Észak-Magyarország, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)
1977-08-06 / 184. szám
ÉSZAK-MAGYARORSZAG 5 & 1977. augusztus 6., szombat Hirosima me men tója ß hajdani szerzetesek köszöntése volt a két latin szó: Memento móri! — emlékezz a halálra! Augusztus ható di ka immár 32 eve az iszonyú atomhalálra emlékezteti az emberiséget, a napra, amikor először emelkedett lakott település leié u tömegitalai nukleáris tűzgömbje. Emlékeznek erre a gyásznapra az egész világon, einlókezmek és emlékeztetnek rá a Hirosimában es Naga- szakiban ártatlanul elpusztított tízezrek és hozzátartozóik, s azok, akik az atombomba okozta testi és lelki sérüléseikből a mai napig sem gyógyultak ki. És emlékeztet a Föld testén soha be nem hegedő seb, amit a bomba ütött. Az egykori nap emléke nem halványul, s nem halványulhat. Hiszen azok az erők, melyek 1945. augusztusában a két bombát Hirosimára és Nagaszakira vetették, a mai napig is léteznek. Az emberiség számára a nukleáris világháború a borzalmak borzalma, s ennek veszélye továbbra is fennáll. Akikor, harminckét évvel ezelőtt sokak számára világos volt — a hirosimai bomba már nem a megvert Japánnak szólt, hanem az Egyesült Államok akkori szövetségesének, a Szovjetuniónak. Az atomfegyverrel való fenyegetés és zsarolás, a nukleáris fegyverkezési verseny ördögi köre kezdődött meg ezeknek a bombáknak a robbanásával. Hiszen a Szovjetunió kénytelen volt önmagát felfegyverex.nl az írmeri kai fenyegetéssel szemben, s egyoldalú békeakarata nem volt elég ahhoz, hogy az atomleszerelést még a kezdet kezdetén végrehajtsák. Óriási anyagi és szellemi erőket áldozott az emberiség ez alatt a valamivel több mint három évtized alatt saját elpusztítása eszközeinek megteremtésére. Statisztikusok időnként kimutatják, mi mindent lehetne építeni, miféle javakban részesülhetnének az éhezők, ha a fegyverkezésre költött százmilliárdok békés, humánus célokat szolgálnának. Ma már fogalmainkat is kisajátítják, s a hirosimai tö_ meggyilkosok örökösei újabb pusztító eszközeiket merészelik „humánusnak”, azaz „emberiesnek” nevezni. A szavak eredeti értelmének visz- szaállításáért, a nukleáris fegyverkezési verseny újabb nekilódulása megakadályozásáért hirdette meg a Békevilágtanács is akcióhetét augusztus 6. és 13. között. „Mondjunk nemet a neutronbombára!’ — ez a felhívás lényege. Az N-bomba az amerikai stratégák legújabb csodafegyvere, amelyet nagy hűhóval reklámoznak szerte a Nyugaton, kitalálói és pénzeiéi cinizmusának jelképe is. ..Humánus fegyver” hirdetik a Pentagon szócsövei — „humánus”, mert. csupán az pusztul el tőle, ami eleven, s megmaradnak az' anyagi javak. Nem rombol, emelik ki a bomba előnyeit ecsetelő NATO-tábornokok, s szerényen megállapítják, hogy ez előnyös azokra a csapatokra nézve, amelyek majd elfoglaljak a neutron-fegyver által sújtott területeket. Ugyanezek, akik immár sok .hónapja a Varsói Szerződés katonai szervezetének koholt, „támadó szándékait” hangoztatva indítottak sajtókampányt, most önfeledt örömükkel a saját agresszív céljaikról árulkodnak. Nem véletlen hát, hogy * az első közlések után milyen nagyarányú tiltakozás kezdődött Nyugaton és Keleten egyaránt. Hosszú lenne itt felsorolni, mindazokat az államférfiakat Indiától az Egyesült Államokig, akik felemelték szavukat ellene. Sokat idézett kijelentést tett Egon Bahj’, a Német Szociáldemokrata Párt ügyvezetője. „Az emberi gondolkodás perverziója” mondotta a nyugatnémet politikus, akinek kijelentése annál is fontosabb, mivel hamar nyilvánvaló lett, — ha a fegyver elkészül, azt birtokosai Nyu- gat-Európában, s elsősorban az NSZK területén kívánják raktározni. Európát akarják hát újabb atomfegyverekkel fertőzni. Kontinensünk már kétszer ■ volt világháború kirobbanásának helye. Most a washingtoni és brüsszeli stratégák az atomháború egyfajta „korlátozott” fajtájának torz eszméjét hirdetik. Nyilvánvaló, korlátozott atomháború nem lehetséges, azok, akik a pusztítás szellemének „adagon- kénti” kibocsátását tervezik, bolygónk lakosságának teljes megsemmisítését kockáztatják. Az atombomba nem „pa_ pírtigris!” a z emberiség nem engedheti meg, hogy létét veszélyeztessék. A NEM, amit a Béke-világtanács akcióhetén a neutronbombára mondunk, egyúttal IGEN is a békére, a fegyverkezési verseny megfékezésére, Európa és minden kontinens népeinek biztonságára. Miklós Gábor Augusztus 1-én nagyjavítás kezdődött a Lenin Kohászati Művek elektroacélmű- vlben. Leállították az 5ü tonnás ívfényes elektrokemen- cét, amely az ország legnagyobb és legmodernebb ilyen rendeltetésű kemencéje. A kohászat négy gyáregységéből irányítottak erre » a munkára lakatosokat. vil_ lanyszerelőket, gépszerelőket, de részt vett a munkában egy külső vállalat kollektívája is. A rendkívül szerteágazó feladatok elvégzésére igy mintegv 500 lő állt rendelkezésre. öt napra tervezték a nagyjavítást. Modla Gézának, az acélmű gyáregység főmechanikusának tájékoztatása szerint a nagyjavítás menet- rendszerű pontossággal fejeződött be. Pénteken, augusztus 5-én befejezték a kemence nagyjavítását és ma már folyamatban van a fel- fűtés. Dei-ekas munkát végeztek a gép- és villamos- karban tartó gyáregység szocialista brigádjai is, de nem lehet panasz a többi gyáregység brigádjaira sem. Öt nap alat kijavították a kemence páncélzatát, teljesen kicserélték a falazatot, kijavították a boltozatot és a fenékrészt. Sor került a kemencét működtető összes mechanizmus, elektromos és hidraulikus berendezés, a transzformátor, a manipulátor, a vákuumozó berendezés és az öntőcsarnoki fél- portáldaru minden részletre kiterjedő javítására is. — Mindent megtettünk — mondotta Tűzkő Attila, a karbantartó gyáregység főmérnöke. — hogy a kemence egy évig újra zökkenő- mentesen dolgozzék. Etiópiában a forradalmi rendszer védelmére felfegyverezték a munkásokat és a parasztokat. Képünkön: felvonul a népi milícia. Fegyveres privÉ» A rhodesiai csapatok újabb fegyveres provokációt hajtottak végre a Mozambiki Népi Köztársaság ellen — közölte pénteken a maputói rádió. A rhodesiai csapatok augusztus 3-án páncélozott szállító járművek és nehéztüzérség támogatásával behatoltak Mo- zambik területére Manica e Sofala tartomány Go Oda Espungabera városának térségében. A mozambiki népi felszabadító erők és a népi milícia egységei visszaverték az ellenség támadásait. CeassescB i Szovjefniiba elázott Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, köztársasági elnök Leö- nyid Brczsnyevnek, az SZKP KB főtitkárának, a Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsa Elnöksége elnökének meghívására pénteken a Szovjetunióba utazott. Nicolae Ceausescu kíséretében van Stefan Andrei, a Politikai Végrehajtó Bizottság póttagja, a Központi Bizottság titkára. lést tói a KISZ Miskolc járási Bizottsága A KISZ Miskolc járási Bizottsága tegnap délelőtt ülést tartott. A bizottság tájékoztatót hallgatott meg az. 1977. első féléves gazdálkodásáról, valamint intézkedési tervet fogadtak el a KISZ Miskolc járási szervei és szervezetei feladataira a V1T előkészítésében. Javaslatot; fogadtak el a járási bizottság 1977. második féléves munka- és üléstervére, valamint a fegylésére és a járási menetdalversenyre. Végezetül személyi kérdéseket tárgyaltak. A KISZ Miskolc járási Bizottsága érdemeinek elismerése mellett felmentette titkári tisztségéből Molnár Lászlót, akit a KISZ Ságvári Endre Vezetőképző Iskola igazgatójának neveztek ki. A járási KISZ-bizottság új titkára Demkó István lett. verés erők napja megüiwiepE zzel már együtt lehet élni! — mondta az osztrák küldött a belgrádi tanácskozás végén, amikor az asztalra került az utolsó javaslat. Hangjában nem csengett lelkesedés, de elutasítás sem és ez volt az adott körülmények között a legtöbb, amit el lehetett érni. Rossz — de talán őszinte — nyelvek szerint ugyanis, ha egy kelet—nyugati tanácskozáson az egyik tél valamiért nagyon lelkesedik, az a másiknak úgysem felelhet meg. Belgrádban viszont létrejött a' megállapodás. Harminc- három európai és a két észak-amerikai állam küldöttei elfogadták azt a tervet, amelynek alapján október 4-én ismét összeülnek, immár magasabb rangú résztvevőkkel, miniszterhelyettesek vezetésével. Június 15-e és augusztus 5-e között zajlott le az'előkészítő megbeszélés és ősszel kerítenek sort az érdemi tárgyalásokra. Október elejétől három, esetleg négy hónapon át végiglapozzák a helsinki záróokmányt, felmérik, hogy ki mit tett az ebben foglaltak végrehajtásáért, s egyben meghatározzák a további teendőket. Szüksége is vas Európának valamire, ami újabb lendületet ad az együttműködésnek. Némi nosztalgiával, vágyódással gondolunk a helsinki szép napokra, az 1975-ös találkozó időszakára. Alihoz az ünnepélyes két naphoz viszonyítva a légkör valóban lehűlt, ne felejtsük el azonban, hogy az ünnep és a szürke hétköznapok között mindig van különbség még akkor is, ha közben a felek viszonya (legyen szó házasokról vagy politikai partnerekről) nem romlik. Márpedig azóta — elsősorban a nyugati fél hibájából — hűvösebb szelek fújnak és ezt földrészünk is megérzi. Belgrádban mégis sikerült megtenni egy fontos lépést, hosszú hetek birkózása, a nézetek összecsapása közepette ugyan, de harmincöt állam megtalálta a közös nevezőt. Nem csekélység ez, hiszen adott alkalommal még két: tárgyaló fél is nehezen vergődik zöldágra. Ősszel pedig ép- ■pen Helsinkihez, az európai együttműködés .alapjait; lerakó okmányhoz nyúlnak majd visza, ezt a száz oldalt lapozzák majd végig. A szocialista országok most is, mint annyi más nemzetközi értekezleten, messzemenő megegyezési készséget tanúsítottak. A belgrádi előkészítő tanácskozás utolsó napjaiban éppen egy szovjet javaslat tette fel az i-re a pontot. E megegyezési készség azonban nem azonos a kicsinyes alkudozással, nemes célokat szolgál: az együttműködést, az enyhülést. Belgrádban olyan munkatervet fogadtak el, amely lényegében megfelel a szocialista országok elképzeléseinek és főképpen Európa érdekeinek. IlfmsMgfiiiiiÉ fi! éve (Folytatás az 1. oldalról) ban, valamint a termelési kooperációkban. A miniszter a nem rubel- elszámolású külkereskedelmi forgalomról szólva — főbbek között — elmondotta, hogy az elmúlt évek időarányos teljesítéséhez képest kevesebb terméket szállítottunk partnereinknek, s a tervezettől eltért a tőkés export áru- szerkezete. Számos, korábban sikeresnek bizonyult gyártmányok iránt csökkent az érdeklődés. így például kevesebb mezőgazdasági gépet, autóbuszt, szerszámgépet sikerült eladni. Ennek oka részben abban is keresendő, hogy termékeink műszaki és minőségi színvonala nem minden esetben felel meg a piac növekvő követelményeinek. A • tőkés import az első fél évben ugrásszerűen, mintegy 30 százalékkal nőtt a múlt év hasonló időszakához képest. Különösen gyorsan emelkedett az állattenyésztésben nélkülözhetetlen fe_ hórj efcakarm ány behozatala, amely összefüggésben van az állattenyésztés, így mindenekelőtt a sertésállomány dinamikus fejlesztésével. Mennyibe kerül az alkoholizmus? (II.) Az eddig megtett intézkedéseket, az erőfeszítéseket hosszan sorolhatnánk, de nyomban hozzátehetjük, hogy azok nem bizonyultak elég hatásosnak, nem sikerült az alkoholizmus terjedésének útját 'állni. A negatív jelenségek a kilengések kapcsán mind határozottabb a felháborodás, gyarapszik az alkoholizmus elleni harc tábora. A harc azonban ' csak részben szervezett és tudatos. Némelyek drákói szigort követeinek, s a koirnányzatot liberálisnak tartják, a belkereskedelmet pedig haszonleső cinkossággal vádolják. Sokan úgy gondoljájt. hogy ha több a kár. mint a haszon, akkor a döntés magától adódik: korlátozzák a szeszes italok termelését és kiszolgálását. De hogyan? Korlátozzák az eladást néhány kijelelt üzletre? Emeljék fel a jelenlegi árakat többszörösére? Vezessenek be jegyrendszert? Vagy tiltsák meg — a narkotikumokhoz hasonlóan — a szeszes italok mindennemű terjesztését. fogyasztását? A CSALÁD FIZETNÉ MEG A tapasztalatok félreérthetetlenül bizonyítják, • hogy kényszerítő eszközökkel, adminisztratív nyomással nem jutunk messzire. Az áremelés például nem csökkenti a szeszes italok fogyasztását, az •alkoholistákét pedig még átmenetileg sem. Legfeljebb a család, a körnj'ezet fizet nagyobb árat a , szenvedélyért. A legális termelés és forgalom mindenféle korlátozásával a józanéletűek ellátását is nehezítenénk és növelnénk az egyébként is tiltott zugpálinkafőzés és -kimérés konjukturáját. Az alkoholisták niértéktelensége nem vezethet a másik véglethez: a szeszes italok árulistáról való törléséhez. Gyors javulás nem várható, mert nincs csodaszer, nincs radikális és hatásos megoldás. Az alkoholizmus összetett társadalmi és gazdasági jelenség, terjedésének megfékezése, visszaszorítása a társadalom és a gazdasági vezetők közös ügye. De az egymásra mutogatás, a fellépés. az intézkedés másoktól, fentről való várása ezúttal sem célravezető. A kormány, zat, a belkereskedelem, illetve a vendéglátás, az üzlet- hálózat dolgozói sok mindent tehetnek mée. hogy kedvezőbb feltételeket teremtsenek az alkoholizmus, elleni harchoz. A nagyobb szigor és következetesség, a céltudatosan szabályozott és kulturált eladás, kiszolgálás, az egészségügyi ellátás, az utógondozás fejlesztése még , sokféle lehetőséget kínál, nem mondhatunk le róluk. szeszmentesíteni A MUNKAHELYEKET A legnagyobb tartalékok azonban a társadalom, a lakosság és mindenekelőtt a munkahelyi kollektíva és vezetés szervezettebb, tudatosabb fellépésében rejlenek. Legfőbb ideje például, hogy érvényesítsék a vezetők személyes felelősségét a munkahelyek szeszmentessé tételében is. Az ellenőrzés, a patro- nálás megszervezése és szükség esetén a büntetés, vagy a munkahely-, a munkakörcsere biztosítása vezetői feladat. De ahhoz, hogy munka előtt és munkaidőben minden dolgozó sértődés nélkül elutasíthassa az italra invitálást — ahogyan ezt a gépkocsivezetők többnyire már megteszik és meglehetik — a kollektíva egyetértő támogatása szükséges. A dolgozók, a lakosság kellő aktivitása nélkül nem, vagy nehezen leplezhetők le m/. alkoholizmus törvényen kívüli vámszedői: a zugTpál i nkafőzők és munkahelyi bizományosaik. Társadalmi ellenőrzés híján sok más, szigorú intézkedés szintén hatástalan marad. A LEGHUMÁNUSABB FELADATOK EGYIKE A brigádmozgaiom 2 milliós tagságán túl a fejlett szocialista társadalom építésén munkálkodó népünk mind szélesebb köre is azon van, hogy szocialista módon -dolgozzon. tanuljon, éljen. A szocialista embertől, a szocialista életmódtól idegen az asakétizmus. de idegen mindenfajta gátlástalanság, mér- tékteíenség. A mi életideálunk, hogy az ember feszle- lenül, saját örömére, kiteljesedésére éljen a természet, a társadalom, a gazdaság, a kultúra értékeivel, lehetőségeivel. Az embe ! szabadság nélkülözhetetlen feltétele, hogy uraljuk ezeket az eszközöket. lehetőségeket és ne váljunk rabjaivá. Az alkoholizmus megelőzése, testet-lel- ket, családot pusztító hatásának visszaszorítása, felszámolása, ezért a leghumánusabb — és ha egyáltalán lehet ezt fokozni — a legszocialistább feladatok egyike. Kovács József
