Észak-Magyarország, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-09 / 186. szám
«*= ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1977. augusztus 9., kedd A képernyő e!őtt A lesei íeMr asszony Nehéz volna akárcsak hozzávetőlegesen is meghatározni, a nézőknek mekkora hánj’ada bosszankodott pénteken este A lőcsei fehér asszony sugárzása közben és utána. S vajon hányán bosszankodtak amiatt, hogy a tévéfilmből szinte teljes egészében hiányzott Jókai — ezek leheltek vitathatatlanul többen! —, s hányán amiatt, mert a forgatókönyvet író és a filmet rendező Maár Gyula is nagyrészt hiányzott. Mi maradt hát, mit nyújtott a pénteki másfél óra? Röviden: Jókai Mór azonos című regénye hősnője életének néhány fordula- ál, sorsdöntő mozzanatát, szűkszavúan, csaknem kizárólag a örténeti vázra szorítkozó közlésmódban. A televízióra alkal- j mázó kitűnő filmrendezőt ismerve, aligha volt várható, hogy Jókai regénye a maga szinességében és teljességében, romantikus túlzásaival gazdagon bontakozzék ki tévéfiimkere- •ak között. Bizonyára igen sokan várták Maár Gyula eddigi munkássága ismeretében, hogy Korponayné históriája racionálisabb megfogalmazásban, a rendezőtől megszokott szűkszavúsággal, de a ma nézője számára élvezhető módon és nem utolsósorban a mához és a holnaphoz szóló mondandóval gazgdagítva jelentkezzék. Csalódtak a szélesen áradó ókai-mesét várók, és csalódlak az átfogalmazásra kíván- -siak egyaránt. Pedig a rendező újra meggyőzött, hogy tud ajátos — különösképpen borongás — hangulatot teremteni, hogy kialakította a maga senkiével össze nem téveszthető filmnyelvét. Csak éppen nem lehetett szépen komponált képsorai mögül az új mondandót kiolvasni. Néhány nap múlva látható a képernyőn Maár Gyula egy korábbi mozifilmje, a Déryné, hol van?; .nem régiben játszották a mozik Teketória -inni filmjét. Mindkettőben Tőröcsik Mari volt az egész mű Tartóoszlopa, őrá épült az alkotás, s az ő emberábrázoló készsége tudta elénk állítani az öregedő, élete nagy fordulatához ért Déryné önhitegető, öncsaló tragédiáját, vagy a Teketória mai negyvenes asszonyának igaz. hiteles magányosságát. De A lőcsei fehér asszonyban Töröcsiknek csak kisebb részben sikerült művészi megjelenítéssel pótolni mindazt. amivel a forgatókönyv és a rendezés adós maradt. Egy erősen lemeztelenített történeti vázlatot kaptunk A lőcsei fehér asszony újrafogalmazása helyett, amely néhány részletével a kitűnő rendező—színész művész-házaspár legjobb ' özös teljesítményeit idézte, egészében azonban mindkét — •nfebb említett elvárással a képernyők elé ülő — nézőtá- bort kielégíttetlenül hagyta. * A televízió, - film alkotóműhelyeibe betekinteni mindig izgalmas az átlagos néző számára. Még az a néző is. aki 'ennen hangoztatja, hogy nem szereti, ha felfedik előtte a kulisszatitkokat, szívesen les be valami elméleti kulcslyukon, nogy megtudja, miként is készül, hogyan is áll össze mindaz. amit ő általában csak készen lát. Ilyen igényt igyekezett kielégíteni a L.. .egek avagy l.. .essünk at a kamera túlsó oldalára című összeállítás. Talán kicsivel több volt időben ás választókban, mint kellett volna, talán túlzottan bő su- !