Észak-Magyarország, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-09 / 186. szám
1977. augusztus 9., kedd ESZAK-MAGYARORSZAG 3 \ i •> és feladatok A mezőgazdaság anyagi-műszaki bázisának helyzete M ezőgazdaságunk fejlődése a hetvenes években nemzetközi összehasonlításban nézve is figyelemre méltó. A termelés növekedésének természetesen megvan az anyagi alapja, a rendelkezésre álló termelő- eszközök gyorsan gyarapodtak. Ezzel egyidöben a termelőerők összetétele is lényegesen változott. A művelt terület és a munkaerő csökkent, így az anyagi-műszaki bázis jelentősége viszonylagosan és abszolút mértékben is megnövekedett. Mezőgazdasági körökben közhelynek számít, hogy a termelés ösz- szes anyagi ráfordításának kereken t>0 százaléka ma már ipari, eredetű. A termelés hatékonyságát döntő mértékben befolyásolja tehát az anyagi-műszaki bázis hasznosítása. Az ipari eredetű anyag- és eszközfelhasznVilás három nagy tétele közül a takarmányköltség a legnagyobb. E téren nagy az előrelépés, általános a gazdaságos ipari keveréktakarmányok használata. Gondként jelentkezik viszont a termékek változó minősége és a fajlagos takarmányfelhasználás lassú javulása. A műtrágya és növénvvé- döszer-fel használás ugyancsak nagy mértékben növekedett. Sajnos az utóbbi két évben a műtrágyánál megtorpanás tapasztalható, pedig a termelés tervezett növelése csak növekvő táp- anyagellátással valósítható meg. Szükséges, hogy a mezőgazdasági nagyüzemek rosszul értelmezett takarékosságból ne mérsékeljék a műtrágya felhasználást. Ugyanakkor fontos, hogy a műtrágyázás talajkémiai vizsgálatokra alapozva, a termőföld tényleges tápanyagtartalmának megfelelően történjék. A gépfennlarlás költsége (üzemanyag nélkül) a takarmányozás és a kemikáliák felhasználásának költségénél kisebb, mégis e témakör néhány kérdésével nagy nyomulókkal indokolt foglalkozni. A munkaerő csökkenése miatt, illetve a termelékenység növekedése érdekében ugyanis a termelés gépesítése az elmúlt években é& a jelenlegi tervidőszakban is nagy mértékben fokozódik. Jelenleg az összes állóeszközök egynegyede gép, berendezés, jármű. Az V. ötéves terv idején pedig a mezőgazdasági beruházdsolcban a gépesítés részaránya a terv szerint megközelíti a GO százalékot. A gépek, technikai berendezések nagy és egyre nélkülözhetetlenebb segítséget jelentenek a mezőgazdaságnak. A hatékony alkalmazás érdekében azonban országosan és a gazdaságokban egyaránt sok még a tennivaló. A fejlődés egyik jellemzője, hogy a termelési folyamat komplex gépesítése, gépcsoportok alkalmazása kerül előtérbe. A termelési rendszerek a gyakorlatban is mutatják, hogy az összehangolt géprendszerek teljesítménye nagyobb, kihasználása 20—30 százalékkal kedvezőbb az átlagosnál. Az ilyen géprendszerek kiszolgálása is egyszerűbb, gazdaságosabb. Érthető és helyeselhető tehát, hogy a gazdaságok keresik a korszerű, rendszerekbe beilleszthető gépeket. Fáradozásuk azonban nem mindig jár sikerrel. A használt géptípusok számának csökkentése és az összhang megleremtése egyaránt gondot okoz. Gyakori és jogos kritika, hogy u kívánt gépet nem tudják beszerezni, ezért hasonló. de más típusú (esetleg eltérő 'teljesítményű) gépet vásárolnak helyette. Ez az üzemelési költséget megnöveli, a javítást, karbantartást megnehezíti, mégspm könnyű a helyzeten változtatni. Korszerű gépekből ugyanis a kereslet a nemzetközi kereskedelemben is nagyobb mint a kínálat, így sok esetben kénytelenek vagyunk tudomásul venni a lehetőségeket. Hosszúlejáratú szerződések megkötése, esetleg nemzetközi termelési kooperációk létesítése távlatban segíthet e nehézségeken. Addig