Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-30 / 178. szám
■i 1977. július 30., szombat ESZAK-MAGYARORbZAG 3 Tervszeriség és aktualitás a párliüiikáiiau ® a megye pártszerveinek mimikája során, a pártélet különböző kérdései kapcsán felhalmozódéit tapasztalatok olyan gazdag szellemi tőkét jelentenek, amit a pá.rtmunika legkülönbözőbb területein lehet és kell hasznosítani. Ezúttal egy konkrét kérdéskör, a tervszerűség és az aktualitás kapcsolatának néhány összefüggését vizsgáljuk a tagkönyv- csere tapasztalatai alapján. A párttagokkal folytatott beszélgetések, majd a tapasztalatokat összegző taggyűlések, testületi ülések egyaránt változatos és színes képet adtak arról, hogy a párt- m un kában milyen módon és mértékben érvényesül egyidejűleg a tervszerűség, és az aktualitásokra, az időszerű kérdésekre való reagálás. A tervszerűség alapvető elve és állandó eleme nélkülözhetetlen eszköze a folyamatos és hatékony pártmunkának. Mint mindent, a politikai munkát is tervezni kell. Ennek célja és tartalma: biztosítani a XI. kongresszus, a Központi Bizottság, a megyei, járási pártszervek és a saját határoza tok marad ék tálán végrehajtását. Ezt a munkát csak előre kidolgozott, jól átgondolt, a sajátos feladatokat is figyelembe vevő tervezéssel lehet színvonalasan végezni. , A tervszerűségnek, a tervezésnek fontos követelménye, hogy az aktuális kérdésekre is gyorsan reagáljon. így tudja biztosítani a kommunisták egységét távolabbi stratégiai céljaink és a napi feladatok megértéséhez, megvalósításához. Vagyis; a terv- szerűség és az aktualitás kölcsönhatásban van egymással. Az aktualitásokra való reagálás képességének többek között fontos eleme a gyors tájékoztatás, a megalapozott információ. Az alapvető célkitűzéseken túl ismerni kell minden szinten, hogy milyen kérdések foglalkoztatják a párttagságot, a széles közvéleményt. Erre kell gyorsan, időben reagálni. Ezt az igényt fejezték ki a kommunisták — a pártonkívüliek véleményének ismeretében is — a tagköny vesére idején. Ma már nem kell bizonyítani, hogy a pártunk politikája iránti bizalomnak igen fontos része politikánk stabilitása. A párt munkastílusában a tervszerűség, illetve az időszerű kérdésekre való gyors reagálás az, amely biztosítja a folyamatos munkát, a cselekvő egységet. Így tehát a politika stabilitásának bázisán fogalmazódnak meg az olyan igények is, amelyek a különböző kérdésekben való gyors és határozott döntéseket igénylik a párttól és szerveitől. Ezt jelzi az is, hogy mind nagyobb arányban és erővel jelentkeznek azok az észrevételek, amelyek a párttól, a párt szervezeteitől elvárják az új eseményeikre, az újabb e l len tm on dósokra tör té n ő gyors reagálást, c képesség megőrzését és továbbfejlesztését is. Átgondolt munkára vall ezzel kapcsolatban az a felülről lefelé megnyilvánuló, a centralizmust erősítő, egyben a demokratizmust szélesítő munka, amely a kongresszusi határozatokra, abból is a ma legfontosabb kérdéseire, így — a gazdaságpolitikai kérdésekre, az ideológiai-, eszmei-, politikai nevelő munkáira. a párttagság és a tömegek cselekvő' aktivitásának növelésére irányítja a figyelmei. ■ Megyei szinten és az alsóbb pártszervekben egyaránt ebben az irányban kell munkánkat, munkást dúsunkat állandóan javítani, korszerűsíteni. A politikai munka teiv- szerűsépének javulása egyértelműbbé tette és teszi a párt vezető szerepének elismerését. Ez ma már jól tükröződik a pártszervek és szervezetek munkájában, mozgósító erejében és az egyes párttagok kommunistához méltó munkájában, magatartásában is. Ez akkor is így van, ha még ma is találkozhatunk olyan nézetekkel, hogy fent érvényesül a párt vezető szerepe, de lent kevésbé, vagy egyáltalán nem. Egyrészt azzal függ össze, hogy nem egy alapszervezetben a párt vezető szerepét csak alapszervezeti szintre leszűkítve