Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)
1977-09-16 / 218. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1977. szeptember 16., péntek Két kiállítás Rajzok, gyerekeknek A gyerekeknek — főleg, ha tíz éven aluliak — semmit sem jelent az a szó, hogy esztétika, esztétikus ... Számára csak a szép és a csúnya. a jó és a rossz fogalmak léteznek... És ez így rendjén is van... A mi felnőtt világunk bonyolult fogalmaiból és dolgaiból nem xs szükséges mindent megérteniük. ámbár természetesen •— eveik számának gyarapodásával egyre mélyebben és alaposabban — tisztában kell lenniük néhány alapvető igazsággal, fel kell ismerniük a dolgok közötti legfontosabb összefüggéseket. S ezekben a felismerésekben végül is mi, felnőttek állunk mellettük, hogy okos szóval, türelemmel igazgassuk el őket a világban .. . A gyerek ösztönösen nyúl először a papír és a ceruza után. Kri/ksz-krakszokat - rajzol — „firkálgat”; legyintünk rá —- azután többnyire közli velünk, hogy ez a szomszédék kis kutyája, egy virág, a mama vagy a papa... S azután később, ahogy izmosodnak ujjacskái,’ élénkül ór_ deklődő fantáziája, már azt rajzolja le a, papírra, amit a séta közben látott; a tűzoltóautót, s néha óvatosan a dél- utára alvás előtt elmondott meséből egy iei-píci történetet... Folytathatnák — dehát keil-e valakit is meggyőzni arról, hogy a rajz, a kép milyen fontos szerepet tölt be a gyerek életében. Nemcsak sikkor, amikor még alig éri fel az asztalt, hanem később is. amikor már felnőtt emlékezetünket megszégyenítve sorolja, a matematikai vagy a fizikai képleteket, s hogy melyik királyunk mettől meddig uralkodott... Emberi tulajdonság, hogy agyunk valamelyik kis teker- vényében képpé is alakul bennünk a gondolat... S ez fordítva is igaz: a kép gondolatokat közvetít számunkra. amelyet „lefordíthatunk” mondatokra is ... Mindez a miskolci József \fctila Klubkönyvtár kiállító- termében jutott eszembe, ahol a közelgő képzőművészeli világhét alkalmából gy érmékkor) yv-illusztrációkból nyílt kiállítás a tegnapi napon. (Csak zárójelben tesz- szűk hozzá, épp csak a rend kedvéért, hogy a maga_ nemében egyedülálló próbálkozás Magyarországon, legalábbis tudomásunk szerint, s jó folytatása azoknak a korábbi kiállításoknak, amelyek a könyv, az irodalom és a képzőművészet szoros kapcsolatát voltak hivatottak bemutatni.) A kiállított lapokról — rajzokról — és gyeiTnekköny- vekről, azok művészi értékéről, szócséplés lenne most írni, hiszen a tény, hogy több ezres példányban kinyomtatták ókét, s a gyerekek talán már el is „nyúzták” a könyveket, garancia művészi értékükre. Viszont e kiállítás kapcsán érdemes újra és újra elmondani, hogy a vizuális nevelésnek éppúgy nevelésünk részének kell lennie (intézményes formában is!), mint a zenei nevelésnek. A kép, a rajz gondolkodásra késztet, a világról közvetít számunkra, s a gyerekek számára élményeket. Ugyanúgy mint a könyv ... Csak mi fogalmazunk úgy, hogy irodalom... A gyerek, amikor már megtanul olvasni, egy szép verset, egy jó regényt, érdekes történetet olvas... S akarva-akaratlanul, tárgyakról, emberekről, emberi kapcsolatokról tud meij valami újat... Nos, ezt a „megtudás!” segíti a rajz is, az illusztráció .. . Ezen a kiállításmegnyitón légszívesebben csak gyerekeket láttam volna. S később is, amíg az