Észak-Magyarország, 1977. augusztus (33. évfolyam, 180-204. szám)

1977-08-06 / 184. szám

-1977. augusztus 6., szombat ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Uzemavatás előtt AZ EDELÉNYI járási Párt- bizottságon örömmel nyug­tázták: megoldódott a nők foglalkoztatása a járásban. Jo hírű könnyűipari üzemek lé­tesítettek telepeket Edelény- ben. s a járási székhelytől távoli kis falvakban is. Fe­hér foltot már csak Bódva- szilas és környéke jelentett az ipartelepítésben — most azonban az ott élő nők el­helyezkedési gondja is meg­oldódott. A bódvaszilasi Bódvavül- gye Termelőszövetkezet ér­dekei egybeestek a környező falvakban élő asszonyok ér­dekeivel. A kilenc község egyesített termelőszövetkeze­te kedvezőtlen természeti adottságai miatt segédüzem- ág kialakítását tervezte, az asszonyok pedig örültek a munkalehetőségnek. A közös gazdaság végül is a Budapes­ti Pamutnyomóipari Vállala­tot találta megfelelő partner­nek tervei megvalósításához. Szmolyálc János, a tsz el­nöke: — Az elgondolás két. év­vel ezelőtt vetődött fel. A választás azért esett a bu­dapestiekre, mert vállalták az asszonyok betanítását, s hogy gépeket is biztosítanak .. munkához. Ennek ellené­re tartottunk a vállalkozás­iéi, hiszen a szövődé nem tartozik a legkönnyebb mun­kahelyek közé. Ezért próba­képpen tavaly márciusban harminc szövőgépet kértünk. Sok asszony jelentkezett — meg tudták tanulni a szö­vést. Kedvet éreztek ehhez a munkához. Ekkor határoztuk el. hogy megkezdjük egy 12 millió forintos beruházás megvalósítását. '■ — Az új, 1200 négyzetmé­ter alapterületű üzemcsarnok építését tavaly kezdtük el — veszi ál a szót Bárdos István, elnökhelyettes. — A csarnok elkészült:, két hete 120 szö­vőgéppel megkezdtük a pró­baüzemelést. Szeptember 1. üzem avatásának napja. A dolgozók létszáma 170 fő lesz. A szövetkezet vezetői azt is elmondották: tavaly a be­tanulás időszakában 370 ezer forint nyereséget hozott a szövődé. Jövőre már 13 mil­lió forint termelési érték elő­állítását várják az üzemtől. Ennek érdekében nagy fi­gyelmet fordítanak a dolgo­zók betanítására: tavaly 00 szövőnőt és 20 műszaki dol­gozót küldtek a fővárosba. Az első csoporttal utazott Holló Ferencné is, akinek el­ső munkahelye a szilasi szö­vődé. — Szívesen vállaltam vol­na már korábban is mun­kál, de a környéken nem volt erre lehetőség — mondja. — A férjem is örült, hogy dol­gozom, különösen akkor, ami­kor hazavittem az első fize­tést. 2300 forintot keresek havonta, igaz, meg kell dol­gozni érte... Az asszonyok többségének ez az első munkahelye. A háztartásnak mondott búcsút Király Béláné is, aki Becs- keházáról jár be Bódvaszi- lasra. — Egyedül nevelem a kis­fiámat — mondja —. igen jó. hogy a közelben találtam munkál. Megszerettem a szö­vődét, elégedett vagyok. Cingula Edit és Visonla Ildikó azon kevesek közé tar­toznak, akik már korábban is dolgoztak, méghozzá rokon s-akmában; mindketten fo- nónök voltak. Egyikük Mis­kolcra járt be naponta, a másik fiatal lány pedig az újpesti pamutfonóLan dolgo­zott. Érthető örömmel fogad­ták a hírt, hogy itt. a kör­nyéken találnak képességük­nek megfelelő munkát. Egyéves továb b k ép zés en vett részt Budapesten az üzem vezetője, Demon Sán­dor gépésztechnikus. — Kilenc évig dolgoztam Szendrőn a gépjavítóban, majd az alumíniumgyárban, amikor a tsz vezetősége fel­keresett. Örömmel tettem ele­get a megbízatásnak. Egy űj tizem szervezése mindig szép. felelősségteljes feladat. — Mennyit termel az üzem ? — Három műszakban 30 ezer méter szövetet állítunk elő. Termékeink 98 százalé­ka eddig első osztályú volt. A SZEPTEMBERI üzem­avatásra készül mindenki. A környéken lakó emberek éle­tében nagy esemény, hogy 170 asszony és leány mun­kához jutott. Az itt élő csa­ládok életszínvonalát növe­li keresetük: havonta félmil­lió forint bért tizet ki a szö­gödé. Érthető, hogy az új üzemért szívesen és sokat dolgoztak a község lakói. Déváid Hedvig Amilyen a fája, olyan az almája 1 szaSaszendi Éaáskert SEM A FAIVAL, sem az almáival nem dicsekedhetett az elmúlt években a fuló- kércsi Úttörő Termelőszövet­kezet. A kevés termés, a gyenge minőség volt u kö­vetkezménye az elhanyagolt 74 hektáros szalaszendi al­máskertnek. Okok, érvek, ellenérvek bőven akadnak, felelőst, fe­lelősöket viszont annál ne­hezebb ma már találni. Kül­ső és belső okok, emberi, szemléleti tényezők negatív összhatása eredményezte azt, hogy a szalaszendi gyümöl­csös a mélypontra süllyedt. Olyannyira mélyre, hogy egyesek már csak az alma- fák kivágásában, a gyümöl­csös teljes felszámolásában látták a megoldást. Szeren­csére erre nem került, pon­tosabban nem kerülhetett sor. Sőt az idei évben tapasztal­ható pozitív változások azt bizonyítják: a kátyúból van kivezető ül. De mielőtt erről szólnánk, lássuk, milyen állapotban is volt a szóban forgó almás- kert. az elfogultság vádját elkerülve, mondjanak .véle­ményt a kívülálló szakembe­rek. Lipcsei Attila, a megyei i a nács osztályvezető-helyet­tese: — Megmagyarázhatat­lan volt számunkra a gyü­mölcsös , rendkívül alacsony termésátlaga. Amikor kimen­tünk a helyszínre, egy telje­sen elhanyagolt almáskertet találtunk, ahol még a mini­mális talajművelést sem vé­gezték el. nem is beszélve a tápanyag-utánpótlás elégtelen voltáról . • • Adatok: a szalaszendi gyü­mölcsös rekordtermését 1974- ben érte el. Akkor 100 má­zsa volt a hektáronkénti ál­lag. Ez is 50—60 mázsával marad el az országos ered­ményektől. De tavalv csak 35 vagon alma termett. 40—45 mázsa hektáronként. 1975- ben pedig mindössze 17 va­gonnal. Tavaly az alma 60— 70 százalékát csak léalma­ként tudták értékesíteni, ex­portra mindössze a „kn.Uer- jcsebb” avanv parmen faltá­ból került. A tavalvi átlag­ár kilónként 2 forint 10 fil­lér '»öli. ezzel szemben az önköltség meghaladta a (! fo­rintot. Tény: a szalaszendi gyümölcsös eddig csak vith semmit nem hozott a szövet­kezet konyháiéra. Nádler Miklós, a megvei növényvédő állomás igazgató­ja: — A tavalyi vizsgálatunk megállapította, hosv a gyü­mölcsös 80 százaléka fertő­zött. A megkésett, vagy el­A deszkát négy oldaláról munkálja meg és festi be, ez a ..házit»)!” készített pop a MAő Jár­műjavító tizemének famegmunkáló műhelyében. Az így készült deszkák a vasúti kocsik oldalaira kerülnek —vonnany K ..p^ Hh&itw'y’A..4f n-i i-ittritt-'-TTHi T*»-- 1 — Mii isér ' aeÉöFíépa? 