árban ömlesztett valaminek érezhette' a nézd ezt az önfel- - írulkozást, de bizonyára sokaknak jelentett új. érdekes élményt, s sokan nézik maid más szemmel a jövőben a képernyőn jelentkező munkákat, tudva már, mi minden van mögötte. A tévések munkáján túl nem volt érdektelen néhány hiradómozzanat újralálása sem. Különösen érdekes volt például Török Vidor munkásságának bemutatása (ő filmezte Szálasi eskütételét és kivégzését egyaránt). Tokaji vázlat A városszépííő egyesület kezíleinésívczésc Virágok az ablakban Kazincbarcikán a város vezetői, a' városszépítő egyesület tagjai igen sokat tesznek azért, hogy lakói minél szebb környezetben élhessenek. Példája lehet ez a fiatal szocialista város annak, hogyan kell törődni a közvetlen környezetünkkel. A kertészet helyettes vezetője Festő lmréné érdekes kezdeményezésről tájékoztatott. — Arról van szó ugyanis, hogy a városszépítő egyesület és a helyi tanács kezdeményezése alapján virágosí- tási akció indult városukban. A Borsodi Vegyikombinát szocialista* brigádjai legyártották azokat a virágládákat, amelyeket mi megtöltünk földdel és beültetünk muskátlival. petúniával, majd lakás-tartozékként a bérlők rendelkezésére bocsátjuk. Jelenleg 450 ilyen virágosláda kerül a legfontosabb útvonalakon levő házak erkélyeire, a Lenin útra, a Fő térre. — Milyen kötelezettséget kell vállalniuk cserébe a házak lakóinak? — Tulajdonképpen csak annyit, hogy gondozzák a virágokat, s hogy jövőre már maguk gondoskodnak a pótlásról. — Az elkövetkező hónapokban még több lakásba tudnak eljuttatni az említett műanyag ládákból. Ezenkívül I a városszépítő egyesület emblémájával ellátott virágtartók, beültetve és külön is kaphatók, a helyi virágüzletekben elfogadható áron. A városszépítő egyesület tagjai pedig kedvezményesen vásárolhatják meg a beültetett virágládákat. — bereuesy — Kulturális körkép * Két ismétlésről: örülünk, hogy az Ipiapacs című szatirikus riportfilmet, amelyet korábban igen kései órában sugározlak. most alkalmasabb időben láthatták a nézők. Feltétlenül megérte az ismétlés. Füstölgünk viszont, hogy a Dokumentumok U. M.-röl című veszprémi díjnyertes Nyitott könyvműsort olyan késő éjszaka mutatták be, hogy igen nagy elhatározás kellett a megtekintéséhez. Igazán kár érte. Három estén át idegesített A baba című angol folytatásos krimi, hogy végül olyan káosz teremtődjék, amelyből logikus kiút nem mutatkozik, hát kimagyarázkodással ér véget a játék. A másik folytatásos mű, az NDK-ból való Az igazi élet unalmasan csörgedezd meséjét alighanem hamar elfelejtjük. Benedek Miklós A leltár Antal új Huszadik kötetével jelentkezett Végh Antal..Legújabb — A leltár című — kötete harminc elbeszélését tartalmazza, mintegy másfél évtized gazdag terméséből válogatva. Nem érdektelen talán bevezetőben megjegyezni, íogy a húszezer példányban megjelent, négyszáz oldalas könyvet maga a szerző adta ki, csakúgy, mint nemrégiben az Északi utakon című útirajzának második kiadását. A leltár című válogatásban megjelent novellák mindegyike ismerős a folyóiratot, hetilapokat olvasók előtt. Nem egyet közülük több helyen is olvashattunk már, lapokban. antológiákban, más gyűjteményes /kötetben, s akad nem egy olyan írás is ebben a válogatásban, amelyet tv-jaték-fe! dől sózáskén t ismerhet már a fél ország. Együtt, egymás utáni olvasásban mégis újnak, hatnak i«nli- a művek, összességük markánsabb vonásokkal rajzolja fel a szerző világképét, érezteti meg az. olvasóval a szabolcs-szatmári tájhoz való kötődést, osztálya iránti elkötelezettségét. Végh Antal novelláiból mozaikszerűen áll össze a változó magyar falu képe. Megelevenednek a kötet lapjain a közös gazdálkodással nehezen barátkozó, majd annak ízeire rákapó, a naponta változó szabolcs-szatmári tájban élő parasztok mindennapjai. Találkozunk bennük a tovatűnő múlt még kísértő hagyományaival, itt-ott visz- szahúzó erejű gondolkodás- móddal. szokásokkal, meleg színekkel rajzolt portrékat olvashatunk olyan emberekről, akik a társadalom perifériájára szorultak, s