Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-05 / 156. szám

íj I XXXIII. évfolyam, 15(i. szám Ára: 80 fillér Kedd, IBIT. július 5. Üj, impozáns épülettel gazdagodott Edelény. A nagy­község' központjában, a líódva folyó mellett adták át a BÄEV kivitelezésében — július 2-án, szombaton — a 12 millió forint költséggel megépült ifjúsági házat. Az avatóünnepségen megjelent dr. Bodnár Ferenc, az MSZMP KB tagja, a megyei pártbizottság első titkára, Török László, a megyei IvISZ-bizottság első titkára. Szaniszló Gyula, az Edclényi járási Pártbizottság első titkára és dr. Sándor Dezső, országgyűlési képviselő, a nagyközségi tanács elnöke. l ázár Jenő. a járási hiva­tal elnöke ünnepi beszédét követően több ezer kisdo­bos, úttörő és KISZ-lag nevében Nagy László, a járási KISZ-bizottság titkára vette át az intézmény kulcsát. A hét kisebb helyiségből és egy 350 férőhelyes színház­teremből álló ifjúsági ház első vendégeinek az avató­ünnepségen a miskolci Vasas táncegyüttes adott szín­vonalas műsort. (Fotó: ifj. Hollósy Endre) AZ MSZMP BOliSOD-ABAÜJ-ZEMPLiSN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA A magyar küldöttség Bonnba érkezett YlL^FftOCtlARJAI, EGYESÜLJETEKI Ütést tartott a megyei pártbizottság A Magyar Szocialista Mun­káspárt Borsod megyei Bi­zottsága tegnap, július 4-én, hétfőn dr. Havasi Bélának, a megyei pártbizottság tit­kárának elnökletével — a Miskolci városi Pártbizottság székhazában — kibővített ülést tartott. Az ülésen a megyei pártbizottság tagjain kívül részt vettek a járási és városi pártbizottságok el­ső titkárai, a megyei pártbi­zottság osztályvezetői és munkatársai, a megyei tö- megszervezetek vezetői, va­lamint a nagyobb gyárak és üzemek pártbizottsági titká­rai és igazgatói. A megyei Párlbizottsági ülés résztvevői részletes tájékoztatást kap­tak az MSZMP Központi Bi­zottságának 1977. június 22-i üléséről. . Dr. Búdnál• Ferenc, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, a megyei párt­bizottság első titkára, az idő­szerű nemzetközi kérdések­ről, Újhelyi Tibor, a megyei« pártbizottság titkára a párt­tagsági könyvek cseréjének végrehajtásáról szóló összeg­ző jelentés tapasztalatairól, Deine László, a megyei párt- bizottság titkára pedig a kul­turális politika időszerű kér­déseiről tájékoztatta a részt­vevőket a Központi Bizott­ság ülésének előterjesztései és közleménye alapján. ■v A második napirendi pont keretében Újhelyi Tibor elő­terjesztésében a megyei párt­bizottság elfogadta az 1977. évi munkaprogram módosí­tására tett javaslatot, és a megyei párt-végrehajtóbizott­ság 1977. második félévi munkatervéi. Ugyanakkor jóváhagyólag tudomásul vet­te a két pártbizottsági ülés között végzett munkáról szó­ló jelentést. A megyei pártbizottság végül szervezeti kérdésben hozott döntési. Hétfőn hivatalos látogatásra Bonnba érkezett Kádár János, az MSZMP KB első titkára, az Elnöki Tanács tagja. Ké­nünkön: Kádár János Helmut Schmidt kancellárral a meg­érkezés pillanataiban Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tát­ikára. a Magyar Népköztár­saság Elnöki Tanácsának tagja Helmut Czhmidtnek, a Német Szövetségi Köztársa­ság szövetségi kancellárjának meghívására hétfőn hivatalos látogatásra a Német Szövet­ségi Köztársaságba utazott. Kíséretében van Púja Fri­gyes külügyminiszter, dr. Bíró József külkereskedelmi miniszter és Katona István, az MSZMP KB osztályveze­tője. Kádár Jánost és kíséretét a Ferihegyi repülőtéren Lá­zár György, a Miniszterta­nács elnöke, Biszku Béla. a Központi Bizottság titkára, az MSZMP Politikai Bizott­ságának tagjai, dr. Traut- mann Rezső, az Elnöki Ta­nács helyettes elnöke, Ban­kéi