1 Az ár- és belvízkárok, s kipusztulások miatt az ere. parlament után deli vetésterületnél kisebb de így is jelentős, összesei 4355 hektárnyi területen kei néhány hét múlva megkez­deni megyénkben egyik lej« fontosabb ipari növényünk,7 cukorrépa betakarítását. A Szerencsi Cukorgyár kő­zetében levő borsodi mez',"-k gazdasag i nagy ü zeni es au . 3581 hektáron terem cukay répa. A cukorgyári szakem­berek felmérése szerint a Az korrépa 70 százaléka ii^r_ szép, gyommentes, a tátfto- 20 százalékán van némi g'gy mosodás és 10 százalék.^" igen gazos, okvetlenül ki (a‘ lasra, gyomirtásra szorul« ve­rölet. t "get. kai A termésbecslés szeri i s a szerencsi gyár körzetébe cn- borsedi gazdaságokban ■ <r~ répa áltagosan 282 irurc^~ hektáronkénti termést Az elmúlt év hasonló idő. kához' viszonyítva a réja-r- gyökérsúlya most 12—15 fó­kával nagyobb. Viszont a •',.e kortartalom az elmúlt éviiét, képest a legutóbbi méréye. szerint 2 százalékkal alacj?- nyabb. 'r maradt növényvédelmi mun­kák és az egyéb hiányossá­gok, az el nem végzett ta- lajmunkák és tápanyag! el­töltés mind olyan súlyos hi­bák. amelyek -jóvátételéhez néhány esztendő lelkiismere­tes és szakértő munkája szükséges . .. A fulókércsi ÜJJörö Tsz- be 1976. augusztus l-ével friss diplomás kertészmérnök érkezeti. Kovács Zoliim így látta a gyümölcsös akkori ál­lapotát. — Kevés törődést kapott ez a gyümölcsös. A növény- védelmi munkákat, a perme­tezéseket. ugyan elvégezték, de legtöbbször nem az opti­mális időben. A gépek csak akkor kerültek át az almás­ba. ha a növénytermesztés­ben már nem volt rájuk szükség. A minőségi romlás évről évre fokozódott. Álta­lános lelt a liszlharrnat-fer- tözöttség. a starkingnál, 1 a jonatánnál a .varasodás. az arany parniermél a monília. Táoanyag-ulánpótlás az el­múlt 4—5 évben alig történt, ha mégis, akkor egészen öt­letszerűen. Tapasztaltam met­szési hibákat is. Tcrmögaly- lyakat vágtak le. ugyanakkor a fafelületet „kieresztették"... Reméljük, nem kiabáljuk el, hogy' tavaly ősztől kezdve — Közel 5 ezer, harminc éven aluli fiatal dolgozónk van, akik közül 3 ezer KISZ- tag. Az ifjúsági parlamen­ten mintegy kétezer fiatal vett részt, bár ennél lénye­gesen magasabb azoknak a száma, akik bekapcsolódtak az előkészítő munkába. A több műszakos helyeken, és ott, ahol magas a fiatalok szórna, előzetes csoportos be­szélgetéseket tartottunk. Eze­ken a beszélgetéseken több, mint 300 fiatal mondta el vé­leményét, javaslatát. — Mely témákkal foglal­koztak legtöbbet? — Több helyen felvetődött a bölcsődék, óvodák nyitva tartási idejének kérdése. A 6 órakor munkába lépő édes­anyáknak nagy segítség len­ne, ha ezek az intézmények korábban nyitnának. Nagy gond a fiatalok körében a szűkös 1-akáshelyzel is. Egy a Jériők házának a megépí­tése, amelyet a fiatalok na­gyon várnak, enyhítene ezen. Jelen pillanatban tárgyalnak erről az illetékesek, remél­jük. a döntés kedvező lesz. A számos, érdekes téma mellett szó volt még a munkaerő- utánpótlásról, és a szakem­berképzés megoldatlanságá­ról is. Ezen á két területen a KlSZ-szervezet is nagy se­gítséget ad. — Mi történt a parlamen­teken elhangzott javaslatok, vélemények, ígéretek óta? : A végrehajtás folyama- fordutai köze so. szénái gyümölcsös to,. «, ben. Elfogadható kultúráig, potot alakítottak ki a fast rok között, minden eddigi nél jelentősebb tápanyag' utánpótlásra került sor. Heh. táronként 5,5 mázsa káliunj| 4.5 mázsa foszfor és 2.2 máj zsa nitrogén hatóanyagot ka poll a terület. A növényve delemben a szerváltás és ú gépek beszerzése jelenti fordulatot. — Három-négy év szüksé ges a gyümölcsös teljes rend betéteiéhez — mondta a kér tészmérnök. — Idén elsören dú feladatnak tekintettük lombfelület teljes megvéd« sét. Azt hiszem, ez rikerii is. Volt: fagykárunk, két jéj ve lésünk. ennek ellenéi : úgy érzem. idén. ha nyeres ; get nem is hozunk, nem le c veszteséges' az almatprnj j sünk. Jövőre pedig rr - pluszt tervezünk ... AZ ELMONDOTTA KM; ' rolhatjuk a Komlóstetön épü­lő munkáslakásokat, , ame­lyekből mintegy 50 százalé­kot fiatalok kapnak majd meg. Novemberben a K1SZ- tagok felajánlották, hogy az LKM üdülőit rend behozzák, csinosítják. Ennek a munká­nak a nagy része betejezö- dött. Májusban 1500 óra tár­sadalmi munkát végeztünk Kacson, márciusban pedig egynapos kommunista mű­szakra mentünk Mezőkövesd­re, ahol szintén van azLKM- nek üdülője. Gondunk volt, es még jelen pillanatban is az, a női munkaerők elszállá­solása. A Marx tér közelé­ben épülő új munkásszálló javít majd a jelenlegi zsú­foltságon. A felvetődött prob­lémák között volt a szak­munkásképzés és a munka­erő-utánpótlás megoldatlan­sága is. Ezeknek felszámolá­sára a KlSZ-szervezet eddig igyekezett segíteni, a jövő­ben azonban meg nagyobb figyelmei fordítunk ra. Elbe­szélgetünk minden újonnan érkező fiatallal, próbáljuk tá­mogatni, segíteni őket, hogy jól érezzék magukat, csök­kenjen az elvándorlók szá­ma. Szakmai és politikai ok­tatásokat szervezünk, 'ame­lyeket egyre szélesebb kön-e terjesztünk ki. Monos Márta ágazatban dolgozókra. A bel­kereskedelmi miniszter a rendelet hatályát az élelmi­szer-kiskereskedelmi és ven­déglátó vállalatokra, és a ve­gyes kiskereskedelmi vállala­tok; áfészak. áruházak: a budapesti és megyei ZÖL­DÉRT vállalatok; Budapesti 'Idegenforgalmi Vállalat; Ex­press Ifjúsági és Diák Uta­zási Vállalat, valamint Ifjú­sági Szálloda élelmiszer-kis­kereskedelmi és vendéglaló- ipari egységeire határozta — tanulságképpen — mit s hetnénk hozzá? Legfel.j« <• azt a megállapítást, n- t- szerint eredmények a g >• mölcstermesztésben nem egyik évről a másikra £v- lelnek. A szalaszendi g-at mölcsös ..páternosztere” hp:e- szú. lefelé tartó út után sári­méi láthatóan ismét eliiygr- íelfelé. Mi kellett hősiek: Semmi esvéb, mint szpdpé- dás. törődés, valamin érei­technológint szigorúan b ag- tó és betartató munka, L«oí- vöben is erre lesz szikita-. De hosszú távon! bt meg. A műszakpótlékot a íöhb műszakos munkahelyen és munkakörökben. valamint folytonos munkarendben fog­lalkoztatott. fizikai foglalko­zású és közvetlen termelés­irányító dolgozói, valamint a kereskedelem hálózatában egységvezető és helyettes (boltvezetőt munkakörben foglalkoztatott dolgozói kap­hatják. A közvetlen terme­lésirányítók a jogszabály sze­rint id esorol 1 ‘ III—IV—V. munkakörbe tartozó dolgo­zók. Hajdú lrpat- t'Sági A műszakpótlék mértéke a délutáni műszakban veszett munka után járó törzsbér Hárommillió naposcsibe A mezőkövesdi Matyó Ter­melőszövetkezet már régóta foglalkozik barom ti tenyész­téssel. A közelmúltban nagy­arányú fejlesztéseket valósí­tottak meg. Tízmillió forin­tért új tojóházakat építenek, nagy teljesítményű keltelőgé­peket szereznek be. Az új keltetőüzemben korszerű bel- ga.gyártmányú gépekkel dol­goznak és ezentúl évente 3 és fél millió naposcsibét, keltetnek. A évi 250 vagon baromfihúst termelő szövet­kezetben egy forinttal csök­ken majd egy-egy kiló hús önköltsége. ■ ■ A tokaji bor Sok évszázados múltja, tör­ténelme van a tokaji bor külföldi értékesítésének, ex­portjának. Pápák, császárok, királyok udvarának elenged­hetetlen reprezentatív itala volt mindenkor a tokaji aszú, amely ma is a világ egyet­len természetes csemegebora. Ennek tulajdonítható, hogy jelenleg 63 ország importál tokaji bort; egyre nő iránta az érdeklődés a tőkés és a baráti .szocialista országok­ban. Ezekről a kérdésekről és általában á tokaji bor jelen­legi piaci helyzetéről érdekes elemző tanulmány jelent meg a Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztérium, az érdekelt szőlészeti-borá­szati gazdaságok és a Bor- gazdasági Vállalatok Tröszt­jének Szőlő-Boriníorm című közös folyóiratában dr. Ob- zsut Józsefnek, a Tokaj- hegyaljai Állatni Gazdasági Boikombinat főosztály vere­bének tollából, aki hang­súlyozza írásában, hogy a tokaji bor értékesítésének növelésére reális lehetőségek vannak, s az exportpiacok a ..prognózis’’ szerint bővül­nek. Ehhez a kérdéshez • kap­csolódóan a folyóirat egy másik cikkében Dergacs Fe­renc. a MONIMPEX vezér- igazgatója , kifejti.- hogy ..a tokaji bor világhírnév, ön­magában is reprezentatív jellegű fogyasztást jelent”, (h. j.) 20%-a: a2 éjszakai műszak­ban 40®o-a; a folyamatos munkarendben végzett mun­ka után járó havi törzsbér 10%-a az előbbieken felül. Az élelmiszer-kiskereskedel- mi és a vendéglátóipari, há­lózati egységeknél a délutáni műszakban 2.40 Ft/óra: az éjszakai műszakban 4.80 Ft/ óra; a folytonos munkarend­ben végzett munka után a havi törzsbér 10%-a az előb­bieken felül. A jogszabály lehetőséget ad rá. hogy ahol eddig en­nél magasabb mértékű mű­szakpótlékot fizettek. azt 1978. évtől továbbra is lehet engedélyezni, a belkereske­delemben nedig 3 évenként emelni lehet, de a bérfejlesz­tést a vállalatoknak kell ki- gazdálkod ni. A rendelet intézkedik azokról a vállalatokról is, amelyekre a mostani rende­let hatálya nem vonatkozik, de korábban fizettek műszak­pótlékot Ezek a vállalatok a felsoroltnál magasabb mér­tékű műszakpótlékot csak külön miniszteri engedély alapján fizethetnek. A mű­szakpótlékra való jogosultsá­got: annak átlaeát: a fejlesz­tés mértékét stb. a vállalati kollektív szerződésben. — az ipari szövetkezeteknél munkaügyi szabályzatban — kell részletesen «zahálvozni. Dr. Sass Tibor

Next

/
Oldalképek
Tartalom