Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1977-09-03 / 207. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 4 1977. szeptember 3., szombat Az alsó- és középfokú köz­ök tatásban máris, az egyete­meken, főiskolaion, továbbá a különböző társadalmi és művelődési intézmények, szer­vezetek tanfolyamain meg­kezdődik az új tanév, az új oktatási íőideny. Megújult buzgalommal, szép elszáná- sakkal, fogadkozásokkal lát­nak hozzá ismét a tanuláshoz mind a már öntudatosan is gondolkodni kezdő . nagyobb diákok, mind a művelődő fel­nőttek, mind pedig az ugyan­csak művelődő, /hiszen az egyedül lehetséges módon: ta­nulva tanító oktatók. Ez indokolja az itt követ­kező kis fejtegetést a tanu­lásról, fontosságáról és helyes módjáról, társadalmi haszná­ról. Mindenekelőtt: legyünk raj­ta. hogy az évkezdéskor szo­kásos buzgalom és elszánás ne sorvadjon el később, „me­net közben” sem! Hiszen ,a tanulás, mint minden más munka is, csupán akkor jár az öröm felszabadító érzésé­vel. ha rendszeres, tervszerű és folyamatos. Ha nem ha­gyunk benne hézagot. A ki­esett „láncszemek” pótlása ugyanis nagyon nehéz, sok­szor szinte lehetetlen is — akár szakmai, akár politikai, »kár általános műveltségi szervezett képzés' vagy ön­kéntes önművelés részesei- . ként ejtjük ki azt a láncsze­met a folyamatból... Aztán: bármennyire szép és tiszte örömök forrása is a ta­nulás, a művelődés, tehát: is­mereteink gazdagítása hasz­nos, tartalmas és érdekes új elemekkel, az újabb és lénye­gesebb összefüggések megér­tésével — azért ez mégis: nunka. Tehát túl azon, hogy —, ha jól végezzük — ön­magában hordja jutalmát, röjeszitést, összeszedetlséget, t gyeimet igényel, fáradság­gal is jár. Éppen ezért: cél­irányosan, okos beosztással, a ráfordított — és fordítható — időnk hatékony kihaszná­lásával. kell végeznünk. Va­rrtaképpen úgy, amint Lenin gyík utolsó, a tanulásról is, de nem csupán arról szóló ei tekének címe tanácsolja: „Inkább kevesebbet, de job­ban”! Magában a szövegben pedig: „Tegyük szabállyá: in­kább mennyiségileg kevesebb oet, de minőségileg jobbat”!. Mit jelent ez? — Azt, hogy rém mondva le a folytonos továbbfejlődés szocialista kö- elezettségéről. arra és ajiy- tyira vállalkozzunk, amire és ímennyire képesek vagyunk, és amit a művelődő szocialista társadalom jogosan elvár tő­lünk azon a helyen, amelyre a társadalmi munkamegosz­tásban, megérdemelt vagy előlegezett bizalommal, ben­nünket állított. Mert szomo­rú, de kellő önismerettel el­kerülhető — egyébként a tár­sadalomnak sem szükséges — egyéni tragédiák forrásává válhat az érdeklődésnek és képességeknek. nem megfe­lelő szakmaválasztás vagy megbízás-vállalás. Mint minden munka, min­den feladat' teljesítése, a ta­nulás is bizonyos előkészü­letet igényel. Azt tehát, hogy már a tanítási órán, az elő­adáson figyeljünk, az anyagi lényegét és összefüggéseit nagyjából már ott megértsük, elsajátítsuk. Ez — és a cso­portos (páros vagy tanuló­körben történő) tanulás sem mentesít ugyan az egyéni muiiKa alól, de fölöttébb meg­könnyíti azt. Akkor is, ha esetleg az előadó nem a leg­kiválóbb, vagy ha a tan­könyv sem a legtökéletesebb. Az egyéni tanulás legcélra- vezetőbo módszerét aztán ki_ nek-kinek magának kell meg­találnia a maga számára. Van, aki nagyobb összefüggő anyagrészeket egyszerre elsa­játítva, van, aki viszont ré­szekre, kisebb egységekre bontva