindig előre tudja, utolsó lesz. Még akkor is, ha edzéseken többet hajt, mint mások ... Ez a hatezer hektáros föld­darab az ország egyik leg­északibb sarka. Ez a hatezer hektár a , zordságot jelenti, a végleteket. — Ez a hat­ezer hektár a lyukas hordó földje. Nem — Szmojálc Já­nos az elnök kijavította ön­magát. — Olyan hordóé, amelynek hiányzik egy don­gája. És az ember pont ah­hoz nem fér oda ... Ay («Iníilí előre figyel- Ciliim meztelelt: a mondanivalója könnyen „si­ralmasnak Lünket. — Tudja -— tette hozzá — a szegény­séget a legnehezebb megma­gyarázni; Ezért ne vegye ke- sergésnelt. — És mint egy is­mertetésbe, fogott bele a bi­zonyításba : — Az edelényi járás leg­nagyobb .szövetkezeié lett az egyesülések után a miénk. A bódvaszilasi Bódvavölgye Tsz kilenc falu lakóinak ad mun­kát. Áltálában a megyében a legelsők között fejezzük be a vetést, aratást, az egyik leg­jobb agrotechnikát, tápanyag­utánpótlást __ alkalmazzuk a járásban, mégis a leg­gyengébb átlagokat mi taka­rítjuk be. Évtizedek óta nem bírtuk növelni a búza ter­mésátlagát. hajdan is. ma is 23 mázsa terem hektáron­ként. De napjainkban mil­liós értékű gépek dol­goznak a határban, s több millió forintot szórunk szét műtrágya formájában. És a helyzet semmit nem válto­zott. Próbáltuk elemezni a folyamatokat, kerestük a hi­bát. de szakmai oldalról sem­mire nem tudtuk visszavezet­ni. hogy mit. rontottunk el. — Sok álmatlan éjszakám ment rá, hogy ezt a rejt­vényt megfejtsem. Mit ront-' haltunk el? — ismételte meg önmagát. — Nem bírunk rá­jönni Szinte minden tsz már megtalálta azt a „szent” nö­vényt vagy állatot, amely a legrosszabb adottságok kö­zött is jövedelmet hoz. Mi még keressük ... És miért? Miért van, hogy a Bódvaszilaslól íarminc ki­lométernyi Edelényben ja­vulnak, sokkal magasabbak az átlagok, mint itt? A hor­dóval magyarázható, ponto­sabban annak hiányzó don­gájával. És ez a donga az éghajlat. Észak fagya, amely ősszel két héttel korábban tapasztja össze a szántások rögeit, hogy tavasszal két héttel később omlassza puhá­ra a simogató napsugár. Észak fagya, amely egy hónapot lop el a gazdálkodásból. Itt akár 11 hónappal számolhatják az’ évet.. (A tények: A búza terme­lési költsége meghaladja át­vételi árát. A 310 forint, amelybe egy mázsa kenyér- gabona kerül, ráfizetéses ter­melést jelent. Az állatte­nyésztés kulcsnövónye a ku­korica négy év közül három­ban nem érik be. Ha szep­tember derekán — mint idén három hajnalon mínusz há­rom fokot mérnek, akkor határjárás nélkül tudják, mi­lyen hőmérsékletesés elég ahhoz, hogy lefagyjon a ku­korica). És ennyi adat, — mivel a két legnagyobb területen ter­mesztett kultúráról van szó, — teljesen elég, hogy a nö­vénytermesztés válságáról beszéljünk. És sajnos egy másik ágazat, amely esetleg más gazdaságoknál — mint a Hegyközben. — jövedelem- teremlő, itt megint a háttér­be szorul. — Hiába van óriási terü­leten. majd 1400 hektáron erdőnk, művelésének jövőjé­ről kár beszélni. Olyan me­redek hegyoldalakon húzód­nak a tölgyesek, cseresek, hogy a fát — roppant fá­rasztó munka árán — ki tud­juk dönteni, de a völgybe, a mélybe szállítani még lóval is sokszor elképzelhetetlen. Száz fa közül 52 a