Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-09 / 238. szám

1977. október 9., vasárnap

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 3

, Az üzemi demokrácia helyzete S és továhhfejlesztése az LKM-hen

;té*

X'

Beszélgetés Majtényi Lajossal, a nagyüzemi pártbizottság titkárával

' Az LKM nagyüzemi párt- -grehajtóbizotfcsága — dr. ’■eppeljcld Sándor vezér- faggató, valamint Gácsi Fc- ó'tie vszt-titkár előterjesz- é'se alapján — az elmúlt napikban elemezte, hogyan ér- sí üiyesul a gyárban a határt in gyakorlásának eszköze, j’: üzemi demokrácia, s egy- $ 'n meghatározta a tovább- jlesztésével, kiszélesítésével áúPcsolatos feladatokat is.

ajtényi Lajos, a nagyüzemi k írtbizottság titkára így ösz- g. egezte a tapasztalatokat, a e áni valókat:

á ■— a Lenin Kohászati Mű- li' ötben meglehetősen jó rt1 edményeket értünk el az é :erai demokrácia gyakorlái ban. A különböző irányelvük azt írják például elő,

‘>gy az igazgatói tanácsba >t fizikai dolgozót be kell ,1 inni. Mi az elmúlt évben jliy döntöttünk, hogy nem á 1, hanem négy fizikai dol- 'zóval és két gyáregységei tetővel bővítjük az említi szervezetet. Ez igen j,|!ly,es döntésnek bizonyult.

Az üzemi demokrácia

ii akorlása egyik részének leintjük az ifjúsági parlamentet is, amelyek meghonodtak gyárunkban. A veze- ä mindenkor ott van az í úsági parlamenteken. Dró- 1S László, a Miskolc városi d irtbizottság első titkára — \ szt vett a testületi ülésen örömmel nyugtázta azt, p>gy e fórumot nem adtuk „albérletbe”.

Ugyanilyen fontosnak ttjuk a vállalati szocialista igádvezeitők küldötteinek tekezletét. Ezen részt vett brigádvezetők mintegy 40 í ázaléka és sok hasznos ja- jíislatot tett a munka meg- ■j vitására. Miért emlitem a ftíaádvezetői tanácskozást? fen csak azért, mert a részt- ‘vők sok hasznos tanácsot ^ünak adni a vezetésnek, mem azért is, mert gyakoriban elősegítik a feladatok igrehajtását, s egyes brigádnak saját területükön vé- bényezési joguk van a vetők munkáját illetően. Eb- ín előre kell lépnünk, mert még nem mindenütt gya- •rlat. Gondolok itt arra, >gy a brigádok javaslataik- il segíteni tudnak a munka- Prvezés korszerűsítésében, a ociális ellátottságban, hi- en munkájukban tapasztal- k annak valóságát.

— Hasonlóképpen fontosát tartjuk a vezetőképzőin, valamint a KlSZ-titká- ’k hathetes, héthetes idö- akos továbbkéDzését. a fontok tartását. Egy-egy ilyen turnon a fiatalok 60—70 !Mést is feltesznek a váltat politikai, társadalmi, [zdasági vezetőinek. Azt 'felezik, ami legjobban ér- :kli és foglalkoztatja őket.

— Elegendőnek tartja-c a Rumokat, vagy szükséges a

— Az erre vonatkozó minisztertanácsi, SZOT és a vasasszakszervezet határozatai, irányelvei szerint a diósgyőri kohászatban, az üzemi demokrácia gyakorlása miatt több mint 50 fórumot biztosítottunk. Ezek közé sorolom a titkári értekezleteket (párt-, KISZ-. szakszervezet), az igazgatói tanácskozásokat, a termelési értekezleteket, s mindazokat a lehetőségeket, amelyeken a dolgozók véleményt nyilváníthatnak. Ügy látjuk, hogy a fórumok száma elegendő ahhoz, hogy az üzemi demokrácia hatékonyan funkcionáljon. Természetes. ha új. jobb lehetőség kínálkozik, akkor mi ezt az új. jobb formát is alkalmazzuk.