András belügyminiszter, Pullai Árpád közlekedés- és postaügyi miniszter, dr. Be- recz János, az MSZMP KB külü'—1 osztályának vezető­je. dr, Szalai Béla külkeres­kedelmi államtitkár. Szarka Károly külügyminiszter-he­lyettes búcsúztatta. Jelen volt Karl Münch, az NSZK budapesti nagykövetségének ideiglenes ügyvivője. A Kádár Jánost, az MSZMP Központi Bizottsága első tit­kárát szállító különrepülő- gep, amelyet az NSZK ha­tárától vadászgépkötelék kí­sért, hétfőn déli egy órakor szállt le a Köln-bonni repü­lőtéren. Kádár Jánost és kí­séretének tagjait Joachim Schöller protokollfőnök és Hermann Kersting, az NSZK budapesti nagykövete üdvö­zölte. Itt csatlakozott a Köz­ponti Bizottság első titkárá­nak kíséretéhez Hamburger László, a Magyar Népköztár­saság bonni nagykövete. Kádár János a repülőtér­ről a Bonn közelében fekvő Gymnich községbe hajlatot!, NSZK-beli tartózkodása so­rán az itteni, XVI. század­ban épült kastély szolgál szálláshelyéül. Kádár János hivatalos fo­gadtatásának színhelye hét­főn kora délután Bonnban, a kancellári hivatal kertje volt. Itt Helmut Schmidt, a Né­met Szövetségi Köztársaság kancellárja, Hans-Dictrich Genscher, alkancellár, kül­ügyminiszter fogadta, s je­len volt a nyugatnémet kor­mány több tagja, az NSZK politikai és gazdasági életé­nek számos vezető képvise­lője, valamint a bonni ma­gyar kolónia tagjai.. A két ország himnuszának elhang­zása után Kádár János Hel­mut Schmidt társaságában ellépett a tiszteletére felso­rakozott diszalakulal előtt. A legmagasabb rangú ven­dégnek kijáró hivatalos fo­gadtatás után nyomban megkezdődött Kádár János NSZK-beli látogatásának ér­demi programja: a kancel­lári hivatalban sor került az első megbeszélésre a nyu­gatnémet kormányfővel. Az eszmecsere az eredeti­leg tervezett egy óra helyett csaknem <- '.jTf'A órán át tar­tott. Kádár János és Helmut Schmidt egyaránt felidézte a Helsinkibén lezajlott ta­lálkozásukat, s kölcsönösen hangsúlyozták, hogy e mosta­ni megbeszéléseiket bizo­nyos értelemben az ottani párbeszéd folytatásának te­kintik. A megbeszélések szívélyes, őszinte és konstruktív lég­körben kezdődtek meg. Köl­csönösen kifejezésre juttat­ták azt a reményt, hogy a tárgyalások demonstrálni fogják: mindkét fél kész a kapcsolatok sokoldalú fej­lesztésére. De már a hétfői eszmecsere alkalmával is elégedetten állapították meg, hogy a Magyar Népköztársa­ság és a Német Szövetségi Köztársaság között rendezet­tek a kapcsolatok, olyanok, amelyek jó alapot nyújtanak a kontaktusok továbbfejlesz­téséhez. A kétoldalú kapcso­latok kérdései mellett nagy figyelmet fordítottak minde­nekelőtt az európai béke és biztonság kérdéseire. Helmut Schmidt Bad Go- desbergben, a Bonn közelé­ben levő villanegyedben, a diplomáciai testület klubjá­ban este díszvacsorát adott Kádár János tiszteletére. A vacsorán Helmut Schmidt és Kádár János pohárköszöntöt mondott. (Folytatás n 2. oldalon) Fokozni Szóló iinlözcsc Tárcái határában. (Cikkünk az 5. oldalon.) felbőgnek az SZK-ik, E—512- esek, Claas Dominátorok és a mezőkövesdi járás búza­mezőin is fejet hajlanak az érett kalászok az éhes gép­monstrumoknak. Gyűlik a szem a tartályokban, pót­kocsikon, lFA-kon, a magtá­rakban. Újra megjelennek a szemmel rakott szállítóeszkö­zök a mezőkövesdi tárház udvarán. Mi várható 1977-re? Ja­vulnak-e az átvétel feltéte­lei? Ezekre a. kérdésekre ke­restünk választ a Gabona­forgalmi és Malomipari Vál­lalat mezőkövesdi körzeti üzemében, majd azt követő­en a járási pártbizottságon. Bodnár József körzeti üzemvezetőtől először a vár­ható termésmennyiségek fe­löl érdeklődtünk. — A bonyolítási megálla­podásunk szerint ez évben 2740 