döntés helyén marad, nem bírjuk feldolgozni. A telepítés meg drága dolog. A mi anyagi körülményeink között meg­fontolandó, mert a hektáron­kénti 50 ezer forintos költ­ség csak a messzi jövőben té­rülne meg. Mi a megoldás ? AJ^y az önköltségek, termelési eredmények, a reménytelen­ség, a bizakodás kavargó ká­oszából kivezet? A hegyvi­dék jól ismert költséges „re­ceptje” a melioráció? A ha­gyományok figyelembevéte­le? A melléküzemágak beve­zetése? Ezekre a kérdésekre a második részben keresünk feleletet. Kármán István (Folytatjuk.) A Kazincbarcikai városi Tanács elnöke találkozóra hívta a város építőit, hogy köszönetét fejezze ki az 1977- re tervezett célcsoportos be­ruházásokon végzett munká­ért. Részt vett a megbeszé­lésen a Borsod megyei Beru­házási Vállalat, az Út- és Vasútépítő Vállalat igazgató­ja és a Borsod megyei Álla­mi Építőipari Vállalat vezér- igazgatója. A vállalatok és a tanács vezetői megállapí­tották, hogy a tervidőszak következő éveiben is az ed- ,dig kialakult gyakorlat sze­rint kell dolgozniuk a város­építésen. Kazincbarcika V. ötéves tervében 1000—1020 célcso­portos lakás építése szerepel. Az elmúlt évben felépült 258, az idén pedig 246 lalcás a vá­rosban. Ez azt jelenti, hogy két év alatt teljesült a terv fele. A városi tanács elnöke elmondta, hogy nemcsak számszerűleg, hanem minő­ségben is kiemelkedőt produ­káltak ebben a két évben az építők. A kulcsátadások ide­jére elkészül az új lakóhá­zak körül az út, a járda, a közvilágítás is. A városi és vállalati érde­kek azonosulásának előzmé­nye, hogy 1976. május 26-án szocialista együttműködési megállapodást írtak alá a város építői. Az utolsó 90 lakás átadá­sát 1977. december 15-re ter­vezték. A BÁÉV építésveze­tőségének műszaki szocialis­ta brigádja, az Út- és Vasút­építő Vállalat főépítésveze­tőségének műszaki szocialista brigádja, valamint a Beruhá­zási Vállalat kazincbarcikai csoportjának szocialista bri­gádja jó munkáját, áldozat- vállalását dicséri, hogy a ha­táridő előtt 10 héttel elké­szültek a lakások. Ezek a szo­cialista közösségek csatlakoz­ván a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom évfordulója tiszteletére tett felajánlások­hoz, lehetővé tették, hogy 90 kazincbarcikai csalód új és szép otthonában tölthesse no­vember 7-ét. Nemes elhatá­rozásukat támogatták az üze­meltetést biztosító szolgálta­tó vállalatok, a városgazdál­kodási vállalat, a távfűtési üzeni, a megyei vízművek, az ÉMÁSZ és a TIGÁZ is. A tervidőszak következő éveiben is nagy feladatok várnak a beruházókra és építőkre Kazincbarcikán. 1980-ig további 500 célcso­portos és 500 OTP-értékesi- iésű lakást kell felépíteni a városban. A következő évek lakás- és kommunális beru­házásainak megvalósítására is együttműködési megálla­podás született, amelyet a közelmúltban írtak alá a be­ruházó és kivitelező szervek vezetői. Megkezdődtek már a jövő évi építkezések előké­születei: még az idén befe­jezik a jövő évre tervezett lakások alapozását, és né­hány épület panelszerelését. Elkészült a " \ÉV a 200 fős óvoda szerkezetszerelésével, tehát jövőre birtokba vehetik a kicsik. Még októberben megkezdődhetnek a Fő téri áruház alapozási munkálatai is. 1. gy. Üj