Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1977-09-06 / 209. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1977. szeptember 6., kedd Csehszlovák vendéi Budapesten Huszár Istvánnak, a Mi­nisztertanács elnökhelyette­sének. az Országos Tervhiva­tal elnökének meghívására hétfőn hazánkba érkezett Václav Huta. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság mi­niszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, hogy tárgyalásokat folytas­son a két ország közötti gaz­dasági kapcsolatok fejleszté­sének lehetőségeiről. A Ferihegyi repülőtéren Huszár István fogadta. Jelen volt Václav Moravec. Cseh­szlovákia budapesti nagykö­vete. Szovjet—japán tudományos tanácskozás kezdődött hétfőn Moszkvában az ázsiai béke és biztonság kérdéseiről. A háromnapos szimpozionon a két ország számos nemzetkö­zi hírű jogásza, szaktudósa vesz részt, köztük a japán gazdaságkutató intézet igaz­gatója is. A szovjet küldött­séget Nyikolaj Inozemcev akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája vi­lággazdasági és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó in­tézetének igazgatója vezeti. Egész évben csúcsforgalom Gazdasági aktívaérlekezlet a MfiVná! A vasútnál az év 12 hó­napjában csúcsforgalom van — az ősz azonban az itt dol­gozók számára is nehezebb. Az ilyenkor várható legfon­tosabb tennivalók megbeszé­lésere tegnap, szeptember 5- én aktívaülést tartott a MÁV Miskolci Igazgatósága a leg­fontosabb szolgálati helyek gazdasági, párt-,. tömegszer­vezeti vezetőinek, .valamint a szocialista brigádok képvise­lőinek részvételével. Megje­lent és felszólalt az eszme­cserén Tóth József, az SZMT vezető titkára is. Az aktívaülés vitaindítójá­ban dr. Pásztor Pál, a MÁV_ igazgatóság miskolci vezető­je az első fél év eredmé­nyeinek tükrében vázolta az őszi, megnövekvő vasúti for­galom zavartalan lebonyolí­tásával kapcsolatos feladato­kat. A többi között elmon­dotta: sikeres hat hónapot zárt az igazgatósághoz tar­tozó több mint 13 ezer dol­gozó. Áruszállításban példá­ul 33 ezer tonnával túltelje­sítették, ezen belül export­küldeményeknél 8 ezer ton­nával többet továbbítottak, mint amennyit év as tervük előírt. Összességében a fél év során 23 ezer tonnával több terméket szállítottak — hozzátéve: az igényeket így sem tudták maradéktalanul kielégíteni. Ennek elsősorban az az oka, hogy a vállalatok legtöbbször nem tartják be a MÁV-vál korábban kötött megállapodásokat, veszteg- lésre késztetnek vagonokat, amelyek pedig más szállítá­si feladatok megoldásában hasznosíthatók lennének. Elmondta az igazgató azt is, hogy a megyében most folyó vagy induló nagyberu­házások (PVC—III.. LKM acélmű, az Özdi Kohászati Üzemekben ;, félúton” tartó építés-szerelés) rendkívül nagy feladat elé állítja a vas­út dolgozóit. Ez az elkövet­kező négy hónapban csak nö! Nem is akármilyen mér­tékben. Arról van szó, hogy a MÁV Miskolci Igazgatósá­gának, az itt dolgozó kollek­tíváknak négy hónap alatt kell „hozni” ugyanannyit, mint 1977 első fél évében. Mit jelent ez? Nem keveseb­bet, mint — hogy csak a legfontosabbakat említsük — 2 millió tonnát megközelítő szén, csaknem 1.5 millió ton­na érc, millió tonnákban szá­molható kő, kavics, cement és úgynevezett egyéb áru — szállítását kell biztosítani. Az aktívaértekezlet kitűnő alkalom volt arra, hogy a kitűzött feladatok megoldá­sára mozgósítsa az igazgató­ság dolgozóit. Jó alkalom, mivel nem pusztán az „el­várások” felsorolásáról, ha­nem arról is szó esett, ho­gyan lehet az elhangzottakat egy-egy szolgálati helyen, vagy igazgatósági szinten ap­rópénzre, mérhető eredmé­nyekre átváltani. Mindezt jól segítették, igen sok hasz­nosítható ötletet adtak azok, iákik kifejtették véleményü­ket arról, hogyan, mi módon lehet az őszi szállítási csúcs- forgalom nehézségeit csök­kenteni, milyen lehetőségek kínálkoznak a vállalatokkal, termelőszövetkezetekkel kö­zös gond, az