Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1977-09-16 / 218. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1977. szeptember 16., péntek Két kiállítás Rajzok, gyerekeknek A gyerekeknek — főleg, ha tíz éven aluliak — semmit sem jelent az a szó, hogy esztétika, esztétikus ... Szá­mára csak a szép és a csú­nya. a jó és a rossz fogal­mak léteznek... És ez így rendjén is van... A mi fel­nőtt világunk bonyolult fo­galmaiból és dolgaiból nem xs szükséges mindent megér­teniük. ámbár természetesen •— eveik számának gyarapo­dásával egyre mélyebben és alaposabban — tisztában kell lenniük néhány alapvető igazsággal, fel kell ismerniük a dolgok közötti legfontosabb összefüggéseket. S ezekben a felismerésekben végül is mi, felnőttek állunk mellettük, hogy okos szóval, türelemmel igazgassuk el őket a világ­ban .. . A gyerek ösztönösen nyúl először a papír és a ceruza után. Kri/ksz-krakszokat - raj­zol — „firkálgat”; legyintünk rá —- azután többnyire közli velünk, hogy ez a szomszé­dék kis kutyája, egy virág, a mama vagy a papa... S azután később, ahogy izmo­sodnak ujjacskái,’ élénkül ór_ deklődő fantáziája, már azt rajzolja le a, papírra, amit a séta közben látott; a tűzoltó­autót, s néha óvatosan a dél- utára alvás előtt elmondott meséből egy iei-píci történe­tet... Folytathatnák — dehát keil-e valakit is meggyőzni arról, hogy a rajz, a kép mi­lyen fontos szerepet tölt be a gyerek életében. Nemcsak sikkor, amikor még alig éri fel az asztalt, hanem később is. amikor már felnőtt em­lékezetünket megszégyenítve sorolja, a matematikai vagy a fizikai képleteket, s hogy melyik királyunk mettől meddig uralkodott... Emberi tulajdonság, hogy agyunk valamelyik kis teker- vényében képpé is alakul bennünk a gondolat... S ez fordítva is igaz: a kép gon­dolatokat közvetít számunk­ra. amelyet „lefordíthatunk” mondatokra is ... Mindez a miskolci József \fctila Klubkönyvtár kiállító- termében jutott eszembe, ahol a közelgő képzőművé­szeli világhét alkalmából gy érmékkor) yv-illusztrációk­ból nyílt kiállítás a tegnapi napon. (Csak zárójelben tesz- szűk hozzá, épp csak a rend kedvéért, hogy a maga_ ne­mében egyedülálló próbálko­zás Magyarországon, leg­alábbis tudomásunk szerint, s jó folytatása azoknak a ko­rábbi kiállításoknak, ame­lyek a könyv, az irodalom és a képzőművészet szoros kapcsolatát voltak hivatottak bemutatni.) A kiállított lapokról — raj­zokról — és gyeiTnekköny- vekről, azok művészi értéké­ről, szócséplés lenne most ír­ni, hiszen a tény, hogy több ezres példányban kinyomtat­ták ókét, s a gyerekek talán már el is „nyúzták” a köny­veket, garancia művészi ér­tékükre. Viszont e kiállítás kapcsán érdemes újra és új­ra elmondani, hogy a vizuá­lis nevelésnek éppúgy neve­lésünk részének kell lennie (intézményes formában is!), mint a zenei nevelésnek. A kép, a rajz gondolkodásra késztet, a világról közvetít számunkra, s a gyerekek szá­mára élményeket. Ugyan­úgy mint a könyv ... Csak mi fogalmazunk úgy, hogy irodalom... A gyerek, ami­kor már megtanul olvasni, egy szép verset, egy jó re­gényt, érdekes történetet ol­vas... S akarva-akaratlanul, tárgyakról, emberekről, em­beri kapcsolatokról tud meij valami újat... Nos, ezt a „megtudás!” segíti a rajz is, az illusztráció .. . Ezen a kiállításmegnyitón légszívesebben csak gyereke­ket láttam volna. S később is, amíg az