illusztrációk ott függnek a klubkönyvtár ki- állítótermének falán . .. No és persze szülőket, pedagógusokat is... S ha olykor-olykor — jogosan! — elégedetlenek is vagyunk gyermekikönyv- kiadásunkkal, s keveseljük az ifjabb, s a legifjabb korosztály kezébe való könyveket, főleg ünnepek táján, azt azért jó érzéssel mondjuk ki: neves művészeink állnak ki •— munkáikkal — a gyermekek vizuális nevelése mellett, s jó irodalom, összes-, ségében szép könyv, amit kezükbe vehetnek, forgathatnak .., Pataki-„mesék'’ a természetről ) A festő azért fest, mert így tudja elmondani érzéseit a világról, s bizony-bizony csak körvonalazni lehet, ha a megfestett élményt mondatokra kell átváltani. Talán egy vers, talán egy tájleírás lenne csak alkalmas a tolmács szerepére ... Legalábbis azt hisszük, Pataki Ferenc képeit csak így lehetne lefordítani... Talán Juhász Gyula valamelyik sorával ... Csakhogy Pataki világa is más. meg Juhász Gyuláé is... De mindketten építenek a színekre, a pipacsvörösre, a búzakékre, a szürkére... Hasonlítgatás helyett inkább magát az élményt ajánljuk, amelyet — hisszük — a Képcsarnok Vállalat miskolci Szőnyi-termében tegnap megnyílt kiállítás kínál. A Szegeden élő. a Szegeden született Pataki Ferencé. Az alkotóé, aki nemcsak együtt él a természettel, hanem aki képeinek tanúsága szerint magában hordozza a természetet. Nemcsak a fákat, bokrokat, a látóhatárba vesző táblákat, hanem a házakat, az utcácskákat is. No és persze az embert, az embereket ... S újraéli, újraképzeli az egyszer, kétszer, sokszor meglátott élményt, mint ahogyan újraéltük százszor meg ezerszer is a meséket. Pataki Ferenc képein a mese és a valóság, a valóság és az álmodás ötvöződik egybe. fonódik össze. A színek — mondhatnánk: emlékképek — özönéből emelkedik ki valami határozott, valami megfogható. s mégis sejtelmes valóság . .. Az egyik kritikusa azt írta: „És mert az ember a gépesítés korában könnyen elszürkül, elszakad a »mesétől, a természettől; elfelejti, úgy kellene élni tudnia, hogy mindnyájan a Természet gyerekei vagyunk...” Pataki képeivel ezt, mutatja meg. Csutorás Annamária A Vietnami Néphadsereg Művészegyüttese hazánkban vendégszerepel. Az ötven tagú együttes ’ turnéja során Miskolcot is felkeresi, és szeptember 17-én, vasárnap es Le 7 órai kezdettel a Borsod megyei Rónai Sándor Művelődési Központban be. mutatja zeneszámokból és lánckompozíciókból szerkesztett műsorát. A műsort dr. Várady György vezeti. Ma este a színházban Felgördül a függöny Ma esle 7 órakor a Miskolci Nemzeti Színházban megtartják az 1977—78-as évad első miskolci előadását. Az évadkezdés máskor kicsit ünnepélyes szokott lenini. Az évadnyitó díszelőadásra érkezőket virág, meg műsorfüzet, várja a helyükön, néha még szavalat is elhangzik előtte, s az esetek többségében új darab bemutatója, vagy legalábbis a színház esetében új bemutató teszi még ünnepibbé áz évadikezdést. Az. idén — mint már korábban jeleztük — rendhagyó módon, az ilyen külsőségek mellőzésével tartják meg az. első előadást. Új bemutató sem lesz, hiszen a ma este színre kerülő Szép Heléna az elmúlt évad végén már átütő sikert aratott, de minden bizonnyal újabb ezrek és ezrek lesznek rá kíváncsiak. * Az évadnyitó előadás — a maga hétköznapi jellegében — azt is jelzi, hogy a színház munkája folyamatos, egy-egy sikeres darab nem halhat meg az évad végével. Hihetőleg nem a Szép Heléna lesz az egyetlen előző évből is „átúszó” darab, hanem másokat is — például a Vonó Ignácot — újra láthatunk még a miskolci színpadon. (A Szép Heléna ma esti előadásában Rózsa Sándort továbbra is iidvözölhehtilc a nézők, mert bár elszerződött a Fővárosi Operettszínházba, itteni szerepeit tovább játsz- sza. A Menelaos spártai királyt játszó Varga Gyula az évadnyitáskor kapta meg a legmagasabb helyi elismerést jelentő Déryné-gyűrűt, és Így kitüntetett minőségében most találkozik először a közönséggel. A főszerepekben egy lényeges változás van; az-eltávozott Üjlaki Dénes helyett Kalchas jövendőmondót a miskolciak régi kedvence, Fehér Tibor formálja meg. * Fehér Tiborral beszélgettünk az. előadás előtt. Elmondta, hogy a nyarat — szokásához híven — Itthon töltötte. — A lakásom erkélyén és az Augusztus 20 strandfürdőn ment el a nyár — mondotta — és közben készültem. A Lorenzaccio egyik főszerepét, a Filippo Strozzit kaptam meg még a nyári szünet előtt, és erre a szerepre készültem egész nyáron. Mint ismeretes, Beke Sándor rendező sajnálatos balesete miatt ez a bemutató halasztást szenved, így hát egyelőre kár volt „stré- berkednem”. Pet'sze erre a szerepismeretre később is szükségem lesz. Megkezd lem a próbát Csehov Ivanov című darabjában, amelyben Lebegyevet alakítom, ma este pedig először lépek színre a Szép Helénában. * Egy hét múlva újabb darabot láthat a miskolci közönség: az elmúlt évad végén már egyszer bemutatott A fürdőigazgató, Bertha Bulcsu játéka kezdi meg, bérleti sorozatát, minden ünnepélyesség nélkül. Erre 23-án, pénteken kerül sor. Két nap múlva, 25-én pedig a gyermekek találkozhatnak újra a tavalyi gyermekdarabbal, A garabonciással. Közben készülnek az új produkciók. Mint beszámoltunk róla. Bor József irányításával folynak a Va rá zsker in gő próbái, Egerben pedig Szűcs János vezeti Ibsen Kísértetek című drámájának előkészületeit. A Varázskeringöt október 7-én láthatja a miskolci közönség, a. Kísérteteket Egerben mutatják be szeptember 20-én, Miskolcra csak a tavaszi hónapokban jut. * A Miskolci Nemzeti Színházban ma este 7-kor újra felhangzik Offenbach operettjének nyitánya. A színház 155. évada — ha ünnepélyes külsőségek néLkül is — megkezdődik. Tíz. hónapig most újra mindennapjaink szerves része lesz. (bm) Szlavista konferencia A jugoszláv fővárosban, mint az Egyesült Államokból Belgrádban, megkezdődött a vesznek részt a tudósok. A VII. nemzetközi szlavista . , , , konferencia. A tanácskozáson szerb regényírás irányzatai- 14 európai országból, vala- nak témakörét vitatják meg. :\ranyokleveles kollégiumok A Borsodban és Miskolcon működő középiskolai kollégiumok közül 18 nevezett be a KISZ Központi Bizottsága és az Oktatási Minisztérium állal közösen meghirdetett országos kollégiumi versenybe az 1976—77-es tanévben. A végzett munka értékelésére és a díjkiosztó ünnepségre a napokban került sor a KISZ Borsod megyei Bizottságán. Az eredményhirdetésen részt vett dr. Simon István, a megyei tanács középiskolai csoportvezetője. Soós Roland, a megyei KISZ-bizottság középiskolai felelőse értékelte a kollégiumi versény eredményeit. — Az elmúlt tanévben javult a kollégiumok belső élete, egyre eredményesebben foglalkoznak tanulmányi kérdésekkel, s igyekeznek változatos, sokoldalú programot biztosítani a fiataloknak a szabad idő eltöltéséhez. Alapvető eredményként tudhatjuk be azt is, hogy erősödött: a fegyelem, s egyre nagyobb figyelmet fordítanak kollégiumainkban a közösségi élet szocialista tartalmainak kibontakoztatására — mondotta többek között. Az 1976—77-es tanév kollégiumi munkáját értékelve aranyoklevelet — és az ezzel járó pénzjutalmat — kapott a mezőkövesdi Földes Ferenc Kollégium, a sátoraljaújhelyi Zója Kollégium, a sárospataki Zrínyi Ilona Kollégium, a kazincbarcikai 105-ös Szakmunkásképző Intézet Kaffka Margit Leánykollégiuma, a Miskolci Központi Leánykollégium, a miskolci 116-os Szakmunkásképző ‘ Intézet önálló kollégiuma, a sárospataki Erdélyi Kollégium, valamint az ózdi Ady Endre Kollégium diákközönsége. A mezőkövesdi Földes és a sátoraljaújhelyi Zója Kollégium közösségének — mivel egymás után másodszor nyerték el az aranyoklevelet — kollégiumi zászlót is adományoz a megyei tanács és a KISZ megyei bizottsága, amelyet ünnepélyes kollégiumi gyűlésen adnak majd át. A versenyben ezüst oklevelet szerzett a " sátoraljaújhelyi Kossuth, a tokaji Ságvári és a miskolci 104-es Szakmunkásképző Intézet kollégiumi közössége. Bronzoklevelel kapott a miskolci 1.14-es Szakmunkásképző Intézet kollégiuma valamint a sárospataki Kossuth Kollégium és az ózdi 102-es Szakmunkásképző Intézet kollégiuma. Az idén is megrendezik a „Ki tud többet a Szövet- unióról?” című politikai vetélkedőt, melyet a Szovjetunió című folyóirtaiban tettek közzé. A versenybe benevezhet minden középfokú oktatási intézmény és diákotthon, ahol legalább öt csapat vesz részt a házi vetélkedőn. Egy csapat négy főből állhat, a jelentkezési határidő október 15. Külön aktualitást ad a verseny megrendezéséhez a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60., valamint a magyar—szovjet barátsági, együttműködési és kölcsönös segítségnyújtási egyezmény aláírásának 30. évfordulója. A vetélkedő kérdései felölelik a Szovjetunió történél- mi eseményeit 1917-től napjainkig és kitérnek arra, hogy népünk életében mit jelent a bai'átság és az együttműködés három évtizede. Szükséges a versenyzőknek ismerni a Szovjetunió című folyóiratot, mivel a kérdések jelentős része az 1977 szeptember és 1978 április között megjelenő számok cikkeiből állnak. A győztesek között értékes csapat- és egyéni díjakat osztanak, így az I. díj háromszobás, komfortos, berendezett faház, ötévi használata a balatonberényi Gorkij üdülőtelepen, és egy színes televízió. A II. díj hárwn- szobás faház kétévi használata' a balatonberényi üdülőtelepen és egy színes tele-' vízió. Egyéni díjak: jutalom- utazás a Szovjetunióba és más szocialista országokba a legjobb- nyolc csapat tagjai számára. Az utolsó vetélkedőn szép számmal, mintegy 40 ezer diók vett részt, ebből több mint 2500 volt a borsodi résztvevő. Keszthelyi Erzsébet Tanév elején a diákélelmezésről Kulturális körkép * FELVÉTELI VIZSGÁK Ezekben a napokban zajlanak az MSZBT Gorkij Nyelviskoláján a felvételi vizsgák, ötezer hallgatóval kezdi meg az idei tanévet október 3-án az oktatási intézmény központi nyelviskolája és a megyei tagozatok. Szép számmal lesznek kihelyezett taníolyiynok, mert ezúttal is több ezren fejlesztik orosz nyelvtudásukat a Borsod, Heves, Szolnok