Észak-Magyarország, 1977. szeptember (33. évfolyam, 205-229. szám)

1977-09-03 / 207. szám

1977. szeptember 3,, szombat ESZAK-MAGYARORSZAG 3 November 30-ig A kazincbarcikai Habse­lyem Kötöttárugyár termé­keinek .ielenlös részét ex­portra készíti. Az üzem ex­porttevékenységében kiemel­kedik a tavalyi esztendő, amikor is szovjet megrende­lővel kezdtek tárgyalásokat női fehérneműk kiviteléről. A gyárban már korábban is készítettek termékeket, fő­ként felső ruházati cikkeket szovjet exportra. A szovjet partner elégedett volt a mi­nőséggel, ezért tavaly nem kevesebb, mint 2 millió 500 ezer darab női fehérneműre kötött szerződést a barcikai- akkal. Az üzem határidőre szállított, első osztályú árut. — Ebből a termékből az idén újabb 2 millió 050 ezer darabot kért a szovjet meg­rendelő — mondja Koppá­nyi István, termelési főmér­nök. — Sőt, májusban pót­rendelést is kaptunk 330 ezer darab fehérneműre, amelynek alapanyaga a lánc­hurkolt rugalmas strech kel­nie. Az üzemben elfogadták a pótrendelést is, és vállalták, hogy a Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom G0. év­fordulója tiszteletére határ­idő előtt, november 30-ig tel­jesítik szovjet exporttervü­ket. Ennek érdekében szo­cialista szerződést kötöttek a vállalat két gyárával, a kö­tődével és a központi sza­bászattal. A kelnie- és szab­ványellátás folyamatos, a szükséges alapanyagkészlet a gyár rendelkezésére áll. Az üzem első féléves eredmé­nyei sokat ígérnek: a terve­zett 750 ezer darab fehérnemű helyeit 1. millió 014 ezer da­rabot szállítottak a szovjet félnek. Ez nem kevesebb, mint 1 millió 244 ezer ru­belt jelentett a gyárnak. — Szovjet exportra nem­csak a barcikai üzemben, ha­nem Kurityánban, továbbá két bérmunkahelyen is ter­melünk — jegyzi meg Deálc Géza, főkönyvelő. — E há­rom helyen női blúzokat varrnak. A bérmunkahelyek és a kurityáni üzem éves terve 3115 ezer darab „Trio- ból”-blúz előállítását írja elő. A Habselyem Kötöttáru- gyár éves szovjet eXporltcr- ve összesen 3 millió 103 ezer rubel. A vállalat szovjet ex­porttermelésének csaknem a felét a barcikaiak adják. Ki­rn agasió teljesí lm én y ü kikel jelentősen hozzájárultak ah­hoz. hogy a budapesti vál­lalat 52 százalékra teljesítet­te szovjet exportkötelezett­ségét az első félévben. A számítások azt mutatják: a nyári hónapokban sem ha- gyolt alább a munkakedv; augusztus 27-ig összesen 2 millió 560 ezer darab fehér­neműt állítottak elő. A hát­ralevő 600 ezer darabot há­rom hónap alatt elkészítik az ügyes kezű varrónők. , A szovjet exportterméke­ket két szalagon, száz asz- szony varrja. Az üzem leg­jobban dolgozó munkásnői a múlt évi eredményük alap­ján kapták a megtisztelő megbízatást. — A szalagoknál munka- versenyben dolgoznak, ha­vonta kapják meg a meny- nyiségre és a minőségre vo­natkozó feladatokat — mond­ja Rondzik József né, varro­davezető. — A jutalmazás is kollektív: az első félévben 46 ezer forint elosztásáról döntött az üzemi „négy­szög”. — A jutalmak odaítélése­dkor nemcsak az ügyességet, *a teljesítményt ismerjük el, hanem figyelembe vesszük az akaratot, a munkához • való hozzáállást is — veszi át a szót Pésó Ilona, a Zrí­nyi Ilona szocialista