illusztrációk ott függnek a klubkönyvtár ki- állítótermének falán . .. No és persze szülőket, pedagó­gusokat is... S ha olykor-olykor — jo­gosan! — elégedetlenek is vagyunk gyermekikönyv- kiadásunkkal, s keveseljük az ifjabb, s a legifjabb kor­osztály kezébe való könyve­ket, főleg ünnepek táján, azt azért jó érzéssel mondjuk ki: neves művészeink állnak ki •— munkáikkal — a gyer­mekek vizuális nevelése mel­lett, s jó irodalom, összes-, ségében szép könyv, amit kezükbe vehetnek, forgathat­nak .., Pataki-„mesék'’ a természetről ) A festő azért fest, mert így tudja elmondani érzé­seit a világról, s bizony-bi­zony csak körvonalazni le­het, ha a megfestett élményt mondatokra kell átváltani. Talán egy vers, talán egy tájleírás lenne csak alkalmas a tolmács szerepére ... Leg­alábbis azt hisszük, Pataki Ferenc képeit csak így le­hetne lefordítani... Talán Juhász Gyula valamelyik so­rával ... Csakhogy Pataki vi­lága is más. meg Juhász Gyuláé is... De mindketten építenek a színekre, a pi­pacsvörösre, a búzakékre, a szürkére... Hasonlítgatás helyett in­kább magát az élményt ajánl­juk, amelyet — hisszük — a Képcsarnok Vállalat miskol­ci Szőnyi-termében tegnap megnyílt kiállítás kínál. A Szegeden élő. a Szegeden született Pataki Ferencé. Az alkotóé, aki nemcsak együtt él a természettel, hanem aki képeinek tanúsága szerint magában hordozza a termé­szetet. Nemcsak a fákat, bok­rokat, a látóhatárba vesző táblákat, hanem a házakat, az utcácskákat is. No és per­sze az embert, az embere­ket ... S újraéli, újraképzeli az egyszer, kétszer, sokszor meglátott élményt, mint aho­gyan újraéltük százszor meg ezerszer is a meséket. Pataki Ferenc képein a me­se és a valóság, a valóság és az álmodás ötvöződik egy­be. fonódik össze. A színek — mondhatnánk: emlékképek — özönéből emelkedik ki va­lami határozott, valami meg­fogható. s mégis sejtelmes valóság . .. Az egyik kritikusa azt írta: „És mert az ember a gépesí­tés korában könnyen elszür­kül, elszakad a »mesétől, a természettől; elfelejti, úgy kellene élni tudnia, hogy mindnyájan a Természet gyerekei vagyunk...” Pataki képeivel ezt, mutatja meg. Csutorás Annamária A Vietnami Néphadsereg Művészegyüttese hazánkban vendégszerepel. Az ötven ta­gú együttes ’ turnéja során Miskolcot is felkeresi, és szeptember 17-én, vasárnap es Le 7 órai kezdettel a Bor­sod megyei Rónai Sándor Művelődési Központban be. mutatja zeneszámokból és lánckompozíciókból szerkesz­tett műsorát. A műsort dr. Várady György vezeti. Ma este a színházban Felgördül a függöny Ma esle 7 órakor a Mis­kolci Nemzeti Színházban megtartják az 1977—78-as évad első miskolci előadását. Az évadkezdés máskor kicsit ünnepélyes szokott lenini. Az évadnyitó díszelőadásra ér­kezőket virág, meg műsorfü­zet, várja a helyükön, néha még szavalat is elhangzik előtte, s az esetek többségé­ben új darab bemutatója, vagy legalábbis a színház esetében új bemutató teszi még ünnepibbé áz évadikez­dést. Az. idén — mint már korábban jeleztük — rend­hagyó módon, az ilyen kül­sőségek mellőzésével tartják meg az. első előadást. Új be­mutató sem lesz, hiszen a ma este színre kerülő Szép Heléna az elmúlt évad végén már átütő sikert aratott, de minden bizonnyal újabb ez­rek és ezrek lesznek rá kí­váncsiak. * Az évadnyitó előadás — a maga hétköznapi jellegében — azt is jelzi, hogy a szín­ház munkája folyamatos, egy-egy