Észak-Magyarország, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-24 / 198. szám

ÉSZAK-MAGYÁRORSZAG 2 1977. augusztus 24., szerda Félévi mérleg Ülést tartott a megyei tanács vb Kedden ülést tartott a Borsod megyei. Tanács Vég­rehajtó Bizottsága. Először a szeptemberi tanácsülés elé kerülő témákról — az áru­ellátásról. a pedagógusok képzéséről, továbbképzéséről tárgyaltak, ezt követően pe­dig az’ idei féléves gazdálko­dás, a tanácsi beruházások helyzete szerepelt napiren­den. Az év első felében általá­ban sikerült teljesíteni a feladatokat. A megye vál­lalatainak, szövetkezeteinek gazdái kodása kiegyensúi vo- zott volt, a fejlesztési fel­adatoknak pedig a korábbi évekhez képest jóval na- ' -óbb mértékben sikerült eleget tenni, mindannak el­lenére, hogy a kivitelezői ka­pacitáshiány továbbra is érezteti hátrányát és az elő- .készítő munkában is fellel­hetők a hiányosságok. Jó ú.emben halad a lakásépí­tés. Remény van rá, hogy év végére mintegy 3100 cél- csoportos lakás építését fe­jezzék be. Miskolcon június 30-ig 736 lakást adtak át műszakilag és ezek közül 434-be a lakók be is költöz­hettek. Várható az évi terv sikeres teljesítése. Hátható- san gyarapodott és év vé­géig tovább gyarapszik a megye bölcsődei, óvodai, is­kolai hálózata. A kereske­delmi egységek gyarapodása ~r főként Miskolcon és első­sorban építőipari kapacitás- hiány miatt — nem a terv­nek megfelelően történik. Az év első felében Leninváros- ban, Edelényben sikerült szennyvíztisztító berendezé­seket létrehozni, várható. hogy év végéig Putnokon is sikerül, viszont Miskolcon és Mezőkövesden ez idén ezt a munkát nem tudják befe­jezni. A vb foglalkozott — rész­letes, alapos jelentés alap­ján — a jövő évre áthúzódó beruházások kérdésével is. Ami a lakásokat illeti: a la­kások túlnyomó részének már megvan a kiviteli ter­ve, kedvezően haladnak a közműfeltételek megteremté­sével. Az elavult bányász­kolóniák felszámolása ma még csupán Múcsonyban ha­lad megfelelően, Putnokon viszont, ahol száz lakás épí­tését kellene jövőre befe­jezni, még sem a közmű­tervek, sem a lakások kivi­teli tervei nincsenek meg. Miskolcon az Avason az úgynevezett mélyszivárgó megépítésére még nincs vál­lalkozó, pedig ez feltétlenül szükséges ahhoz, hogy az ide tervezett gyermekintézmé­nyek megépülhessenek. Ugyancsak az Avason épül majd meg megyénk egyik legjelentősebb intézménye, a 24 tantermes ipari és élel­miszeripari szakmunkáskép­ző, 180 tanműhellyel, 40Ó sze­mélyes diákotthonnal, 1200 adagos konyhával, étterem­mel. A kiviteli tervek vár­hatóan ez év utolsó negye­dében készülnek el. Az egyik nagy gond, hogy a közmű és a földmunkák végzésére még nincs kivitelező. Az in­tézet elkészültének határ­ideje 1980 ugyan, de ehhez a munkát már hamarosan meg kellene kezdeni. A gondok envhítésére a végrehajtó bizottság számos határozatot hozott. Befejeződött a megyei fejőverseny Színvonalas rendezés mel­lett, .tegnap fejeződött be a megyei fejoverseny, amikor a városnézés után a délutáni órákban eredményhirdetésre gyűltek össze a résztvevők. Megyénk 37 tehenészeti tele­pe indított csapatot, 111 résztvevő versengett a jobb helyezésért. Fejes László, a megyei tanács elnökhelyette­se köszönte meg a résztve­vőknek a magos politikai, szakmai felkészültséget, amely azt eredményezte, hogy a fejők, telepvezetők tapasztalatokban gazdagodva térhetnek haza, jobb mód­szereket találva, azokat al­kalmazva növelhetik a tej­termelést. A rövid értékelés után. átnyújtotta a győzte­seknek, helyezetteknek az ér­tékes díjakat. A csapatver­senyben a múlt évihez ha­sonlóan a termelőszövetkeze­tek közül a bekecsi Hegy­alja Tsz „hármasa”: Sárossy András. Megyesi Miklós, Sol­tész Ferencné vehette át a győztesnek járó serleget. Az állami gazdaságok közül, akárcsak tavaly, idén is a Szerencsi Állami Gazdaság nyert, Tóth lsttán. Szilágyi Ferenc és Harkály József nagy. pontkülönbséggel vég­zett az első helyen: A ter­melőszövetkezeti fejők közül Boros Alfréd, a múcsonyi Üj Élet Tsz versenyzője lett az első, Megyesi Miklós, a be­kecsi Hegyalja Tsz-ből a má­sodik. a harmadik pedig Do- kos Gyuláné. a