brigád vezetője. — Nem az a cél, hogy néhányan kimagasló eredményt érjenek el, hanem arra törekszünk, hogy a ke­vésbé gyakorlott varrónők is mielőbb eleget tegyenek a követelményeknek. . Jól be­vált módszere ennek a pat- ronúlás. A szocialista brigád- tagok segítik a brigádon kí­vüliek munkáját is ,— ma már a két szalagon minden dolgozó eléri a 100 százalé­kot. — A dolgozók lelkesek, mert ismerik a feladatot — folytatja Lengyel Gyuláné szalagvezető. — Itt mindenki bizonyítani akar. Erre meg­van a lehetőség, hiszen az alapanyag-ellátás jó, van amikor 40 napra elegendő készlettel rendelkezünk. Min­den feltétel adott ahhoz, hogy a szovjet exporttervet egy hónappal a határidő előtt teljesítsük. I , — dcvald — Béremefésbes részesítik Október 1-t öl béremelés­ben részesülnek az egészség- ügyi és szociális intézetek egyes dolgozói. Az intézkedés az egészségügyi dolgozók két­harmadát érinti. ^ legna­gyobb mértékű béremelésben a fekvőbeteg-ellátó intézetek ápolónői, valamint a hasonló munkakörben dolgozók ré­szesülnek. A béremelés mér­téke ezekben a munkakörök­ben átlagosan 20 százalék. A tavalyi bérintézkedés folyta­tásaként ugyancsak béreme­lésben részesítik a bölcsődei és a csecsemőotthoni szak­dolgozókat. Az emelés mér­téke 0 százalék. Nyolc száza­lékkal emelik a bölcsődei és csecsemőotthoni fizikai dol­gozók bérét is. A dolgozókat értesítik az emelésről októ­ber 3-ig. A felemelt béreket legkésőbb november 3-ig ki­fizetik. A fogadóállomáson A zalai olajbányászat egyik legrégebbi lelőhelye a lovászi olajmező. A kimerü­lőben levő kutak „feléleszté­sére” új módszert honosítot­tak meg a Dél-dunántúli Kő­olaj- és Földgáztermelő Vál­lalat szakemberei: vizet és széndioxidgázt sajtolnak a kutakba. Az így keltett nyo­más felszínre hozza az ola­jat. Az idén ezzel a mód­szerrel 9 ezer tonna olajat bányásznak. Fejlesztik a tehenészeteket Az állami gazdaságok ki­használják a szarvasmarha­tartás fejlesztésére hozott in­tézkedéseket és bővítik a már meglevő telepeket. Új telepek építését is elhatá­rozták. A vállalkozási keov nagy. ezt jelzi, hogy amíg az V. ötéves tervben 35 ezer te­hén elhelyezésére irányoztak elő új épületeket, addig a je­lenlegi összesítés szerint 39 ezer tehenet lehet majd el­helyezni az új istállókban. A beruházási programok jól haladnak. Huszonhét ezer te­hén már új helyre került. 1980-ig további létesítmé­nyeket adnak át. A legtöbb üzemben korszerű megoldá­sokat alkalmaznak. A pavi­lonokat betonfödémmel épít­hetik fel. Az istállókban az állatokat nem tartják leköt­ve. lényegében szabadon mo­zoghatnak és úgynevezett pi­henő bokszokban különülhet­nek el egymástól. Kimagasló eredmények a jubileumi munkaversenyben A Miskolci Pamulfonóban nagy a készülődés november 7-ére. A Nagy Októberi Szo­cialista Forradalom 60. év­fordulójának tiszteletére rendezendő ünnepségre ven­dégeket hívtak meg Volog- dából. Nagyezsda Vasziljev- na Jelinceva brigádvezető és Tamara Gyeniszovna Kun- gyina brigádvezető-helyeltes, aki a Legfelsőbb Tanács tag­ja, látogat el Miskolcra, a fonodába. A miskolci Volog­da brigád, amelynek vezető­je Pongrácz Anna, aki tag­ja a Textilipari Dolgozók Szakszervezete