sikeres darab nem halhat meg az évad végé­vel. Hihetőleg nem a Szép Heléna lesz az egyetlen előző évből is „átúszó” darab, ha­nem másokat is — például a Vonó Ignácot — újra látha­tunk még a miskolci színpa­don. (A Szép Heléna ma esti előadásában Rózsa Sándort továbbra is iidvözölhehtilc a nézők, mert bár elszerződött a Fővárosi Operettszínházba, itteni szerepeit tovább játsz- sza. A Menelaos spártai ki­rályt játszó Varga Gyula az évadnyitáskor kapta meg a legmagasabb helyi elismerést jelentő Déryné-gyűrűt, és Így kitüntetett minőségében most találkozik először a közön­séggel. A főszerepekben egy lényeges változás van; az-el­távozott Üjlaki Dénes helyett Kalchas jövendőmondót a miskolciak régi kedvence, Fehér Tibor formálja meg. * Fehér Tiborral beszélget­tünk az. előadás előtt. El­mondta, hogy a nyarat — szokásához híven — Itthon töltötte. — A lakásom erké­lyén és az Augusztus 20 strandfürdőn ment el a nyár — mondotta — és közben készültem. A Lorenzaccio egyik főszerepét, a Filippo Strozzit kaptam meg még a nyári szünet előtt, és erre a szerepre készültem egész nyáron. Mint ismeretes, Beke Sándor rendező sajnálatos balesete miatt ez a bemu­tató halasztást szenved, így hát egyelőre kár volt „stré- berkednem”. Pet'sze erre a szerepismeretre később is szükségem lesz. Megkezd lem a próbát Csehov Ivanov cí­mű darabjában, amelyben Lebegyevet alakítom, ma es­te pedig először lépek szín­re a Szép Helénában. * Egy hét múlva újabb da­rabot láthat a miskolci kö­zönség: az elmúlt évad végén már egyszer bemutatott A fürdőigazgató, Bertha Bulcsu játéka kezdi meg, bérleti so­rozatát, minden ünnepélyes­ség nélkül. Erre 23-án, pén­teken kerül sor. Két nap múlva, 25-én pedig a gyer­mekek találkozhatnak újra a tavalyi gyermekdarabbal, A garabonciással. Közben ké­szülnek az új produkciók. Mint beszámoltunk róla. Bor József irányításával folynak a Va rá zsker in gő próbái, Egerben pedig Szűcs János vezeti Ibsen Kísértetek című drámájának előkészületeit. A Varázskeringöt október 7-én láthatja a miskolci közönség, a. Kísérteteket Egerben mu­tatják be szeptember 20-én, Miskolcra csak a tavaszi hó­napokban jut. * A Miskolci Nemzeti Szín­házban ma este 7-kor újra felhangzik Offenbach ope­rettjének nyitánya. A szín­ház 155. évada — ha ünne­pélyes külsőségek néLkül is — megkezdődik. Tíz. hónapig most újra mindennapjaink szerves része lesz. (bm) Szlavista konferencia A jugoszláv fővárosban, mint az Egyesült Államokból Belgrádban, megkezdődött a vesznek részt a tudósok. A VII. nemzetközi szlavista . , , , konferencia. A tanácskozáson szerb regényírás irányzatai- 14 európai országból, vala- nak témakörét vitatják meg. :\ranyokleveles kollégiumok A Borsodban és Miskolcon működő középiskolai kollé­giumok közül 18 nevezett be a KISZ Központi Bizottsága és az Oktatási Minisztérium állal közösen meghirdetett országos kollégiumi verseny­be az 1976—77-es tanévben. A végzett munka értékelésé­re és a díjkiosztó ünnepség­re a napokban került sor a KISZ Borsod megyei Bi­zottságán. Az eredményhir­detésen részt vett dr. Simon István, a megyei tanács kö­zépiskolai csoportvezetője. Soós Roland, a megyei KISZ-bizottság középiskolai felelőse értékelte a kollégiu­mi versény eredményeit. — Az elmúlt tanévben ja­vult a kollégiumok belső éle­te, egyre eredményesebben foglalkoznak tanulmányi kér­désekkel, s