Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)
1977-09-29 / 229. szám
É5ZAK-MAGYAROR5ZÁG 2 1977. szeptember 30., pé(viele Az országgyűlés őszi ülésszaka Dr. Németh Pál borsodi képviselő felszólalása Lázár Gyenv ez iraki Hfiztírsaséila átázik lAzár György, a Minisztertanács elnöke Szaddavi Husszeinnek, az Iraki Köztársaság Forradalmi Parancsnoki Tanácsa alelnökének meghívására hivatalos látogatásra az Iraki Köztársaságba utazik. A fegyveres erők napja alkalmából szeptember 29-én koszorúzás! ünnepséget rendeztek a Hősök terén. Képünkön: Czinege Lajos vezérezredes honvédelmi miniszter, Iienkei András belügyminiszter és Papp Árpád, a Munkásőrség országos parancsnoka koszorúz. Szovjet-francia tányafásek (Folytatás az 1. oldalról) — Tisztelt Országgyűlés! Kedves Elvtársnök, Elvtársak ! Mint gyakorló jogalkalmazó. három kérdést érintenék röviden, Az egyik kérdéskör altalános. A most tárgyalt törvényjavaslat egészére vonatkozik. A második kérdéskör nem érdemi, inkább szabályozás-módszertani, jogalkotástechnikai probléma; de. mert lényeges jogalkalmazói konzekvenciákkal járó kérdés, ezért megemlítem. Végül harmadik helyen a törvényjavaslat egy új intézményét, a jogi személyek abszolút. jogképességének a szükségességét említeném — kezdte felszólalását dr. Németh Pál, majd a törvényjavaslat egészére vonatkozóan megállapította, hogy a ■ Ptk. hatályba lépésétől eltelt közel két évtized alatti lényeges változások — például a gazdaságirányítási rendszerben, a tulajdoni viszonyokban — indokolttá tették a módosítást. — A reform elsősorban a polgári joganyagot érintette — folytatta a felszólaló. — A tervutasításos gazdaságirányítási rendszer megszűnése folytán a gazdálkodó szervezetek egymás közötti viszonyában is előtérbe kerültek a polgári jogias megoldások. Ezért könnyen értékelhető, belátható és mérhető érdekek fűződnek ahhoz, hogy a polgári jog minden vonatkozásában alkalmassá váljék az új gazdaságpolitikai elgondolások megvalósításának szolgálatára. A Ptk. vagyoni viszonyokat szervező funkcióját eddig is magas színvonalon töltötte be. Ezt a funkcióját 1968. január . 1-től kezdve látja el, s arra a jövőben is képes. Ezért a Ptk. alapjaiban, elveiben, rendszerében, kereteiben és szerkezetében — a most tárgyalt törvény- javaslattal megszervezett és átgondolt korszerűsítő korrekciókkal — alkalmas arra, ahogy egy kódextől megkívánt mértékben; az általánosítások magasabb szintjén magába foglalja a népgazdaság jogviszonyait is. Más következtetésre azért nem juthatunk, mert nem változott, hanem tovább épült társadalmi rendszerünk, és ugyanez vonatkozik a ' társadalmunk gazdasági alapjára; a termelőerők társadalmi tulajdonán alapuló átfogó tervgazdálkodásunkra is. A javaslat — a jogi közvélemény szerint — elismerésre méltóan oldotta meg a módosítás céljait. A jogalkalmazók régi óhaját teljesíti a törvényjavaslat, amikor a gazdálkodás rendjére vonatkozó legfontosabb jógszabá- lyokat beépíti a Ptk. anyagába. A második kérdéskörben a jogalkotás módszertani problémáiról szólt, hangsúlyozva, hogy a jogalkalmazói gyakorlatban ez súlyos munka: — A kérdés kétirányú. Az egyik része a jogrendszerünk egészének állandó és folyamatos mozgása. Stabilizáció helyeit egy tervezett —, de nem mindig követhető —. és nem mindig módszeres és indokolt mobilizáció — mondotta dr. Németh Pál. — A gyakorlati jogalkalmazók néha már nem tudatos, tervszerű fejlődésnek, hanem mesterkélt ..fejlesztésnek'’ érzik a jogszabályok módosításának a gyakoriságát. Egymás után, szinte megállás nélkül születnek meg az újabb és újabb jogszabályok anélkül, hogy a követhetőség ütemezése koordinálva volna és anélkül, hogy az, új jogszabályok aprópénzre váltósához szükséges személyi és táfgyi feltételeket feltérképeznénk. Köztudomású, hogy jogalkalmazói szerveink — különösen a bíróságaink, ügyészségeink, de a tanácsi apparátusunk is — a túlterheltség mellett — jogi szak- emberhiánnyal is küzdenek. Márpedig hiába rendelke-. zünk •— egy évtizedek óta permanens reformációban, mindig megújuló, állandó mozgásban levő — korszerű jogrendszerrel, ha nem rendelkezünk, egy magasan képzett, szakmailag kulturált kiszolgáló „szakmunkás személyzettel” és ugyanilyen tárgyi feltételrendszerrel; a jogszabályok fő funkciója a célzott és várt társadalmi hatékonyság elmarad. Ezzel a kérdéssel függ össze az is, hogy a jogok és kötelezettségek átfogó, rendszeres megállapítása megkönnyíti a jog követését és alkalmazását; a jog érvényesítését, a törvénysértőkkel , szemben; vagyis a törvényesség megszilárdítását. Ezzel a társadalmi elvárással viszont ellentétes előjelű megoldás: az Utaló szabályozás. Márpedig az előttünk levő törvényjavaslatban rendkívüli mértékben megnőtt a külön jogszabályokra való hivatkozás. Megítélésem szerint olyan mértékben, amit a legjobban . képzett jogalkalmazók egy része is nehéznek minősít, ugyanis több száz esetről van szó. Mindezt annak ellenére tesz- szük, hogy a jogrendszer egyszerűsítésére ugyancsak jogi forrás kötelez minket. A harmadik kérdéskörben, a polgári joganyagról szólva, a jogi személyek — 180 fokos .fordulattal módosítani kívánt — jogképességével foglalkozott a felszólaló. Hangsúlyozta, mivel polgári jogunk szerint a jogi személyek jogképessége nem teljes, e rendelkezés korlátozza a jogi / személyek tevékenységét, mert csak a rendeltetésükhöz szükséges cél elérése érdekében kifejtett tevékenységük vonatkozásában biztosítja: — ... a törvényjavaslat a jogi személyek jogképességére vonatkozóan indirekt megközelítéssel — kettős kivételt tartalmazóan — úgy szövegez, hogy ez a jogképesség kiterjed mindazokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva nem csupán az emberhez fűződhetnek. (Ennek a kimondása szinte felesleges, mert természetes, hogy a jogi személy házasságot nem köthet, származás-megállapítási problémái pedig nem lehetnek. A negatív tartalmú megközelítés helyett ..a direkt” szövegezés egyértelműbb lenne annak kimondásával, hogy a jogi személy jogképessége nem terjed ki azokra a jogokra és kötelezettségekre, amelyek jellegüknél fogva csak az emberhez, csak a természetes személyekhez fűződhetnek — mondotta dr. Németh Pál. majd a továbbiakban leszögezte: 1 /— A jogi személyek relatív jogképességre vonatkozó jogszabályi rendezés további fenntartása — a gazdaság- irány íl ási rendszervái tás mellett is — indokolt. A jo- 'gi személy relatív jogképességére vonatkozó szabálvok Károly legfőbb ügyész beszámolóját hallgatták meg a képviselők. A büntetőjogról szólva a legfőbb ügyész elmondta, hogy hazánkban nincsenek szervezett bűnbandák, ismeretlen a nyugati nagyvárosokat átfogó, olykor még a bűnüldöző szervek soraiba is beépülő üzletszerűen folytatott bűnözés. A nálunk elkövetett bűncselekmények száma és aránya meg sem közelíti a kapitalista államok ugyanilyen adatait. Mindebből azonban nem vonhatunk le olyan következtetést, hogy nálunk minden rendben van. Az utóbbi két évben kedvezőtlen jelenségeket is tapasztalhattunk. Néhány területen növekedett a bűnözés, kedvező viszont, hogy a fiatalkorú bűnelkövetők száma csökkent. — Változatlanul a vagyon elleni bűncselekmények fordulnak elő a legnagyobb számban. A társadalmi és a személyi tulajdon elleni bűn- cselekmények az usszbünfe-ri lés .több mint felét (57.1 szú-. zalék) jelentik. A vagyon elleni bűncselekmények után nagyságrendben a közlekedési bűncselekmények követe keznek, ezeknek az összbű- nözésen belüli aránya 16 százalék. Magas az ittas járművezetéssel elkövetett közlekedési vétségek száma. A harmadik legjelentősebb bűncselekménycsoportot — 11.4 ' fellazítása káros következményekkel járhat, éppen a gazdaságirányítási rendszer- váltás adta új tartalmú és szabadabb gazdálkodási lehetőségek miatt. Semmiképpen sem kívánatos ugyanis annak biztosítása, hogy a gazdálkodó egységek — profiljukkal kapcsolatban nem álló olyan tevékenységet is folytassanak — a jogellenes nyereségszerzés lehetőségeinek növelése érdekében —. amelynek eredményeként az. a konkrét (és távolról sem elvont) veszéiyhc-lyzet állhat .elő, hogy a saját tevékenységi körükbe tartozó termelési feladatok ellátása sem lenne biztosított. százalékos arányban — az erőszakos és garázda jellegű bűncselekmények alkotják. ■ Dr. Szíjártó Károly utalt arra, hogy a törvényesség további erősítése érdekében minden szervnek és valamennyi állampolgárnak határozott feladatai vannak. Sajátos feladatok terhelik természetesen az ügyészséget is. Ahhoz azonban, hogy az eredmények még jobbak legyenek, lényeges, hogy minden szerv, és mindenki a maga területén megtegye azokat az intézkedéseket, amelyek a bűnözés visszaszorítását, és általában mindenféle törvénysértés megelőzését szolgálják — mondta a legfőbb ügyész, s kérte: az országgyűlés a beszámolót fogadja el. A képviselők felszólalására dr. Szíjártó Károly válaszolt, aki egyúttal köszönetét fejezte ki, hogy a. képviselők messzemenően segítik az ügyészi munkát. Gondoskodnak arról — mondta —, hogy. az .elhangzott javaslatok a Legfőbb Ügyészség további tevékenységében helyet kapjanak. Az országgyűlés dr. Szíjártó Károly legfőbb ügyész beszámolójáig és a vitában elhangzott felszólalásokra adott válaszát egyhangúlag tudomásul vette. Azí országgyűlés őszi ülésszaka Apró Antal zárszavával ért véget. Moszkvában csütörtökön összeült a szovjet—francia nagybizotlság, a két ország kormányának legmagasabb szintű tanácskozó testületé, amely a gazdasági, tudományos-műszaki együttműködéssel, a kereskedelemmel és az e témákkal összefüggő egyéb kérdésekkel foglalkozik. A nagybizottság 12. ülésszakát alapvetően azok a feladatok szabják meg, amelyeket Leonyíd Brezsnyev és Giscard d’Estaing legutóbbi párizsi tárgyalásain jelöltek ki. A nagybizottság ülésének francia társelnöke Raymond Barre miniszterelnök, aki egyúttal gazdasági és pénzügyminiszter is. A szovjet tagozat elnöke Vlagyimir Kirillin miniszterelnök-helyettes, a Szovjetunió tudományos és műszaki állami bizottságának elnöke. Kirillin a megnyilóüléson kijelentette: A szovjet kormány külpolitikája fontos részének tartja a szovjet— francia együttműködést. „Elégedettek vagyunk országaink üzleti kapcsolatainak gyors fejlődésével” — mondotta a többi között. Barre szintén elégedetten szólt az elért eredményekről, kiemelve a kereskedelmi forgalom gyors bővülését. Kijelentette: a hosszú távú francia—szovjet együttműködés perspektívái igen biztatóak. Bonnban tanácskoztak a francia cs a nyugatnémet szociáldemokraták vezetői. Képünkön: Francois Mitterrand, az FSZP első titkára és WUlv Brandt, az NS5Cm» cl Merre nyílik a fegyház kapuja? (3.) 1, F„ í és a „Tisztelt főhadnagy űr!... hát én mióta kijöttem, senki nem szólt hozzám egy szót sem ... Ügy hogy ez az utógondozás nem rossz ránk nézve . . A levelet, amelyből a részlet való, Szolnok megyében adtak postára, a címzett pedig a sátoraljaújhelyi fegyház egyik nevelője. Amiért idejöttünk ezen a napon, az egy szóban benne van a levélben is: utógondozás... A szabadságvesztésből szabadult személyek utógondozását és ennek részeként az utógondozottak bírósági pártfogó felügyeletét az Elnöki Tanács 1975. évi 20. számú törvényerejű rendelete szabályozta. Ez utóbbiról