őszi — az előző évekénél várhatóan nagyoijb — betakarítás, valamint az ipari üzemek szállítási igé­nyeinek teljesítésére. Dr. Pásztor Pád, az igaz- ■ gatóság vezetője arra kérte az aktíva ülés résztvevőit: ja­vaslataikkal, kritikai észre­vételeikkel segítsék a hátra­levő négy hónapra kitűzött sikerek elérését. A kérés alapján igen sokan mondták el véleményüket! Pozsonyi Tibor mozdonyvezető, Dé_ kány Tibor, a miskolci ren­dező pályaudvar irányítója, Szárnyasi Gyula, a kereske­delmi osztály vezetője épp­úgy a munka jobb megszer­vezéséről, bizonyos munkafo­lyamatok korszerűsítésének szükségességéről beszélt, mint Papp László vasútbiztonsági osztályvezető és még sok-sok hozzászóló. Valamennyiük közös megállapítása, kérése volt: iparvállalataink ne csak kérjenek, sürgessenek vago­nokat, hanem az őszi rend­kívüli nagy forgalom idején találjanak módot rá, hogyan tudnak segíteni a MÁV-na)k a gyorsabb és főleg hétvégi be_ és kirakodások megszer­vezésében, lehetőségeik sze­rint járuljanak hozzá a me­zőgazdasági üzemek betaka­rítási munkáinak elvégzésé­hez. N. I. Kurt Waldheim, a hivatalos látogatáson Moszkvában tartóz­kodó ENSZ-főtilkár és felesége, a moszkvai balettiskolába látogatott. Képünkön Golovkina, az iskola igazgatója és ta­nítványai köszöntik a vendégeket. Éeiin találkozó (Folytatás az 1. oldalról) jetunióban nagyra értékelik Kurt Waldheimnek az ENSZ alapokmányában rögzített célok elérésére irányuló te­vékenységét. Kurt Waldheim válaszbe­szédében kijelentette: nagy megtiszteltetés számára a Nagy Októberi Forradalom 60. évfordulójának esztendejében ellátogatni a Szovjetunióba. Az ENSZ főtitkára őszinte jókívánságait fejezte ki a ju­bileum alkalmából a Szov­jetunió népeinek. Waldheim rámutatott, hogy az ENSZ-közgyűlés rövide­sen megkezdődő ülésszaka sok fontos kérdést, így a le­szereléssel és a biztonság, megszilárdításával kapcsola­tos kérdést vitat majd meg. — Az Egyesült Nemzetek Szervezete örvendetesnek te­kinti a Szovjetunió, az Egye­sült Államok és Nagy-Bri- tannia között a nukleáris fegyverkísérletek teljes be­tiltásáról megkezdett tárgya­lások októberre kitűzött foly­tatását. Hasonlóképpen üd­vözlendőnek tartjuk a lesze­relési bizottság munkájában a vegyi fegyverek betiltása terén elért haladást. Külö­nösen azt az eredményt, amelyet a Szovjetunió javas­latai alapján a rendkívül nagy hatású vegyi fegyverek betiltása terén értek el. — Nagyra értékelem az ál­talános és teljes leszerelés el­érésére irányuló szovjet kez­deményezést, amelyet a szov­jet kormány memoranduma részletesen kifejtett — mon­dotta Waldheim. Arafat nyilatkozata Jasszer Arafat, a Palesz­tinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának el­nöke, a TASZSZ bejrúti tu­dósítójának adott nyilatkoza­tában hangsúlyozta, hogy si­keres és építő jellegű volt a PFSZ küldöttségének közel­múltban tett- szovjetunióbeli látogatása. Jasszer Arafat kijelentette: különösen jó érzéssel emlé­kezik vissza Leonyid Brezs- nyevvel, az SZKP KB főtit­kárával, a Szovjetunió Leg­felsőbb Tanácsa Elnökségé­nek elnökével, az arab népek és a palesztin forradalom őszinte barátjával idén ápri­lisban történt találkozójára. Utalt arra, hogy a haladó emberiség idén ünnepli a Nagy Október 60. évforduló­ját. A palesztinai arab nép szilárd szálakkal kötődik a Nagy Októberhez. A szovjet állam már fennállásának el­ső napjától következetesen támogatta a békéért, az igaz­ságosságért és a szabadságért küzdő' erőket. A Szovjetunió — hangsúlyozta Jasszer Ara­fat — mindig is állást fog­lalt az arabok igazságos har­ca mellett, és felbecsülhetet­len politikai, gazdasági és katonai támogatásban része­síti az arab országokat, a pa­lesztin ellenállási mozgalmat az arab területek felszabadí­tásáért, a közel-keleti béke helyreállításáért folytatott küzdelmekben. A kairói konferencia z egyiptomi fővárosban ülésezik az Arab Liga kül­ügyminiszteri tanácsának 