tud jól behatolni az ismeretek birodalmába. Van, aki hangosan és .járkálva, más. aki meg némán, asztal­nál ülve tud jól tanulni. Van, aki jegyzeteket, kivonatokat készítve, ismét más csak em­lékezetére hagyatkozva — és sokat hozzá olvasva az alap- tankönyvhöz! — érzi gazda­ságosnak tanulását... Am a lényeg egy: az eredmény, a tudás, a vérünkké vált, a mindennapi munkánk haté­kony tényezőjévé vált, a tár­sadalom, a köz javára kama­toztatott tudás! A helyes, a jó tanulásnak ez tehát a „tika” és a célja! Vagyis: megértett, az életva- lóságának elevenségével telí­tett, helyes és korszerű is­mereteket sajátítsunk el, ne „tételeket”, mozaikszerű rész_ igaiságokat „magoljunk be”. Elsajátításuk pedig azzal vál­jék igazivá és hasznossá, hogy meggyőződést alakít ki ben­nünk. és helyes társadalmi cselekvésre ösztönöz! E nélkül a tanulás: célta­lan vagy öncélú; a tudás pe­dig — ismét Lenint idézve — „holt betű” vagy divatos frázis. “ Egyik sem egyeztethető össze a fejlett szocializmus épí­tésének követelményeivel, a szocialista életmóddal, a „szo­cialista módon dolgozni, ta­nulni, élni” jelszó mindnyá­junkra érvényes, valódi tar­talmával! Gyárfás Imre I A VOLÁN 3. SZ. VÁLLALAT I (Miskolc, József Attila u. 70. sz„ bejárat a Tüzér utcai személykapunál) AZ AUTÓKÖZLEKEDÉSI TANINTÉZETNÉL hivatásos rr • r At ' r 4 « not es jer ft gép járm üvesetőket képes ki A költségeket a vállalat téríti: Jelentkezési feltétel: 41 legalább 8 általános iskolai végzettség, 41 büntetlen előélet. © nőknél 18, férfiaknál 20 éves életkor, © szakmával nem rendelkezés. Jelentkezés 1977. szeptember 6-án 7 órakor, 1977. szeptember 13-án 7 árakor o vállalat ebédlöhelyiségében. Anna néni, meg A kecskeméti Katona Jó­zsef és a bajai Tiirr István Múzeumnak régészei közös ásatást kezdtek Bátmonosto- ron. Az ásatásnak az a cél­ja, hogy felderítsék a török hódoltság elölt virágzó me-1 zőváros kolostorának, temp­lomának és a környező gaz­dasági épületeknek alapjait. Az első kutató jellegű feltá­rások már eredményhez ve­zettek, megtalálták a kolos­tor egyik beomlott pincéjét és falait. Képünkön a kolos­tor boltozatának egy faragott kövét tisztogatja Bcnkó Elek egyetemista. Korabeli Elmúlt korok , társadalmi osztályainak életkörülményei­ről sok mindent elárul a ko­rabeli öltözködés és lakás- kultúra. A győri Xantus Já­nos Múzeum fontos felada­tának tartja az életmódku- fcatást, melynek keretében már hosszabb ideje gyűjti a különböző társadalmi osztá­lyok lakásberendezéseit, leg­utóbb egy bápyászcsalád bú­torait vásárolták meg. A néprajzi gyűjteményt kiegé­szíti a paraszti életformát bemutató lakáskultúra szem­léltetésével. ANNA NÉNIT, meg Zsuzsát munkahelyükön találtam a nagy könyvtárterem polc-ut­cái között. A Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsa Köz­ponti Könyvtárának munka­társai ők, teljes nevükön özv. Tupler József né. illetve Pa­taki Zoltánná. A sok eszten­dős együttmunkálkodás mel­lett van egy újabb közös vo­násuk: mindketten a. közel­múltban kapták meg kiemel­kedő munkásságuk elismeré­seként, a Szocialista Kultú­ráért című kitüntetést. Anna nénit több mint ne­gyedszázada ismerem. Ami­kor a miskolci Petőfi utcán, a mai házasságkötőterem he­lyén még a József Attila Művelődési Otthon állt, Anna néni ott munkálkodott. Ver­set mondott, színjátszóit, szer­vezett, ezernyi télé munkát végzett, sőt