vizsgálják, másrészt azzal, hogy egyes gazdasági vezetők nem építenek j el entőség ükn ek megfelelően a pártszervezetek véleményére. A politika alapszervezeti szintű érvényesülésének valós gondjai néhány szervezetnél ténylegesen a tervszerűség hiányából, a munka hatékonyságának alacsony színvonalából fakadnak. E helyeken joggal vi ik fel a vezető szerep helyi érvénye- sül csenek gyengeségeit. í Az alapszervezetek egy másik részénél a személyi feltételek gyengeségén túl a politikai és szakmai vezetés közötti értelmetlen viták nehezítik a pártszervek irányító munkáját, és ezért tűnik úgy, mintha nem érvényesülne a párt vezető szerepe. Itt nem azokat a vitákat említem, amelyeket éppen a pártái apszerveaet kezdeményez, ösztönöz a jobb megoldásra, a gyorsabb, hatékonyabb végrehajtást keresve, hanem azokat, amelyek a mulasztást, a kényelmességet magyarázzák, vagy a döntéseket, határozatokat helytelenül, saját szájuk íze szerint értelmezik. Az ilyen típusú viták legtöbbször főleg a gazdálkodó szervek helytelen gyakorlatával függnek össze, azzal kapcsolatosak. Például; a jövedelemelosztás fogyatékosságai, az ésszerűtlen munkarend, a termékszerkezet korszerűsítésének lassú üteme, a helytelen nyereségfelhasználás, a tsz melléküzemági tevékenység túllengése, stb. a viták alapja. Előfordul vitát kiváltó helytelen gyakorlat a közművelődés, a közoktatás, az egészségügy területén is: Ezek tartalma, iránya: a mindent kívülről és felülről várós kényelmes pozíciója, a mostoha tárgyi feltételekre való hivatkozás, a fejlesztésre fordítható anyagi eszközök el ég t el en®égén ek egyoldalú túlhangsúlyozása. A helytelen gyakorlat természetesen számos esetben objektív okokból fakad. Amikor azonban a feladatok végrehajtásának feltételei adottak, de a megvalósítás mégis késik, vagy akadozik, a pártszervezetek legyenek dia. tározotlabbak a számonkérés- ben és ne fogadjanak el magyarázkodásokat. Szigorúbb, következetesebb vezetést, a célok olyan meghatározását igénylik a kommunisták. am.i lehetővé teszi a végrehajtás feszesebb, folyamatosabb ellenőrzését. Ez az igény a jövőben a politikai munka tervezése során az eddigieknél nagyabb figyelmet érdemei. A tapasztalatok elsősorban azt bizonyítják, hogy a politikai munkában a XI. kongresszus határozataiban. megjelölt io kérdések végrehajtására sikerült a figyelmet ráirányítani. A nap mint nap elhangzó jó szánd .ú kritikai észrevételek is jelzik, hogy a tervszerűséget ennek érdekében magasabb szintre lehetséges és szükséges emelni. Dudla József az MSZMP Borsod megyei Bizottságának osiztá l y vezető je A számítógépközpont vezérlőt érme a BYK-ban Búza — vetőmagnak Egymás után érkeznek a hírek megyénk mezőgazdasági üzemeiből, amelyek az. aratás befejezéséről számolnak be. Tegnap a Nagy miskolci Állami Gazdaság jelezte: végeztek a nyár legfontosabb munkájával. Háromszáz vagon őszi búzát takarítottak be, ebből 105 vagon vetőmagnak való. Jubi- lejnaja 50-es. Avrora és KompoHi fajták. Az állami gazdaságban befejezéshez közeledik a szalmabetakarítás, és jó ütemben halad a nyári mélyszántás. A szervestrágyázást eddig 345 hektáron fejezték be. Jól zárták a fél évet Árokrendszer a rétegvizek elvezetésére Metróépítők Miskolcon Az Észak-magyarországi MÉH Nyersanyaghasznositó Vállalat jól teljesítette első féléves termelési tervét. Annak ellenére, hogy január—február hónapokban lemaradásuk volt, június végéig 110 millió forintos forgalmat bonyolítottak le. Ez — figyelembe véve az elmúlt év hasonló időszakát — több, mint: hatszázalékos forgalomemelkedést jelentett. A vállalat felvevőhelyeire a KISZ-fiatalok 540 tonna, az általános iskolások pedig 2124 tonna hulladékot adtak le. Érdemes azt is megemlíteni, hogy 334 úttörőcsapat munkája is nagy segítséget nyújtott. Ennek elismeréseképpen a MÉH 1,5 millió forintot fizetett