Észak-Magyarország, 1977. október (33. évfolyam, 231-256. szám)

1977-10-06 / 235. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1977. október 6., csütörtök fiz angol Munkáspárt kongresszusa Az angol Munkáspárt brigh. torii" kongresszusa szerdán nagy szótöbbséggel jóváhagy­ta a kormány közös piaci po­litikáját, amely Callaghan miniszterelnök múlt pénteki levele szerint az EGK szer­kezetének mélyreható átala­kítására irányul.y A vitában felszólalóik több­sége kifejezést adott az angol nép mély kiábrándultságának az EGK-val kapcsolatban. Rá­mutattak, hogy a közös me­zőgazdasági politika nem a fogyasztók érdekeit szolgálja, es egyre növekvő ártámoga­tással eladhatatlan élelmiszer­hegyeket termel, amelyek egyébként mit sem enyhíte­nek a „harmadik világ” éhe­zésén. A kongresszus a vita végén a szakszervezetek, több sza­vazatával bizalmat szavazott a kormánynak; elvetett min­den olyan határozati javasla­tot, amely akár feltételes for­mában is feltételezné a Közös Piacból való kilépést. Az el­fogadott határozat csupán arra szólítja fel a kormányt, hogy törekedjék a közös me­zőgazdasági politika alapvető reformjára, a mezőgazdasági vámok eltörlésére, hogy az élelmiszercikkek szabadon juthassanak be kívülről is a Közös Piac országaiba. Az angol Munkáspárt kong­resszusa szerdán elsöprő lel­kesedéssel és csaknem egy­hangú szavazással állást fog­lalt a Lordok házának eltör­lése, az egykamarás parla­menti rendszer bevezetése mellett A követelés minden bizonnyal bekerül a párt kö­vetkező választási program­jába. Jack Jones, a szállítómun­kások veterán vezére, a kül­döttek viharos helyeslése kö­zepette hangoztatta, hogy „a régi harácsolok utódait, a feudális múlt méltatlan ma­radványát ki kell iktatni Anglia törvényhozásából”. Lord Shinwell, aki 73 éve a párt tagja, öniróniával teli felszólalásában támogatta a követelést, de megrótta a kongresszust, hogy e vitában nagyobb élénkséget tanúsí­tott, mint a munkanélküliség sokkal súlyosabb ügyében. Az adópolitika kérdésében szintén a munkáspárti töme­gek régi" sérelmei törtek fel­színre. Egy fiatal szakszerve­zeti küldött így fogalmazott: ..Szégyen, hogy a háború óta, 15 évi munkáspárti kormány­zás utón a nemzeti vagyon 84 százaléka még mindig a lakosság 7 százaléka kezében van”. A kongresszus határozata végül is az adórendszer gyö­keres átszervezését követeli. Adolfo Suarez spanyol mi­niszterelnök szerdán felszólí­totta a nagy politikai pártok vezetőit, hogy a hét második felében a kormány képvise­lőivel együtt tartsanak két­napos „válságülést” és dol­gozzanak ki „szükségtervet” a Spanyolország, előtt álló súlyos nehézségek megoldá­sára. A parlamentben képviselt politikai pártok vezetőihez intézett levelében Suarez fel­hívta a figyelmet a „helyzet komolyságára”. Hangsúlyozta: a spanyol demokrácia meg­szilárdítása érdekében a po­litikai pártoknak egyetértésre kell jutniok abban, hogy mi­ként oldják meg az alapvető gazdasági, politikai és társa­dalmi problémákat. A spanyol statisztikai hiva­talnak a levél elküldése előtt nyilvánosságra hozott jelen­téséből kitűnik, hogy az or­szágban az áremelkedés évi rátája meghaladja a 30 szá­zalékot. Ezzel egyidejűleg tették közzé ,a spanyol szakszerve­zetek kimutatását. Ez beszá­mol arról, hogy jelenleg 1,3 millió a munkanélküliek száma. Praktikus tízórai a VAJASKENYÉR ! Kapható: TEA vaj lOdkg 6 Ft MINI vaj 2dkg 1,50 Ft SZENDVICS vaj 20 dkg 10 Ft Az ALIT XVI. sz. Autójavító Vállalat hirdet anyagvizsgálati gyakorlattal rendelkező precíziós öntödevezetöi munkakör