Központi Ve­zetőségének, hívta meg a ked­ves vendégeket az ünnepség­re. A Vologda brigád a kö­zelmúltban vette fel új ne­vét, és az orsózó üzemrész­ben dolgozik. Hosszú évek óta tart a levelezés a volog- dai dolgozókkal, akik a Len­kombinátban tevékenyked­nek. A november 7-i ünnep­ség az első alkalom, hogy a két levelező kollektíva kép­viselői is személyesen talál­kozni fognak a miskolci gyár ünnepségén. A fonodában a jubileumi munkaverseny során kima­gasló termelési eredmények születtek: 101,5 százalékos tervteljesítést vállaltaik, és 103,2 százalékot értek el jú­liusig bezárólag. Javult a termék minősége is, a koráb­bi 1,49 átlag kategória he­lyett 1,47 átlagkategóriát ér­tek el. Arra törekednek, hogy^ mind jobban megközelíts ók' az 1-es számot, amellyel a legkiválóbb terméket jelö­lik. A vállalt 103 százalékos termelékenységi mutatót az eltelt hét hónap alatt 104,2 százalékra teljesítették. A munkaversenyben kiemel­kednek a szocialista brigá­dok. és számos egyéni ver­senyző: Matavovszki Erika, Kiss Mária. Legeza László- né, Kovács Katalin, Támba Sándorné. Vadicska Mihály­ié, akik magasan túlteljesí­tik eddigi legjobb átlagtelje­sítményüket. BARANGOLÁS Ham Rong-hid újjáépítésé­hez azok a katonák, akik a háború alatt az objektumo­kat védték. Es megírták a la­pok, illetve egykori hősök véleményét kérték ki, hogy hol állítsák fel valahol "a vasútvonal mentén, lehetőleg egy magas dombon azt az emlékművet, amely Vietnám elesett; és élő védőinek állít emléket, azoknak, akik őseik földjén meg védelmezték a szabadságot és a független­séget, megszilárdították a nép hatalmát. És megírták a lapok azt a napot, azt az «römünnepet, amikor a Ha­noiban útjára indított vas­úti szerelvény befutott a saigoni pályaudvarra. Ho Si Minh-városba ér­kezve szinte l'cl sem tudom fogni kísérőm mondatait... A város az indokínai félszi­get délkeleti részén, a Sai­gon folyó és a Ben Nghe csatorna mentén, a Dél-kí­nai tengertől mintegy 80 ki­lométernyi távolságra fek­szik. Területe kb. 50 négy­zetkilométer, lakóinak szá­ma a háború előli. 4 millió volt, most 3 millió... . .. Igen, a háború, eszmé­lek fel. Hát. ezt is megértük. Saigon felszabadult, Dél-Vi- elnámot az utolsó amerikai katona is elhagyta. És ahogy e gondolatok cikáznak agyamban, mintha a tűző napban szebbnek látnám Ho Si Minh-várost. S már gyö­nyörködni is tudok a Saigon folyó torkolatában kikötött hajókban, kompokban. És a város bevásárló központjá­ban, amely éppen a csúcs- forgalmát éli. A hőmérő hi­ganyszála 36 fokra kúszott •— tájékoztat, kísérőm, de örömmel fogadom el a meg­hívást., tegyünk gyalogosan egy sétát a városban. A ba­zilika tornyai már messziről szembetűnnek. A Független­ségi téren az elnöki palotát csodálom, amelyből kiebru- dalták a legmakacsabb dik­tátort, Thieu-t, majd a Gio Dong palotában gyönyörkö­döm. Es ’ináris az 1880-ban épült városházát veszem S2\emügyre, no meg a híres virágpiacot, és a nyüzsgő ba­zárt, ahol kézműves háziipa­ri termékeket kínálnak nagy buzgalommal. Ho Si Minh-vórosban a maradandó benyomást azon­ban nem a műemlékek, a hí­res bonalikusy kert, a kínai rizsrrtalmok tették rám, ha­nem egy beszélgetés, ame­lyet