Észak-Magyarország, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-07 / 185. szám

1977. augusztus 7., vasárnap , . ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 9 Megszokottá vált kép az utóbbi években: a vonat ab­lakán kitekintő utas katoná­kat lát a sínek mentén, amint szerszámmal a kézben dol­goznak. A Budapest felé ro­bogó gépkocsi az M—1-es vagy M—7-es autópályán si­ma, szépen rendbehozott út­szakaszra ér: aki a korábbi hónapokban is járt arra, tudja, hogy ez is katonák müve. A köztudatba mindez úgy ment be: a népgazdaság munkaerőhiányán segít a néphadsereg, amikor egyes alakulatait a termelőmunka szolgálatába állítja. — Ez azonban az érem­nek csupán az egyik oldala — mondják informátoraink az egyik magasabb egység parancsnokságán. — Keve­sebben ismerik a másik ol­dalt : a katonák termelőmun­kája szerves része a Magyar Néphadsereg kiképzési ter­véneit. Ügy is mondhatjuk, hogy bizonyos tekintetben a különböző népgazdasági te­rületek a mi számunkra gyakorlóteret jelentenek. Csak olyan munkában vesz­nek részt a katonák, ame­lyek megfelelnek a kiképzé­si tervnek, a néphadsereg feladatainak. Nemcsak fegyverrel Korszerű hadseregben a katonáknak nemcsak a fegy­verrel kell tudniuk bánni. Azt is meg kell tanulniuk, hogy háború esetén, hogyan kell minél gyorsabban és szakszerűbben elhárítani a károkat, újjáépíteni az el­pusztult utakat, hidakat, épületeket. Ezek az ismere­tek tulajdonképpen már rég­óta szerepeltek a kiképzési i rvtoen, korábban azonban mindezt kicsiben, gyakorló­téri körülmények között ta­nulták meg a katonák. Ide­iglenes épületeket emeltek, utakat építettek, kábeleket húztak, aztán lerombolták az egészet, hogy a kiképzés­ijén soron következő alaku­lat elölről kezdhesse a munkát. Ezt váltotta fel — immár 13 esztendeje — a népgaz­daság számára szinte nélkü­lözhetetlenné vált módszer. Hivatalosan új kiképzési rendszerű műszaki csapatok­nak nevezik ezeket az ala­kulatokat, amelyeknek kato­náival szerte az országban találkozunk. Bevonulás: a munkahelyre Sokfelé és sokféle munka- helven dolgoz.nak a műszaki katonák. Nem kellett hozzá külön propaganda, leperel- tektöl tudták meg a sorkö­telesek, évről évre többen, hogy —\ mint erről a követ­kezőkben részletesen is lesz szó — érdemes műszaki ala­kulathoz bevonulni. Sorozá­sok alkalmával gyakori, hogy az alkalmasnak minő­sített fiatal kéri: irányítsák ilyen egységhez. A kiegészítő parancsnoksá­gok általában akkor teljesí­tik a kérést, ha a bevonuló szociális helyzete indokolja, vagy ha olyan szakképzett­sége van a katonai kiképzés­re bevonuló fiatalnak', ami eleve alkalmassá teszi ilyen szolgálatra. Természetesen csak a kisebb hányad kerül ki ilyen „önkéntesekből”. A szakképzettség azonban min­denképpen előny. Még az sem tartozik a ritkaságok közé, hogy valaki saját mun­kahelyére vonul be. A buda­pesti metróépítőknél példá­ul megtörtént, hogy a fiatal üzemmérnök ugyanott foly­tatta munkáját egyenruhá­ban. ahol civilben abbahagy­ta a bevonuláskor. Ám a műszaki alakulatok­nál — vagy ha úgy tetszik: a termelőmunkánál — nem­csak mérnökökre, techniku­sokra és szakmunkásokra van szükség, hanem jelen­tős számú segédmunkásra is. A szakképzettség nélkül bevo­nuló tényleges katonákból kerül ki ez a népes