ki az úttörőcsapatoknak. Az első fél évben 22 ezer tonna vasat, 1500 tonna színesfémet, 3500 tonna papírt, 110 tonna pamuttextilt, és mintegy 4 millió forint értékű állati nyersbőrt adtak át az ipar számára. Az Északmagyarországi MÉH Nyersanyaghasznositó, Vállalatnál a napokban szocialista bri- gádvezetöi értekezletet tartottak. A 210 szocialista brigádtagot képviselő brigádvezetőket tájékoztatták az eddig elért gazdasági sikerekről. Megyénk mezőgazdaságának jelenleg legnagyobb tartaléka az a 120 ezer hektár ösgyep, amely csak töredékében van kihasználva. Meggyökeresedett szemlélet, elemi hibák jellemzik rétlegelőgazdálkodásunkat, pedig Borsod domborzati és talajviszonyai elsősorban a gyepterületek kialakításának kedveznek. Néhány riasztó adatot hallottam azon a tanácskozáson. amelyet mezőgazdasági szerveink az emödi Szabadságharcos Termelőszövetkezetben rendezi elv. Gazdaságaink a meglevő gyepterületeknek nem egészen húsz százalékát művelik úgy-ahogy. És ezk már elfogadhatónak tartjuk számún, meri több üzemünkben a gyep gondozásáról egész évben elfelejtkeznek. Erre példa, hogy megyénkben egy hektár legelőre átlagosan 33 kilogramm vegyes hatóanyagú műtrágyát szórnak, amelynek termés- növelő hutása jelentéktelen. Nem ápoljuk a gyepeket annak ellenére, hogy azt már a gyakorlat is bebizonyította; legolcsóbb takarLégkalapácsok, markológépek, teherautók zajától hangos az Avas-déli lakótelep belváros felé eső része. A lakótelepet átszelő gerincúthálózat közvetlen közelében több száz méter hosszúságban gépek és emberek dolgoznak. Összesen nyolc brigád munkahelye ez a viszonylag kis terület., ahol az úgynevezett mélyszivárgót építik május óta. A légkalapácsokkal több méter hosszú pátrialemezt vernek a földbe, hogy biztonságossá tegyék a mély árokrendszer építését. A mintegy félkilométeres szakászon csaknem tízezer köbméter földet — ennek mintegy 40—50 százalékát kézi erővel — kejl megmozgatni, s közben több mint 250 köbméter faanyagot építenek be a munka során. Napbarnított testek fényiének a tűző napsütésben, izmok feszülnek a nehéz fizikai munkától. Hangos szót alig hallani, mindenki ismeri feladatát, leolvassák egymás tekintetéből, mit kell tenniük. Precíz, olajozott gépezethez hasonlítható az itt dolgozók munkája. Haraszti Jenövei, a Közlekedési és Metróépítő Vállalat 4-es számú miskolci mányunk a gyep, s' ha intenzíven műveljük, akkor a szántóföldi takarmánynövény-termesztéssel jelentős mértékben felhagyhatunk. Az emődii bemutató ugyancsak bizonyságot tett a gyepre alapozott állattenyésztés mellett. Három év alatt, több mint ézer literrel lejnek több tejet ugyanattól a tehéntől,. sőt az idén már 3500 liter tejet várnak egy állattól. A 200 hektáros p've- pen, a 80 résztvevő láthatta a korszerű legelőgazdálkodás olcsó módszereit. Az olcsót külön kihangsúlyoznám, mert például az altalajlazí- lo berendezéssel a földkéreg alá vitt polietiléncső —, amely képes az állatállomány ^ivóvízellátására -— ára csak töredéke a máshol alkalmazott eljárásoknak. És végre láthattunk köny- nyen szerelhető, üzembiztos villanykarámot. Attól függetlenül, hogy intenzív gyep kialakításával olyan szántóterületeket szabadíthatunk fel a takar- mónytermesztés alól, ahol esetleg kenyérgabonát, vagy ipari növényeket termeszthetünk, az utóbbi években főépítés-vezetőjével járjuk a terepei. — Emberfeletti munka folyik itt — magyarázza kísérőm. — Tavasszal az úthálózat építése közben a rézsű megcsúszott és ez rendkívüli módon megnehezítette a rétegvizek elvezetésére szolgáló árokrendszer építését. S mert a lakásépítés miatt igen nagy szükség van erre a biztonságot nyújtó létesítményre, meg kellett gyorsítani a munkák ütemét. Mucid János, Tóth Gábor. Hor- nyák György kubikos- és Encsi Bertalan ácsbrigádját, Gyuricskó András vezette kollektívát és Jakab Lajos