betöltésére. Pályázati feltételek: — legalább 5 éves szakmai gyakorlat, — felső- illetve középfokú kohóipari végzettség Jelentkezés: írásban, vagy személyesen a vállalat személyzeti osztályán (Miskolc, Zsolcai kapu 9—11. sz.) Carter aláírta az ember! jósokról szélé ENSZ-egyezuény! Carter amerikai elnök szer­dán az ENSZ-székházban or­szága nevében — több mint egy évtizedes késéssel — aláírta az emberi jogokról intézkedő ENSZ-egyezménye- ket. Az okmányok, amelyek az egyének politikai- és pol­gári, valamint gazdasági, szociális és kulturális jogai­nak biztosításáról ) intézked­nek. 1966-ban születtek. Az­óta elfogadta és törvénybe iktatta azokat a világszerve­zet tagállamainak többsége, a szocialista, országok sorában hazánk is. Az amerikai kor­mány, amely idén kampányt indított az emberi jogok vé­delme címén, az utolsók kö­zött csatlakozott az idevo­natkozó ENSZ-egyezmények- hez. Aligha véletlen, hogy az ünnepélyes amerikai aláírást a belgrádi találkozó idő-' pontjára tették, amelynek nem egy résztvevője ismé­telten bírálta Washingtont, amiért mindeddig nem csat­lakozott az ENSZ-egyez- ményekhez. Carter elnök az aláírási ünnepségen mondott beszé­dében elismerte: jóllehet az amerikai alkotmány papíron rögzítette az emberi szabad­ságjogokat, voltak jogok, amelyek érvényesülésére „200 évig kellett várni”. Az ame­rikai elnök nem ment tovább annak elemzésében: mennyi tennivaló volna még a kü­lönböző emberi jogok igazi érvényre juttatásában az Egyesült Államokban — a 200. évforduló után Ls. Az ENSZ-székhelyén szer­dán is folynak a nemhiva­talos eszmecserék a Közel- Kelettel kapcsolatos legújabb fejleményekről, egyebek kö­zött az amerikai—izraeli kö­zös nyilatkozatról. Barre - moszkvai útjáról Raymond Barre kormányfő a francia minisztertanács szerdai ülésén elhangzott fel­szólalásában igen pozitívan értékelte a Moszkvában foly­tatott szovjet—francia tár­gyalások eredményeit. A kormány üléséről ki­adott közlemény szerint Barre rendkívül hasznosnak minő­sítette a nemzetközi kérdé­sekről folytatott eszmecseré­jét Leonyid Brezsnyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Legfelsőbb Tanács ' Elnöksé­gének elnökével. „Ezek a megbeszélések megerősítették Franciaország és a Szovjetunió őszinte tö­rekvését az enyhülés elmé­lyítésére és megszilárdítására, lehetővé tették annak meg­állapítását, hogy a két ország — függetlenül társadalmi rendszerének különbözőségé­től — közös alapokról kiin­dulva hasonló következteté­sekre juthat a legfontosabb kérdések megítélésében" — szögezi le a közlemény. Barre kijelentette,, hogy mindkét kormány politikája lényeges elemének /tekinti a kétoldalú gazdasági, tudomá­nyos és műszaki együttmű­ködés szüntelen fejlesztését. Az 1975—79 közötti időszakra célul kitűzött árucsere-forgal­mat a felek kétségkívül tel­jesítik, sőt, minden valószí­nűség szerint túlteljesítik — mondotta a miniszterelnök. Pozsgay Imre SkaidiRáviábaa Pozsgay Imre kulturális miniszter Svédországban tett kétnapos látogatása befejez­tével szerdán Helsinkibe uta­zott. Stockholmban megbe­széléseket folytatott Jan-Erik Wilkström svéd közoktatást és kulturális miniszterrel a két ország közötti kulturális kapcsolatod bővítésének le­hetőségeiről. Finnországban Pozsgay Imre ötnapos hivatalos látogatást tesz, Kalevi Kivistö finn köz­oktatási miniszter meghívá­sára. Szerdán délután a két miniszter megkezdte hivata­los tárgyalásait a finn fővá­rosban. Szakítás Kilábal a „kulturális lorraÉlonal" A kínai kulturális minisz­térium „elméleti ‘csoportja” a