— Mit tart legfontosabb tennivalónak, elsősorban tartalmi vonatkozásban?

— Elsődleges célunk — ahogy a vb is megfogalmazta — a közvetlen fórumok szerepének erősítése. Ez azért fontos, mert ha esetleg a közvetett fórumnál, képviseleti testületnél akad olyan jelenség, hogy a vezetésnek a kelleténél nagyobb a befolyása a döntések megho- zalatában. ezt a közvetlen fórum erősítése, kiegyensúlyozza.

— A közvetlen fórum szerepének erősítése kihat a vezetésre, a vezetés képviseletére, s az nem mondhat mást, mint ami a közvetlen fórum álláspontja. Ez gyakorlatilag magába foglalja az üzemi demokrácia lényegbeli szélesítését, erősítését is. Ügy érezzük — a vb is így foglalt állást —, hogy jó úton haladunk. A továbbfejlesztés érdekében azonban még sokat kell tennünk. .Elsősorban azt. hogy tartalmilag tovább fejlesszük a már hagyományos fórumokat, formákat. Különösen fontosnak tartjuk a termelési tanácskozások színvonalának növelését, mégpedig úgy, hogy ott az emberek a lényegi feladatokban nyilvánítsanak véleményt, foglaljanak állást. Arra gondolok, hogy mondjuk a hengerkormányos nem nagyon tud állást foglalni, mennyi legyen az üzem éves, vagy negyedéves terve. De abban, hogy például a nemesacél-hengerműben hogyan lehet növelni a forgási időt, a felszólalók sokat segíthetnek, sok javaslattal használhatnak az ügynek.1 Összefoglalva az elvárásokat, nem számokban, tonnákban, hanem a tennivalókban kell megfogalmazni, mert a tennivalók egyik következménye maga a számszerűség is.

— Milyen változtatások szükségesek még a további előrehaladáshoz?

— Jobb munka szükséges, mind a vezetők, mind a vezetettek esetében. Az egyik:

»ábbbővítésük?

kezelés mágneses mezövei

r

Uj gyógyászati

meg kell javítani a helyi információs munkát, hogy a fórum résztvevője pontosan tudja, miről kell döntenie, mi a tulajdonképpeni feladat. Ez csak akkor valósul meg, ha megfelelő adatok, in formációk, tájékoztatók állnak a rendelkezésre. Köztudomású, hogy a műszaki konferenciákat rendszeresen megtartjuk. Akik részt vesznek rajta — a gyáregység négyszögei, főosztályvezetők, az igazgatás vezetői, szaktanácsadók —, megfelelő, jó információt kapnak. Ennek tudható be. hogy a vezetés szempontjából a leglényegesebb fórum a műszaki konferencia, amely nagyon jól funkcionál. Az itt elhangzott javaslatokat kötelezettséggel feldolgozzuk és írásban megy a visszajelzés. Valahogy a termelési tanácskozásokon, az alsóbb szinteken is így kell meghonosítani — ha nem is mindig írásban, de legalább szóban — a visz- szajelzést. Psziehikailag is lényegesnek tartjuk, hogy az az ember, aki a saját munkájával kapcsolatosan véleményt mond, javasol, kapja a visszajelzést. így legközelebb is szólni fog. mert látja, érdemes szót emelni.

