Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)
1977-10-07 / 236. szám
T9fflr oUfSíter 7.; péntek ESZAK-MAGYARORSZÁG 3 A Petőfi Tsz példamutatása Ma tartják a jubileumi ünnepséget — Taktaharkány és Tiszáidé közös gazdaságában, a Petőfi Termelőszövetkezeiben úgy szervezték meg az* őszi kampányt, olyan jó ütemben 'és minőségben végzik az őszi munkákat, hogy jó néhány mezőgazdasági üzemünk vezetői ellátogathatnának oda kis I tapasztalat- cserére — hallottuk a járási hivatalban., s azt is hozzátették: a harkányiaknál már „megszokott” ez a lendület... Szatmári Dezső, a Petőfi Tsz termelési elnökhelyettese, s egyúttal főagronómu- sa azt mondja, hogy nem ,,megszokás” kérdése ez a gondos sietség, hanem a gazda elsőrendű kötelessége. — Milliók veszhetnének ! kárba, ha hiányozna a gondosság, a pontosság, ha nem I igyekeznénk a legjobban I megszervezni a tengernyi munkát. Így van ez minden munkacsúcsnál, de különösen most ősszel, amikor , talán a legbizonytalanabb tényező az időjárás alakulása. Mindig igaz a közmondás. de ilyenkor különösen, hogy: amit ma megtehetsz, ne halaszd holnapra ___ * A Petőfi Tsz határrészeit járva az elnökhelyettes már mindenütt előre jelzi, hol. milyen gépekkel talál- j kozhatunk majd,, s az állandó szakmai irányítás, elign- ; őrzés eredménye, hogy szin- | te pontosan tudja azt is, I estére hol kell kiemelnie a gépnek az ekevasat, megpihentetnie a 'vetögépel. Eléggé ismerem a Petőfi Tsz határát, de most kissé zavarban vagyok, sehol sem találom a néhány hete még a vonat' ablakából megcsodált, nagyon szép napraforgótáblákat. Pedig , ha jól tudom, több mint 500 hektárnyi a napraforgójuk ... — Pontosan 530 hektáron törtük, azaz arattuk le a napraforgót — mondja az elnökhelyettes, s mosolyogva hozzáteszi — ezt a nagy munkát már lassan el is felejtjük,' hiszen szeptember közepére végeztünk vele. Azért sietünk ennyire, hogy sose kelljen kapkodnunk ... És jó néhány előző év tapasztalataival, példáival ecsetelve magyarázza, hogy mennyire káros a lassú tempó, a ' „ráérünk még” szemlélet. Ezernyi tapasztalat bizonyítja; hogy ősz- szel, az idő előrehaladtával mindig csak romlik a munkavégzés lehetősége, s ezzel romlik a minőség is. A talajmunkáé, a vetésé, a betakarított terményé egyaránt. * — Itt volt a napraforgónk — mutat az egyik gyönyörűen elmunkált, már vetőgép csíkozta táblára —, Azzal, hogy jól volt a napraforgónk vegyszerezve, gyors volt a betakarítása, sokat nyertünk. A búza alá nem kellett szántanunk, többszöri tárcsázással készítettük elő ezt a szép magágyat. És a búzáról, a Petőfi Tsz 1200 hektáron termesztett egyik fő növényéről a következőket tudtam meg: az idén a belvíz pusztította, foltos területek is beleszámítva. 48 mázsa 64 kiló volt a hektáronkénti átlagtermés. Ennek nagy részét vetőmagként \ értékesítették. Jövőre ennél is többet várnak a búzától... — Nem korai még a jövő évi termést becsülni? — Már most kell — hangzik a határozott válasz. — Az egészet úgy f „alapozzuk”, mint tavaly azokat a táblákat, amelyek aratáskor ' 60—70 mázsa körüli átlaggal fizettek. Szeptember 28-án kezdtük vétó ni a kenyérgabonát,, s október 10—11-re befejezzük. Azért ilyen „későn”, mert a fajtakísérletek néhány táblájára most kapjuk a vetőmagot. Ismét egy nagyon szépen elmunkált, bevetett tábla. — Ezzel kezdtük az őszi vetést, a 104 hektárnyi repcével. Jó növény, megtanultuk ennek a termesztését is. Az idén 100 hektáron 22 mázsás átlagterméssel fizetett, de ha leszámítanánk belőle a belvíz miatt „kiázott” foltokat, akkor közei járnánk a 30 mázsás átlagterméshez. Az öntözőíürl területén járva „találkozunk” a cukorrépa-komba jn.n