is szükséges azonban a belföldön forgalomba kerülő gépek figyelmes forgalmazása, a beszerzések alaposabb mérlegelése, hogy legalább üzemen belül csökkenjen a géptípusok száma. Hasonló probléma tapasztalható a munkagépeknél. A korszerű, nagy teljesítményű traktorokhoz például ma még gvakran nem áll rendelkezésre megfelelő teljesítményű munkagép. Ezt a feszültséget is meg kell szüntetnünk, részben tervszerű importtal, részben a hazai gyártás megszervezésével. Ezzel kapcsolatban meg kell említeni, hogy azonos munkára gyakran korszerű és közepes teljesítményű gépek is ismertek. A gazdaságok joggal a legkorszerűbb gépet szerelnék megvásárolni. Mégis azt kell mondani, hogy ez a törekvés nem mindig célravezető. A legkorszerűbb gépekből legtöbbször csak igen kevés áll rendelkezésre, a termelés gépesítését, az elhasználódott gépek műszakilag; gazdaságilag egyaránt indokolt cseréjét azonban nem szabad a legeslegújabb gépekre való várakozás miatt halogatni. A termelés gépesítése az említett nehézségek ellenére már eddig is döntő változást hozott a mezőgazdaságban. Az egyre korszerűbb, nagy teljesítményű gépek, gépsorok alkalmazása viszont nemcsak a termelés technológiáját változtatja meg. Magas szintű ismereteket és követelményeket támaszt a munkát szervező szakemberekkel és az üzemfenntartást biztosító műszaki szolgáltatással szemben. E téren azonban még számottevő az elmaradás. A karbantartás, javítás színvonala, feltételei nagyon differenciáltak. Megfelelő színvonalú hibamegelőző karbantartást a termelő üzemeknek csupán egynegyedében végeznek. Ennek következménye, hogy tízezer traktoron végzett diagnosztikai vizsgálat tapasztalatai szerint- a kormányszerkezet és a villamosszerelvények több mint őt) százalékánál, a motorok 38 százalékánál volt kifogásolható a műszaki állapot. Az üzemképesség fenntartásához szükséges karbantartás-javítás elvégzéséhez mű-' helytér szükséges. A műhely- tér a IV. ötéves ferv időszakában 1(> százalékkal növekedett, ez azonban nem elég. Jelenleg egy (>0 lóerős traktorra átlagosan Hl négyzet- méter jut, lényegesen kevesebb a műszakilag indokoltnak tartott 25 négyzetméternél. Fokozza a gondol, hogy a meglevő műhelyek is elaprózottak, felszerelésük korszerűtlen. Mintegy 600 tsz nem rendelkezik például szervizberendezéssel, amely az alapvető karbantartás elengedhetetlen berendezése. A műhelyek szakmunkás létszáma jelentős, mintegy 60 ezer fő. Gondot jelent azonban, hogy a technikai eszközök műszaki színvonalának emelkedését nem követte a szakmunkások továbbképzése. A munkát irányítók, szervezők száma sem elegendő. A tsz-ekben jelenleg több mint 300 fő szakmunkásra és mintegy hatezer lóerő teljesítményű gépre jut átlagosan egy mérnök. A felmérések azt is mutatják, hogy a gazdaságok egy részében a gépészek nem rendelkeznek kezelési, karbantartási utasítással, nem ismerik kellően a gépbeállí- tásokat. Főként az újabb típusú gépeknél hiányzik az utasítás, ami kedvezőtlenül hat az üzemelésre, a javítások elvégzésére. A korántsem teljeskörű, szemléltetésként említett nehézségek mutatják, hogy a gépállomány fejlődésével az üzemelés feltételei döntően objektív okok következtében nem tartottak lépést. Pedig érdemes és szükséges a problémák megoldásával foglalkozni. Reprezentatív felmérés adatai szerint ezúton az egy hektárra jutó javítási költséget 13—15 százalékkal, az üzemanyag fogyasztást 14—16 százalékkal, az alkat- ' rész felhasználást 14 százalékkal lehelne csökkenteni. Emellett a gépek üzembiztonsága is növelhető, a meghibásodások szárna 36 százalékkal, a hibák kijavításához szükséges idő 50 százalékkal csökkenthető. A