üzem — világszínvonalon Az Egyesült Izzólámpa Rt. Gyöngyösi Félverctö- és Gépgyárában új. korsze­rű. integrált áramkört gyártó üzem kezdte meg működését. Az új üzemben digitális és lineáris integ­rált áramköröket gyárta­nak, amelyek jól alkalmaz-^ hatók ip.,:i berendezések­ben, híradóstechnikai gyárt­mányokban és számítás- tech ni ka i gépekben, kénün­kön: »mikroszkópok alatt forrasztják össze az integ­rált áramkörök elemeit. É5ZAK-MAGYARORSZÁG 3 A villamoszavart megszüntet ek, s a daru a vagonsorra helyezi a 20 tonnás konténert — Ernő, fordíts ki! A tizenkét tonnás daru motorja zümmögni kezd, picit megemeli, megbillenti terhét. A védősisa­kos kötöző máris int:- Jó! A kötözők a rakodólapok alatt átcsússzantják a má­sik drótkötelet is. Újabb intés, motorzümmögés, a te­her emelkedik, a daru karja kifordul és a rakodólap­halom szépen a teherkocsi platójára ereszkedik. Még két fordulat, s a jármű a rakodólapokkal bőven meg­pakolva már indul is a BÚTORÉRT raktárába. A szál­lítmány arra utal, hogy a bútorok ki- és berakását, raktározását rakodólapok alkalmazásával akarják(meg- könnyíteni. Lélegzetvételnyi idő. Balogh Ernő, a vállalat kiváló bá­nyász szocialista brigádjának vezetője ennyit érkezik mon­dani önmagáról: — Tíz éve vagyok darus. Szeretek a géppel dolgozni. Változatos a munka, nem unja meg az ember. A teller felrakása után a kocsikkal együtt a Gömöriből én is ki­gördülök a városba a daru­val, s a megrendelőnél le­szedem a terhet a járművek­ről. Gondok? Rosszak a munkakörülmények, néha nics elég tehergépkocsi, az ember csak vár, s bosszan­kodik, mert kárbavész az idő'. Újabb Volán tehergépkocsi érkezik. A kötözők egyike fé­lig tréfásan, fédig komolyan odaszól: — Ne tartsuk fel a darust! Figyelem az órát. Tizen­két perc telik el, és a jármű áruval megrakotlan már in­dulhat is. Kazár Tibor hatodik éve dolgozik a Volán Gömöri pá­lyaudvar vagonrészlegénél. Az önrakós járművel két éve jár, szeret vele dolgozni, hi­szen az emelőberendezés va­lójában több ember munká­ját végzi el. Kazár KISZ-ve- zetőségi lag, elmondja, hogy a vagonrészlegnél 34-en van­nak az alapszervezetben. A fiúk kitűnően dolgoznak, bármit, kérnek tőlük, minden feladatra, mindig készen áll­nak. Ö maga nagy fába vág­ta a fejszéi: közlekedési szak- középiskolába jár. Nehéz vál­lalkozás tanulni a kemény munka utón. — Ha elvégzem, akkor is itt maradok a gépen. Nem kívánkozom az íróosztal mel­lé, csak többet akarok tud­ni. hogy jobban dolgozhassak. Hosszú, konténerekkel megrakott vagönsor. Itt-ott még foghíjas. Egy tehergép­kocsi áll a „pótlással”, a konténert ró is kapcsolták a a 16 tonnás darura, de a drótkötél bénán lóg az emelő­gép horgán, A darus, a gép­kocsivezető, a rakodók, mor­cosak. — Mi a baj? — Villamos zavar... De amíg kiérnek megjavítani .. . — Van valami más baj is? Vállat vonnak. Minek szóljanak. Akinek szeme van úgyis látja, hogy mi szoron­gatja őket. és hogy » ftcgol- dós ideje messze van. A Gömöri pályaudvaron dolgozó volánosokra, vasuta­sokra nagy nyomás neheze­dik. Az elmúlt évtizedekben az üzemek termelése sokszo­rosára nőtt, roppant nagy az építő és a kereskedelmi vál­lalatok igénye, de a vagon­részleg