Zsenmin Zsipaoban közölt cikkében saját, nemrég vplt miniszterét a „hírhedt Ju Huj-jungnak” nevezte, és tel­jes, tökéletes szakítást hirde­tett meg mindazzal, ami a művészetben és irodalomban a „kulturális forradalom” Kí­náját jelképezte. A szélsőbalos, akarnok egy­oldalúság a „négyek bandá­jának” a virágzása idején vált különösen szembeszö­kővé a művészetben, éppen „kultúrforradalmisága” foly­tón, ám e legrosszabb doktri- nérségét a cikk most azzal utasítja el, hogy „a szocializ­mus semmiféle módon nem számolhatja fel a független, egyéni alkotó tevékenységet, hanem éppen azért van, hogy a független egyéni alkoto te­vékenységnek a helyes orien­táció mellett teljes kibonta­kozást biztosítson”. A cikk a négyek szemére hányja, hogy „megtagadták a történelmet”, a haladó iro­dalmi és művészeti hagyomá­nyokat. Hidegre tették mind­azokat a remek irodalmi és művészeti alkotásokat, ame­lyeket Marx,/Engels és Lenin dicsértek. Megteremtvén ezzel a leg­szélesebb körű rehabilitálás alapját, a kulturális minisz­térium elméleti munkacso­portja elmondja, hogy a mű­vészeti és irodalmi életben szükséges „helyreigazítás” egyenlő a „zűrzavar felszá­molásával”, a „normális álla­potokhoz” való visszatéréssel. fiz ülestem kívül A mióta jegyzik a diplomácia történetét, arról is emlí­tést tesznek, hogy a diplomaták nemcsak hivatalos fórumokon folytatnak eszmecseréket, két- vagy sok­oldalú tárgyalásokat. Egy-egy nemzetközi tanácskozás — mint például az ENSZ közgyűlése —. kitűnő alkalmat nyújt arra, hogy a külpolitika különböző rangú irányítói: külügyminiszterek és nagykövetek a világszervezet New York-i székhelyén külön-külön is találkozzanak. Érdemes a közelmúlt napok krónikáját fellapozni, s abból csupán a fontosabb — nem a személyek, hanem a témák adnak alkalmat a rangsorolásra! — találkozókat szemügyre venni. Ahhoz nem férhet kétség, hogy korunk legfontosabb kérdése a szovjet—amerikai kapcsolatok alakulása. Sok egyéb ennek csupán függvénye: nyilvánvaló, hogy a nem­zetközi helyzet kedvező -irányú fejlődésére Moszkva és Washington lényegesen nagyobb befolyást gyakorol, mint más országok egymás közti kapcsolata. Nos, Andrej Gro- miko szovjet külügyminiszter New Yorkba érkezése óta nemcsak Carter elnökkel, hanem Vance külügyminiszter- rel is tanácskozott. S aligha véletlen, hogy a közel-keleti rendezésről kiadott közös szovjet—amerikai állásfoglalás ezeknek az eszmecseréknek a végterméke, pontosabban hű tükörképe. Az sem tartozik a véletlenek körébe, hogy az USA elnöke az ENSZ közgyűlésén mondott beszédében hang­súlyozta a szovjet—amerikai kapcsolatok javulásának/ten­denciáját. Megfigyelők arra is rámutattak, hogy Carter erről a témáról sokkal derűlátóbban nyilatkozott, mint azt megelőzően, hogy Gromikóval találkozott. Nem kevésbé fontos megállapításokat tett az elnök a készülő SALT- egyezménnyel kapcsolatban, utalva arra, hogy jelentős fegyverzetkorlátozási megállapodásra van kilátás. Az ENSZ székhelyén mindenesetre úgy értékelték, hogy az amerikai elnök jóval mértéktartóbban, békülékenyebb hangon méltatta a szovjet—amerikai kapcsolatokat a Gromikóval folytatott tárgyalások utón, mint azt meg­f előzőén. A hírügynökségek híven beszámolnak Púja Frigyes megbeszéléseiről is. Külügyminiszterünk is felhasználja az alkalmat a világszervezet székhelyén, hogy hazánk külpo­litikai vonalvezetésének megfelelően kicserélje nézeteit más országok diplomáciájának vezetőivel. Részt vett azon a tanácskozáson, amelyet Gromiko hívott össze, s amelyen a szocialista országok külügyminiszterei egyeztették a köz­gyűléssel kapcsolatos álláspontjukat. Felsorolni sem könnyű, hány ország külügyminiszterével találkozott ezt követően. Az azonban kitűnik a programból, hogy a hang­súly ezúttal a fejlődő országokra tevődött át, híven hazánk internacionalista külpolitikájához és nem utolsósorban, gazdasági érdekeihez. Ennek keretében Púja Frigyes talál­kozott a többi között Líbia, Costa Rica, Afganisztán, Laosz, Mozambik és Jamaica külügyminiszterével.- Kétségtelen, hogy a világszervezet közgyűlésén fontos * határozatok születnek majd. Ám az sem közömbös, ami a színfalak mögött az üléstermen kívül történik, a külügy­miniszterek közvetlen és kötetlen eszmecseréin kristályo­sodik ki. A kettő egymástól elválaszthatatlan! I Fraicia KP KB-iés Párizsban szerdán összeült a Francia Kommunista Párt Központi Bizottsága, hogy a baloldali „csúcstalálkozók” kudarca nyomán előállt új helyzetben meghatározza az FKP stratégiáját. A csütörtö­kön véget érő tanácskozáson a beszámolót Georges Mar- ,, chais, az FKP főtitkára tart­Í ía. A francia baloldal politikai naptára arra enged követ­keztetni, hogy miután a kö­zös program időszerűsitéséről folytatott tárgyalások szep­tember 22-én félbeszakadtak, .mind a szocialisták, mind a kommunisták önálló politikai vonalat dolgoznak ki és pil­lanatnyilag nincs alap a félbe­szakadt párbeszéd során megnyilvánult mélyreható nézeteltérések áthidalására. Az FKP Központi Bizottsá­ga a csúcstalálkozó kudarca után, szeptember 23-án már tanácskozott' és levelet inté­zett a szocialista párt köz­ponti bizottságához, felsorol­va a nézeteltéréseket, ki­fejtve a párt álláspontját és felszólítva a partnereket arra, hogy tegyél; meg a megegye­zéshez szükséges lépést. A szocialista párt igazgatóbi­zottsága szombaton tanácsko­zik a válaszról, az FKP Köz­ponti Bizottsága pedig a hosszú halgdékot látva niár e hét közepén újra összeült. ierlioper elutazol! Belgráió! Szerdán délelőtt elutazott Belgrádból Enrico Berlingu- er, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, aki a JKSZ KB El­nökségének meghívására hét­fő óta Jugoszláviában tartóz­kodott és megbeszéléseket folytatott Joszip Rroz Tito- val, a JKSZ elnökévé: a két párt kapcsolatairól, a nem­zetközi helyzetről, a nemzet­közi kommunista és munkás- mozgalom időszerű kérdései­■-NSZK Az NDK és az NSZK kép­viselői „egészen rövid időn belül” konkrét tárgyalásokat kezdenek az államközi kap­csolatok kérdéseiről — jelen­tette be Hans-Jürgen Wisch- newski nyugatnémet állam- miríiszter Michael Kohllal, az NDK állandó bonni kép­viseletének vezetőjével szer­dán folytatott tárgyalása utón. A háromórás Kohl—Wisch- newski találkozó a negyedik volt a két német állam újabb tárgyalásait előkészítő' meg­ről, valamint a jugoszláv— olasz viszony alakulásáról. Az OKP főtitkára Belgrád­ból történt elutazása előtt ta­lálkozott Sztane Dolanccal, a JKSZ KB Elnöksége Végre­hajtó Bizottsága titkárával. Dolanc tájékoztatta Enrico Bei-linguert a JKSZ XI. kong­resszusának előkészületeiről, és véleménycserét folytattak a nemzetközi, elsősorban a* európai kommunista és mun­kásmozgalom helyzetéiül, tárgyalások beszélések sorában. Mint Michael Kohl újságíróknak elmondotta, a szerdai eszme­csere „jól szolgálta” ezt a eélt. Függetlenül a szakértői szintű találkozótól, a két po­litikus a közeljövőben ismét tárgyalóasztalhoz ül. Az NDK állandó képvisele­tének vezetője annak a re­ményének adott hangot, hogy egyes szakkérdésekben a két fél hamarosan megoldást ta­lál. /

Next

/
Oldalképek
Tartalom