gépkapacitás hatékonyabb kihasználása megköveteli, hogy a mezőgazdasági üzemek fokozottabb figyelmet fordítsanak gépeik üzemeltetésére, karbantartására, javítására. Ehhez azonban segítségre van szükségük. A feladatokat csak az ipari szolgáltató és a kereskedelmi vállalatokkal történő szoros együttműködéssel lehet eredményesen megoldani. Ki kell építeni a nagy gépek javítására is alkalmas szervizhálózatot, tovább kell javítani az alkatrészellátást, s biztosítani kell a szakmai ismeretek folyamatos fejlesztését, kiegészítését. Mindez az irányító szervek munkájával szemben is növekvő követelményeket támaszt. Zsufl'a Ervin az MSZMP Központi Bizottsága alosztályvezetője Tanbányában Megkezdődött az Adria kőolajvezeték magyarországi szakaszának építése. A Kőolajvezeték-építő Vállalat, a csehszlovák PLYNOSTAV céggel közösen építi meg a 200 kilométer hosszú szakaszt. A siófoki kőolajvezeték-építők Berzence község határában megkezdték az országhatár cs Kára község közötti 95 km-es szakasz építését. A képen: a távvezeték építése az országhatárnál. r A nagy építkezésekhez, a ház- és a cementgyárak fejlődéséhez igazodva erősödik, új telephelyekkel s főleg speciális jármüvekkel gyarapszik a 3. sz. EPFU. A HCM-ben már korábban megépítették. Bélapátfalván a7 idén kezdik meg a speciális vasúti kocsik javító csarnokának készítését. Hejöcsa- bán. valamint Bélapatfalvan űj kirendeltségeket is építenek, ahol 100—120 speciális cementszállitó járműnek biztosítanak „otthont”. Bővítik ez egység debreceni házgyári kirendeltségét, s Kazincbarcikán pedig új területen, új kirendeltség építését tervezik. A fejlesztések valójában roppant nagy munka elvégzését, nagy anyagi ráfordításokat kívánnak, hiszen pusztán a bélapátfalvi beruházás mintegy 80 millió forintot igényel. r i' Első a termelékenység isi tervezitek . a hakselyemgyárban? 7 millió köbméter Rekord a íÉmlésh Több mint 600 erdészeti és faipari szakember tanácskozott Debrecenben, évi közgyűlését tartotta az Országos Erdészeti Egyesület. Dr. Madas András, az egyesület elnöke számolt be a végzett munkáról. Majd Urálik Pál főtitkár elmondotta, hogy az ötödik ötéves terv első évében kedvezően alakult az erdőgazdaság és a faipar helyzete. Az erdőgazdaság nyeresége 18 százalékkal volt magasabb, mint a megelőző esztendőben. Hétmillió köbméteres teljesítménnyel rekordot értele el a fakitermelésben, a feldolgozott fa mennyisége 3,2 millió köbméter volt. Hazánkban az erdőtelepítés nemcsak újabb területekre terjed ki, hanem a korszerű követelményeknek megfelelően, jobb a minősége is. Az elmúlt, esztendők dinamikus növekedése gyors ütemben hozta felszínre a műszaki és technikai színvonalban való elmaradást, amelyeknek kiegészítésére átfogó programok készülnek. Évente 21 ezer tonna szenet küldenek a felszínre a BSZ Lyukóbányán levő tanbányájából. A tervek szerint ez év szepl emberétől egy 30 méteres homlokhosszúságú frontot kívánnak indítani, amely évtizedek óta az első tömegtermelő munkahely lesz. Eddig ugyanis csak a különféle elövájási technológiákkal ismerkedhettek meg a tanbányában dolgozó vájártanulók. Az új tanévtől viszont a vaslámos biztosítással és maróhengerrel ellátott fronton gyakorolhatnak a jövő bányászai. A szakma fogásait elsajátító 35 másodikos és harmadikos tanulón kívül szeptembertől 25 elsős vájártanulót vár a perecesi 104-es számú Ipari Szakmunkásképző Intézet, valamint a tanbánya vezetősége. Felvételünk az egyik elövá- jáson készült Kiss Ferenc harmadikos vájártanulóról. A kazincbarcikai Habselyem Kötöttárugyár első féléves gazdálkodását a hatékonyság növekedése jellemezte. Ennek