— Még egy lényeges feladat — mondja Majtényi Lajos —, meg kell értetni és tisztázni l kell az üzemi négyszögek szerepét. A vb nemrégiben az egyik egyseg gazdasági, politikai munkáját értékelte. Az egység ve.zetője kijelentette: náluk az üzemi demokráciával nincs semmi baj, mert ő rendszeresen megtartja a négyszögüléseket, odahívja a párt-, a szakszervezeti, a KlSZ-tilkárt és döntenek. A négyszög funkcionálása még nem üzemi demokrácia. Mint képviseleti fórum, lényeges tényezője az üzemi demokráciának, de mint képviseleti fórum funkcionál. Az üzemi demokráciát a legalsóbb szintekig működtetni kell. Egyébként is az üzemi négyszög nem dönt, a négyszögülés egyeztető, döntést előkészítő megbeszélés.

A pártbizottság titkára befejezésül arról szóit, hogy az üzemi demokrácia gazdája a szakszervezet, de a politikai felelősség a párté. A párt- szervezetek politikailag felelősek az üzemi demokráciáért. Az üzemi demokrácia hatalmi kérdés, eszköz a hatalom gyakorlásában, a munkásosztály ' hatalmának gyakorlásában. A pártszervezetek feladata a tevékenységele összehangolása; ki kell alakítaniuk a közvetett és a közvetlen testületek együttműködését, illetve tovább kell ezt erősíteniük.

Csorba Barnabás

eljárás

Különleges gyógyászati el- kás bevezetésére adtak ^badalmat a Szovjetunióin. A rosztovi egyetemen fy orvoscsoport fejlesztette a módszert, amikor a '.igneses mező hatását haszna ki egyes betegségek ^gyítására. A kutatók Se- 6 János professzor, elméiéből kiindulva a stresszha- /rt'Okat. illetve a szervezetek ''énállóképességének fej- ütését vizsgálták és arra a

következtetésre jutottak, hogy az emberi szervezet bizonyos körülmények között képes külső kihatásokra megfelelő reagálásokra. Az ismert serkentő hatású gyógyszerek mellett ilyen kondicionáló eszköznek bizonyult a mágneses mezőnek a szervezetre gyakorolt hatása is. A csoport tagjai által aktivizáló, adaptációs reakciónak elnevezett kezelési eljárás egyes gyomor- és

emésztőszervi megbetegedéseknél, tüdőbetegségeknél és bőrbetegségeknél bizonyult gyógyításra alkalmasnak, vagy önállóan, vagy más gyógyszeres kezelés kiegészíV téseként. A rendkívül hosz- szú állatkísérletek befejezésével 1972 óta klinikai gyakorlatban is allcalmazzak eljárásukat. A kísérletnek van egy érdekes eredménye is. A mágneses mezővel történő kezelés' a sejtekre fiatalító hatással is van.

A munkaszervezés a kapacitásbővítés eszköze is

Az építőipar helyzete megyénkben

Megyénk építőipari szervezeteire mind nagyobb feladat hárul a lakásépítési program, az ipari nagyberuházások, a különböző rekonstrukciók, fejlesztések megvalósításában. Az építőanyagot gyártó vállalatokkal együtt évenként több milliárd forint értékű munkával járulnak hozzá a népgazdasági tervből Borsodra jutó gazdasági célkitűzések teljesítéséhez. Csak a BÁÉV — amely megyénk legnagyobb. legütőképesebb építőipari vállalata — az idén több mint 2.1 milliárd1 forintnak megfelelő munka elvégzésére vállalkozott, döntően Miskolcon, Özdon, Kazincbarcikán és Leninváros- ban. Nagyobbrészt lakásokat, kommunális létesítményeket, iskolákat, óvodákat, különböző szolgáltató házakat épít. Az Észak-magyarországi Állami Építőipari Vállalat profilja már eltér az előzőtől, főként a gyárépítés a feladata. Az ÉÁÉV munkás- és műszála kollektívái dolgoznak az ÓKÜ-ben a gyorsított acélgyártási program végrehajtásán ; Bélapátfalván új cementgyárat építenek, és megtaláljuk a vállalat dolgozóit a PVC—III. beruházásánál, a Lenin Kohászati Művek kombinált acélművének építésénél is.