igyekeznek vál­tozatos, sokoldalú programot biztosítani a fiataloknak a szabad idő eltöltéséhez. Alapvető eredményként tud­hatjuk be azt is, hogy erő­södött: a fegyelem, s egyre nagyobb figyelmet fordítanak kollégiumainkban a közössé­gi élet szocialista tartalmai­nak kibontakoztatására — mondotta többek között. Az 1976—77-es tanév kol­légiumi munkáját értékelve aranyoklevelet — és az ezzel járó pénzjutalmat — kapott a mezőkövesdi Földes Fe­renc Kollégium, a sátoralja­újhelyi Zója Kollégium, a sá­rospataki Zrínyi Ilona Kollé­gium, a kazincbarcikai 105-ös Szakmunkásképző Intézet Kaffka Margit Leánykollégi­uma, a Miskolci Központi Leánykollégium, a miskolci 116-os Szakmunkásképző ‘ In­tézet önálló kollégiuma, a sá­rospataki Erdélyi Kollégium, valamint az ózdi Ady Endre Kollégium diákközönsége. A mezőkövesdi Földes és a sá­toraljaújhelyi Zója Kollégium közösségének — mivel egy­más után másodszor nyerték el az aranyoklevelet — kol­légiumi zászlót is adomá­nyoz a megyei tanács és a KISZ megyei bizottsága, amelyet ünnepélyes kollégiu­mi gyűlésen adnak majd át. A versenyben ezüst oklevelet szerzett a " sátoraljaújhelyi Kossuth, a tokaji Ságvári és a miskolci 104-es Szakmun­kásképző Intézet kollégiumi közössége. Bronzoklevelel ka­pott a miskolci 1.14-es Szak­munkásképző Intézet kollé­giuma valamint a sárospata­ki Kossuth Kollégium és az ózdi 102-es Szakmunkásképző Intézet kollégiuma. Az idén is megrendezik a „Ki tud többet a Szövet- unióról?” című politikai ve­télkedőt, melyet a Szovjet­unió című folyóirtaiban tettek közzé. A versenybe benevezhet minden középfokú oktatási intézmény és diákotthon, ahol legalább öt csapat vesz részt a házi vetélkedőn. Egy csapat négy főből állhat, a jelentkezési határidő októ­ber 15. Külön aktualitást ad a verseny megrendezéséhez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60., valamint a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény aláírásának 30. évfordulója. A vetélkedő kérdései fel­ölelik a Szovjetunió történél- mi eseményeit 1917-től nap­jainkig és kitérnek arra, hogy népünk életében mit jelent a bai'átság és az együttműködés három évti­zede. Szükséges a versenyzőknek ismerni a Szovjetunió című folyóiratot, mivel a kérdések jelentős része az 1977 szep­tember és 1978 április között megjelenő számok cikkeiből állnak. A győztesek között értékes csapat- és egyéni díjakat osz­tanak, így az I. díj három­szobás, komfortos, berende­zett faház, ötévi használata a balatonberényi Gorkij üdülőtelepen, és egy színes televízió. A II. díj hárwn- szobás faház kétévi haszná­lata' a balatonberényi üdülő­telepen és egy színes tele-' vízió. Egyéni díjak: jutalom- utazás a Szovjetunióba és más szocialista országokba a legjobb- nyolc csapat tagjai számára. Az utolsó vetélkedőn szép számmal, mintegy 40 ezer diók vett részt, ebből több mint 2500 volt a borsodi résztvevő. Keszthelyi Erzsébet Tanév elején a diákélelmezésről Kulturális körkép * FELVÉTELI VIZSGÁK Ezekben a napokban zaj­lanak az MSZBT Gorkij Nyelviskoláján a felvételi vizsgák, ötezer hallgatóval kezdi meg az idei tanévet ok­tóber 3-án az oktatási intéz­mény központi nyelviskolája és a megyei tagozatok. Szép számmal lesznek kihelyezett taníolyiynok, mert ezúttal is több ezren fejlesztik orosz nyelvtudásukat a Borsod, Heves, Szolnok és Csongrád megyei tagozatokon. jjc