al. Október 10-ike körül, ennek a 204 hektáron termesztett ipari növénynek a betakarításával is végeznek. A termésátlag sokkal jobb a tavalyinál, de az elnökhelyettes még elégedetlen, azt mondja, hogy ezt a növényt még tanulniuk kell... De, ami a b e takarí tásának m un kaszer. vezését illeti, ebben bizony már tőlünk tanulhatnak ... Tíz nap múlva a betakarítógép már a szomszédok cukorrépa „ásását” segíti. * A zöldségkertészet több mint 50 hektárján a hagyma, a káposzta és a gyökérzöldség utolját szedik a szorgos asszonyok, lányok, s a besegítő „utánpótlás”, a község nagyobbacska iskolásai. A tavalyinál jóval alacsonyabb átvételi árak ellenére ez az ágazat is teljesíti magas tervét, mert szinte minden zöldségféléből nőttek a hozamok. A szomszédban, egy 20 hektáros táblán „kísérleti” növény volt. Bevált ez is. Húszmázsás átlaggal fizetett a szója, s jövőre már 100 hektáron termesztik... A szeptember végén dércsípte kukoricák még lábon állnak. Hétfőtől ide összpontosítják a legtöbb gépet, minden rendelkezésre álló erőt. Kezdték volna előbb is, de sajnos a nedvességtartalom még 40 százalék körül jár. Ebben a kultúrában okozta a legtöbb kárt a belvíz, de az, ami megmaradt, a korai fagyok ellenére is megadja hektáronként az 50 mázsát, az öntözött táblák a nyolcvanat is. Hogy mikorra lesz betakarítva? Természetesen még október vége előtt! (p. s.) ír Áramszünet - gondatlanságtól Több figyelmet a mélyépítéseken! * Szeptember 26-án délelőtt 10 óm 15 perctől 11 óra 15 percig 3200 fogyasztó árain nélkül maradt Miskolc belvárosában. Az irodaházakban leálltak a villamos írógépek, az építkezéseken a betonkeverők. a dftruk. olvadni kezdtek a hűtőgépek, és a : kórházi osztályokon működésképtelenné váltak a mű- ; szerek. Az ÉMÁSZ központi i állomása azonnal észlelte az üzemzavart, megkezdték a : hiba behatárolását. Meglehetősen sokára, egv óra múlva bukkanlak a sérült vezeték nyomára. Elsőként áramhoz juttatták a fogyasztókat, aztán káreseti jegyzőkönyvet ; készítettek a szakemberek. Kiderült, hogv a Miskolci Építőipari Vállalat egvik munkagépe vágta el a Szín- va-parton a 10 kilovoltos kábelt. Amit a' jegyzőkönyvben elsőként regisztráltak: a kábelrobbanás nem okozott személyi sérülést, nem szem- i vedelt áramütést senki. Szerencsés eset. De miként is történhetett a dolog? Szem- ügyre vették a mélyépítést végzők kiviteli rajzát. Nos, azon nincsennek feltüntetve az ÉMÁS7; földalatti létesít- i ményei. Vajon hol feledkez- j lek meg róluk? A későbbiekben hiba hibára halmozódott. A kábelrongálást sem a munkagép vezetője, sem a munkahelyi vezető nem jelezte az ÉMÁSZ-nak, noha az ilven esetekben ez elsődleges kötelességük lelt volna. Kár lenne ennek az esetnek az ürügyén régi ügyeket előrán- cigálni. de kísértetiesen hasonlít a magatartás a súlyos, szolnoki • gázrobbanást megelőző. vétkes könnyelműséghez. Itt szerencsére csak az egyórás áramszünet- lett a következménye az eset elhallgat ásónak. A kár megtérítése a két vállalat — az ÉMÁSZ és a Miskolci Énílőioari Vállalat — ügye. Körülbelül 7—8 ezer forintot fizet maid az éoítő az áramszolgáltatónak. Arra még nincs rendelkezés' és aonarátus. hogv ilyen esetekben a fogyasztókat, a ténylegesen .kárt szenvedőket is kártalanítsák. Az is csak a későbbiekben derül maid ki. hogy a kijavított kábel esetleg miiven üzemzavarokat okozhat majd. A szakemberek ugvamis tudlak, hogv minden egves „karmantyú”. vasvis iavított kábel hibaforrást jelent. Az Északmag varországi Áramszolgáltató Vállalat kábeleiben. tartószerkezeteiben, közvilágítási hálózatában ta- valv 1 millió 400 ezer forint értékű kar esőit gondatlanságból. Földmunkát