Az építési tárca vezetői mind nagyobb fontosságot tulajdonítanak a Borsodban dolgozó építőipari szervezetek munkájának, beleértve természetesen a tervező és beruházó vállalatokat, valamint az építőanyagot előállító üzemeket is. Az V. ötéves terv hátralevő részében csak Miskolcon több mint hatezer célcsoportos lakást, s az ehhez tartozó járulékos létesítményt kell elkészíteniük. Ezenkívül Özdon, Kazincbarcikán, Leninvárosban és a

megye más részén ugyancsak helyt kell állniuk a lakásépítési program megvalósításában. Emellett egész sor ipari beruházás építésében vesznek részt.

A közelmúltban dr. Ábra- llám Kálmán építésügyi és város fejlesztési miniszter

Miskolcon járt és találkozott a tárca irányítása alá tartozó tervező-, beruházó és építőipari vállalatok gazdasági, politikai vezetőivel. Az aktivaértekezleten a miniszter elismeréssel szólt az építőipar munkájáról. Valóban, csak szét kell néznünk környezetünkben, s meggyőződhetünk róla, milyen sok lakással, iskolával, kereskedelmi és szolgáltató egységgel gyarapodtunk az utóbbi években. Messzemenően egyet lehet érteni a miniszternek azzal a véleményével is, miszerint az építőipar alapjában véve megfelel a vele szemben támasztott követelményeknek.

Természetesen, mint a népgazdaság egyéb ágazatában, itt is előfordulnak hibák, hiányosságok. Akadnak még olyan lakások, ahol a befejező jellegű munkákat elsietik, nem zárnak jól az ablakok, beázik a tető és sorolhatnánk még tovább. Ez joggal bosszantja az embereket Sokan ebből rögtön általánosítanak; íme, így dolgoznak az építők. Pedig ez így nem igaz. El lehet esetenként marasztalni egyes embereket, csoportokat, akik olykor felületes munkát végezne!;, de nem az egész építőipart.

Hogy mielőbb megváltozzon az építőiparról alkotott vélemény, lelkiismeretesebb, jobb minőségű munkát kell az építőknek felmutatniuk. Nem szabad azt megengedni, hogy jogos kifogások merüljenek fel egy-egy létesítmény átadásánál, de ha mégis előfordulnak kisebb-nagyobb hiányosságok, azokat mindenképpen maguknak az építőknek kell a lehető leggyorsabban felszámolniuk. Ezt kívánja a szakma becsülete is. S akkor nem fordulnak majd elő olyan esetek, hogyha baj van, mindenki mossa a kezét, az építő a tervezőre, a' tervező az építőre, vagy a beruházóra igyekszik a felelősséget hárítani, s közben telnek, múlnak a hetek, hónapok, s a vég nélküli vitákra, pereskedésre megy el a szűkre szabott idő, s az emberek energiájának egy része.

Sűrűn szóba 'kerül az építőiparban tapasztalható munkaerőhiány. Kétségtelen, lényegesen nagyobb a megrendelői: igénye, mint a meglevő építőipari kapacitás. Hol van a lei vezető út? — vetődött fel a kérdés a miniszterrel folytatott tanácskozáson is. Mindenekelőtt a munka hatékonyságát szükséges javítani. Hiszen csak körül kell néznünk és mindenki meggvö- ződhet róla, van mit tenni a munkák szervezettségének fokozásáért, nincs minden rendben az előkészítés területén sem, tovább lehet és kell javítani a minőséget, s a munkaidőalap növelése igencsak kívánatos volna ebben az ágazatban. Nem is beszélve a gépkihasználás alacsony színvonaláról. Summázva az elmondottakat; ha csak egy lépést is teszünk ezen a területen, jelentősen növelhetjük az építőipari ágazat kapacitását, teljesítőképességét. S ez elsősorban nem pénzkérdés. A jobb, a hatékonyabb munkához nem kellenek milliók. Nagyobb szervezettséggel, a helyi tartalékok feltárásával és kiaknázásával mindez elérhető.