már nem képesek észlelni a körülöttük végbement változásokat, de ugyanakkor megtaláljuk az. új élet lehetőségei között már ügyeskedni tudókat is. BALÁZS ANNA KITÜNTETÉSE A Népköztársaság Elnöki Tanácsa Balázs Anna József Attila-díjas írónak irodalmi munkásságáért születésnapja alkalmából a Munka Érdemrend arany fokozata kitüntetést adományozta. * ÁRVÍZI EMLEKMÜ Segesdy György Munká- csy-díjas szobrászínűvész — a Szegedi városi Tanács és a Képzőművészeti LektoráIgen sokszínű a mai szabolcs-szatmári falu, de nagyjából hasonló az egész magyar vidékre. Ez a táj mégis más: igen sok az innen eljáró, ingázó ember. Az ingázás itt tartós életforma, s a városban dolgozók új ismeretei, szokásai hatnak az itthon élőkre is. Derűs és olykor kegyetlen vonások, könnyes mosolyt és meghökkenést kiváltó történetek, rajzok jelenítik meg A leltár írásaiban, a kötet lapjain a hitelesen valós mai falusi életet, amelyet Végh igen sok szeretettel jár körül, s ha olykor sötét ebb foltokat is felfest a képre, azt az érted haragszom, nem ellened elv alapján, az őszinte javítás szándékával teszi. Stílusa már nem szorul méltató bemutatásra: Végh Antalnak ez a kötete is kellemes olvasmányként. kínálja a gondolatgazdag mondandót. (hm) tus megbízása alapján — árvízi emlékművet készít az 1879. évi nagy szegedi árvíz 109 éves évfordulójára. A tíz méter magas emlékmű a szegedi körút Tisza-parti torkolatánál kap helyet. EMLÉKTÁBLA-AVATÁS Molnár Eriknek, a kimagasló marxista tudósnak és politikusnak Benczúr , utcái egykori lakóházán hétfőn emléktáblát lepleztek le. Ünnepi beszédet . mondott Ránki György Kossuth-díjas akadémikus, az MTA Történelemtudományt Intézetének ügyvezető igazgatója. BARTÓK-SZEMINÁKUJM Vasárnap két hangversennyel zárult Szombathelyen a nemzetközi Bartók- szeminárium. A kurzuson 23 ország 60 muzsikusa, zene- pedagógusa vett részt. A 11. alkalommal megrendezett szemináriumot első ízben tartották vidéken. FRANCIA PL AKÄTKI ÁLLÍTÁS Csorba Géza, a Kulturális Minisztérium osztályvezetője nyitja meg augusztus 11-én a Budavári Palota C-épüle- tében A francia plakát 300 éve című kiállítást. 62 000 FONT KÉZIRATÉRT A Korán 700 éves kéziratos példányát, amelyet 1282-ben készítettek Bagdadban, egy londoni műgyűjtő 62 ezer fontért vásárolta meg egy árverésen. Ez a legmagasabb összeg, amelyet valaha is keleti kéziratért fizettek. „RÉGIMÓDI TÖRTÉNET” Napok alatt sláger lett Szabó Magda új' regénye, a „Régimódi történet”. Az írónő a regényből színdarabot írt, amelyet a Madách Színház ősszel fog bemutatni. Beszélgetés Tarczai Zoltán főiskolai docenssel, a zenéi ízlésformálásróí Tarczai Zoltán, a nyíregyházi Bestsfenyei György Tanárképző Főiskola docense, az ének-zene tanszék vezetője, több1 országos zenei szervezet tagja. Vezetője a tanárképző főiskolák ének- zene szakbizottságának, ugyancsak ő az irányítója a zenepedagógusok szakszervezete iskolai tagozatának. Társszerzője a készülő általános iskolai új tanterv alapján megírandó zenehallgatási gyűjteménynek. — Mi a véleménye a népzene jó ismerőjének az országos méretű Röpülj páva vetélkedők utáni csendidö- szakról? — Az ország legnagvobby hangversenyterme, a televízió nyilvánossága indította el az elmúlt években azt a pezsgést, amely országos érdeklődést váltott ki a népdal, a népzene, a néphagyományok ápolásában. Amikor a pávaköri mozgalom elindult, a csoportoP.