nehézgépkezelő brigádját irányítottuk az Avasra. Ügyis mondhatnám, dolgozóink színe-javát vontuk itt össze, de még ez is kevésnek bizonyult. A kedvezőtlen talajmechanikai viszonyok miatt ugyanis minden elképzelhető talajréteg megtalálható a kilenc méter mély árok építése közben. — Ez azt jelentette, hogy gyors segítségre volt szükségük? — Miután vezérigazgatónk tudomására jutott, milyen nehézségekkel találtuk szembe magunkat, a budapesti metróépítésről két nagy üzemi vezetőink körében „divattá” vált, hogy szántókon telepítsenek gyepet. Eddig mór 6G00 hektáron alakítottak ki legelőt, és hagytak fel a kultúrnövények vetésével. Gazdaságaink a jövőben még közel 9000 hektárt akarnak gyeptelepítés céljára a vetésforgókból kivenni. Veszélyes törekvés ez, hiszen két év alatt 90 millió forint állami támogatást kérnének ahhoz, hogy ezekkel a területekkel az emberi élelmezés számára többé ne számoljunk. Ugyanakkor a meglevő ősgyepeink közül 50 ezer hektár lenne alkalmas intenzív művelésre. Ezek felújításával, rendszeres ápolásával nagy termőképességű, jó minőségű legelőt és kaszálót nyernének. Ráadásul akár önerőből is meg lehet valósítani. És ez fontos szempont, hiszen a megye évente csak 7 millió forint támogatást kap gyeptelepítésre. Így a dotációra alapozva, 30 év lenne szükséges ahhoz, hogy gazdaságaink a legelökérdést rendezzék. De mivel rendelkezünk ősgyepekkel, és azoknak a felújítása a telepítés költségeinek csak töredéke, ésszerűtlen az állami támogatásra várni. „Fel keli áldozni” ősgyepeinket, a felújított. nagy hozamú gyepért ... — kármán — gyakorlattal rendelkező brigádot küldött Miskolcra. • Vágási László brigádvezetőt, aki az egyik tizméteres szakaszon irányítja a munkát, kérdeztük: — Nehéz, amit itt: csinálnak? — Megszoktuk — hangzott a tömör válasz. — Én például hat éve dolgozom a metróépítésnél, ott voltam a metró észak-déli — a Kun Béla utcától a Kilián térig terjedő — szakaszának építésénél. Ez olyan munkahely, ahol mindenki megedződik. Bár valamennyien pestiek vagyunk, nem vonakodtunk a kiküldetéstől, mert megértjük, hogy most itt van ránk szükség, meg is teszünk mindent azért, hogy mielőbb elkészüljön ez a létesítmény. Néhány méterrel távolabb Polka István metrósbrigádja dolgozik. A brigádvezető tá- vollétében, helyettesével, Horváth Józseffel, a volt edelényi bányásszal beszélgettünk. — Reggel hattól, este hatig, szinte megállás , nélkül „hajiunk” — mondja kérdésünkre. — Tessék megnézni. milyen munkát végzünk. Valóban, szinte alig látni az árok mélyére a sok gerendától, amelyeket a nagy nyomás miatt a támfalak közé helyeztek el. — Első a biztonság, s ebben nem ismerünk tréfát, megszoktuk a föld alatt — jegyzi meg. — Ez még a bányánál is veszélyesebb, mert ha itt meginü.' a föld, élve nem kerül ki emberfia ebből a szűk árokból. — Szépen haladnak a brigádok — mondja elismerően Fogarasi Béla mérnök, aki szintén a metróépítéstől jött Miskolcra. Nagy, állványra szerelt reflektorokat pillantunk meg. Észreveszi ezt a fó- épitésvezető is. ki rögtön kitalálja gondolatunkat. — Nincs egy pillanatnyi megállás, éjjel-nappal fo- , lyik a munka — tájékoztat Haraszti Jenő. — Megértik ezt a dolgozóink is. nem is zúgolódnak a folyamatos munkarend miatt’. Már elköszöntem az építőktől. amikor Mucza János hozzámlép. — Nyírségiek vagyunk, s húsz éve dolgozunk a vállalatnál. Tessék elhinni, annyira megszerettük ezt a munkát, hogy már el sem tudnának kergetni ihnen bennünket. Mert úgy van az, ha az ember megtalálja valahol a számítását, onnan nem vágyik el soha. Nem véletlenül mondta mindezt a brigádvezető. Bizonyíték erre. hogy múlt övi munkájuk elismeréséül 98 brigád közül Mucza János húsztagú. többszörös aranyjelvényes kubikosbri- gádiához került a vállalat által alapított vándorzászló. Lovas Lajos bgy bemutató tanulságai Gyepet, gyepért...