ellenéi-e a tervezettől 2,3 százlaélíkal kevesebb termelési értéket állítottak elő az első hat hónapban. Az okokat elemezve, Deák Géza, a gyár főkönyvelője elmondotta, hogy az első negyedévben igen rossz volt az alapanyag -ellátás. Gyakran előfordult, hogy csak félnapra elegendő készlettel rendelkeztek. A dolgozók elégedetlenkedtek, féltek, hogy az amúgy is alacsony keresetek még tovább csökkennek. Eddig 122 munkásnő lépett ki az üzemből, s helyükre nem jelentkeztek újak. A vezetőség nem számolt a létszám ilyen nagy arányú csökkenésével — a terveket a korábbi 1050 fős varrónői létszámra készítették. Mindezek hatására az első negyedévben nem teljesítették tervüket, jelentőse., elmaradtak az előirányzattól. Számottevő javulást a második negyedévben sem reméllek, hiszen a létszám függvényeként 11,6 százalékkal csökkent a termelőkapacitás. A gyár vezetői azonban olyan intézkedéseket hoztak, olyan feltételeket teremtettek, amelyek hatására a második negyedéves tervet 6 százalékkal túlteljesítették. A termelékenység \ növekedésének az eredménye, hogy a tényleges termelési kapacitás csak 4.4 százalékkal volt kevesebb a tervezettnél. Az első fél évben bekövetkezett létszámcsökkenés ar- i -. késztette a gyár vezetőit, hogy a tervek módosítását kérjék a vállalattól. Feladatuk így sem csekély; az éves terv teljesítése érdekében 12 százalékos termelékenység növekedést kell elérniük. A vállalat vezetősége arra számit, hogy nem kell további létszámcsökkenéstől tartaniuk, mert a varrónők elégedettek a 20 százalékos bérfejlesztéssel, amelyet július 1-én kaptak. S a fizetéseket jelentősen növeli a délutáni műszakpótlék bevezetése is. Ugyanakkor kedvezményt biztosítottak a bejáró dolgozóknak. A munkásokat csupán száz forint utazási költség terheli havonta — a többit a vállalat fizeti. A gyár vezetői ugyanakkor elmondották, hogy az intézkedések ellenére sem számítanak újabb munkások tömeges jelentkezésére. Jelenleg 630 dolgozójuk van gyermekgondozási segélyen, visszajövetelükhóz azonban nem fűznek nagy reményeket. Éppen ezért egyetlen járható útnak a termelékenység fokozását tartják. Gépi beruházást nem terveznek, ehelyett a meglevő tartalékokat akarják jobban kiaknázni. Sokat várnak a DH-munkarendszer bevezetésétől. Az előkészítést már megkezdték, az év elején felvették a kapcsolatot a Könnyűipari Minisztérium Oktatási és Módszertani Továbbképző Intézetével, amely elsőként a gyár vezetői részére szervezett tanfolyamok Az új munkarendszer keretében az úgynevezett „3M” módszert akarják alkalmazni a varrodában. Ennek lényege, hogy minden egyes műveletet elemeire bontanak, s kidolgozzák a munkafolyamatok elvégzésének leggazdaságosabb módját. Erre aztan megtanítják a varrónőket. A Zalaegerszegi Ruhagyárban például ennek hatására 30 százalékkal emelkedett a termeteken ység. Az új . módszer bevezetését a jövő évben kezdik meg a barcikai üzemben. A gyár vezetői azonban addig sem ülnek tétlenül. Tovább javítják a varrodai szalagok szervezettségét és irányítási színvonalát, az eddiginél jobban figyelemmel kísérik a szalag- vezetők tevékenységét, rendszeresen beszámoltatják őket. A veszteségidők csökkentésére a habselyemkészílö i zeniben a gépek mellé olyan készletet halmoznak fel. hogy a dolgozóknak nem kell az előző művelet befejezésére várniuk. Ugyancsak a termelés növelése érdekében vezették be a bedolgozói rendszert. Júliusban már harminc nőt alkalmaztak, s az év végéig százra növelik a bedolgozó munkás-létszámol. Így remény van rá. hogy a gyár kollektívája teljesíti éves termelési tervét, kielégít a hazai és a külföldi megrendelők igényeit. 11. u.