karcsai Dó­zsa Tsz fejője. Az állami gazdaságok dolgozói közötti sorrend: Kékedi Lajos Me- zőnagymiháTyi ÁG, Szilágyi Ferenc Szerencsi ÁG, Kábái Zoltán Nagymiskolci ÁG. A telepvezetők versenyében Sárossy András, a bekecsi Hegyalja Tsz versenyzője lett az első, a második Frankó Mihály, az emődi Szabad­ságharcos Tsz telepvezetője, a harmadik helyen pedig Hajdú János, a hernádnéme- ti Hernádvölgye Tsz csapat- vezetője lett. Az állami gaz­daságok telepvezetői közül Tóth István Szerencsi ÁG, Szabó István Mezőnngvmihá- lyi ÁG, Kriván István Nagy­miskolci ÁG volt a sorrend. Az Észak-magyarországi Tégla- és Cserépipari Vállalat FELVESZ gépészeti csoportvezetőt Képesítési előírás: üzemmérnöki vagy felsőfokú iskolai végzettség. Jelentkezni lehet írásban vagy személyesen Mályiban a személyzeti vezetőnél. A barátságfesztivál negyedik napja A Leningrád közelében le­vő Razlivban, Lenin egykori illegális tartózkodási helyén lett látogatással folytatódott, kedden délelőtt, a negyedik napja tartó II. szovjet—ma­gyar ifjúsági barátságfeszti­vál. A fiatalok megtekintették azt a rekonstruált, fűsátrat, amelyben a proletárforrada­lom vezére 1917 nyarán az ellenforradalmárok elől rej­tőzött. Kétszáz-kétszáz magyar és szovjet fiatal részvételével társadalmi munkaakció kez­dődött a reggeli órákban a „Moszkvai Győzelem Park”- ban készülő olimpiai komp­lexum építésén. A munka megkezdése előtti gyűlésen részt vett dr. Maróthy László, az MSZMP PB tagja, a KISZ KB első titkára és Borisz Pasztuhov, a Komszomol KB első ’ titkára. A társadalmi munka ellenértékét a XI. VIT-alap javára ajánlották fel. Ifjú gépkocsivezetők Vol­gákkal és Ikarus autóbu­szokkal a Kirov-stadionban tartottak ügyességi vetélke­dői, a szántóverseny színhe­lye pedig az egyik város- környéki falu állami gazda­sága volt. A déli órákban a magyar küldöttség a Kirov-gyárba látogatott. A nagyüzemben tartott barátsági nagygyűlé­sen Maróthy László és Bo­risz Pasztuhov mondott be­szédet. A munkaerő-gazdálkodás helyzete Időszerű munkaerő-gaz­dálkodási, illetve bérgazdál­kodási feladatokról tanács­koztak tegnap, kedden a Munkaügyi Minisztérium és megyénk vezetői. Részt vett a tanácskozáson Szigeti Ist­ván munkaügyi miniszter- helyettes, dr. Ladányi Jó­zsef, a megyei tanács elnö­ke, dr. Juhász György, a me­gyei pártbizottság gazdaság- politikai osztályának veze­tője, valamint több munka­ügyi szakember. A miniszterhelyettes az 1978-as munkaügyi tervekről szólva elmondta, hogy fogyó létszámmal kell a megnöve­kedett termelési feladatokat ellátniuk. Ennek magyaráza­tául szolgál, hogy az idei gazdasági év nem a tervek­nek megfelelően alakul. Üze­meink többlettermelésükhöz a tervezettnél több import­anyagot használtak fel az el­ső fél év során. A tőkés or­szágokba irányuló exportunk árszínvonala kedvezőtlen. A cserearányban népgazdasági szinten 8 százalékos javulást terveztünk és ezt csak 5—6 százalékosra sikerült teljesí­tenünk; nem sikerült javíta­nunk a népgazdasági egyen­súly helyzetén. • * A jövő év tehát nagy fel­adatokat ró az ágazatokra. Ezeknek a feladatoknak az ideihez' hasonló létszámmal kell eleget tenni, mivel a termelői létszám jelentős növekedésével nem számol­hatunk. Az eddigi tapaszta­latok azt igazolják, hogy megyénkben és országosan is megoldhatók a feladatok,, íitemszerűen növekedhet az ipari és mezőgazdasági ter­melés, ha a vállalatok és üzemek javítanak a munlta- és üzemszervezésen, ha fej­lesztéspolitikájukat a tény­leges munkaerőhelyzethez alakítják. A munka- és üzemszervezés színvonalának javításához központi segítsé­get kapnak a vállalatok. Az MSZMP KB Politikai Bi­zottsága június 14-i ülésén elfogadott határozat végre­hajtásának intézkedési terve­in. ezekben a hónapokban dolgozik a Munkaügyi Mi­nisztérium. Kidolgozzák a nyugdíjasok aktívabb foglal­koztatásának lehetőségeit, sor kerül a beiskolázási ke­retszámok revíziójára, válto­zások várhatók a szakmun­kásképzésben. Különböző in­tézkedéseket dolgoznak ki a belső felhasználás és a vál­lalati beruházási tevékeny­ség színtentartása érdekében, továbbá újabb bér_ és szo­ciálpolitikai intézkedések is