területe nem na­gyobb, mint harminc—negy­ven évvel ezelőtt volt, sőt most, hogy az új konténer pályaudvart építik, két sín­párral zsugorodott a terüle­tük. Az építés igen lassú, na­pok óta nem dolgozik rajta senki. A nap fénye nyárias, na­pok óta nem volt eső. de a rakodótéren már most sáros, mocsaras területek vannak. A vágányok közötti utak ká- tyusak, elhanyagoltak, esős időben ember csak gumicsiz­mában tud itt közlekedni. A munka könnyítésére elhoz­tak. el is vittek egy 40 tonnás darut. Félő volt, hogy a rossz terepen felborul. Sokat könnyít a munkán a gépesítés. Mind több vál­lalat szállít, vagy akar szál­lítani konténerben, de kévés áll rendelkezésre. E napon is 45 darab öt tonnást igényel­tek, de csak 24 volt, s a 20 tonnásból az igényelt hét he­lyet csak keltő állt rendelke­zésre. Pedig a vállalatoknak, mint a papírgyárnak, az Avas Bútorgyárnak, a TVK-nak nagy szüksége tett volna rá. Bevált, korszerű szállítási forma ez, kíméli az árut és a sok felesleges ki- bepako- lást el tehet vele kerülni. A Volán vagonrészlegéhez többek között 24 tehergépko­csi — közte hat önrakodós,— egy rakodógép, két autódaru, tartozik és besegít a MÁV 61 tonnás daruja. Járművezető­ben nincs hiány. — A nagy igényhez viszo­nyítva kevés a rakodómun­kás — mondja Szabó Lukács, a Volán Gömöri vagonrészte- gének a vezetője. A tervszint: hetven helyett csak ötven ember van. Velük nagyon meg vagyok elégedve. Igen jól dolgoznak, mint többéi; között a Lukács János, • Szűcs József, a Mikii Janó a Csordás László, az Inúnc Ferenc és a Varga Lászh vezetésével dolgozó brigádok. Mindent megtesznek, amit rakodómunkás megtehet. A 12 tonnás daru a rakodó­lap-halmazt a tehergépkocsi­ra emeli. . Az említettek közül egész véletlenül Mikii Jánossal akadunk össze. Nyolc éve dolgozik itt. Tavaly megkap­ta a Vállalat Kiváló Szocia­lista Brigádja címet. Most a FÜSZÉRT-nek címzett kon- zervszállítmánvt hozzák elő a zárt vagonból. — Nehéz munka? — Bár nehezebb lenne. — Miért? — Egy-egy karton súlya kicsiny, bennünket pedig a súly után fizetnek. A súlyra nem panaszkod­hatnak. hiszen naponta a brigád tagjai 100—100 mázsá- nyi terhel emelnek, cipelnék, raknak le és lel. Sokkal, jó­val könnyebb tenne a mun­kájuk, ha a vállalatok job­ban alkalmaznák a raivodóia- •pos szállítást, hiszen akkor a munka nehezét gépek, tar­goncák végeznék el. A Volán vagonrészlegének kollektívája, a MÁV—Volán komplexbrigád kitűnő ered­ménnyel dolgozik. Az év kilenc hónapjában, a tavalyi­nál rosszabb körülmények el­lenére. 14,6 százalékkal több vasúti kocsit raktak ki. Ezen túlmenően 17 százalékkal ke­vesebb kocsiálláspénzt fizet­tek. Ez a két tény kitűnően jellemzi, dicséri e kollektíva munkáját. Ide kívánkozik Lé- vay Imrének.' a Gömöri pá­lyaudvar állomásfőnökének tömör jellem -»se . — A vagonrészleg' jól dol­gozik. Ez köszönhető a mun­ka magas fo'-Ti szervezésének, a jó vezetésnek, irányításnak, a MÁV és a Volán dolgozói közös erőfeszítésének. A gon­dunk közös. Évről évre nő az •i fűszállá''«. nő az igény s nind a Volánná', mind nál­unk csökken a létszám. Raj­unk csak a nagyarányú gé­pesítés SC*"'1. Csorba Barnabás Fotó: Szabados György

Next

/
Oldalképek
Tartalom