68. ülése. A magas sor­szám jól érzékelteti, hogy az arab országok e szervezete nagy múltra tekinthet vsisza. Ha azonban ez a szám a liga által már megoldott kérdéseket jelezné, aligha lenne ilyen magas. A szervezet területi, vallási és politikai motívumokra épül, de főleg ebben az utóbbi értelemben sosem jellemezte — nem is jellemezhette —• az egyértelmű egység. Ez természetes. Az arab országoknak megvannak a ma­guk közös érdekei, de — legalább ennyire — léteznek társadalmi-politikai különbségekből fakadó nézeteltérések is. A kairói tárgyalóasztal rendkívül gazdag, több mint negj'ven napirendi pontból álló „terítéke” most is egy­formán jól érzékelteti a szervezet lehetőségeit és korlátáit. Kezdjük a lehetőségekkel. Mint várható volt, a konfe­rencián meglehetős egység mutatkozik néhány Izraellel kapcsolatos, alapvető kérdésben, elsősorban Begin leg­utóbbi telepítési bejelentései nyomán. Az Arab Liga ebben az ügyben viszonylag könnyen és gyorsan fogadott el egységes akciótervet a küszöbönálló ENSZ-közgyűlésre. Izrael dél-libanoni fenyegetésével kapcsolatban már nem lesz ilyen könnyű a dolog. Ebben a kérdésben már közvetlenül érdekelt a PFSZ — már pedig a palesztinok­hoz való viszony a ligán belül nem éppen az egység ko­vásza ... Erre — a sok közül — jó példa az a most elter­jedt (és cáfolt) hír, hogy Husszein jordániai király a közelmúltban találkozott Dajan izraeli külügyminiszterrel. A kairói ülésen számos olyan terv került szóba, ame­lyek — megvalósulásuk esetén — látszólag egységtörek- vések jelei lennének, tartalmilag azonban alaposan meg- kérdőjelezhetők. A ligán belül mind erősebb a reakciós arab országok olaj-dollármilliárdokban gazdag tömbje, amely adott esetben nyilván megpróbálhatja a saját cél­jaira felhasználni a létrehozandó „arab döntőbizottságot”, vagy éppen az ENSZ-csapatok mintájára megteremtendő „összarab katonai erőt”. Szeptember 4-én, vasárnap reggel Lipcsében ünnepélyesen megnyitották a hagyományos őszi vásárt. Képünkön: az NDK vegyipari gépgyártásának bemutatója. „Csendes háború” A Kínai Kommunista Párt és az Albán Munkapárt — a két hajdani szövetséges — „csendes háborújának” a KKP XI. kongresszusa és Jo- szip Broz Tito pekingi láto­gatása újab lökést adott. Pekingben ez idő szerint tu­catszám futnak be és kapnak nyilvánosságot a KKP-val tartó, magukat „marxista—le­ninistának” nevező töredék­pártok és csoportok táviratai, amelyek gratulálnak Kínának A KÖZELMÚLTBAN fel­újítottak és ismét bemutat­tak több filmet Latabár Kál­mán főszereplésével. Ezek között szerepel „A selejt bosszúja” című film is. A szabóműhelyben rosszul dol­gozó gombvarró szabólegény éppen azt a nadrágot vásá­rolta meg, amelyre hányave­ti módjára ő maga varrta fel a gombokat. Este a bálban, két tánclépés után a gom­bok mind leperegtek, a nad­rág pedig csúszni kezdett le­felé. A selej tgyártó szégyen­ben maradt. Ilyen közvetlen kapcsolat nem mindig szokott kialakul­ni a selejtgyártó és a fo­gyasztó között. Ha nagyon keresnénk, találnánk oJyan fonónőt, aki felháborodottan kifogásolja kötött pulóverét, mert felülete nem sima, cso­mók és bőgök éktelenítik. Pedig, amikor a termelés fo­lyamatában az elszakadt fo­nalvégeket kötözte, nem so­kat ügyelt arra, hogy a kö­tés sima, jó minőségű le­gyen. Most visszakapta azt, amit gyártott. Olyan társadalomban élünk, amelyben a munkásosztály, a dolgozó nép a megrendelő, a kivitelező és a felhasználó egyaránt. Ilyen módon a szo­cializmussal szemben támasz­A minőség tott, növekvő igények egyben a munkásosztály önmagával szembeni nagyobb igényessé­gét jelenti. A jubileumi mun­kaversenyben, amely a cse­peliek felhívására indult el, azt lehet tapasztalni, hogy a szocialista országokban dol­gozók különös gondot fordí-. tanak a . minőségi munkára. A Kaukázusi Szovjet Köztár­saság szőnyeg- és posztókom­binátjában első osztályú ter­méket állítanak elő. Negy­venhárom