gárda, de a legjobbak, a legigvek- vőbb, jól dolgozó katonák lehetőséget kapnak arra is, hogy katonaidejük alatt szak­képzettséget szerezzenek. Szakmák és iskolák Talán nem érdektelen a felsorolás. Az egyik maga­sabb egységhez tartozó kato­nafiatalok. vasbetonszerelő ács-állványozó, vasútépítő- karbantartó, a másiknál ugyancsak ács-állványozó, kőműves, vasbetonszerelő, betonelemgyártó, szigetelő, hidegburkoló, könnyű- és ne­hézgépkezelő szakmákat sa­játíthatnak el a minden ké­pesítés nélkül katonaruhába öltöző fiúk. Valamennyi szakmában a rövidített fel­nőttoktatási formában, illet­ve tanfolyam elvégzése után kapják meg a bizonyítványt. Mások a korábban vala­milyen okból el nem végzett általános iskolai osztályokat pótolják. (Még olyan is pkad a bevonuló fiatalok között, aki írni-olvasni sem tudó A műszaki katonáknak általá­ban — a szám és az aránv természetesen az újoncok bevonulásával és az „öreg” katonák leszerelésével válto­zik — egyötöde jár heten­ként háromszor az általános iskola valamelyik osztályá­ba. Munka és kereset Röviden összefoglalva sok­féle munkaterületet: á nép­gazdaság fejlesztését szol­gáló beruházásokon és a la­kásépítkezéseken dolgoznak a műszaki katonák. Segítenek a MÁV pályafenntartási és -építési munkáiban, a Posta kábelfektetéseinél, a közutak építésében, a budapesti met­ró észak-déli vonalának meg­hosszabbításánál. Más alaku­latok a Lenin Kohászati Mű­vek rekonstrukciójától kezd­ve szinte minden nagyberu­házás építkezésében részt vettek. Nélkülük a mezőgaz­daságban is nehezen tudná­nak megbirkózni a munka­csúcsokkal. Együtt dolgoznak a civi­lekkel. Vannak vegyes — ka­tona-civil — brigádok, de a legtöbb brigád csak kato­nákból áll. A vállalatok ugyanazt a bért fizetik az ő munkájukért is, mint amit saját munkásaik kapnak, a költségek levonása után en­nek 35—45 százalékát kap­ják kézhez a honvédek. Tel­jesítménytől függően <100— 1200 forintot keresnek a mű­szaki katonák, egyesek kere­sete olykor az 1500 forintot is eléri. Kosztpóllásra aligha kell költeniük ebből: a régi nor­mának csaknem háromszoro­sát kapják arra, hogy a dol­gozó katonák „erős tízórait” fogyaszthassanak. A munka­helyek nagyrészén ugyanis a meleg ebéd délután várja a katonákat bent a laktanyá­ban. A munkaidő is ennek megfelelően alakult: reggel 6-tól délután 15 óra 20 per­cig. Verseny és kultúra Nemcsak szívesen — öröm­mel dolgoznak a műszaki katonák. Kezük munkája nyomán, szemük láttára épül az új útszakasz, emel­kedik az épület lala, a kö­zös munka sikere közel hoz­za az embereket egymáshoz, fgy alakultak az első brigá­dok. s ma már több száz ka- tonabrigád elnyerte a szocia­lista brigád cím különböző fokozatait. Bevonuláskor nős a mű­szaki katonák egynegyede. Számukra külön jelentősége van a katonakori kereset­nek. Volt olyan leszerelő, aki hazatérve 25 ezer forintos takarékbetétkönyvvel lepte meg a családot. S van olyan is — nem ritkán —. aki ka­tonaévei alatt ismerkedik meg valakivel, s leszerelés • után civil dolgozóként ma­rad ugyanott, letelepszik, családot alapít' katonai szol­gálatának helyén. Részt vesznek a műszaki katonák a néphadsereg kul­turális megmozdulásaiban is. Van népi együttesük, Derko- vits nevét viselő képzőmű­vészeti stúdiójuk (a néphad­sereg versenyén első helyen végzett), sőt még cigányok­ból alakult irodalmi színpa­duk is. S amit a katonaidő alatt tanultak — hasznosítani tud­ják a polgári életben. Ki szakmát tanul, ki iskolai osz­tályok vizsgáit rakja le egy­más után. ki brigádvezetői gyakorlatot szerez. A nép­hadsereg műszaki alakulatai milliárdokban mérhető hasz­not hoznak a népgazdaság­nak. És pénzben, számokban nem is mérhető hasznot azoknak, akiket tevékeny, közösségi emberré formálnak az egyenruhában töltött hó­napok. Várkonyi Endre Heti G'®f:£S£'i ÜGSíG ! A MEG NEM ÉRTETT HARMADOSZTÁLY Legalább 6000 i'cndég te­kintene meg az elmúlt va­sárnap a bogácsi höfürdő területén a 11. Bilkkaljai Da- losünnep szinpompás, egész délelőttöt kitöltő, non stop- műsorát. Sokan a kultúrél- ményt szórakozásai is egybe­kötötték és megmártóztak az egyre nagyobb hírű fürdő kellemes vizében. A látoga- tók étvágyára, szórajára sem lehetett panasz, mert jó né­hány ezer pár virsli, süli- kolbász fogyott el ezen a délelöttön. s több ezer üveg sör, üdítőital oltotta. a jóla- kás és a tűző nap feltá­masztotta szomjakat. Az ellátás majdhogynem zavartalan volt, hiszen sehol nem láthattunk hosszú so­rokban várakozókat, A Me­zőkövesd és Vidéke Áfész az éttermen kívül alkalmi, úgy­nevezett gombákban is áru­sította a sört, a colát. És itt álljunk meg egy pillanatra. Az alkalmi élárusítóhelyeken egy üveg borsodi világos sör 6 forint 40 fillérbe ke­rült. Harmadosztály — mondták az elárusítók. — Mi ebben a harmadosztály? — kérdeztek a vásárlók. A fű, vagy az, hogy még po­hár sincs hozzá? — Nézzék — érkezett a válasz —, ez a sör az étterem készletébe van beszámlázva. Az pedig harmadosztályú. Jobb volna maguknak, ha nem lenné­nek ezek az elárusítóhelyek és az étteremben tülekedné­nek egymás hegyén-hátán? Dehogy lenne jobb! Ennek ellenére az előbbi válasz nem elégített ki. sem engem, sem sokunkat. Ugyanis, ha a boltban egy üveg borsodi világost megveszek, akkor 1 forint 20 fillérrel keveseb­bet fizetek, s gyakorlatilag ugyanazt a szolgáltatást ka­pom. As áfószt dicsérni lehet, hogy az alkalmi gombák felállításával igyekezett csökkenteni a zsúfoltságot, De nem lehet dicsérni a kel­lően nem indokolt, drágáb­ban árusított italokért. A zavartalan ellátást célzó jó elképzelést, úgy érzem, nem eléggé következetesen haj­tották végre. H. I. Miskolc ÚJJÁ VARÁZSOLTÁK OTTHONOM ... A M iskolci Közlekedési Vállalatnál dolgoztam, de ma már sajnos beteg, meg­rokkant nyugdíjas vagyok. Fizikai munkát nem tudok végezni, s kis nyugdijamból lakásom karbantartására sem tudok áldozni. Július 22-én azonban kellemes meglepetés ért:. Azzal az el­határozással. kerestek fel a vállalat áramszolgáltató üze­me „Bláthy Ottó” szocialista brigádjának képviselői, hogy engem' patronálni fognak. A következő napon már meg is jelentek lakásomon, nyol­cán — létrával, szerszámok­kal. tisztítószerekkel — telt- rekészen. Néhány óra lefor­gása alatt a brigád férfitag­jai kijavították az összes ’ ablakok, ajtók zárjait, a vi­lágításnál meglevő hibákat, a női tagok pedig ragyogó tisztára lemosták az ablako­kat, ajtókat. Olyan munkát végeztek, hogy az még egy szolgáltató szakipari válla­latnak is dicséretére vált volna. A meghatottságtól nem tudtam szóhoz jutni, mert nagyon jó érzés