L. L.

i

Az edelényi dombokon

Napraforgé a „föld alatt”

Edelény környékén a legfontosabb a megmaradt te- levény megvédése. A „recept”. amit erre használnak, régi és alig alkalmazott eljárás, amelynek legnagyobb előnye az olcsósága. Az ajánlás így kezdődne: Végy egy kis napraforgót...

— és a kalászosok betakarítása után a leszántott tarlót vesd be vele — folytatta Hartmann Bálint, az edelényi Alkotmány Termelőszövetkezet elnöke. — Az őszi búza vetése előtt pedig a már 50—60 centiméternyi növényt letárcsázzuk, a mélybe forgatjuk. Ezzel a zöldtrágyázással kétszeres hasznunk van. Az egyik nyilvánvaló; hektáronként mintegy száz mázsa szervesanyagot juttatunk a talajba, s ráadásul humuszképző anyagot. A második; a kalászosok betakarítása után nem marad „feketén” a tarló, a kellő napraforgó megfogja a talajt, s az esők, záporok nem tudnak annyi kárt tenni bene.

Egy szakemberben jogosan merülne fel a kétség: ha ugyanarra a táblára búza után nem búza kerülne, akkor a zöldtrágyázásra nincs

szükség. És ez általánosságban helyes értékelés, kivéve a hegyvidékei, ahol bizony a természet alaposan felforgatta a gazdálkodás szabályait.

— Nálunk már a vetésszerkezetet is az szabja meg, hogy tenyészideje alatt a termesztett kultúra mennyire borítja, védi a talajt. A kalászosokról köztudott, hogy sűrű állományuk megakadályozza a termőtalaj lemosó- dúsát, ezért a legnagyobb területen ezeket vetjük. Igaz, hogy így előfordul az egymásutáni búzavetés, de éppen a zöld trágyának — a kétszáz hektáros napraforgónak — köszönhetően, termés- csökkenést nem okoz.

— Éghajlati adottságaink — jegyezte meg az elnök — sem a legjobbak. Előbb de- resedik a határ, és bizony az a ritkaság, ha szeptemberben elmaradnak a fagyos hajnalok. Igyekszünk alkalmazkodni a zordabb évszakokhoz, s például a búzát is előbb vetjük. Szeptember közepe óla dolgoznak a határban a vetőgépek. Ötszáz hektáron már földben várja a mag a közelgő telet.

De a korai vetés egymagában még fél megoldáis. A szegedi kutatóintézet segítségével vizsgáztatják a legújabb hazai és külföldi fajtákat, hogy a hegyvidék sajátos viszonyaira, megkeressék a legmegfelelőbbeket.

— Tavasszal megismételjük ugyanezt kukoricával. Igaz, a jelenlegi termésbecslések 40—50 mázsa közötti tengeri- terméssel kecsegtetnek, amely a ml vidékünkön nagyon jó eredmény, mégsem hisszük, hogy ez lenne a végső halál', amit elérhetünk. Ha a kipróbált fajták között csak három jobbat találunk, már akkor az többletmunka, amelyet. egy-egy ilyen kisparcel- lás kísérlet beállításával végzünk, bőven megtérül — mondta az elnök.

Az ősz Edelényben is sok gondot okoz. Már egy hetet elvitt a csapadék az ilyenkor szinte pótolhatatlan munkából. Hiszen a vetésen, tápanyag-visszajuttatáson kívül 250 hektár napraforgót. 300 hektár kukoricát kell betakarítani. Ráadásul a „csúszás” következményeként a kétszáz hektáron termő burgonyát még mindig szedik az NDK gyártmányú kombájnok. De az összetorlódott munkák ellenére találtak időt, gépet, munkaerőt a kísérletezésre. Mert a jövőben gondolkodnak...

— ki —