és Csongrád megyei tagozatokon. jjc KALOCSA NÉPMŰVÉSZETE Újra virágkorát éli Kalocsa népművészete. A negyed- százados fennállását idén ünneplő Kalocsai Népművészeti Háziipari Szövetkezet világhírnevet szerzett az ötlet- gazdag népművészetnek. Ma már 16 ország vásárolja a fantáziadús, élénk színösszeállításé hímzéseket. A sikernek részesei a világot járó kalocsai pingálóasszonyok, legutóbb a Kanári -szigetekre is meghívót kaptak. Ftódig öt földrész 30 városában sze_ répáitok. Miskolc általános iskolainak nem egyforma a leterhelése. Van olyan, amelyben kényelmesen elférnek a tanulók, olyan is akad, amelyikben a tonulócsopolrtok száma az osztálytermek (számának kétszeresét is meghaladja. Igazgatóknak, tanároknak egyaránt nagy gond a „háromműszakos” oktatás. Es ez nemcsak a régen épült, kisebb iskoláikban van így, hanem a néhány éves lakótelepek új iskoláinak némelyikében is. Az új lakótelepekre öt, hat, tíz éve beköltözött fiatal házasok gyermekei most járnak alsó”:tagozatba. Érthető hát, hogy sokszor megoldhatatlannak tűnő feladat ennyi gyermek napköziellátása és étkeztetése is. Nem egy miskolci iskolában a felső tagozatosak egyáltalán nem lehetnek napközisek, de az alsósok közül sem jut hely mindenkinek. Az egyik ilyen iskola igazgatójával. Bartha Lászlóval, a diósgyőri városközpont 21. számú iskolájának gondjairól beszélgettem a minap. Az egyik legnagyobb konyhája ennek az iskolának van, mégis sok gyerek marad napközi és étkezés nélkül. Az alsó tagozatosoknak talán sikerül ebédet kapniuk. A rendelkezések szerint a pedagógusszülök gyermekeinek is biztosítják az ellátást,, a több száz felsős közül jó, ha húsz-huszonöt gyermeknek jut ebéd. A környéken étterem nincs, hacsak a parányi Vár éttermet nem számítjuk. A szolgáltató központban épül ugyan a Diófa étterem, dehát tudjuk, a diófa lassan nő, az étterem is a „szokásos” tempóban készül. Az év végére, de lehet, hogy csak 1978 első negyedére lesz befejezve. Csakhogy a gyerekeknek addig is kell enni. Azokban a családok oan, ahoi főznek mindennap, nincs gond, de ahol a szülő a munkahelyén étkezik, kellemetlen egy gyerekre főzni naponta. Igaz, a vendéglői koszt drágább, mint a napközi, sőt valószínűen gyengébb minőségű is, de legalább van, illetve volna. Van-e hát megoldás? Bartha László igazgató ígérete szerint megkeresik a Miskolci Vendéglátóipari Vállalatot, hátha sikerül megegyezniük. Nos, én. felkerestem Makói Tibort, a vendéglátósok igazgatóját, aki elmondotta, hogy feltétlenül tudnak segíteni. Igaz, az ő rezsijük na- gyobj), mint az iskoláé, mások a nyersanyagnormák is, mégis , van megoldás. Többféle is. Akár a Vár étteremben, akár pedig úgy, hogy ők megfőzik a szükséges számú ebédet és kiszállítják az iskolába. Megfelelő kooperálás- sal ugyanazt a menüt készítik el, amit az iskolában főznek. Ó is ígéretei tett, hogy kapcsolatot keres az iskolával. A mai gyerekek ügyesebbek, önállóbbak a régieknél. A sokszor hangoztatott igazság mellett is, sok szüiö szorongva hagyja serdületlen gyermekét egyedül a lakásban. bízza rá a gáztűzhelyet, az ételmelegítés gondját. Már megkezdődött a tanév, de még mindig hálásan fogadná sok szülő a vendéglátósok segítségét. És nemcsak Diósgyőrben, hanem a Kiliánban és nyilván még néhány . más miskolci iskolában is. Szatmári Lajos V