végző gének, tehergépkocsik okozzák a legtöbb kárt. Kábelrongálás leggvakrabban a városokban ^esik. ahol sűrű a közműhálózat, vezetékek sokasága fekszik a talajban. Minden esetről jegyzőkönyv készül, így azok könnyen rekonstruálhatók. A Színva- parti eset a súlyosabbak közé sorolható, mert ott egyáltalán nem szerepelt a munkahelyi kiviteli raízon a villamos kábel. Többször történik úgy. hogv a munkahelyi vezető zsebre vágja a rajzot, és egyéb ügyeit intézve. magára hagyja a munkagép kezelőjét. A Miskolci Üzemigazgatóság 1. számú kirendeltsége területén — ahol a múltkori rongálás is történt — ebben az évben harminc hasonló eset fordult, elő. A kárérték meghaladja már a 320 ezer forintot. A hibajavításra 1650 munkaórát fordítottak, többnyire munkaidőn tűi. túlórában. A 320 e^er forint is megtérült az ÉMAFZ-nak. a tavalyi 1 millió 400 ezret is megfizették a károk okozói. Mennvi hasznos dolgot lehetett volna vásárolni ennvi pénzből! Bizonvára meg is lett volna a helve mindenütt. Na gvobb munkafeeveiemmel. több figyelemmel megtakaríthatók ezek a bosszantó kiadások. Több figyelmet kérnek a nagyobb közösségek is! — lévay — Huszonöt éves a Borsodi Hőerőmű Az ég felé törő hatalmas kémények \ nappal és éjszaka, hétköznap és ünnepeken ontják magukból a füstöt, a kazánokban sohasem alszik ki a tűz. A Sajó-parti üzemben az év minden — harmincegy és fél millió —másodpercében, szünet nélkül dolgoznak a gépek és az emberek. Várják a városok, a falvak, a gyárak, a bányák a villamos energiát, nagy szükség vari az itt előállított forró és vegyi vízre. A mai napon is teljes kapacitással termel az üzem: ott áll a turbina mellett a gépész, a diszpécser egy pillanatra le nem veszi szemét a kapcsolótábláról, a portás a kapunál szolgálatot teljesít. Ám, mindannyian, az ezer főnyi kollektíva minden tagja tudja-érzi, hogy ez a péntek mégis más, mint a többi: ünnepnap. Huszonöt éves vállalatuk, a Borsodi Hőerőmű. Dr. Hódy "Imre, a fejlesztési főosztály vezetője, az Üzemi Híradó szerkesztője, a vállalat múltjának, jelenének krónikása: — A térség egyik legrégibb ipari tevékenysége a villamos energia termelése. Több mint fél évszázada, 1924-ben helyezték üzembe a barcikai villanytelepet. A hajdani kiserőmű a környék településeit, a szénbányákat látta el energiával, de áramot szolgáltatott Eger városának is. A felszabadulás után megindult tervszerű gazdaságfejlesztés keretében létesült a Borsodi Hőerőmű, melyet Berente község határában építettek tel. Évszámok, fotók, emlékek... 1951: megkezdődött a nagy munka. Kavics, — homok, — mészhegyek. előre gyártott elemek a főépülethez. A felvonulási épület falán öles betűkkel felirat: 5 éves tervvel a bókéért! Szabó Sándor tmk műhelyvezető, a szakszervezeti tanács elnöke: — Huszonöt évvel ezelőtt kaotam az áthelyezést a kiserőmű létszámából, a vállalat akkor még csak papíron létezett. Kerítés, néhány fabarakk és végeláthatatlan sár. A teherautók mellett jócskán találni lovas kordákat, szekereket. Nehezen tudtam elképzelni az épülő erőmű megdöbbentő paramétereit: tíz darab száztonnás kazán, hat 32 megawattos gépegység, kétszáz méteres üzemépület. 1952. október: megalakult a vállalat. A földön fekvő vasbeton gerendák mellett eltörpülnek a szorgoskodó emberek, a daruk mint kétkarú óriások. Állnak a váz- szerkezetek, elkészültek az üzemi főépület első keretállásai. Szeráfi Bálint üzemtechnológus : — Minket, a jövendő üzemeltetőket idegenbe, a Mát- ravidéki Hőerőműbe küldtek, hogy barátkozzunk a méretekkel, a gépekkel. Egyelőre azonban segítenünk kellett az építkezésnél a szerelésnél. A kivitelezésen az NDK tizenegy vállalata és hazai vállalatok dolgoztak. 