szólva, a rendelkezés kimondja: „A bíróság pártfogó felügyelet alá helyezi azt a szabaduló személyt: akit szigorított őrizetből bocsátottak el; aki kitiltás hatálya alatt all; akivel szemben az újabb bűnelkövetés megelőzése érdekében, kötelező magatartási szabályok előírására és felügyeletre van szükség... A bíróság a pártfogó felügyelet elrendeléséről az elítélt szabadulása előtt dönt.” A sátoraljaújhelyi fegyházban ezen a napon heten vártak arra, hogy egy hónappal szabadulásuk előtt, a Miskolci Megyei Bíróság kijelölt bírája előtt jelentkezzenek. A pártfogó felügyelet alá helyezésre a büntetésvégrehajtási intézel tesz javaslatot. És jönnek sorban ... F„ 24 éves, nőtlen. I-IáromsZor ítélte el eddig a bíróság, jelenleg két év hat hónapi szabadságvesztéséi töltt. cV/meu non itt laknak a megyében, ott lesz az állandó lakása,, de dolgozni visszamegy Budapestre. Igaz, nem a volt munkahelyére, ahol hegesztő volt. Pártfogói felügyeletét ő maga is kérte. 1 — Miért nem a volt munkahelyére megy vissza? — Engem már korábban is elítéltek, akkor visszamentem. A kollégák nem éreztették velem, hogy ... Most kiküldték a munkakönyvemet..., de egyébként sem mentem volna vissza ... Tanulni szeretnék. — De hát ezt csak fogadják most — szói közbe a bíró, — Ez a távlati célom, tisztelettel... S„ 33 éves, nős, négy gyermeke van. ötödször ítélte el a bíróság. Legutóbb nyolcvan Corintcít rabolt ittasan — visz- szaesőként —. négy évet kellett letöltenie a fegyházban. "Szakmája nincs. Mindez miért? — Gondolkodtam én ezen, tisztelt bíró úr... Mostoha kéz alatt, rossz körülmények között nevelkedtem... Se hasznom, se károm a bűncselekményekből .. . — Nagyon konok, önfejű, azzal sem tudtuk bent munkára biztatni, hogy négy kiskorú gyermeke van. Örás beszélgetések értek el nála egy-két napos eredményt — ez a nevelői vélemény, röviden. H„ 25 éves, nőtlen. Fiatal kora ellenére veszélyes bűnözőnek tartották. Legutóbb sorozatos betörésért. ítéltek eí: hptöi’t többek körött óvnHáh« iekolóön és bírósági épületbe is. Két év és hat hónapi büntetését töltötte, közben alkoholelvonó kezelésen is volt. — Ügy tűnik, meg tud állni. Nagyon érdekes az ő esete. Nagyszülei nevelték, többek között arra, hogy az apja nem az apja. Szüleivel nem is tartott kapcsolatot. Sokat beszélgettünk erről a dologról. Levelezések után sikerült elérni, hogy hét-nyolc hónapja meglátogatta az apja, találkoztak. Most, szabadulása után hazamegy a szüleihez... Amikor idérf jött, bandaszellemű, „nehéz fiú” volt. Az idő múlásával kineveztem zárkafelelősnek. az üzemben pedig szalagvezető lett. Mindkét feladatát nagy igyekezettel és lelkiismeretesen látta el. Rengeteget változott itt. bent. Ehhez nagyban hozzájárult a szülői-családi élet rendeződése is — a nevelő szavaiból érződik: kicsit magáénak is érzi a fiú további sorsát... A bíróság pártfogó felügyelet alá helyezi, segítő figyelmével kíséri a szabadságvesztésből szabadulok egy körét. Éppen azokat, akiknek erre a legnagyobb szükségük van. Mert erőtlenek, mert könnyen befolyásolhatók, mert hajlamosak bűncselekmény elkövetésére, mert valami furcsa módon mintha magukra maradnának a szabad életben mindazzal, amit a büntetés letöltésének idején már megszerzettnek, magukénak gondoltak: elhatározást, erőt. szándékot .. . — Senki nem kérdez semmit, senki nem mond semmit, de mindenki tud mindent... borzasztóan nehéz érzés így az emberek szemébe nézni ... Szabadságvesztésre elítéltek közül sokan vélekednek így. És meggondolhatjuk: „taDintatos”, vagy távoltarló 1i-u'Tatásunkkal, vajon hogyan segítiük őket a szabadulás utáni úirakezdett életben 7 Ténagy József (Következik: Böriönviselt emberek) A legfőbb ügyész beszállója Ezt követően dr. Szíjártó