< műsorában nemcsak népdalok kaptak helyet, hanem e"ves népszokások is megelevenedtek. Később viszont az újjáalakuló népdalkörök elsősorban a népdalhagyományok ápolását, gyűjtését vállalták. Örvendetes, hogy a tévészereplések után újabb és újabb csoportok alakultak, a régiek pedig tovább élnek, fejlődnek. S a tévé tojáspatkoló műsora után újabb vetélkedősorozat várja a legjobb együtteseket. — Vannak-e még mostanában gyűjtött és megmentett dallamkincsek? — Éppen a KÓTA (a Kórusok Országos Tanácsa) szervezetei a megmondhatói, hogy a népdalkörök szorgalmas tagjai ma is találnak kallódó gyöngyszemeket. Többek között a pásztordalokat. s különböző siratóénekeket veszik fel magnószalagra, hogy a szakzsüri véleménye után a helyi gyűjtési anyag bekerüljön a dalkörök műsorába. — Népdal vagy magyarnóta? A kérdé$ vem új. mégis fel kell tenni; haragudjunk a nótára? — Meglehetősen bonyolult és tényleg nem újkeletű a kérdés. Köztudott, hogy a ma gyár ember igazán jól szórakozni nótázva tud, melyhez bizonyos atmoszféra is szükséges. Bartóknak és Kodálynak is sok gond la voll az emberek megénekel- tetésével. amikor a népdalokat gyűjtötték. Sehogyan sem akartak énekelni, a nők különösen húzódoztak. A falusi emberek azt .mondták: józan ember nem énekel, az énekléshez bor, pálinka kell és valamilyen családi ünnep. Sokáig így élt a köztudatban: a magyar dal az, amit a múlt században tehetséges. vagy kevésbé tehetséges nótaszerzők alkottak. Ez annyira elterjedt nézet volt — ezt népszerűsítették hosszú ideig a cigánybandák is — tjogy ezt ismerték meg a hozzánk külföldről érkezett muzsikusok is. Hivatalosan népies műdalnak nevezzük ezeket a dalokat. amelyek egészében nem értéktelen termései a múlt századi zenének. Ugyanakkor éppen a kisebb tehetségű szerzőktől egy sereg szentimentális, értéktelen dallam is született. De nem egy generáció nőtt fel ezen a zenén, még az úgynevezett műveltebb réteg is, éppen az alkalomhoz kötöttség miatt, kellemes emlékeket őriz róla. — Tehát ne dobjuk el a magyarnótát? — Kár lenne kirekeszteni, megbélyegezni általában a magyarnólát, s gyanúsan méregetni azokat, akik alkalmanként szívesen éneklik. Az viszont kinek-kinek általános műveltségén, zenei ízlésén múlik, hol vonja meg a határt. — Mit lesz vagy tehet az iskola (sőt az óvoda), hogy a jelenleginél többen ismerjék és szeressek a népdalokat? — Valóban, már az óvodában el kell kezdeni a munkát és ennek szép példáival találkozhatunk. Sajnos, azonban elég kevés a jó hangú óvónő és ez sem mellékes a daltanításnál. Az iskolák között példamutató szerepet töllenek be a zene- tagozatos általános iskolák, ahol mindennap van énekóra, s ez egyáltalán’nem fárasztó a gyermekeknek. Statisztikái adatok igazolják, hogy ezekben az iskolákban — amelynek célja nem zenei szakemberek nevelése —■ az általános tanulmányi eredmények is magasabbak. — S mi vár ti többségre, akik nem zenetagozatos iskolába járnak? — Sajnos, a többi általános iskolában egyre inkább háttérbe, szorul a művészi, így a zenei nevelés. A testnevelés szükségességére —• ha megkésve is — rájöttünk, s úgy tudom, ennek egyik tapasztalatát a katonai sorozások adták. Ha lenne esztétikai ..sorozás”, amelyen a gyermekek ízlésbeli fejlettségét vizsgálnák. Félő. hogy a követelményeknek sokan nem felelnének meg. Az ének-zene órák csökkentése, az iskolai énekkarokban való részvétel fakultatívvá tétele nehezíti az egyébként is kevés énektanár munkáját. r. g. Állami gazdaságok, termelőszövetkezetek! Időben gondoljanak a jövő évi termésre! A magas hozamokat nagy adagé műtrágya-felhasználással alapozzák meg! A műtrágyázás hatékony befektetés! Költségei kamatosán és gyorsan megtérülnek! Az AGROKER-vállalalok sokfele egyedi és komplex műtrágyát kínálnak. Legyen előrelátó, már most rendelje meg a szükséges mennyiséget!