volt, hogy gondolnak a segítségre szorulóra. Én, aki eddig csak hírből hallottam a szocialis­ta brigádokról, munkájuk­ról. emberségükről, most sze­mélyesen is meggyőződhet­tem erről. Fogadja ezért őszinte, hálás köszönetemet a Bláthy Ottó szocialista brigád. Kovács Ernő nyugdíjas KÉT KÉRÉS A KÖZÉPSZER UTCÁBÓL... Miskolcon, az Avas-Dél lakótelep Középszer utcán levő tálcásokat már két és fél éve átadták a lakóknak, de a 72—74-es számú épület előtt, az úttesten még ma is ott „díszük” egy összetört épületelem. Bizonyára senki­nek nem hiányzik a „leltár­ból”, de az úttesten sem aján­latos tovább tárolni, így hát felhívom rá az illetékesek figyelmét. Nem messze innen, a 74— 76. számú ház előtt több mint egy hónapja folydogál az aknából a szennyvíz, bűzt árasztva a környéken. Talán ezt meg lehetne már szün­tetni, ha a vízmüvek intéz­kedne. 1 Kovács Zoltán Miskolc, Középszer út 74. CSAK A „SZERENCSÉNKBEN" BÍZHATUNK?... Egy könnyen végzetessé válható eset szemtanúja vol­tam augusztus 5-én délelőtt. Két fiatal nő haladt élénk beszélgetés közben Miskol­con, a Bajcsy-Zsilinszky ál­cán. a Körösi Csorna Sándor és a Kun Béla utca közötti szakaszon. Nem sokkal a fe­lüljáró után egy ijedt si­kolyt hallottam, s hátra for­dulva már csak azt láttam, hogy az egyik nő kizuhant az úttestre. A gépkocsik, au­tóbuszok itt szinte egymást érik. Bizony, nagy szeren­cséje volt mert csak meg­ütötte magát, de nem került az előtte pár méterre levő. s hirtelen fékező tehergép­kocsi kerekei alá. Az történt ugyanis, hogy ezen a részen több helyen gidres-gödrös a járda, s a szegélykő is ki van törve. Egy ilyen gödör­ben botlott még. s egyensú­lyát elvesztve esett ki az út­iestre a fiatal nő is. Nem hibáztathatom ezért, hiszen nem járhatunk állandóan le­hajtott. fejjel, a járdát vizs­gálva az utcán. így hát mind­annyian. akiknek erre vezet az utunk, hasonló veszély­nek vagyunk kitéve. Igaz, a Széchenyi utcán sem mond­ható éppen veszélytelennek a gyalogos közlekedés, mert a gödrök, a rosszul javított járdák már nem egy ember­nek okoztak kellemetlensé­get, de — hogy humorizál­jak is — itt legalább nagy a tömeg, s ha szerencsénk van. valaki csak elkap, mielőtt elesünk. A Bajcsv-Zsilinszky utca e szakaszán azonban er­re nem nagyon számítha­tunk. Arról már nem is szól­va, hogy az esti gyér vilá­gítás mellett a járdát is hiá­ba' figyeljük, mert bizony alig-alig látni. Az a javasla­tom. hogy javítsák meg mi­előbb ezt az útszakaszt, biz­tosítsák a gyalogosok zavar­talan, biztonságos közlekedé­sét. B. E. A nap nem süt mindig egyformán és az emberek bőrének érzékenysége sem egyforma. Ezért az új FÄBULON FUAPTEJ kétféle fényvédő faktorral készül, hogy segítséget nyújtson az egyéni érzékenységtől és a napsugárzás erejétől függő, megfeleld napozáshoz. A fényvédő faktor száma, a 3 vagy az 5 arra utal, hogy a naptejben levó hatóanyag milyen mértékben szűri ki az égető sugarakat. FÉNYVÉDŐ FAKTOR FÉNYVÉDŐ FAKTOR 3 normál érzékenységű bőrre, megalapozott napozás folytatásához, átlagos erejű napsütésben. érzékeny bőrre, a nyári napozás kezdetén, erős napsütésben. Mind a két készítmény óvja á bőrét a kiszáradástól, és elősegíti a szép, egyenletes lebarnulást. Miskolc, Magyar—Szovjet Barátság tér 1.

Next

/
Oldalképek
Tartalom