Le Quong Chonh elv.távssai, a város népi bi­zottságának alclnökével foly­tattam. A város vezetője el­mondotta, hogy amikor a vá­ros felszabadult, gazdasági­lag igen nehéz helyzetben voltak. A tőkések leszerelték gyáraikat, amit pedig nem tudtak hajókra rakni, s ki­vinni az országból, azi tönk­retették, megrongálták. Szin­te a semmiből, az egyszerű emberek önfeláldozó munká­jával, Észak segítségével rö­vid idő alatt talpraálllak. Üzembe helyezték a gyára­kat. Elsőnek a papírgyár ter­melt; iskolai füzeteket. A Vinapro-gyárban Diesel-mo­toralkatrészeket gyártanak. Az újjáépített gyárakban,* üzemekben ma már békés munkával foglalkoznak a kéköverállos munkások. — Nehéz volt a kezdet — fűzi a mondanivalót Le Quong Chonh. Hiába fe­jeződött be Vietnamban a háború, a harc még tartott egy darabig. Az illegalitásba szorult ellen forradalmárok rizs- és árukészleteket pusz­títottak el, igyekeztek nehéz­séget támasztani a lakosság ellátásában az ország déli ré­szén. A népi hatalom ilyen körülmények között kezdte el a mezőgazdasági terme­lést. teremtette meg a rög­zített árak mellett az élel­miszerellátást. Nehezítette a munkát, hogy ugyan 90 ezer hektár föld tartozik a város­hoz. 30 ezer hektárral nem leheteti mit kezdeni, mert azon egymást érte a bomba- tölcsér, az amerikaiak fel­perzselt föld taktikájának még ma is áldozatai va­gyunk. Hónapokig tartott csak az a munka, amíg ösz­szehordtuk egy helyre, több méter magas hegyekbe a há­ború hulladékát, a kiégett, robbanástól deformálódott páncélozott járműveket, amíg ártalmatlanná tették a visz- szamaradt „Made in USA” feliratú bombákat, gránáto­kat stb. Újra nyitották a közép- és íelsőiskolák kapuit, újjászer­vezték Saigon közigazgatá­sát, kiépítették a város köz- biztonságát. Elkezdték a vá­rosban a parképítő munkát, megszervezték a szakszerve­zetet, az ifjúsági mozgal­mat. A rádió, a televízió, az újságok igen hamar már az új rendszert hirdették, az újjáépítő munkára mozgósí­tottak — fejezte be a be­szélgetést Le Quong Chonh elvtárs. Csodát persze nem tehetett az új rend ilyen rövid idő alatt. Saigon lakosságának többségét csak fogyasztani tanították meg az' amerikai segélyek, termelni nem. Az amerikaiak arra tanították meg Saigon lakóit, hogy mi­lyen a kábítószer, a prostitú­ció. Ezeket az embereket át kell nevelni, hasznos ■ mun­kásokká kell formálni. És ez a munka jól halad. Biztosít­ja ezt, hogy Ho Si Minh vá­rosának üzemeiben már fo­lyik a termelés, a környező földeken rizst, termelnek. Ho Si Minh városának lakói bé­két, nyugalmat akarnak... Alkatrészhiány Tomoron, Tibolddarócon Az aratást követő néhány „pihenőnap” után újra fel­lendülőben van a mezőgaz­dasági munkák grafikonja. S nem véletlenül. Megkezdő­dött az egész évben remény­kedve nevelt növények ter­mésének betakarítása, s ez­zel egvidőben javában tart a jövő évi kalászosok vetéste­rületének előkészítése. Ezekben a napokban egye­lőre még csak a silófélék vágása, a gyümölcs és zöld­ségnövényeink le- és kisze­dése kezdődött meg gazda­ságainkban, de egy-két hét múlva már a szüretről, az első vetésekről, a cukorrépa betakarításáról is hírt adha­tunk. Tegnap telefonon felhív­tunk