várhatók. Az olasz szenátus sajtószobájában az újságírók várják az új híreket a Kappler-ügyről. B r. Kurt Waldheim a nigériai fővárosban megnyitotta az apartheid-ellenes konferenciát, amelyet az Egye­sült Nemzetek Szervezete és az Afrikai Egységszer­vezet védnöksége alatt rendeztek meg — így hangzik az egyik hír. A másik: az olasz fővárosban kedden este nagy­gyűlést tartottak, amelyen világnézetre és pártállásra való tekintet nélkül hatalmas tömegek vettek részt és amelyen beszédet mondott az örök város kommunista listán meg­választott polgármestere, Argan professzor is. A nagygyű­lés egyetlen napirendje: tiltakozás Kappler SS-hóhér meg- szöktetése ellen. A két hír az első, felületes pillantásra talán nem is kapcsolódik össze az ember tudatában, már csak a szín­helyek távolsága miatt sem. Hiszen az egyik eseményre Afrikában került sor, a másikra Euróbában. Pedig a két hírnek rengeteg köze van egymáshoz. Lagosban a Dél­afrikai Köztársaság rezsimje a vádlott, Rómában pedig azoknak a gyülekezete, akik lehetővé tették Kappler szö­kését — az a két jelenség azonban, ami ellen Nigéria és Itália fővárosában ugyanazon a napon tiltakoznak, egy tőről fakad. A náci harmadik birodalom hivatalos ideológiájának — és ebből következő véres gyakorlatának — pillére á fajok „kategorizálása”, „alsóbb és felsőbbrendű fajok” megkü­lönböztetése volt — és ugyanez, pontosan és kísértetiesen ugyanez a dél-afrikai „afrikáner” kisebbség alapállása is. Aligha véletlen, hogy a Dél-afrikai Köztársaság két leg­hatalmasabb embere, Johannes Balthazar Vorster minisz­terelnök és Hendrik van der Bergh, a rettegett dél-afrikai titkosszolgálat, a Boss főnöke a második világháború ide­jén kommandókat szervezett a térségben tevékenykedő náci tengeralattjárók támogatására. Az apartheid szó elkülönítést, faji megkülönböztetést jelent. A történelem — sajnos, a közelmúlt és a jelenlegi események krónikája is — arra tanít bennünket, hogy a fajok közti egyenlőtlenség hirdetői sosem álltak meg az elméletnél, mindig megpróbálták tanaikat rémtettek sorá­val gyakorlattá tenni. Ennek a jegyében gyilkolt Kappler és ennek a jegyében tűnnek el a Boss börtöneiben a leg­jobb dél-afrikai hazafiak. A iagosi tanácskozás és a római tüntetés híre csak véletlen időbeli egybeesés. De ezúttal a véletlennek is megvan a maga kristálytiszta logikája ... Lenin zászlaja alatt Fotókiállítás a Hónai Sándor Művelődési Központban A barátságfesztivál — barátsági napok rendez­vénysorozatának eseményei között kiemelkedő helyet foglalt el a Rónai Sándor megyei Művelődési Központ előcsarnokában a Lenin zászlaja alatt címmel ren­dezett fotókiállítás, melyet a megye párt-, állami és tár­sadalmi szerveinek vezetői jelenlétében a baráti orszá­gok budapesti kulturális központjainak vezetői nyi­tottak meg augusztus 20-án. Demo Lászlónak, a megyei pártbizottság titkárának kö­szöntője után a rendező or­szágok képviselői: Szergejev Vladiszlav Georgijevics, a Szovjet Kultúra és Tudo­mány Háza igazgatója, Emii Petkov, a Bolgár Kulturális Központ igazgatóhelyettese, Pável Gombos, a Csehszlo­vák Kultúra igazgatóhelyet­tese, Wladyszlaw Kobialka, a Lengyel Kultúra igazgató­ja, Dieter Henze, az NDK Kulturális és Tájékoztató Központjának igazgatója méltatták a közös kiállítás jelentőségét. A kiállítás képei ragyogó­an mutatják be azt a hatal­mas fejlődést, amelyet a ki­állításon részt vevő baráti szocialista országok az el­múlt 32 évben elértek. A ki­állított fekete-fehér és szí­nes képek a baráti szocia­lista országok élétét és a szocialista országok Szovjet­unióban dolgozó. tanuló, munkásainak, diákjainak te­vékenységét mutatják be. Az Orenburg! gázvezeték éoít- kezésén dolgozó 1. ezer, szocialista országokból érke­zett munkás szoros együtt­működése jó példája a pro­letár internacionalizmusnak, a KGST hatékony munká­jának. A közös munka, az együttműködés, a pihenés és a szórakozás képeit bemu­tató fotók jől\ érzékeltetik, hogy a bolgár, az NDK. a csehszlovák, a lengyel, a szovjet és a magyar dolgo­zók az ezer szállal kötődő szocialista közösség aktív résztvevői. ' I\ J.

Next

/
Oldalképek
Tartalom