KALOCSA NÉPMŰVÉSZETE Újra virágkorát éli Kalo­csa népművészete. A negyed- százados fennállását idén ün­neplő Kalocsai Népművészeti Háziipari Szövetkezet világ­hírnevet szerzett az ötlet- gazdag népművészetnek. Ma már 16 ország vásárolja a fantáziadús, élénk színössze­állításé hímzéseket. A si­kernek részesei a világot já­ró kalocsai pingálóasszonyok, legutóbb a Kanári -szigetekre is meghívót kaptak. Ftódig öt földrész 30 városában sze_ répáitok. Miskolc általános iskolai­nak nem egyforma a leter­helése. Van olyan, amelyben kényelmesen elférnek a ta­nulók, olyan is akad, ame­lyikben a tonulócsopolrtok száma az osztálytermek (szá­mának kétszeresét is megha­ladja. Igazgatóknak, tanárok­nak egyaránt nagy gond a „háromműszakos” oktatás. Es ez nemcsak a régen épült, kisebb iskoláikban van így, hanem a néhány éves lakó­telepek új iskoláinak néme­lyikében is. Az új lakótele­pekre öt, hat, tíz éve beköl­tözött fiatal házasok gyerme­kei most járnak alsó”:tago­zatba. Érthető hát, hogy sok­szor megoldhatatlannak tűnő feladat ennyi gyermek nap­köziellátása és étkeztetése is. Nem egy miskolci iskolában a felső tagozatosak egyálta­lán nem lehetnek napközi­sek, de az alsósok közül sem jut hely mindenkinek. Az egyik ilyen iskola igaz­gatójával. Bartha Lászlóval, a diósgyőri városközpont 21. számú iskolájának gondjai­ról beszélgettem a minap. Az egyik legnagyobb konyhája ennek az iskolának van, mégis sok gyerek marad nap­közi és étkezés nélkül. Az alsó tagozatosoknak talán si­kerül ebédet kapniuk. A rendelkezések szerint a pe­dagógusszülök gyermekeinek is biztosítják az ellátást,, a több száz felsős közül jó, ha húsz-huszonöt gyermeknek jut ebéd. A környéken étte­rem nincs, hacsak a parányi Vár éttermet nem számítjuk. A szolgáltató központban épül ugyan a Diófa étterem, dehát tudjuk, a diófa lassan nő, az étterem is a „szoká­sos” tempóban készül. Az év végére, de lehet, hogy csak 1978 első negyedére lesz be­fejezve. Csakhogy a gyere­keknek addig is kell enni. Azokban a családok oan, ahoi főznek mindennap, nincs gond, de ahol a szülő a mun­kahelyén étkezik, kellemetlen egy gyerekre főzni naponta. Igaz, a vendéglői koszt drá­gább, mint a napközi, sőt valószínűen gyengébb minő­ségű is, de legalább van, il­letve volna. Van-e hát meg­oldás? Bartha László igaz­gató ígérete szerint megke­resik a Miskolci Vendéglátó­ipari Vállalatot, hátha sikerül megegyezniük. Nos, én. felkerestem Ma­kói Tibort, a vendéglátósok igazgatóját, aki elmondotta, hogy feltétlenül tudnak segí­teni. Igaz, az ő rezsijük na- gyobj), mint az iskoláé, má­sok a nyersanyagnormák is, mégis , van megoldás. Több­féle is. Akár a Vár étterem­ben, akár pedig úgy, hogy ők megfőzik a szükséges számú ebédet és kiszállítják az is­kolába. Megfelelő kooperálás- sal ugyanazt a menüt készí­tik el, amit az iskolában főz­nek. Ó is ígéretei tett, hogy kapcsolatot keres az iskolá­val. A mai gyerekek ügyeseb­bek, önállóbbak a régieknél. A sokszor hangoztatott igaz­ság mellett is, sok szüiö szo­rongva hagyja serdületlen gyermekét egyedül a lakás­ban. bízza rá a gáztűzhelyet, az ételmelegítés gondját. Már megkezdődött a tanév, de még mindig hálásan fogad­ná sok szülő a vendéglátó­sok segítségét. És nemcsak Diósgyőrben, hanem a Ki­liánban és nyilván még né­hány . más miskolci iskolá­ban is. Szatmári Lajos V

Next

/
Oldalképek
Tartalom