néhány borsodi gazda­ságot. Vezetőiktől arról ér­deklődtünk, hol tartanak az időszerű munkákkal. Onga, Petőfi Tsz: A 300 hektár vetőszántás­ból eddig 120 hektár készült el. A négy darab MTZ—80- as erőgépek a helyiek sze­rint jól vizsgáznak, műsza­konként, a talaj kötöttségétől függően hét-tíz hektárt tel­jesítenek. Ugyanitt tart a lu­cerna vetése 24 hektáron, 20 hektáros kertészetben pedig a paprika, paradicsom szedé­se. Különösen a paradicsom fizetett nagy terméssel, hek­táronként 390 mázsát taka­rítanak be. A leszüretelt ter­mékek a Debreceni Kon­zervgyárba, a megyei ZÖL­DÉRT telepeire, valamint a tsz miskolci és ongai zöld­ségboltjába kerülnek. Tibolddaróc, Rákóczi Tsz: Az őszi vetések talajmun­káinak 50 százalékával ké­szültek el eddig. Munkáju­kat hátráltatta a csapadékos időjárás, hiszen az aratás be­fejezése óta majdcsaknem mindennap esett. A sok csa­padék következtében elgyo­mosodtak a szőlőültetvények, ezért most a szőlő talajmun­káit * végzik a szövetkezet dolgozói. Gondot jelent, hogy a T—54-es bolgár lánctalpas szőlőművelő traktorjuk meg­hibásodott. s már két hó­napja nem kapnak hozzá láncfeszítő hüvelyt. A daróci á szőlőkre most már száraz, meleg idő kellene, mert az esők miatt itt-ott a rothadás jelei mutatkoznak. Védeke­zésül még az elmúlt héten is permetezték az ültetvénye­ket. Ha viszont kedvező lesz a szeptemberi időjárás, ak­kor a tavalyi 100 mázsás hektáronkénti átlagtermés idén is várható, sőt a minő­ség jobbnak' ígérkezik a ta­valyinál. Tömör, Petőfi Tsz: Nagy ütemben tart a pil­langószéna betakarítása. Saj­nos, a 400 hektár lucerna és vöröshere területükből 150— 200 hektár, rendrevágott ter­mését a lehullott nagy meny- nyiségű eső teljesen tönkre­tette. Tomoron is folynak a vetőszántás munkálatai. Ná­luk is akad alkatrészhiány. A még garanciális K—700- as .erőgépük egy hónapja áll „lerobbanva” a szántóföl­dön. mert a mezőtúri szer­vizi (a garanciavállaló) nem tud hozzá alkatrészt biztosí­tani. Ezért a tomoriak kény­telenek voltak a kisebb tel­jesítményű erőgépeket (Dut- rákat, MTZ-ket) szántásra „fogni”, holott ezekre a gé­pekre a takarmány betakarí­tásánál. a szállításoknál len­ne nagy szükség. (Vege) Tokaj-Hegyalján A szőlőt termeli, feldolgoz­za és a bort palackozza, ér­tékesíti, vagyis a szőlő-bor- vertikum teljes tevékenysé­gét ellátja Tokaj-Hegy alj a történelmi borvidékén a bor­kombinát. Ennek .megfelelő­en végzi á vezetőség a vál­lalat korszerűsítésének, fej­lesztésének a feladatait is. Ebben az ötéves tervidő szakban kétszázmillió forin­tot fordítanak erre a- célra Nagyobb összeggel szerepel a fejlesztési tervben az öntö­zőfürt további kiépítése és mintegy 25 ezer hektoliter nagyságú pincerendszer léte­sítése. A 73 millió forintos költséggel megépített mo­dern palackozóüzemben még 13—14 millió forintos beru­házást kívánnak megvalósí­tani, s folytatják az új tele­pítésű szőlőtáblák számának növelését is. A nagyarányú beruházá­sokkal és szociálpolitikai in- tézk ed ésekkel oá rh uzamosan nagv gondot fordítanak a munkavédelmi fejlesztésekre is. Mintegy 55 millió forin­tot költenek a dolgozók mun­kakörülményeinek javításáé

Next

/
Oldalképek
Tartalom