1953. októberében megalakult az önálló pártszervezetünk, s titkárává engem választoltak. A pártvezelőséget öt tapasztalatlan fiatalember alkotta; munkánkra rányomta bélyegét az útkeresés. Szerelik a kazánok, a szénszállító szalag vasszerkezetét. Beemelik az első kazándobot. A felvételen az egyik főturbina, s a hőszolgáltató berendezések központi műszertáblája látható. Fotó a 120 kilovoltos villamos szabadtérről. 1955. február: az első párhuzamos kapcsolás. Szeráfi Bálint: — Jóleső érzéssel állapíthatom meg, lio^y fiatal kollektívánk megfontoltan, józanul viselkedett az ellenforradalom idején. Egyetlen percre sem állt le az erőmű termelése. 1957: befejeződött az építkezés. Az ország akkori legnagyobb, csaknem kétszáz megawattos teljesítményű erőmüve a hazai energia- rendszer teljesítőképességének mintegy egyötödét képviselte. 1958: a teljes felfutás éve. Molnár Gyula, a Borsodi Hőerőmű Vállalat igazgatója: — Az eltelt huszonöt év alatt mintegy 25 milliárd kilowattóra villamos energiát és 10 ezer 800 terrakalória hőenergiát termeltünk. Kazánjainkban töob mint 35 millió tonna szenet égettünk el. Az új vegyi vízelőkészítő üzemünk 1963-tól termel, s jelenleg hazánk égjük legnagyobb ilyen jellegű létesítménye. Dr. Vékony Ernő, Kazincbarcika városi Pártbizottságának első titkára: — Városunk története, fejlődése szorosan kapcsolódik az ipari üzemek fejlődéséhez. A Borsodi Hőerőmű Vállalat és a Borsodi Vegyikombinát alapításával megalapoztuk a jelenleg 35 ezres gyárváros anyagi és szellemi fejlődésének legfontosabb feltételeit. A hőerőmű gazdaságpolitikai szempontból jelentős, a hetvenes évekre stabilizálódott a villamos energia termelése, javult az üzembiztonság, fokozódott a hőszolgáltatás. A sokirányú követelmények szükségessé tették a párt- \ és gazdasági vezetés átszervezését, s az elmúlt évben létrehozták az üzemi pártbizottságot. Talcács István, Kazincbarcika város Tanácsának elnöke: — A hőerőmű dolgozói jelentős anyagi támogatást nyújtanak a városfejlesztéshez. A mostani ötéves tervidőszakban másfél millió forinttal segítik újabb óvoda építését. A szocialista brigádok pédamutatóan élen járnak a parkok gondozásában, iskolák, óvodák patronálásá- ban. Számottevő a szeretjük a város kulturális és sportéletében. Éliás Lajos esztergályos, a tmk míihelyybizottságának titkára, igazgatói tanácstag: — Második éve ért a megtiszteltetés, hogv tagja lehetek az üzemi demokrácia e nagyon fontos intézményének. Állítom 'és vallom, hpgy vállalatunknál bevált a munkásokkal kibővített igazgatói tanács, partnerei vagyunk a vezetésnek. Tanulással, fejtöréssel, utánjárással jár a vállalati szintű kérdések megismerése, de megéri. Az a véleményem: teremtsük meg a szükséges tárgyi feltételeket, s utána követeljük meg a munkát. Szabó Sándor: — Milyen jóléti, szociális célra tudnék beruházni egymillió forintot? Úgyszólván mindenünk megvan, ezt bizonyítja az is, hogy hetven százalékos a törzsgárda aránya ... Mun- káslakásoliat létesítenénk elsősorban, a jövőt építő fiatalok számára. Dr. Hódy Imre: — Egymilliárdos fejlesztés van folyamatban vállalatunknál. Bővítjük a hőszolgáltatást, vizet, gőzt adunk az új pvc-gyámak, felújítjuk a kazánokat, eleget teszünk a környezetvédelmi előírásoknak. Ma, amikor a becsületes munka dicséreteként ünnepeljük az eltelt 25 évet, meggyőződésem, hogy hasonlóan eredményes lesz az elkövetkezendő két és fél évtized is. * A Borsodi Hőerőmű Vállalatnál ma délután, a kazincbarcikai Egressy Béni Művelődéi Központban rendezik meg a jubileumi ünnepséget. A jubileumi megemlékezést Szili Géza nehézipari miniszterhelyettes tart-
