Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)
1977-09-06 / 209. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 2 1977. szeptember 6., kedd Csehszlovák vendéi Budapesten Huszár Istvánnak, a Minisztertanács elnökhelyettesének. az Országos Tervhivatal elnökének meghívására hétfőn hazánkba érkezett Václav Huta. a Csehszlovák Szocialista Köztársaság miniszterelnök-helyettese, az Állami Tervbizottság elnöke, hogy tárgyalásokat folytasson a két ország közötti gazdasági kapcsolatok fejlesztésének lehetőségeiről. A Ferihegyi repülőtéren Huszár István fogadta. Jelen volt Václav Moravec. Csehszlovákia budapesti nagykövete. Szovjet—japán tudományos tanácskozás kezdődött hétfőn Moszkvában az ázsiai béke és biztonság kérdéseiről. A háromnapos szimpozionon a két ország számos nemzetközi hírű jogásza, szaktudósa vesz részt, köztük a japán gazdaságkutató intézet igazgatója is. A szovjet küldöttséget Nyikolaj Inozemcev akadémikus, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája világgazdasági és nemzetközi kapcsolatokkal foglalkozó intézetének igazgatója vezeti. Egész évben csúcsforgalom Gazdasági aktívaérlekezlet a MfiVná! A vasútnál az év 12 hónapjában csúcsforgalom van — az ősz azonban az itt dolgozók számára is nehezebb. Az ilyenkor várható legfontosabb tennivalók megbeszélésere tegnap, szeptember 5- én aktívaülést tartott a MÁV Miskolci Igazgatósága a legfontosabb szolgálati helyek gazdasági, párt-,. tömegszervezeti vezetőinek, .valamint a szocialista brigádok képviselőinek részvételével. Megjelent és felszólalt az eszmecserén Tóth József, az SZMT vezető titkára is. Az aktívaülés vitaindítójában dr. Pásztor Pál, a MÁV_ igazgatóság miskolci vezetője az első fél év eredményeinek tükrében vázolta az őszi, megnövekvő vasúti forgalom zavartalan lebonyolításával kapcsolatos feladatokat. A többi között elmondotta: sikeres hat hónapot zárt az igazgatósághoz tartozó több mint 13 ezer dolgozó. Áruszállításban például 33 ezer tonnával túlteljesítették, ezen belül exportküldeményeknél 8 ezer tonnával többet továbbítottak, mint amennyit év as tervük előírt. Összességében a fél év során 23 ezer tonnával több terméket szállítottak — hozzátéve: az igényeket így sem tudták maradéktalanul kielégíteni. Ennek elsősorban az az oka, hogy a vállalatok legtöbbször nem tartják be a MÁV-vál korábban kötött megállapodásokat, veszteg- lésre késztetnek vagonokat, amelyek pedig más szállítási feladatok megoldásában hasznosíthatók lennének. Elmondta az igazgató azt is, hogy a megyében most folyó vagy induló nagyberuházások (PVC—III.. LKM acélmű, az Özdi Kohászati Üzemekben ;, félúton” tartó építés-szerelés) rendkívül nagy feladat elé állítja a vasút dolgozóit. Ez az elkövetkező négy hónapban csak nö! Nem is akármilyen mértékben. Arról van szó, hogy a MÁV Miskolci Igazgatóságának, az itt dolgozó kollektíváknak négy hónap alatt kell „hozni” ugyanannyit, mint 1977 első fél évében. Mit jelent ez? Nem kevesebbet, mint — hogy csak a legfontosabbakat említsük — 2 millió tonnát megközelítő szén, csaknem 1.5 millió tonna érc, millió tonnákban számolható kő, kavics, cement és úgynevezett egyéb áru — szállítását kell biztosítani. Az aktívaértekezlet kitűnő alkalom volt arra, hogy a kitűzött feladatok megoldására mozgósítsa az igazgatóság dolgozóit. Jó alkalom, mivel nem pusztán az „elvárások” felsorolásáról, hanem arról is szó esett, hogyan lehet az elhangzottakat egy-egy szolgálati helyen, vagy igazgatósági szinten aprópénzre, mérhető eredményekre átváltani. Mindezt jól segítették, igen sok hasznosítható ötletet adtak azok, iákik kifejtették véleményüket arról, hogyan, mi módon lehet az őszi szállítási csúcs- forgalom nehézségeit csökkenteni, milyen lehetőségek kínálkoznak a vállalatokkal, termelőszövetkezetekkel közös gond, az őszi — az előző