később az intéz­mény gazdasági ügyeit is ő látta el. Mindez azonban ön­tevékeny művészeti — vagy mondjuk így: — népművelői pályájának már a második fele volt. Az addigiakról béé széljen ő maga. — Ma már csak az időseb­bek emlékeznek rá, hogy Miskolcon korábban egy vál­lalkozás volt az. áramszolgál­tatás és á villamosvasút. En 1924-ben -kerültem a villany- telepre dolgozni. Altkor még a Baross Gábor utcai telep­re. A villamosvasúti részleg­hez kerültem, aminek szin­tén ott volt'a központja. Har­minchárom évig dolgoztam ott, 1957-ben mentem nyug­díjba, s azóta, immár 20 esz­tendeje nagyrészt társadalmi aktivistaként, időszakonként tiszteletdíjasként munkálko­dom. A kultúrmunkához ép­pen fél évszázados kapcsolat köt. A huszas évek második felében, 1927 körül kezdtem meg ezt a munkát. Versmon­dással kezdődött, szén játszás­sal folytatódott. A villanyte­lepnek volt egy bemutatóter­me a Hunyadi utca elején, ahol villanytűzhelyeket és egyéb drága . villamossági felszere­léseket propagáltak. E'/t a ter­met kaptuk mi meg. alfélé kultúrteremnek, de évi két előadásnál többre akkor ott nem futotta. Elég hamar ab­ba is maradt, jött a gazda­sági válság, az idő nem ked­vezett az, amatőr munkának. A harmincas évek végén, »mikor a villanytelepnek a Pataki utcán nyílt meg a be­mutatóterme. újra kezdtük szerény keretek között a szín­játszó, versmondó munkát. Gyökeres változást a felsza­badulás hozott a munkánk­ban. Nagyon szép idő volt. Teie voltunk lelkesedéssel, mindennapos dolog volt a fa­lujárás, emlékszem, egyszer Tiszapalkonyán öt napig^ sá­toroztunk és úgy tartottunk előadásokat. En. lettem a vil­lanytelep kultúrfelelőse. Az­tán 1952-től különvált az áramszolgáltató, meg a köz­lekedési vállalat. Én a köz­lekedéssel maradtam. Nagyjából azóta isjnerem személyesen is özv. Tupler Józsefné munkásságát. Igen sokszor láttam magam is az egykori József Attila Műve­lődési Otthon színpadán. — A József Attila Műve­lődési Otthon az ötvenes évek elején alakult meg. Teljesen odakötődtem, ->később gazda­sági vezető is lettem ott. — folytatja Anna néni. — 1957- ben nyugdíjba mentem, de ez csak a közlekedési válla­latra volt érvényes. A kultúr- munkából nem tudok nyug­díjba menni. Még akkor sem gondoltam erre, amikor 1962- ben megszűnt a József Attila Művelődési Otthon. 1973. legelején született meg a szak­szervezetek megyei székhaza, ideköltözött a központi könyv­tár, illetve gyakorlatilag ek­kor alakult, és idejöttem tár- • sadalmi könyvtárosnak. Nem szakadtam el régi vállala­tomtól sem, hetenként két­szer ott dolgoztam, mint köl­csönző könyvtáros. Azóta, im­már lassan 15 éve itt dolgo­zom az SZMT Központi Könyvtárban, korábban tár­sadalmi aktívaként, ‘ néhány éve kisegítő könyvtárosként, de ez inkább csak cím, gya­korlatilag mindent csinálok. Zsuzsa itt közbeszólt: —’ Ö nálunk a „könyvtári mama”. — Szívesen vállalom ezt a „címet”. Fél évszázad munka után ma is a közlekedési szakszervezet aktivistájának érzem magam, frissnek, mun­kára késznek, mert az itteni munkatársak között, ennek a könyvtárnak a légkörében nem is lehet fáradtnak lenni. Anna néni a könyvtári munka jó értelemben vett „mindenese” itt az SZMT könyvtárban. Végzi az új könyvek feldolgozását, a le­téti könyvek nyilvántartását, az adminisztráció igen sok teendőjét és sok egyebet. Mindezt a munkatársak Zsuzsa mondják el róla, akik tényleg úgy szeretik, mint amilyen szeretet és tisztelet a könyv­tár „mamájának” kijár. Zsuzsa, Pataki Zoltánná egy másik generációt képvi­sel. Az ő könyvtárosi pálya­futása és egyben egész niun. kássága az SZMT új könyv­tárának megszületésével egy­idős. 1963 februárjában mint frissen érettségizett fiatal ke­rült ebbe a könyvtárba. Tu­lajdonképpen egy emelettel jött feljebb. — A szakszervezeti tánc- együttesben, a későbbi Avas együttesben táncolt a kislány. Igen jó táncos volt, hát csak innen a földszintről kellett neki feltáncóltó az emeletre — tréfálkozik Anna néni. — A Zrínyi Gimnáziumban különórán könyvterjesztést tanultam, és valóban az SZMT táncegyüttes tagja voltam, — mondja Zsuzsa. —• \ E két szálból adódott való­ban, hogy idejöttem dolgoz­ni. Először csak félállást tud­tak itt biztosítani nekem, a másik félállásom a nyugdi- jasklub könyvtárában volt, de ugyanitt, a székházban. Tizenötödik éve. hogy itt va­gyok. Közben természetesen tanultam, középfokú ' könyv­tári képesítést nyertem ed­dig, hivatalosan most mód­szertani munkatárs vagyok, A módszertani irányításon kí­vül a szakszervezeti könyv­tári munkában ide tartozik a letéti könyvtárak szervezé­se, ellátása, vetélkedők elő­készítése, különféle olvasó­mozgalmak megszervezése, támogatása és sok egyéb olyan munka, amelyet az üze­mekben működő letéti könyv­tár nem láthat el. Amióta itt dolgozom, a különböző szak- szervezeti ágazati könyvtárak beolvadtuk a központi könyv­tárba, aztán jött az új könyv­tárak szervezése, korszerűsí­tése. Az utóbbi években szü­letett, vagyl újjászületett ki­lenc szakszervezeti könyvtár- közül öt az én „szülöttein”. ÖT ÉVVEL ezelőtt minisz­teri dicsérettel tüntették ki Pataki Zoltánnét, Tupler Jó­zsefné pedig korábban a szak- szervezeti munka 25 éves ju­bileumi plakettjét kapta. Most -— mint említettük —, a Szocialista Kultúráért ki­tüntetést kapták mindketten. És munkálkodnak . együtt to­vább., csendben; látványosság nélkül. De igen eredménye­sen. Benedek Miklós Értesít® kedves vevőinkéi, hogy iizletiiolícl — szabadságolás miatt — szeptember 12—17-ig ZÍRVA MUK OMKER Orvosi Műszerkereskedelmi Vállalat, 7-es Szaküzlete Miskolc, Széchenyi út 62. A VÍZÜGYI ÉPÍTŐ VÁLLALAT MISKOLCI FÖÉPiTÉSVEZETŐSEGE felvételt hirdet az alábbi munkakörökben: © felvételre keres mélyépítői kivitelezésben jártas, nagy gyakorlatú, vagy felsőfokú végzettségű műszaki dolgozókat vezető beosztások ba © alkalmaz művezetőket kellő iskolai végzettség és gyakorlat esetén. © Fizikai dolgozók közül felvételre keres nyugdíjas bányászokat, Eiba-Mixer betonkeverőhöz szakképzett kezelőt. Fizetés kollektiv szerint. Jelentkezéseket Miskolc, Hadirokkantak útja 7. sz. alá kérjük személyesen vagy Írásban. SERTÉS HIZLALÓ KISTERMELŐK! 1978-ban a 100—125 kg közötti szerződéses hús- és húsjellegű hízott sertésekért 37,50 Ft-os ALAPARAT FIZETNEK az állgtforgalmi és a húspipari vállalatok, illetve a helyi megbízottak. A 100—125 kg közötti hús- és húsjellegű hízott serté­sek után — a több éves szerződéses felárral és a meny- nyiségi felárral együtt — 28.50—29,50 Ft-os kilogrammonkénti eladási ár is elérhető. Már most kösse meg a több évre szóló sertéshizlalási szerződést az állatforgalmi és húsipari vállalatokkal. illetve azok megbízottaival! 1 Állatforgalmi \ és HÚSIPARI TRÖSZT

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom