Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)
1977-09-29 / 229. szám
UA %,V v-' i v' ■ VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. cvl’olyam, 230. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1977. szeptember 30. Napirenden: a Ptk módosításáról szóló törvényjavaslat országgyűlés őszi ülésszaka Csütörtök délelőtt II órakor összeült az országgyűlés. Az őszi ülésszakon részt vett Losonczi Pál, az Elnöki Tanács elnöke, Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, Lázár György, a Minisztertanács elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszku Béla, Fock Jenő, Gáspár Sándor és Németh Károly, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, ott voltak a Központi Bizottság titkárai, a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Apró Antal, az országgyűlés elnöke nyitotta meg az ülésszakot. A képviselők tudomásul vették az Elnöki Tanácsnak az országgyűlés legutóbbi ülésszaka óta alkotott törvényerejű rendeletéiről szóló jelentését, majd Apró Antal indítványára elfogadták az ülésszak tárgysorozatát: 1. A Polgári Törvénykönyv módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslat. 2. Dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész beszámolója. 3. Interpellációk. Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter terjesztette elő a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló 1959. évi IV. törvény módosításáról és etrvséges szövegéről szóló törvényjavaslatot. | — Az országgyűlés 1959ben alkotta meg a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvét, a magyar polgári jog első, egységes kódexét. Az eltelt csaknem két évtized alatt alapvető változások mentek végbe ha- ■. zánkbun: a szocializmus alapjainak lerakása után ma már a tejlett szocialista társadalom építésén munkálkodunk. A törvény megalkotása óta népgazdaságunkban általánosan uralkodóvá váltak a szocialista tulajdonviszonyok. A törvényjavaslat megerősíti azt a fontos alkotmányos elvünket, hogy rendelkezéseit a Magyar Népköz- társaság "T/dasógi és társadalmi rendiével összhangban kell értelmezi ' és alkalmazni, Tiltja a joggal való mindennemű visszaélést: a jogok gyakorlása nem irányulhat a jog társadalmi rendeltetésével össze nem egyeztethető célokra. Ebben a körben külön kiemeli a javaslat, hogy joggal való visszaélésnek keli tekinteni, ha az a népgazdaság megkárosítására, az állampolgárok zaklatására, jogaik és törvényes érdekeik , csorbítására, vagy jogosulatlan előnyök megszerzésére vezetne. A törvényben biztosítóit jogok védelmét —• fő ' szabályként — továbbra is a Magyar Népköztársaság bíróságaira bízza. — A Polgári Törvénykönyvünk nem rendelkezett a nem vagvoni kár megtérítéséről. A javaslat ezért az indokolt mértékig lehetőséget ad a nem vagyoni hátrány orvoslására is. ha a károkozás a károsultnak a társadalmi életbe való részvételét, vagy egyébként életét tartósan. vagy súlyosan megnehezíti. A javaslat új szerződés- fajtaként vezeti be a közszolgáltatási szerződést. 13 szerződés alapján kell például a víz-, gáz-, villanyszolgáltatást végezni. A törvényjavaslat félreérthetetlenül kimondja a szerződéskötők egyenrangúságát, így a közszolgáltatási szerződésben a felek között nem lehet szó fölé- és alárendeltségről. — Üj rendelkezések sora szolgálja az ügyintézés egyszerűsítését. a bürokratikus vonások csökkentését, a jogi szabályozás életszerűbbé tételét, A jelenlegi szabályozás azt írja elő, hogy a kiskorú gyermek törvényes képviselőjének fontosabb jognyilatkozatához a gyámhatóság előzetes jóváhagyása szükséges. Az öröklési jog korszerűsítését szolgáló új Rendelkezések közül a miniszter kiemelte az özvegyi haszonélvezet kérdését. — Ismeretes, hogyha az örökhagyónak leszármazottai vannak, a hagyatékot azok öröklik. Az özvegyet a gyermekek által örökölt vagyon haszonélvezete illeti meg. Ma már bizonyos esetekben a szabályozás merevsége mind az özvegyre, mind a gyermekekre méltánytalan. Ha a hagyatékban például tartós használati tárgyak vannak, ezek a haszonélvezet fennállása alatt elhasználódnak, vagy értékük jelentősen csökken. Mire az örökös az örökségéhez ténylegesen hozzájutna, vagy nem kap semmit, vagy értékében jelentősen csökkent vagyontárgyat vehet át. Sokszor hátrányos a mai helyzet az özvegyre is, hiszen a haszon- élvezet tárgyával szabadon nem rendelkezhet. A javaslat ezért lehetővé teszi, hogy a haszonélvezetet — a lakás és az özvegy által használt berendezési és felszerelési tárgyak kivételével — megválthassák. Ez a szabályozás természetesen nem járhat az özvegy kisemmizésével, mert a jog ehhez nem nyújthat segédkezet. Dr. Korom Mihály a továbbiakban rámutatott: A szocialista gazdasági egységek önállósága folytán megnőtt a szerződések ténvleges jelentősége, szervező szerepe a gazdálkodó szervezetek kapcsolataiban. — A szerződési rendszer korszerűsítésekor olyan szabályozásra törekedtünk, amely jobban biztosítja a népgazdasági életben, a központi irányítás és a vállalati önállóság összehangolt érvényesülését. — A törvényjavaslat fontos elvként állapítja meg az együttműködési kötelezettséget a gazdasági szerződések megkötésében, de a gazdálkodás egész menetében is. Régi igénye a gazdálkodó szervezeteknek olyan szerződésfajta létrehozása, amely- ivei hosszú távon biztosíthatják magukat a részükre szükséges termékszállításra, vállalkozásra vagy más szolgáltatásra. Ezért hozzuk létre az úgynevezett előszerződést. Ez a hosszabb távú. tartós gazdasági kapcsolatok megszervezésének hatékony eszköze lehet, amelyre a gazdálkodó szervezetek terveiket biztonságosabban alapozhatják. — Űj rendelkezést hoz a javaslat a társulási tulajdonról. annak megengedésével, hosv az állami és szövetkezeti tulajdoni a jogi szemé- lcisé°"el felruházott társulás keretében egyesíteni lehet. Ez a szabályozás előremutató jelentőségű. — A törvényjavaslat —elfogadásával — nem léo azonnal hatályba. A hatálybalépés időpontjául 1973. március 1-ét fogjuk javasolni. A miniszter expozéja után a képviselők vitája következett. (Dr. Németh Pál. borsodi képviselő felszólalását 1. a 2. oldalon.) A vitában elhangzottakra dr. Korom Mihály válaszolt. Az országgyűlés a Magyar Népköztársaság Polgári Törvénykönyvéről szóló , 1959. évi IV. törvény módosításáról és egységes szövegéről szóló törvényjavaslatot általánosságban. és a megszavazott módosításokkal részleteiben is egyhangúlag elfogadta. (Folytatás a 2, oldalon) Dr. Korom Mihály igazságügy-miniszter beszel Ezer vagon élelmiszer befogadóképességű hűtöház építésével bővítik a Magyar Hűtöipar Miskolci Gyárát. A több mint 500 millió forintos költséggel, könnyűszerkezetből épülő hűtőházban 25 fok Celsiuson tárolják majd a gyorsfagyasztott készítményeket. ■ ■ Uiést tartott a megyei tanács • Valamennyiünket érdeklő, érintő témáról, az áruellátásról tárgyalt tegnapi ülésén a megyei tanács. Részletes, írásos jelentés, szóbeli kiegészítő, és nem utolsósorban a megye lakosságát képviselő tanácstagok személyes tapasztalatai alapján. A témával kapcsolatosan sokan mondták eL véleményüket, észrevételeiket, javaslataikat és ezek a felszólalások sok-sok ember véleményét tükrözték, közvetítették. Sok dicséret, sok jó hangzott el a felszólalásokban. A legfontosabb megállapítás, hogy az ellátás kiegyensúlyozott, folyamatos. A beszámolókból kiderült az is, hogy különösen az élelmiszerek forgalma növekedett nagymértékben, az elmúlt tervidőszakban például az országos átlagnál öt százalékkal többel. Jól érezhető annak az erőfeszítésnek az eredménye, melyet az ellátásért felelős emberek a minél jobb árualap biztosításáért tesznek. Az általános kép tehát jó, megnyugtató. Nem mentes azonban a gondoktól, a tennivalók sokaságától. Ezekről is szó esett mind a beszámolóban, mind pedig a felszólalásokban. A bolthálózat nem fejlődik olyan mértékben, mint kívánatos lenne. Dicsekedhetünk ugyan azzal, hogy a mi megyénkben található a legtöbb, nag3r területű áruház, de sokat jelez a gondokból, hogy bolthálózatunknak mintegy 60 százaléka kis alapterületű. korszerűtlen. Sokan panaszkodtak a kenyér minőségére, a kis települések akadozó áruellátására. És amiatt is, hogy Kazincbarcikán például kicsi a,f választék húskonzervből, bébiételből, gyermekruházati . cikkekből, Óz- don nem kapható olcsó szalonna, a Hegyalján most is tartanak a szürettől, mert az ilyenkor érkező, szüretelő rokonságot, barátokat, ismerősöket nem tudják tisztes módon élelmezni, ezt elkerülendő, nagyobb árumennyiséget kérnek élelmiszerből. Egyáltalán: az áru eljuttatása, kiszállítása továbbra is gond. Nem is a mennyiséggel van baj. hanem a rendszertelen szállítással, a rosszul értelmezett gazdasági hatékonysággal, mely esetenként a lakók ellátásának kárára megy. A tegnapi tanácsülésen elhangzott: az áruellátás, szállítás stb. meglevő hibáinak kijavítása érdekében még október 15-ig a megyei tanács illetékes osztályainak vezetői tárgyalnak a végrehajtásért felelős vállalatok, szervek igazgatóival, vezetőivel. A megyénkben működő pedagógus pártalapszerveze- tele titkárai, a járási, városi pártbizottságok titkárai, valamint a pártbizottságok művelődési és oktatási munkával foglalkozó munkatársai részére tájékoztató értekezletet tartottak tegnap, csütörtökön délelőtt Miskolcon, a városi pártbizottság tanácskozó termében. Az értekezleten Demc László, a megyei pártbizottság titkára tartott előadást a megyei párl-végrehajlóbizott- ság 1977. szeptember 2-i határozatából adódó időszerű közoktatáspolitikai feladatokról. Kiemelten foglalkozott az 1972-es közoktatáspoiiti- kai határozat végrehajtásának eddigi tapasztalataival, szólt azokról a legfontosabb tennivalókról, amelyek az elkövetkező időszakban a pe- dagógus pártszervezetekben dolgozó kommunisták előtt állnak. A tanácskozás anyagának érdemi ismertetésére visszatérünk.