évekénél várhatóan nagyoijb — betakarítás, valamint az ipari üzemek szállítási igényeinek teljesítésére. Dr. Pásztor Pád, az igaz- ■ gatóság vezetője arra kérte az aktíva ülés résztvevőit: javaslataikkal, kritikai észrevételeikkel segítsék a hátralevő négy hónapra kitűzött sikerek elérését. A kérés alapján igen sokan mondták el véleményüket! Pozsonyi Tibor mozdonyvezető, Dé_ kány Tibor, a miskolci rendező pályaudvar irányítója, Szárnyasi Gyula, a kereskedelmi osztály vezetője éppúgy a munka jobb megszervezéséről, bizonyos munkafolyamatok korszerűsítésének szükségességéről beszélt, mint Papp László vasútbiztonsági osztályvezető és még sok-sok hozzászóló. Valamennyiük közös megállapítása, kérése volt: iparvállalataink ne csak kérjenek, sürgessenek vagonokat, hanem az őszi rendkívüli nagy forgalom idején találjanak módot rá, hogyan tudnak segíteni a MÁV-na)k a gyorsabb és főleg hétvégi be_ és kirakodások megszervezésében, lehetőségeik szerint járuljanak hozzá a mezőgazdasági üzemek betakarítási munkáinak elvégzéséhez. N. I. Kurt Waldheim, a hivatalos látogatáson Moszkvában tartózkodó ENSZ-főtilkár és felesége, a moszkvai balettiskolába látogatott. Képünkön Golovkina, az iskola igazgatója és tanítványai köszöntik a vendégeket. Éeiin találkozó (Folytatás az 1. oldalról) jetunióban nagyra értékelik Kurt Waldheimnek az ENSZ alapokmányában rögzített célok elérésére irányuló tevékenységét. Kurt Waldheim válaszbeszédében kijelentette: nagy megtiszteltetés számára a Nagy Októberi Forradalom 60. évfordulójának esztendejében ellátogatni a Szovjetunióba. Az ENSZ főtitkára őszinte jókívánságait fejezte ki a jubileum alkalmából a Szovjetunió népeinek. Waldheim rámutatott, hogy az ENSZ-közgyűlés rövidesen megkezdődő ülésszaka sok fontos kérdést, így a leszereléssel és a biztonság, megszilárdításával kapcsolatos kérdést vitat majd meg. — Az Egyesült Nemzetek Szervezete örvendetesnek tekinti a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy-Bri- tannia között a nukleáris fegyverkísérletek teljes betiltásáról megkezdett tárgyalások októberre kitűzött folytatását. Hasonlóképpen üdvözlendőnek tartjuk a leszerelési bizottság munkájában a vegyi fegyverek betiltása terén elért haladást. Különösen azt az eredményt, amelyet a Szovjetunió javaslatai alapján a rendkívül nagy hatású vegyi fegyverek betiltása terén értek el. — Nagyra értékelem az általános és teljes leszerelés elérésére irányuló szovjet kezdeményezést, amelyet a szovjet kormány memoranduma részletesen kifejtett — mondotta Waldheim. Arafat nyilatkozata Jasszer Arafat, a Palesztinái Felszabadítási Szervezet Végrehajtó Bizottságának elnöke, a TASZSZ bejrúti tudósítójának adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy sikeres és építő jellegű volt a PFSZ küldöttségének közelmúltban tett- szovjetunióbeli látogatása. Jasszer Arafat kijelentette: különösen jó érzéssel emlékezik vissza Leonyid Brezs- nyevvel, az SZKP KB főtitkárával, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnökségének elnökével, az arab népek és a palesztin forradalom őszinte barátjával idén áprilisban történt találkozójára. Utalt arra, hogy a haladó emberiség idén ünnepli a Nagy Október 60. évfordulóját. A palesztinai arab nép szilárd szálakkal kötődik a Nagy Októberhez. A szovjet állam már fennállásának első napjától következetesen támogatta a békéért, az igazságosságért és a szabadságért küzdő' erőket. A Szovjetunió — hangsúlyozta Jasszer Arafat — mindig is állást foglalt az arabok igazságos harca mellett, és felbecsülhetetlen politikai, gazdasági és katonai támogatásban részesíti az arab országokat, a palesztin ellenállási mozgalmat az arab területek felszabadításáért, a közel-keleti béke helyreállításáért folytatott küzdelmekben. A kairói konferencia z egyiptomi fővárosban ülésezik az Arab