szőnyegfajta közül 17 bizonyult érdemesnek az állami minőségi jelre, amely­re a Szovjetunióban csak a legkényesebb szempontoknak megfelelő termékek tarthat­nak igényt. Tavaly ezt a minősítést az össztermék 27 százaléka érdemelte ki. Az üzemi kollektíva vállalta, hogy 1980-ig 70 százalékra emelj az állami .minőségi jel­lel ellátott szőnyegek ará­nyát. Megyénkben a jubileumi miinkaverseny során nagy­szerű termelési sikerek szü­lettek. Azonban, ha a minő­ségi munkát közelebbről vizs­gáljuk, fény derül adóssá­gainkra. Ez az a terület, ahol sürgős javulásra van szükség. Ne legyen elegendő a terme­lés mennyiségi tervének tel­jesítése a szocialista cím el­nyeréséhez. A borsodi dolgo­zók többsége brigádtag. de ez nem érezhető megfelelően a munkafegyelemben, a minő­ségi munkában. A munka- és a technológiai fegyelem ele­mi kérdései nem kerülnek le á napirendről, mert nem erő­södik kellően a kötelesség­érzet a végzett munka minő­ségéért. A szocialista brigád tagjaitól nagyobb az elvárás, hogy többet tegyenek a hét­köznapi kötelességeiknél. Pél­damutatást várnak tőlük az üzem- és munkaszervezés­ben, a termelőberendezések kihasználásában, a termék- szerkezet javításában, a mi­nőség fokozásában. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának legutób­bi elnökségi ülése aláhúzta a minősé szocializmus építése idején a minőségi munkára való áll­hatatos törekvés nem lehet átmeneti jelenség és rövid lélegzetű kampány. Nagy pazarlást jelent, ha kétszer kell elkészíteni valamelyik terméket, hogy egyszer jó legyen. Egy százalék nem nagy arányszám. Tegyük fel: egyszázalékos anyagtakaré­kosság értéke az iparban egyenlő egy új háromszobás lakás értékével. Vajon mennyivel több lakás épül­hetne fel, ha a selej tgyártás során elpazarolt egy száza lékokat megtakaríthatnánk? A MINŐSÉGI garancia, a garancialevél netn új kezde­ményezés. Számos munkahe­lyen gyökeret eresztett, de még nem vált általánossá. Helyes lenne az ezzel kap­csolatos jó módszereket elter­jeszteni, ebben sok segítséget tudnának adni a kiváló dol­gozók, a kitüntetett munka­vállalók. A legszebb példa- mutatás az lenne egy kiváló dolgozótól, ha megtanítana mindenkit környezetében, hogyan kell jó minőségű ter­méket előállítani. A gazda­sági vezetést is arra kell ösz­tönözni, hogy igényesebb le­gyen. és adja meg a minő­ségi munka végzéséhez az összes feltételeket, köztük a legmagasabb erkölcsi és anyagi elismerést. Boda István a XI. kongresszushoz egyfe­lől. másfelől pedig, mint egy teljes uniszónóban, méltatja Mao Ce-tung téziseit a világ hármas felosztásáról. Azok a szervezetek, ame­lyek az „albán vonalai” követtek eddig, a jelek sze­rint tartózkodnak a KKE XI. kongresszusának, még inkább a „három világ”- elmélctének a dicséretétől. Ilyen a Fosco Dinucci vezet­te olasz, az Ernest Aust ve­zette nyugatnémet és a Raul Marco vezette spanyol szélső­baloldali csoportosulás. Ami Tito elnök pekingi lá­togatását illeti, a kínai fő­városban működő albán nagy- követség barátinak aligha mondható lépéseket tett: Ti­to itt-tartózkodása során nem kevesebb, mint három olyan füzetet küldött a diplomáciai misszióknak, amelyek — még ha több. mint egy évtizeddel ezelőtt íródtak is eredetileg — szélsőségesen negatív hang­nemben nyilatkoznak Jugo­szláviáról és Joszip Broz Ti- tóról. Rendeltetésük szerint nyilván azt az állapotot vol­tak hivatva — egyebek kö­zött — a kínaiak emlékeze­tébe idézni, amikor Jugoszlávia megítélésében még azonos volt az albán és a kínai álláspont. Kína azóta ettől messze távolo­dott, de Tirana ellenszenve tarlósnak látszik. Egyelőre nem tudni, hogy a kínai hivatalos szervek rea­gáltak-e, és ha igen, milyen módon a pekingi albán misz- szió rendkívüli barátságtalan- ságára. amelynek célpontja látszólag a jugoszláv vendég, valójában azonban maga Kí­na és a KKP volt. 1

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom