Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1977-09-11 / 214. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 2 1977. szeptember 11., vasárnap Tanévnyitó az egyetemen Arany- és gyémantdiplomás mernokóit. (Folytatás az 1. oldalról) meg felsőfokú tanulmányai­kat a Nehézipari Műszaki Egyetem nappali tagozatán. Egyetemi tanulmányaikhoz, s jövendő életpályájukhoz út- ravalóként adott hasznos ta­nácsa í“v hangzott: „Külön­böző felkészültséggel érkez­tek ide hallgatóink, de ne­künk egyforma követelmé­nyeket kell támasztanunk ve­lük szemben, olyan követel­ményt, amely biztosítja, hogy társadalmunk hasznos tagjai­vá, sokoldalúan képzett, szo­cialista mérnökké válnak. S ne feledjék el, a technikai. fejlődésnek sohasem szabad veszélyeztetnie az embert, hanem azt kell szolgál­nia ... A rektor szólt az idei tan­év feladatairól is, azokról a tennivalókról, amelyek' az oktatás színvonalának továb­bi fokozásában, a továbbkép­zés jobb megszervezésében várnak a Nehézipari Műszaki Egyetem tanáraira. Beszá­molt arról is, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forra­dalom évfordulója tiszteleté­re tudományos ülést rendez­nek az egyetemen. Az ünnepi beszéd elhang­zása után először dr. Kovács Ferenc, a Bányamérnöki Kar dékánja, majd dr. Vorsatz Brúnó, a Kohómérnöki Kar dékánja tett javaslatot az arany- és gyémántdiplomák átadására. A diplomákat dr. Simon Sándor rektor adta át házár Béla, dr. Csillag Jó­zsef, Katona Miklós, dr. Kofirád Ödön, dr. Rihmer László és Tornay Antal ok­leveles bányamérnököknek, illetve Nagyenyedi József és Csiszár Miklós okleveles vas­kohómérnököknek. akik 60 és 50 évvel ezelőtt szerezték meg, diplomájukat a jogelőd Selmecbányái, illetve soproni akadémián. Az aranydiplo­más mérnökök nevében dr. Rihrger László köszönte meg a kitüntetést, s kívánt sike­res életpályát és jó szeren­csét az egyetemi tanulmá­nyaikat most megkezdő fia­taloknak. Bevallóin, magam is szívesen uta­zom távoli tájakra, más or­szágokba, hiszen az ilyen faj­ta világjárásnak mindig meg­van a sajátos varázsa akkor is, ha esetenként fárasztó. Mégis mélységesen egyetér­tek azokkal, akik vallják és hirdetik a világ megismeré­sét nem feltétlenül a fjordo- kon kell kezdeni, sokkal cél­ravezetőbb itthon, szőkébb környezetünkben. Mondom ezt altkor is, ha mostanság valamiféle divat, ha úgy tet­szik, sikk arról beszélni, mi­lyen csodálatosan kék az ég, amint összeér a tengerrel a spanyol partok mentén, és milyen jól lehet fürdeni az olasz Riviérán, vagy meny­nyire vonzóak a fényárban úszó francia nagyvárosok. Való igaz, hogy az öncélú utazgatás nem mondható még csak igényes időtöltés­nek sem. Aki csak azért vág neki a nagyvilágnak, hogy az esedékessé váló valutakere­tét felhasználja, vagy haza­térve ismerősei' körében el­mondhassa, merre járt, mi­lyen szép színes diákat ké­szített, s mennyi kacatot vá­sárolt — érzésem szerint fél­reértette az utazási irodák­nak azt a reklámszövegét, mely valahogy így hangzik: aki többet lát, az többet tud. Ilyen esetekben mindig át­villan bennem, hogy a lehe­tőségek és az igényele meny­nyire eltávolodhatnak egy­mástól. Bevallom azt is, hogy a nyári élmények baráti kör­ben történő mesélgetése kap­csán, amikor a társaság tag­jai valósággal vetélkednek abban, ki jutott el messzebb, mindig az a könyvárus jut eszembe, aki megkérdezte a vásárlótól, vékonyabb, vagy vastagabb könyvet akar ven­ni? Félretéve az élcelődést, ér­zésem szerint, nem kell res- tellkednie azoknak, akik nyáron mondjuk csak a Ba­latonig jutottak el, szakszer­vezeti beutalóval, de az ott töltött két hét alatt megis­merték Tihany vagy Füred páratlan szép tájait, a tóoart történelmi, irodalmi, művé­szeti és építészeti érdekessé­geit, az ott lakó emberele életét és szokásait. Vallom, hogy a nagyvilágra, más né­pek kultúrájára igazán kí­váncsi ember itthon kezdi az ismerkedést. Hazai tájak megcsodálása után talán jobb szájízzel köt barátságot távoli országok tájaival — és lakóival. Külszíni máz, tar­talom nélküli dicsekvés az, amikor hallja az ember, ér­dekes dolgokkal csak idegen országokban lehet találkozni. Amikor a társalgás immár ki tudja hányadszor „véletle­nül” visszakanyarodik a kül­földi élményekhez, miközben valósággal röpködnek az úti­kalauzokból, propagandairo­dák szórólapjaiból kiolvasott, sőt. betanult utcanevek, film­ajánlások és kimondhatatlan nevű ételkülönlegességek. Bármiben sokat is utazik az, aki nem ismeri a hazai tájakat — keveset lát külfölf dön. Valahogy úgy érzi az ember, itthon kell felkészül­ni más országok és né­pek megismerésére, így könnyebb a barátkozás, iga- zabb az összehasonlítás, és talán még a külföldi baran­golás is jobb, ha magunkkal visszük a hazai élet szépülő képét. Ks SilOSá aki úgy érzi’ 13 *ä,o,Sä' divatos hó­bortnak, szükséges rossznak vélem korunk sajátos1 nép- vándorlását. melynek nem­csak szemlélői, hanem alkal­masint részesei is vagyunk — félreértett. Nem az uta­zást, hanem a mindenáron való külföldjárás kábulatát vélem helytelennek. Az ellen hadakozom, ha valaki nem 'akarja elhinni, hogy az új 1 életnek is alapfeltétele « szappan, a víz és' a inlágos ablak-. Ha úgy tetszik, azt tartom rossznak, ha valaki, szép tájainkon áthaladva, ki sem néz a vonat, vagy a gép­kocsi ablakán, mert az érde­kes. rácsodálkózásra méltó világot csak onnan számítja, ahol néhány pillanatra el le­het tenni az útlevelet —- hogy aztán, elő lehessen ven­ni a pasportot. Paulovils Ágoston Vöröskereszt: Együtt a békéért Háromszáz résztvevő a megyei küldöttértekezleten (Folytatás az L oldalról) lődás tapasztalható a nők egészségvédelme terén, s ör­vendetes tény, hogy mind több szocialista brigád válla­lásában szerepelnek az egész­ségvédelmi, munkavédelmi feladatok. . A környezetvédelem része­ként a tisztasági mozgalom megszervezése, évenkénti ér­tékelése már hagyományossá vált megyénkben. A vöröske- resztes aktivisták figyelem­mel kísérik az egészségre ár­talmas zaj- levegő- és víz­szennyező forrásokat, s tájé­koztatják erről a tanácsi és egészségügyi intézmények ve­zetőit. Megyénk vörösikeresztes szervezetei családvédelmi te­vékenységükkel segítséget nyújtanak az egészségügyi szakszolgálatnak, az anya-, csecsemő- és nővédelemben, s közreműködnek a tudatos családtervezés tudatosításá­ban. Jelentős részt vállalnak az idős korúak társadalmi gondozásában: Borsodban kö­zei 580 egyedülálló beteg és 1400 egyedülálló idős ember él. A vöröskeresztes aktivis­ták segítenek a napközi és szociális otthonok, a gondo­zói hálózat szervezésében is. A gyermek- és ifjúságvédel­mi feladatok során a veszé­lyeztetettség megelőzésén és megszüntetésén munkálkod­nak, sok száz gyermek egyé­ni gondozását, a társadalom­ba való beilleszkedésük segí­tését vállalják magukra. Me­gyénk jelentős gondokkal küzd a cigánylakosság prob­lémáinak megoldásában, élet- körülményeik javításában. A vöröskereszt fő feladatának a cigánylakosság egészségügyi kultúrájának emelését tekin­tik, az alapszervezetek szá­mos helyütt eredményes pat­ronáló tevékenységet valósí­tanak meg. Az alkoholizmus elleni küz­delemben a fiatalokon kívül a felnőtt lakosság körében is felvilágosítást végeznek az aktivistáik. Munkájuk nyo­mán a megve több üzemi bü­féjében megszűnt a szeszes» ital-fogyasztás. A jövőben fo­kozottabb figyelemmel kísé­rik a gyógyult