Liga külügyminiszteri tanácsának 68. ülése. A magas sorszám jól érzékelteti, hogy az arab országok e szervezete nagy múltra tekinthet vsisza. Ha azonban ez a szám a liga által már megoldott kérdéseket jelezné, aligha lenne ilyen magas. A szervezet területi, vallási és politikai motívumokra épül, de főleg ebben az utóbbi értelemben sosem jellemezte — nem is jellemezhette —• az egyértelmű egység. Ez természetes. Az arab országoknak megvannak a maguk közös érdekei, de — legalább ennyire — léteznek társadalmi-politikai különbségekből fakadó nézeteltérések is. A kairói tárgyalóasztal rendkívül gazdag, több mint negj'ven napirendi pontból álló „terítéke” most is egyformán jól érzékelteti a szervezet lehetőségeit és korlátáit. Kezdjük a lehetőségekkel. Mint várható volt, a konferencián meglehetős egység mutatkozik néhány Izraellel kapcsolatos, alapvető kérdésben, elsősorban Begin legutóbbi telepítési bejelentései nyomán. Az Arab Liga ebben az ügyben viszonylag könnyen és gyorsan fogadott el egységes akciótervet a küszöbönálló ENSZ-közgyűlésre. Izrael dél-libanoni fenyegetésével kapcsolatban már nem lesz ilyen könnyű a dolog. Ebben a kérdésben már közvetlenül érdekelt a PFSZ — már pedig a palesztinokhoz való viszony a ligán belül nem éppen az egység kovásza ... Erre — a sok közül — jó példa az a most elterjedt (és cáfolt) hír, hogy Husszein jordániai király a közelmúltban találkozott Dajan izraeli külügyminiszterrel. A kairói ülésen számos olyan terv került szóba, amelyek — megvalósulásuk esetén — látszólag egységtörek- vések jelei lennének, tartalmilag azonban alaposan meg- kérdőjelezhetők. A ligán belül mind erősebb a reakciós arab országok olaj-dollármilliárdokban gazdag tömbje, amely adott esetben nyilván megpróbálhatja a saját céljaira felhasználni a létrehozandó „arab döntőbizottságot”, vagy éppen az ENSZ-csapatok mintájára megteremtendő „összarab katonai erőt”. Szeptember 4-én, vasárnap reggel Lipcsében ünnepélyesen megnyitották a hagyományos őszi vásárt. Képünkön: az NDK vegyipari gépgyártásának bemutatója. „Csendes háború” A Kínai Kommunista Párt és az Albán Munkapárt — a két hajdani szövetséges — „csendes háborújának” a KKP XI. kongresszusa és Jo- szip Broz Tito pekingi látogatása újab lökést adott. Pekingben ez idő szerint tucatszám futnak be és kapnak nyilvánosságot a KKP-val tartó, magukat „marxista—leninistának” nevező töredékpártok és csoportok táviratai, amelyek gratulálnak Kínának A KÖZELMÚLTBAN felújítottak és ismét bemutattak több filmet Latabár Kálmán főszereplésével. Ezek között szerepel „A selejt bosszúja” című film is. A szabóműhelyben rosszul dolgozó gombvarró szabólegény éppen azt a nadrágot vásárolta meg, amelyre hányaveti módjára ő maga varrta fel a gombokat. Este a bálban, két tánclépés után a gombok mind leperegtek, a nadrág pedig csúszni kezdett lefelé. A selej tgyártó szégyenben maradt. Ilyen közvetlen kapcsolat nem mindig szokott kialakulni a selejtgyártó és a fogyasztó között. Ha nagyon keresnénk, találnánk oJyan fonónőt, aki felháborodottan kifogásolja kötött pulóverét, mert felülete nem sima, csomók és bőgök éktelenítik. Pedig, amikor a termelés folyamatában az elszakadt fonalvégeket kötözte, nem sokat ügyelt arra, hogy a kötés sima, jó minőségű legyen. Most visszakapta azt, amit gyártott. Olyan társadalomban élünk, amelyben a munkásosztály, a dolgozó nép a megrendelő, a kivitelező és a felhasználó egyaránt. Ilyen módon a szocializmussal szemben támaszA minőség tott, növekvő igények egyben a munkásosztály önmagával szembeni nagyobb igényességét jelenti. A jubileumi munkaversenyben, amely a csepeliek felhívására indult el, azt lehet tapasztalni, hogy a szocialista országokban dolgozók különös gondot fordí-. tanak a . minőségi munkára. A Kaukázusi Szovjet Köztársaság szőnyeg- és posztókombinátjában