vagon kenyérgabonát, 150 vagon sörárpát és^lS va­gon takarmányárpát kell át­venni. Telepünk befogadó- képessége kétezer vagon sze­mes termés átvételét teszi le­hetővé. A fennmaradó meny- nyiségre bértárolás! szerző­dést kötöttünk. A mezőkö­vesdi Matyó Tsz 800 vagon­nyit tárolt, a többit a szent- istváni tsz-ben és a Mezö- nagymihályi Állami Gazda­ságban helyezzük el. — Mennyi a telep napi kapacitása? Képesek-e a já­rás területén egy nap leara­tott gabona átvételére? — Naponta 120—140 va­gon termést tudunk átvenni. Csúcsidőben ez a naponként learatott gabona 70—80 szá­zaléka. Az átvétel zavarta­lansága érdekében minden gazdasággal elvi megállapo­dást kötöttünk, ezek tartal­mazzák a tsz-ek naponként szállítható termésmennyisé­gét. Persze ez az egység Csak irányadó. Ha ugyanis az egyik gazdaság mondjuk idő­járási .okok miatt nem tud szállítani. a másiktól (a megállapodástól eltérően) nagyobb mennyiséget is át­vesznek. Ezért valamennyi gazdasággai a betakarítás ideje alatt állandóan kapcso­latban állunk. — Idén még nem tudjuk, hogy az időjárás kegyeibe fogad.ia-e az arátokat? Az, ^linóit évek legnagyobb gondja az elégtelen szárílo- kapacitás volt. — Nekünk csak egy tiz- vagonnyi napi teljesítésű Heyd szárítónk van. Ennek (Folytatás a 2. oldalon^ i ■ A z aratás jóval több annál, mint egyszerűen csak i tarlót hagyni a szántóföldeken. Műveletében is j összetettebb, ugyanakkor — éppen, mert róndkí- i viil fontos népgazdasági érdekek fűződnek hozzá — si- « keres, gyors lebonyolítása sem csupán cgy-egy gazda­ság személyes ügye. A mezőgazdasági ügyek­ben kevésbe járatos újságol­vasó nem is gondolná, mi mindenre kell ügyelni, fel­készülni, gondolni a betaka­rítások alkalmával. Gépja­vítás, kombájnolás, szállítás, szárítás, tisztítás, szalmabe- takarítás, tarlóhántás, táp­anyag-utánpótlás, mind-mind részei ennek a nehéz és nagy munkafolyamatnak. A gazdaságok anyagi-műszaki bázis nélkül egyedül képte­lenek is lennének megbir­kózni valamennyi feladattal, éppen ezért a megvalósítás mikéntjének részesei azok a vállalatok, üzemek is, ame­lyeknek feladata, rendelte­tése a mezőgazdasági ter­melés „szolgálata”. A gép­gyárak és az AGROKER-ek kötelessége a gépek, alkat­részek, az ÁFOR-é az üzem­anyag, a Gabonaforgalmi és Malomipari Vállalaté a fel­vásárlás vonalán jelentke­zik. Ha ez az együttműkö­dés zavartalan, a betakarítás gyors, sikeres. Ellenkező eset­ben a felszínre került hibák, nehézségek csak a másik fél jogos, vagy jogtalan megvá­dolására szülnek alapot, de ettől még az aratás sem i ■ gyorsabbá, sem sikeresebbé nem válik. * Megyénk legnagyobb gabo­natermesztő járásában, a mezőkövesdiben a termény­átvétel az elmúlt évek során korántsem volt zavartalan. A tsz-ek egész sora arra pa­naszkodott, hogy a kövesdi tárházban vontatott az átvé­tel, a teherautók, pótkocsik hosszú sorokban órákat vá­rakoznak, ugyanakkor, illet­ve éppen ezért a kombájnok nem tudnak folyamatosan dolgozni. Az aratás pedig húzódik, a napok múlásával együtt növekszik a szemvesz­teség, csökken a mennyiség, romlik a minőség. A gazda­ságok kifogásolták az elég­telen szárítókapacitást,, az itt; is, ott is adódó mérlege­lési különbözőségeket, s több esetben hiányoltak a helyi, üzemi döntések rugalmassá­gát. Nem szükséges hozzá a bölcsesség privilégiuma: a kapcsolatok ilyetén alakulá­sakor éppen a legfontosabb cél, a betakarítás sikere szenved csorbát. * E héten — ki tudja há­nyadik nyáron már? — újra kell az öntözést! Fotó: Szabados György Mai számuitkliól fi lincsel érő inclleriiiél (3. oldal) liléi, irodalom, játél (4. oldal) Kis Költséggé! nagy Iran (5. oldal)

Next

/
Oldalképek
Tartalom