betegek mun­kahelyi kollektívába való be­illeszkedését. A vöröskeresztes alapszer­vezeteknek megyénkben is egyik legfontosabb feladata a véradás szervezése, a vér­adók megnyerése, az egyen­letes vérvételek biztosítása, a friss és sürgős vérigények ki­elégítése. Figyelemre méltó tény, hogy az üzemek, intéz­mények párt- és gazdasági vezetői messzemenően támo­gatják a véradás szervezését, személyes példamutatásuk mellett erkölcsi és anyagi el­ismerésben részesítik a vér­adókat. Ennek is tudható be- hogy az ipari területeken a véradók száma jóval több, mint a mezőgazdasági tele­püléseken. Az elmúlt négy évben megyénkben fokozato­san fejlődött a térítésmentes véradás: 1976-ban már elérte a 96 százalékos arányt. Bor­sod 40 ezer véradójának se­gítségével az egyenletes, fo­lyamatos vérvétel biztosítását tekintik céljuknak a vörös* keresztes alapszervezetek. Megyénkben rendszeres a 1 elsősegélynyújtás oktatása: elsősorban ipari üzemekben, iskolákban, kisebb százalék* ban mezőgazdasági területe­ken szerveztek tanfolyamo­kat, Eredményesen rendezik meg évről évre az ifjúsági elsősegélynyújtó versenyeket is. A IV. kongresszus ha­tározata alapján, népünk biztonságát szolgáló polgári védelemben az elsősegély- nyújtó és szállító egységei4 felkészítését, erősítését ered­ményesen segítette a megyei Vöröskereszt. A Vöröskereszt megyei kül­döttértekezletén 12, kiemel­kedő munkát végző aktivista kapott kitüntetést, amelyet Hantos János, a Magyar Vö­röskereszt főtitkára nyújtott át. Végezetül a résztvevők megválasztották a Magyar Vöröskereszt V. kongresszu­sának 38 Borsod megyei kül­döttét. ESEMÉNYEKRŐL röviden ETIÓPIÁBA UTAZOTT €> Dr. Korom Mihály igaz­ságügy-miniszter és Várko- nyi József, hazánk Addisz Abeba-i nagykövete, kormá­nyunk képviseletében részt vesz az etióp forradalom 3. évfordulójának ünnepségein. Dr. Korom Mihály szomba­ton elutazott Etiópiába. EMLÉKMŰ ® Feliksz Dzerzsinszkij szü­letése 100. évfordulójának előestéjén, pénteken Lenin- grádban nagygyűlésen rakták le a kommunista párt és a szovjet állam • kiemelkedő egyéniségének emlékére fel­állítandó emlékmű alapkövét. KINEVEZÉS 0 A Minisztertanács dr. Té­tényi Pált — miniszter első helyettesi besorolással — a Tudománypolitikai Bizottság titkárává nevezte ki. ÁTSZERVEZÉS 9 Átszervezéseket hajtottak végre Etiópia kormányában, hadseregének élén és köz- igazgatási szerveinél — je­lenti az Addisz Abeba-i rá­dió. Felmentették Jalev Mandefro hadügyminisztert, — akit nagykövetté neveztek ki — és Gizav Belajnehet, a hadsereg vezérkari főnökét. Az utóbbi a kormány kato­nai tanácsadója lett. A leszerelésért Berlinben szombaton Ro- mesh Chandrának, a Béke­világtanács elnökének veze­tésével folytatódott a Béke­világtanács elnöksége irodá­jának kibővített ülése. A Romesh Chandra által előterjesztett beszámoló fe­letti vitában számos javaslat hangzott el a Béke-világta- nács, általában a nemzetkö­zi békemozgalom soron kö­vetkező feladatairól. Az öt világrész békemoz­galmát képviselő ülésszak résztvevői többek között in­dítványozták, hogy a BVT forduljon felhívással az ENSZ szeptember 20-án megnyíló, XXXII. közgyűléséhez és az ENSZ leszerelési bizottságá­hoz, s ebben kérje fel a vi­lágszervezetet, hogy lépjen fel minden rendelkezésre ál­ló eszközzel a fegyverkezési verseny megfékezéséért. JavcUjlat hangzott el arra vonatkozóan is, hogy a BVT ösztönözze annak a világmé­retű kampánynak'a megerő­sítését, amelynek célja a le­szerelési világkonferencia előkészítése és összehívása. Az ülésen teljes az egyet­értés abban, hogy a Béke­világtanács fejezze ki legéle­sebb tiltakozását a neutron­bomba tervezett amerikai gyártása ellen, s hívjon fel minden békeszerető embert arra, hogy vívjanak erőteljes harcot a neutronbomba és a hasonló tömegpusztító fegy­verek ellen. VILÁSílc'MJÓ Leonyid Brezsnyev, az S!?KP KB főtitkára, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa El­nökségének elnöke 1977. szeptember 9-én fogadta Warren Burgert, az Egyesült Álla­mok legfelsőbb bíróságának elnökét, aki tájékozódó jellegű látogatáson tartózkodik a Szovjetunióban. * Hazai képek - kiül alak A Panama-csatorna sorsa szabályozó új szerződés el lentmondásos hatású az Egye sült Államokban: hivatalo helyeken igyekeznek bizony gatni, hogy Washington é Latin-Amerika között, ím kialakul az együttműködé no meg azt is emlegetil hogy az új szerződés az USj biztonsági és gazdasági érdé keit messzemenően és sokai (2000-ig) szolgálja, ugyanak akor azonban Kaliforniába: és Floridában vagy ahol mé; a türelmetlenül reakciós po litikusok mozgósítani tudjál a közvéleményt, ott a han gúlát általában a csatorna szerződés ellen fordul. A sze nátusban a jelek szerint mé, nincs meg a ratifikálásho: szükséges kétharmados több ség. ' Carter némileg hazárd mó­don szinte befejezett tény eh akarja állítani a Washington honatyákat. Ha egyszer máj úgyszólván valamennyi latin­amerikai állam magas kép­viselőjének jelenlétében ke­rült sor a szerződés ünnepé­lyes aláírására, akkor talár csak nem fogja ezt visszauta­sítani a szenátus? Carter dip­lomáciája ugyanakkor gondo­san ügyelt arra, hogy éppen a latin-amerikai fasiszta dik­tátorok, az igen konzervatív, jobboldali gondolkodású ál­lam- és kormányfők gyűlje­nek egybe mindenekelőtt a washingtoni aláírási aktus­nál. A csatornaszerződés el­lenzéke az USA-ban ugyan­ilyen reakciós, konzervatív, jobboldali elemekből áll, ta­lán meggondolják magukat azok, ha látják, hogy Latin- Amerika hasonszőrű vezető politikusai, amolyan „erköl esi garanciával” szolgáltak. Talán nem felesleges em­lékeztetni arra, hogy a nyá­ron a nyugatnémet polgár sajtó mindegyre a Schmidt- Genscher kormány válságá­ról cikkezett. Voltak, akik azt latolgatták, mikor fordít há­tat a szociáldemokratáknál a koalíció kicsiny, de nélkü­lözhetetlen tagja, a Szabad- demokrata Párt? Kétségteler sok vita kavargóit a gazda­sági helyzetben szükséges in­tézkedések körül: miként küzdjenek a munkanélküli­ség ellen, hogyan biztosítsák az exportot, akár az infláció növekedése és a márka érté­kének csökkenése árán is, és így tovább. A Kappler-bot- rány sem volt éppen kelle­mes a bonni kormány szá­mára, búr éppen a jobboldali ellenzék megnyugvással és elégtétellel fogadta, hogy nem történt semmi a háborús bű­nös SS-alezredes elfogatá- sára. A terrorizmus már évek óta politikai vitakérdés az NSZK- ban. A Baader—Neinhof cso­port. Vagy az állítólagos „Vörös hadsereg frakció”, amelynek a mostani szörnyű kölni bűntettet tulajdonítják, a polgári sajtó beállítása sze­rint „baloldali” és „forradal­már” lenne... A terrorizmus elleni harc címén a kormányt az országban igen jelenté­keny jobboldali erők jobb­felé akarják tolni. A „kinek használ?” kérdésre most, Schleyer elrablása után is csak azzal lehet válaszolni: a jobboldalnak. A kormány az úgyneve­zett „nagy válságtörzs” ülé­seire meghívta Kohlt, a CDU vezetőjét. Franz-Josef Stra­uss, a CSU vezére, az ese­mények kezdetén Kanadá­ban üdült, majd gyorsan ha­zasietett, hogy maga is részt vegyen a következő fordula­tok alakításában. A helyzet komolyságára jellemző, hogy a bonni kor­mány teljes hírzárlatot ren­delt el, ami elég szokatlan az NSZK-ban, hiszen ott in­kább a tájékoztatás demok­ratizmusát szeretik hangoz­tatni.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom