Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1977-09-03 / 207. szám

197Z szeptember 3,. szembet f

ÉSZAKlMAvj AfiWJtiééS? S

Ebédszünetet

Azért, teszem idézőjelbe, mert igazában nem brigádról, szervezett együttesről van szó, hanem öl-hat férfiról, aki véletlenszerűen sodródott össze a nyomári tsz-major árokpartján, ösz- , szeadtak egy-egy üveg sörre valót, azt iszogatják, lassú- dad, hogy sokáig tartson, s közben meghányják-vetik a világ dolgait.

Például a raktárépület egyik sarkát, mely el akar „szaladni”, azaz, átlósan, repedés éktelenkedik a frissiben meszelt falon. Felvetődik a kérdés, mit kellene tenni vele. Egyik is véleményt nyilvánít, másik is, végül abban állapodnak meg, hogy a legcélszerűbb egy beton támfallal elejét venni a nagyobb bajnak.

Traktor vontat a mérleg- hidra egy takarmánnyal megrakott pótkocsit. A má- zsamester felírja az össz- ' súlyt, abból levonja a pótkocsiét, no és az öregét, aki a , lóherén „trónol”, és kijön — fehéren fekete — a szállítmány súlya.

Kíváncsiskodom, a bácsi mennyit nyom? A mázsa- mester nemcsak az emberek „önéletrajzában” járatos, még a súlyukat is tudja — hatvan kiló.

Nagyon régtói kezeli a mérleget, jogos tehát a kérdés: szerelné-e, ha az a sok termék, amit lemázsált, az övé lehetne? Határozott nemmel felel. Mit kezdene azzal a teméntelen takarmánnyal, abrakkal, egyébbel? Mire megöregedett, ösz- szeszedett féltucat betegséget, ráadásul leesett a vontatóról, egy megvadult bika is a falhoz nyomta — a tehenétől is meg kellett válnia.

Elborul a tekintete, hangja merő egy bánat.

— Fia hiszi, ha nem, az egész család megsiratta, jómagam is, de hát ez a sok nyavalya elvette az erőm, már nem bírtam körülte a munkát. Áldott egy jószág volt.

Egy idős férfi a maga gondját vegyíti el a máséban.

— Maholnap én is így járok. — Hangja annyira keserű, a többiek is feléje fordulnak. — Mi viszonylag könnyen jutunk takarmányhoz, a tsz-vezetés komolyan veszi a háztáji jószágtartást. Nemcsak a szálast biztosítja, a tag jutányosán kaphat abraknak valót húsz mázsáig, ha kevés neki, vehet rendes áron, amennyit akar. Mégis... — Tekintete elkalandozik a dombok felé. Sóhajt. — Már kertek alatt az ősz, nemesokára beköszönt a tél is, és leinek adjam tovább a villát? A mai fiatalok lealacsonyítónak, „piszkosnak” tartják ezt a munkát.

— Pedig kifizetődő — így egy fiatalabb férfi. — De az szentigaz, hogy se a fiamnak, se a lányomnak nem fűlik hozzá a foga. Egyik cimborám mondja nemrégiben, hogy kihallgatta a lánya, meg a városból jött barátnője beszélgetését. A városi lány — az idén együtt érettségiztek — megkérdi: mondd, Zsuzsa, nektek hány tehenetek van? Nosi a cimborám lánya megrántja a vállát és odaveti nyeglén: mit tudom én ... Hát tessék, egy telién nem olyan kicsi, hogy egyszeri ránézésre ne lehetne megjegyezni, hány darab van belőle. Ez a ..kisasszony” aligha lépte át egyszer is az istálló küszöbét.

— Ezt az érettségizett lánykát még csalt meg lehet valahogy érteni — vélekedik egy másik. ,— A középiskola nem gyerekjáték, kiveszi a tanulók zsírját. De ‘ mit mondjak én? A fiam esztergályos tanonc — no, neki is akad tanulnivalója, nem mondom —, de hogy megszégyenített a télen! Elmegyünk a komámhoz disznótorba, velünk ez a tizenhat éves siheder. Amikor a pecsenyénél tartunk, átszól az asztalon: „Anyu! nekünk is van disznónk?!” Majd lefordultam a székről a szégyenemben. Szerencséje, hogy „lőtávolon” kívül volt, mert úgy vágom szájon... Hát szóljatok hozzá?! Hát eszébe jutott neki egyszer is, hogy kihányja alóluk a trágyát?! Naponta átmegy a portán, nem vette volna észre, hogy az anyja néni is eggyel, hárommal is küszködik ?!

A raktáros megcsóválja a fejét, nevet pici't, aztán kifejti a saját idevágó véleményét :

— Tudta a fiad. hogy van a portán sertés, már hogyne tudta volna. Hidd el nekem, fel akart vágni vele, hogy ő már annyira „modern” fiatal, hogy csak hurkában, kolbászban, meg pecsenyében tudja elképzelni a disznót.

Megjött a társaság adomá- zó kedve. Így szól egyikük.

— Tudjátok, egy ideig a fiam meg a menyem nálunk lakott. No, szóval, városban építkeztek. Egyszer a fiam itthon jár. látja a sok csirkét az udvaron. Mondja az anyjának, tessék már adni nekem hármat. Akár tízet is, fiam. mondja az anyja, de neki csak három kellett, hobbiból. Már tyúknyiak voltak, hiszen tojtak, egyszer kérdi a feleségét — óvónő az asszonyka — te, asszony, meg tudnád nekem mondani, hány tyúkunk van? Hát az én menyem ránt a vállán, és kiböki: „Mit tudom én” ... Pedig falusi lány. és tessék. — Emberünk menten levonja a konzekvenciát is. — Én amondó vagyok, bennünk is hiba van, meg az iskolában. intézményekben, amelyek nevelik a gyereket. Egyszer a fiam — hatodikos lehetett — megsajnálta az anyját, hogy cipekedik a két moslékos vödörrel, ki akarja venni a kezéből, majd ő viszi, elbírja. Menjél csak ebből a koszból — így az anyja — inkább a leckén járjon az eszed ...

Közbevágnak:

— És te mit mondtál az

asszonynak?

Elbizonytalanodik, ránt a vállán.

— Hát mit mondtam volna? Semmit. Ráhagytam.--'

Mindnyájan egyetértettek abban, hogy nem kellett volttá „ráhagyni”, a munkára nevelődés egyik ritka pillanatát szalasztották el, és a gyereknek talán az esze is jobban fogott volna, hogy ha hasznos tevékenységgel kicsit megfárasztja magát fizikailag.

A beszélgetés kedélyes mederben folydogált, mégis úgy tetszett, a háztájiból nemsokára kivesző, illetve meggyérülő jószágállomány gondját jo! érzékelik. Miképp általában a mezőgazdaságban. a háztáji területén is a nemzedékváltás küszöbe előtt állunk. A hangácsi Rákóczi Tsz érdemes veteránjai a hagyományos paraszti szorgoskodás, a látástól v átállásig tartó munka „megszállottái” voltak és maradnak, amíg a kezük emelni bírják. Fiaik, leányaik már nem tudják, de nem is akarják folytatni ezt az életmódot, ez túlontúl „strapás”, fárasztó.

A cFiríín érkező traktort MII ISII ro|. kormánykerekétől izmos, jó vágású, napégette legények tekintettek ránk. Arcul' maszatos volt. a verítéktől. Tíz órán át rázza őket a gép a hepehupás terepen. Ezután csak leülni lehet rádió, tv. netán könyv elé. Megdolgoznak azért, hogy szabad idejüket magukra fordítsák.

Gulyás Mihály

Ebben az ötéves tervben megyénkben két új tűzoltó- laktanya építését tervezik. A megyei tanács végrehajtó bizottsága mintegy 39 millió forintot irányzott elő.e célra a fejlesztési tervében.

, A tervek szerint Sátoraljaújhelyen és Özdon építenek' új tűzoltólaktanyát. A Borsod megyei Tanácsi Tervező Vállalat a sátoralajaúj helyi tűzoltósági épület végleges kiviteli tervét jövő év márciusára készíti el, az épület átadását 1930 decemberére tervezik. A jelenlegi időszakban az ózdi tűzoltólaktanya építésének előkészítésére nyílik lehetőség. •

r

i

■

t , • Menetrendkészítés szá m í Lóg éppel

i A főváros tömegközleke- I dósét lebonyolító autóbu- [ szók, villamosok, trolibu- j szók menetrendjét a BKV i központjában számitógé- i pekkel készítik. Éröekes- [ ség, hogy egy járat teljes J menetrendje 30—50 má- 1 sodperc alatt készül el. i Képünkön: készül a me- | nelrend.

i

i

i

i

i

Emlékplakett és aranygyűrű

A tojásról — dióhéjban

Tojásbőség van az üzletekTizenhat. évvel ezelőtt nyitotta meg kapuit Kazincbarcikán a 105-ös számú Lékai János Ipari Szakmunkásképző Intézet. A város és a környéken levő ipari üzemek szakmunkásképzésének e fontos bázisa évenként 400 jól felkészült, elsősorban vegyész szakmunkást bocsát az életbe. Az intézetben folyó szakmai munka és a szakmunkásképzés színvonalát bizonyítja, hogy ' az elmúlt esztendőben a szakmunkásképző intézetek országos tanulmányi versenyében harmadik helyen végzett a „Lékai”.

Ebben az évben tizenegy szakmában négyszázhúsz. fiatal kezdi meg tanulmányait a gyarapodó, még korszerűbbé váló intézetben. A környező üzemek, elsősorban a Borsodi Vegyikombinát segítségével 44 millió forint költséggel épül a 420 tanuló elhelyezésére alkalmas kollégium, amelyet rövidesen átadnak rendeltetésének.

Jóleső érzéssel beszélt minderről a tegnap megtartott ün- népélyes tantestületi ülésen Czaga György, az intézet igazgatója. Örömmel szólt arA szabálysértési tárgyalás 9 órakor kezdődött, az érdekeltek azonban már fél kilenckor ott álltak a Miskolc városi és járási Rendőrkapitányság első emeleti folyosóján.

A tanúk, az elkövető, s a sértett valószínűleg azon gondolkodnak —, ki mit fog mondani. A sérteti most csendesen cigarettázik. A fiatalember, aki ellen szabálysértési eljárást indítottak, mozdulatlanul tartja ölében kezét. Bal kézfején tetoválás biztatja a ltart: „üss”. És a kar —, ha úgy adódik — üt is. Okkal, vagy ok nélkül — nem számít. Mint ahogy az sem, hogy hol, és ért. Igaz, ez már nem csalt a kar „érdeme”, hanem a fejé is, amely most itt. a folyosón gyakran fordul a szabálysértési előadó sűrűn nyíló ajtaja felé. A tanúk néha-néha a most nyugodtan pihenő kézre néznek; ezért kellett ma ide jönniük. A kéz miatt,-amely ütött...

*

A miskolci Stadion étterem nem éppen jó hírnevét az ilyenfajta emberek rontják, mint Lakatos József. Azon a bizonyos májusi estén csaknem százan tartózkodtak a szórakozóhelyen. Köztük Lakatos is. aki már érkezése előtt jó párszor a pohár férői is, hogy az intézet felszereltsége lehetővé teszi a mind színvonalasabb, igényesebb. a követelményekhez jobban igazodó oktató-nevelő munkát. Bizonyara ennek is köszönhető, hogy az ott dolgozó nevelők, pedagógusok többsége ragaszkodik munkahelyéhez. A tantestület vezetői pedig megtalálják a módját annak, hogy erkölcsileg és anyagilag is elismerjék az áldozatos munkát, a hűséget. Az elmúlt tanévben dolgozták ki például az intézet törzsgárda-szabályzatát, s ennek alapján tegnap az intézet tíz dolgozója . kapott a szakmunkásképzésben eltöltött 10, 15 és 25 éves szolgálatért emléklapot, emlékplakettet és soron kívüli fizetésemelést. A' törzsgárda szabályzat szerint a 25 éves szolgálatot ezentúl díszes aranygyűrűvel jutalmazzák, amelyet első alkalommal Vas László, a tanintézet gazdasági igazgató-helyettese vett át Czaga György igazgatótól.

nekére nézett. A tizenkilenc éves fiatalember enyhén szólva ittasan tért be a presszóba, ahol még tovább folytatta az ivászatot, mert itt is kiszolgálták... Az események ezután már gyorsan követték egymást. Lakatos kiment a folyosóra, ahol minden ok nélkül belekötött egy ott álló férfibe és verekedést provokált. A férfit egyébként ismerte és semmi oka nem volt, hogy belekössön. Mégis megtette, sőt, amikor a sértett rosszul lett és bement a presszóba, hátulról leütötte. Több asztal feldőlt, üvegek, poharak törtek össze, a helyiségben levő vendégek felháborodtok, sokan ijedten húzódtak arrébb. Egyébként, ahogy ez már lenni szokott, amikor a rendőrök elszállították Lakatost, sokan álltak fel, és hagyták el a szórakozóhelyet, ahová —, ahogy később az egyik vendég mondta az ajtóban — „nem bokszmeccsel jöttek nézni.”

*

A szabálysértési előadónak ma ez az első tárgyalása. Az adatok egyeztetése után nincs könnyű dolga Lakatossal. A fiatalember többször kerül ellentmondásba előző vallomásával, s ezeket az ellentmondásokat ~gy próbálja feloldani, hogy az eltelt időre,

ben; exportra is bőven jut. Neun kis szerepe van ebben a mezőgazdasági nagyüzemekben és a kutatóközpontokban kitenyésztett hazai tojó-hibrideknek, köztük a híres bábolnai Tetra-baromfi- nak, amely már több világ- versenyeit szerepelt eredményesen. A mezőgazdasági nagyüzemekben ma már jószerével nem is emlékeznek azokra a régi kapirgáló tyúkokra, „akik” évente 100— 120 tojást adtak.

A tojástermelés fokozása rendkívül összetett feladat. Elektronikus gépektől a modern laboratóriumi mérőberendezésekig sokféle korszerű technikai eszköz segíti a különböző fajták, hibridek „előállítását”. A termelési eredményeket pontosan mérik és gondosan számon tartják. Erre szolgálnak a különféle nemzetközi tesztvizsgálatok is. Ezeken a vetélkedőkön 15— 20 évvel ezelőtt még elképzelhetetlennek tartott eredmények születnek.

Az egyik bábolnai Tetra- típus évente 280—290 tojást ad, tehát olyan teljesítményt nyújt, ami már világszínvonalú. A világ öt legjobbja

no meg akkori állapotára hivatkozik. Anyja, aki szintén eljött, már az első percben megzavarja a kihallgatást közbeszólásaival. Bár a rendőrtiszt többször is figyelmezteti, állandóan beleszól fia vallomásába. Természetesen kiküldik, s jóllehet a szembesítés sem jár eredménnyel, a fiatalember később csalt visszaemlékezik mindenre.

A „miért”-re természetesen nem' tud válaszolni. Csak vál. lát húzogatja. Amikor a szabálysértési előadó kihirdeti a határozatot, amely szerint harminc nap elzárásra ítélik Lakatos Józsefet, a fiatalember először bólint, majd a kérdésre, hogy kíván-e fellebbezni, igennel válaszol.

*

A fellebbezést másodfokon elutasították. így hát Lakatosnak le kell töltenie a kiszabott büntetést. Befe’jezés helyett egy statisztika, adat: az elmúlt1 évben 5.3 százalékkal több erőszakos és garázda bűncselekményt követtek el hazánkban, mint 1975- ben. Hogy e cselekmények „passzív résztvevőinek” — a sokszor tehetetlen és megfélemlített embereknek — szá. ma hány százalékkal emelkedett. erről nem készülnek statisztikák.

— puszlafalvi ~

között van ez a fajta, amelynek nemesítói egyébként a külföldi eredményeken kívül felhasználták saját szakmai elgondolásaikat is. Egy másik Tetra-tojó évente „csak” 260—270 barnahéjú tojást ad — hozzávetőleg annyit, mint a hasonló külföldi hibridek. A barnahéjú tojást termelő állatok valamivel általában elmaradnak teljesítményben a fehér tojást adóktól, s takarmányhasznosításuk is valamivel rosszabb. Míg ugyanis a fehér tojás „előállításához” 15 deka takarmányra van szüksége egy-egy tyúknak, a barnahéjúhoz — biológiai okokból — 10 százalékkal több táp kell.

Lehet-e tovább fokozni a teljesítményeket? A tenyésztők szerint aligha. A tojás- termelés ideje kereken 26 óra. Naponta tehát mindig két órával később rakja le a tvúk. Délutánonként viszont csökken a megvilágítás ideje. ezért elérkezik a tojástermelésnek az a szakasza, amikor az állat — ismét csak biológiai kényszerből — pillén. A szakemberek úgy vélik. hogy talán ezt a pihenőidőt lehelne valamelyest lerövidíteni.

Másik lehetőségként a tenyésztők megpróbálják csökkenteni az állatok testsúlyát, hogy ílymódon olcsóbbá, gazdaságosabbá tegyék a tojás- termelést, azaz spóroljanak az úgynevezett életfenntartó takarmánnyal. Világos, hogy egy 1.78—1.8 kilós állatnak több alapvető takarmányra van szüksége, mint mondjuk egy másfélkilósnak. Csakhogy a kis súlyú baromíik rendkívül érzékenyek például az időjárás. és a takarmány-változásokra. s ezekre a hatásokra a lojástemielés szüneteltetésével reagálnak. Nagy kérdés tehát, hogy a következő években melyik utat járva sikerül még jobb gazdasági eredményeket elérniük a nemesitőknek.

Üj típusú villamos háztartási készülékekkel — villanytűzhelyekkel. színes grillsütőkkel, hőtárolós kályhákkal — gazdagodik a belföldi választék. Két évvel ezelőtt már kapni lehetett a szabályozható fűtésű bordás villany- kiskályhát. Ezek alkalmasak vtkendházak és kisebb lakások fűtésére. Azóta azonban hiánycikk lett, A pápai üzemből az idén 6 ezer ilyen kis- kályhát szállítanak a keres, kedelemnek.

Okkal, vagy ok nélkül

Feljegyzések egy tárgyalásról

/