Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-07 / 236. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1977. október 7., péntek Múzeum és termelőszövetkezet összefogásával Gömöri népdalok és népballadák kötete A miskolci Herman Ottó Múzeum kiadvány) tevékeny­sége már meglehetősen széles körben ismert. Érdeklődéssel várjuk és forgatjuk a külön­böző sorozatokban megjelenő kiadványokat, évkönyveket, közleményeket, kismonográ­fiákat, vagy éppen a néprajzi köteteket. Az viszont újszerű, hogy — mint most a Nép­rajzi kiadványok VIII. szá­mánál történt — a múzeum kiadványát termelőszövetke­zeti szervek is támogassák a maguk erejével. Ez történt most Ujváry Zoltán nagysza­bású. több mint 620 oldalas tanulmánykötetének, a Gö­möri népdalok és népballa­dák gyűjteményének kiadásá­nál. Ez alkalommal ugyanis a Herman Ottó Múzeum se­gítségére sietett a putnoki Egyetértés Mezőgazdasági Termelőszövetkezet, az ugyan­csak Putnoki Mezőgazdasági Termelőszövetkezeti Építő­ipari Vállalat, valamint a sajóvámosi Aranykalász Me­zőgazdasági Termelőszövetke­zet. Az összefogás eredmé­nyeként kerülhet most rész­ben a szakmai érdeklődő, részben a nagyközönség ke- zébe Ujváry Zoltán új kö­tete. Az említett termelőszö­vetkezeti szervek jó példáját adták a kultúra támogatásá­nak és annak, hogy felismer­ték: a népi hagyományok gyűjtése és közreadása, a magyar folklór ápolása nem egy-egy hivatali szerv, vagy múzeum ügye pusztán, ha­nem egyetemes érdek, köz­ügy. művelődéspolitikai cse­lekvés. amit támogatni kell. Ujváry Zoltánnak a közel­múltban már megjelent Száll j el, fecskemadár címmel egy rendkívül érdekes és repre­zentatív kötete, ugyancsak gömöri népballadákról, és ugyancsak a Herman Ottó Múzeum támogatásával, dr. Országszerte feszesen 55 egyetemen és főiskolán lát­tak hozzá az 1977/78. évi egyetemi és főiskolai kultu­rális napok eseményeinek előkészítéséhez. A KISZ KB, az Oktatási Minisztérium és a Kulturális Minisztérium ezúttal a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulójának gondolatához kapcsolta a hallgatókat két évenként öntevékeny művé­szeti seregszemlére hívó ren­dezvénysorozatot. Novemberben a debreceni Kossuth Lajos Tudomány- egyetem szervezésében tart­ják meg a vers- és próza­mondók, a politikai és moz­galmi dalokat előadó kis­együttesek, valamint szólis­ták országos találkozóját. Az egyetemi és 'főiskolai kulturális napok további eseményei a jövő évi forra­dalmi ifjúsági napok idején zajlanak majd le: ekkor mutatkoznak be az irodal­mi színpadok, a színjátszók, a néptáncosok, a népi zene­karok, és folklór együttesek, továbbá az amatőr film és fotó, képző- és iparművé­szet ifjú mesterei, az ének­karok és a zenekarok. *A KISZ 1977/78. évi ak­cióprogramja széles körű le­hetőséget biztosít a több mint 55 ezer egyetemi és főiskolai KISZ-tagnak ah- teoz, hogy a tanulásban ké­Szabadfalvi József múzeum­igazgató kiadásában. E kötet tartalmi értékét — a benne ismetetett balladá­kat és a bevezető tanul­mányt kiegészítve — nö­velte, hogy valamennyi kö­zölt balladához a nemrég el­hunyt Holló László Kossuth- díjas festőművész rajzolt il­lusztrációt. E reprezentatív kötetet követi most a vaskos könyv, a Gömöri népdalok és népballadák, amelyben igen nagy számban megtaláljuk — úgy tűnik, ez már haladó ha­gyomány — a művészi illuszt­rációkat. ezúttal Feledy Gyula kétszeres Munkácsy-díjas, SZOT-díjas, érdemes művész rajzait. A kötetet a nemrég elhunyt kiváló néprajztudós, Manga János rektorába, a szerkesz­tője és egyben felelős kiadója dr. Szabadfalvi József, a technikai szerkesztő dr. Bodó Sándor. A kötetben olvasható bevezető tanulmány és az is­mertetett több száz dal és ballada, tehát az egész gyűj­tőmunka eredményeinek elemzése és publikálása szak­ember bírálatát várja, nem hírlapi ismertetés feladata. Ami a laikus olvasónak is feltűnik, a könyv szerkezete. Külön találjuk a gyermek­játék-dalokat, külön a sze­relmi és lakodalmi dalokat (talán ez a legnépesebb cso­port), majd a katonadalok, pásztor- és betyárdalok, buj­dosók, amerikás dalok, poli­tikai dalok, vásári nóták, kol- dusénékek, bakternóták. cö­löpverő nóták, a balladák, a betleheme® játékok, ünnepi énekek, kántálók, köszöntők követik egymást. Szlovák és német nyelvű összefoglaló is található a bevezető tanul­mányt követően. E szerkeze­ten túl feltűnik az olvasónak, hogy a bemutatott dalok igen nagy hányada ismerős nem­pességei legjavát adva hasz­nos munkát végézzen a kö­zösségért. Az egyetemi és főis­kolai KISZ-szervezetek fon­tos feladata a választott pá­lyára történő felkészítés, a hivatástudatra nevelés. En­nek leghatásosabb formája, ha már az egyetemi, főis­kolai életben szoros kapcso­lat létesül a hallgatók és le­endő munkaterületük között. Ma már valamennyi egye­tem, főiskola ápol testvér- kapcsolatokat szakmunkás- képző intézetekkel. Az együttműködés eredményeseb­bé tételéért az idén a kisebb kollektívák, az évfolyamok is teremtenek közvetlen kap­csolatot egy-egy kollégium­mal, vagy tanintézettel. Az egyetemi és főiskolai KISZ-szervezetek folytatják a fizikai dolgozók tehetséges gyermekeinek felkészítését a továbbtanulásra. Ebből a célból a felsőoktatási intéz­ményekbe jelentkező fiata­lokkal felveszik a kapcsola­tot. Évente több mint 60 ezer kérdőívet küldenek ki II—III. osztályos középisko­lásoknak. A továbbtanulni szándékozók jeléntkezése alapján ezen a nyáron pél­dául a munkásszülők 15 ezer, érettségi előtt álló gyer­mekével foglalkoztak úgyne­vezett szaktáborokban egye­temi és főiskolai hallgatók. csak Borsodban, hanem eset­leg az ország más tájain is. Ujváry Zoltán gyűjtőterülete a mai Gömör, nagyobbrészt szlovák területen fekszik, Borsodhoz a hajdani Borsod- Gömörből viszonylag kevés község tartozik a mai ózdi járás északi felében. Azon­ban az országhatár nem je­lent egyben etnikai határt is, és a szlovák területen levő gömöri községek népének aj­kán élő és nagyrészt a nagy­szülőktől és még távolabbi ősöktől örökölt dalok, balla­dák természetszerűen egyez­nek a magyarországi terüle­teken is honosakkal, vagy legalábbis sok tekintetben hasonlítanak. Természetesen nem vonatkozik ez a kötet­ben ismertetett valamennyi népdalra vagy néoballadára. A politikai dalok viszony­lag kis számban jelentkez­nek, hiszen nem is olyan ré­gen az ismert borsodnádasdi kutató, Nemesik Pál felgyűj- tötte és feldolgozta a mun­kásság dalait, és ez Ujváry Zoltán újabb kutatómunkáját — e témakörben — szűkebb körbe szorította. Az ismertetett dalszövegek, a nagy számban közölt kot­ták bizonyára hozzájárulnak, hogy e folklórkincsek a leg­szélesebb körben is ismertté válhassanak. Nem kritikát, nem szakmai méltatást kí­vántunk Ujváry Zoltán köte­téről írni, csak figyelemfel­hívónak szántuk. Szeretnénk figyelmébe ajánlani mind­azoknak, akiket a népdalok és népballadák, a szomszéd területek folklórkincse ér­dekelnek. És 1 szeretnénk is­mételten példaként állítani a putnoki és a sajóvámosi ter­melőszövetkezetek. illetve termelőszövetkezeti éoítöipari vállalat értő támogatását. (benedek) Kulturális körkép O VERS ÉS PRÓZAMON­DÓ VERSENY A múlt év decemberében meghirdették az Ady Endre vers-i és prózamondó ver­senyt. A rendezvényen a 14. életévüket betöltött verseny­zők indulhattak. A hat elő­döntő első adása október 8- án lesz. A döntőre novem­ber 25-én Debrecenben kerül sor. Vannak 70 éven felüli versenyzők is. © KÖNYVÜJDONSÁG Ötvenhárom könyvújdon­ság várja az október 7-én kezdődő műszaki könyvna­pok olvasóit. A gazdag vá­lasztékból hat munka a Közgazdasági- és Jogi,' öt az Akadémiai, négy a Statisz­tikai és egy-egy a Mezőgaz­dasági, illetve a Tankönyv Kiadó műhelyeiből kerül az érdeklődőkhöz. A leggazda­gabb lista a Műszaki Könyv­kiadóé; 36 kötetet jelentet meg. Az újdonságok 24 millió fo­rint értékben * csaknem fél­millió példányban jutnak el a könyves üzletekbe. O A FALUSI NÉPI ÉPÍTÉ­SZET A Zala megyei múzeumok igazgatósága a helyi taná­csokkal együttműködve meg­menti az utókor számára a falusi népi építészet legszebb ■ emlékeit, s azokban úgyne­vezett tájházakat létesít. Ezek a falusi porták, a be- , rendezések, a gazdasági fel­szerelések a XIX. század paraszti életét örökítik meg. Egyetemi, főiskolai kulturális napok Drozsnyik István rajza Filmek Romániából A közelmúltban Romániá- j ban járt filmátvételi bízott- j ságunk és három játék-, va- I lamint hat rövidfilmet vett J át magyarországi forgalma- ; zásra. A játékfilmek egyike, 1 a Mavia című, román—szpv- j jet—francia koprodukcióban I készült zenés-táncos rnese­revü; a másik — A vörös­hajú — egy romániai kisvá-- ] ros felszabadulását követő napjait idézi egy árva gyerek J hányattatásai és igaz útra ta- ! lálása tükrében; a harmadik ! film, A zöldfülűek tele cím- j mel egy román falu minden­napjait eleveníti meg vígjá­téki keretben. A hat rövid­film közül öt a Balanel rajz­film-sorozat egy-egy darabja, a hatodik pedig a március 4-i földrengéssel kapcsolat- í ban a Vráncsa típusú föld- rengések — ez a címe is! —■: jelenségeit magyarázza. „A mi gyermekeink...” A gyár és az iskola Amikor szeptember köze­pén rosszra fordult az időjá­rás1, a bocsi iskolában nem tudták befűteni a kályhákat. De a gyermekek így sem fagyoskodtak ... Csak né­hány nap telt el a kora őszi hidegből — s megérkezett a meleg. A gázművek soron kí­vül nyomás alá helyezte ugyanis a megépült gázveze­téket — a fűtőtestek már a tanévnyitó napjára helyükre kerültek —, noha az eredeti határidő október 15-e volt. De a bocsi iskolában nem­csak ezért örülhettek. Tulaj­donképpen öröm maga a fű­tés korszerűsítése is, amely­nek megvalósításához a sör­gyáriak segítették hozzá az okatási intézményt. így azu­tán „nyugdíjba” mehettek a cserépkályhák, az eddigi, bi­zony-bizony sok munkát adó fűtőalkalmatosságok.. .­A fűtésrendszer korszerű­sítése nem az egyetlen bizo­nyítéka annak, hogy a gyár és az iskola kapcsolatai szé­pen fejlődnek. Ha már az anyagi segítségről van szó, sorolhatjuk a villanyvezeté­kek korszerűsítését (erre az elmúlt évben került sor) is, no és azt, hogy a kisebb-na- gyobb asztalosmunkákat is a gyár tmk-részlegének dolgo­zói végzik el. Legutóbb pél­dául — de már ebben a tanévben — ók szerelték fel a zsibongó falára a bordásfa­lakat; tornaterem híján a testnevelésnek valamiféle le­hetőségét mégiscsak biztosít­va. No és azzal is elbüszkél­kedhetnek a bécsiek, hogy rövidesen az udvar egy ré­sze is sportudvarrá alakul át: a tereprendezésben ugyancsak a sörgyáriak se­gédkeznek. S mindez nem véletlenül, nem alkalomszerűen megva­lósult segítség. Az elmúlt két esztendőben az iskola és a Vsörgyár igazgatója is több­ször ült le egy asztal mellé, hogy megbeszéljék, miben tudnák segíteni egymás mun­káját? Mi az, amivel agá­nak jobb körülményekhez segíthetik a tanulókat — többek között saját dolgozó­ik gyermekeit —, s mi az, amivel az iskola tud segíteni a gyárnak? A villanyvilágí­tás és a fűtés korszerűsí­tése a közeli tervekben szerepelt. De egyszer, talán nem is egy évtized múl­va, közös erőből, no és a községi, tanács támogatásá­ból tornatermet is szeretné­nek építeni. Mert sem a ré­gi, sem pedig az 1968-ban hozzáépült új iskolaépület­ben, nincs tornaterem ... Az anyagi segítség, bár­mily szépek és látványosak az eredmények, csak a kap­csolatok kezdetét jelenthe­tik. S csak a kezdetet jelen­tik Bőcsön is. Mert a gyá­riaknak is szükségük van. az iskolára. A kapun belül lé­tesített dolgozók osztályaiban tavaly több mint harmincán tanultak. S október közepén újból megkezdődik a felnőt­tek részére az általános is­kola. A tanárok a helyi ál­talános iskola tanárai.... Ez az alap. De a tervek­ben már több is szerepel. Mert a gyárban például mű­ködik bábszakkor, és műkö­dött irodalmi színpad is. Mindkettőhöz segítséget sze­retnének kapni — az isko­lától. Lelkes, ügyszerető ta­nárokat. S tervbe vették, hogy a gyári kulturális bi­zottságba meghívják az is­kola képviselőjét, is. Végül is, a gyár ma már csakúgy nem szakítható ki a község életéből, mint az általános iskola... S ez a felismerés, amely az együttműködéshez, a feladatok közös megoldá­sához is alapul szolgál. No és a továbblépés zálogául. Mert a trnk sok apró-1 cseprő segítségére minden bi­zonnyal a jövőben is szük­ség lesz. De az együttműkö­désben a nevelőmunkára isi szeretnének építeni. Most még csak alkalomszerű, hogs’- az úttörők, az osztályok elláto­gatnak a gyárba: néhány; ünnepségen adtak csak mű­sort. De az elkövetkező években a brigádok és aí osztályok kapcsolatát szeret-; nék szorosra fonni. S nem-j csak az iskolások nyernek ezen, nemcsak az ő látókö­rük tágulhat. A gyár — a- fiatal gyár — munkásgárdá- jának kollektívába tömörü­lését is segítheti az iskola-! ért végzett, felelősséggel vég­zett munka. Hiszen a szo­cialista brigádok vállalásai' ban ugyancsak jelentős he­lyet foglalnak cl ezek a vál­lalások. Jó tudni —• mondotta aí iskola igazgatója —, hogy magunk mellett tudhatjuk? gyáriakat. — S reméljük, hasonló szoros együtlmükö' dóst sikerül • kialakítani ? helyi termelőszövetkezettel is. Az alapok megvannak hozzá. S nemcsak anyagi se' gítségre számítunk. A tar­talmi munkában, az ifjús£f! nevelésében szeretnénk az ő segítségüket is kérni. Cs. A. Ma premier V a rázs keringő Az 1977—78-as színházi évad első premierje lesz ma a Miskolci Nemzeti Színház­ban, ahol Oscar Strauss meg­lehetősen ■ átkomponált mű­vét, a Varázskeringőt mutat­ják be. Az átkomponálás persze ezúttal nem a zené­re' értendő, Oscar Strauss ele­gáns muzsikája a régi ma­radt. csupán a történeten, a mesén igazítottak — nem is keveset. Ettől viszont — reméljük élő lesz az előadás, amelyben a színház ismert művészein kívül több új színházi tag is bemutatko­zik. Az évad első új előadá­sán Varga Gyulát, Várhegyi Maflát, Poór Pétert, Har­mati) Albertet, Ábrahám Ist­vánt, Komáromy Évát, Má­tyás Jenőt, Matus Györgyöt, Kelemen Mártát, Nádassy Annát, Gara Lídiát éSj Farkas Szilviát láthatja a kö­zönség. Az előadást Bor Jó-: zsef rendezte, koreográfia Somoss Zsuzsa. A díszlete'! kel Székely László meghí', volt díszlettervező készítette, a jelmezek az ugyan csal/ meghívott Hruby Máriái munkái. A zenekart Heréd/ Éva vezényli.

Next

/
Oldalképek
Tartalom