első osztályú terméket állítanak elő. Negyvenhárom szőnyegfajta közül 17 bizonyult érdemesnek az állami minőségi jelre, amelyre a Szovjetunióban csak a legkényesebb szempontoknak megfelelő termékek tarthatnak igényt. Tavaly ezt a minősítést az össztermék 27 százaléka érdemelte ki. Az üzemi kollektíva vállalta, hogy 1980-ig 70 százalékra emelj az állami .minőségi jellel ellátott szőnyegek arányát. Megyénkben a jubileumi miinkaverseny során nagyszerű termelési sikerek születtek. Azonban, ha a minőségi munkát közelebbről vizsgáljuk, fény derül adósságainkra. Ez az a terület, ahol sürgős javulásra van szükség. Ne legyen elegendő a termelés mennyiségi tervének teljesítése a szocialista cím elnyeréséhez. A borsodi dolgozók többsége brigádtag. de ez nem érezhető megfelelően a munkafegyelemben, a minőségi munkában. A munka- és a technológiai fegyelem elemi kérdései nem kerülnek le á napirendről, mert nem erősödik kellően a kötelességérzet a végzett munka minőségéért. A szocialista brigád tagjaitól nagyobb az elvárás, hogy többet tegyenek a hétköznapi kötelességeiknél. Példamutatást várnak tőlük az üzem- és munkaszervezésben, a termelőberendezések kihasználásában, a termék- szerkezet javításában, a minőség fokozásában. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának legutóbbi elnökségi ülése aláhúzta a minősé szocializmus építése idején a minőségi munkára való állhatatos törekvés nem lehet átmeneti jelenség és rövid lélegzetű kampány. Nagy pazarlást jelent, ha kétszer kell elkészíteni valamelyik terméket, hogy egyszer jó legyen. Egy százalék nem nagy arányszám. Tegyük fel: egyszázalékos anyagtakarékosság értéke az iparban egyenlő egy új háromszobás lakás értékével. Vajon mennyivel több lakás épülhetne fel, ha a selej tgyártás során elpazarolt egy száza lékokat megtakaríthatnánk? A MINŐSÉGI garancia, a garancialevél netn új kezdeményezés. Számos munkahelyen gyökeret eresztett, de még nem vált általánossá. Helyes lenne az ezzel kapcsolatos jó módszereket elterjeszteni, ebben sok segítséget tudnának adni a kiváló dolgozók, a kitüntetett munkavállalók. A legszebb példa- mutatás az lenne egy kiváló dolgozótól, ha megtanítana mindenkit környezetében, hogyan kell jó minőségű terméket előállítani. A gazdasági vezetést is arra kell ösztönözni, hogy igényesebb legyen. és adja meg a minőségi munka végzéséhez az összes feltételeket, köztük a legmagasabb erkölcsi és anyagi elismerést. Boda István a XI. kongresszushoz egyfelől. másfelől pedig, mint egy teljes uniszónóban, méltatja Mao Ce-tung téziseit a világ hármas felosztásáról. Azok a szervezetek, amelyek az „albán vonalai” követtek eddig, a jelek szerint tartózkodnak a KKE XI. kongresszusának, még inkább a „három világ”- elmélctének a dicséretétől. Ilyen a Fosco Dinucci vezette olasz, az Ernest Aust vezette nyugatnémet és a Raul Marco vezette spanyol szélsőbaloldali csoportosulás. Ami Tito elnök pekingi látogatását illeti, a kínai fővárosban működő albán nagy- követség barátinak aligha mondható lépéseket tett: Tito itt-tartózkodása során nem kevesebb, mint három olyan füzetet küldött a diplomáciai misszióknak, amelyek — még ha több. mint egy évtizeddel ezelőtt íródtak is eredetileg — szélsőségesen negatív hangnemben nyilatkoznak Jugoszláviáról és Joszip Broz Ti- tóról. Rendeltetésük szerint nyilván azt az állapotot voltak hivatva — egyebek között — a kínaiak emlékezetébe idézni, amikor Jugoszlávia megítélésében még azonos volt az albán és a kínai álláspont. Kína azóta ettől messze távolodott, de Tirana ellenszenve tarlósnak látszik. Egyelőre nem tudni, hogy a kínai hivatalos szervek reagáltak-e, és ha igen, milyen módon a pekingi albán misz- szió rendkívüli barátságtalan- ságára. amelynek célpontja látszólag a jugoszláv vendég, valójában azonban maga Kína és a KKP volt. 1