Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-30 / 178. szám

ÉSZAK-MAGYARORSZAG 4 1977. július 30., szombat Új dokumentumfilmek A Híradó- és Dokumen- tiimfilm Stúdióban a közel­múltban hat újabb dokumen- tumfilm készült el. Mind megoldásában, mind temati­kailag, rendkívül változatos képet mutat a hat alkotás, amelyeknek mindegyike a kö­zeljövőben kerül a mozikba. Ezekről szólunk az alábbiak­ban. Várostérkép Szabó István öt kitűnő já­tékfilmje után sem lett hűt­len a rövidfilmhez. Néhány évvel ezelőtt, mielőtt a Tűz­oltó utca 25. című filmjét készítette, Almok a házról címmel rövidfilmben foglal­kozott már a témával. S most, amikor nem is olyan régen adózhattunk tisztelet­tel és elismeréssel Budapesti mesék című nagyhatású, rop­pant értékes játékfilmjének, ismét jelentkezett egy rövid­illimmé!. A címe: Várostér­kép. Talán mondani sem keli. hogy a város Budapest, amelynek Szabó István nem­csak lakója, szülötte, hanem szerelmese is, aki oly sok­oldalúan! tudta már eddig is ezt a hatalmas várost mind­nyájunkkal megismertetni, megszerettetni. Mozaikokból álü össze a kép, szöveg .nél­kül. Havas háztetők és nap­sütötte, virágos tá>ak, ütött- k.opott józsefvárosi házsorok és vonzó, elegáns hegyvidéki villáik képei váltják egymást. Ss ismeretlen pesti emberek tűnnek fel; beszélgetés-töre­dékek hallhatok, telefonfül­kék es öreg villamosok, né­hány kép a századfordulóról, a harmincas évek Budapest­je és a mai főváros képei, a háborús pusztítás dokumen­tumai váltják egymást, mint­ha Szabó korábbi műveinek, illetve az azokból sugárzó Budapest-szerelethek összeg­zését és egy későbbi újabb, Budapestet, bemutató aiko- tásrnak előzetes vallomását látnánk. Ez a tiim meg tud­ja éreztetni Budapest han­gulatát azzal is, aki nem is­meri közelebbről a fővárost.- Bs negyedórába sűrítve e zaklatott mozaikkal a város félévszázados történetét is élénk tárja. Nagyszerű alko­tás, méltó Szabó Isitván más munkái ltoz. Lídérc A megdöbbenéstől szólni sem tud a néző, amikor a film véget ér. Valami rop­pant lidércnyomás nehezedik iá. A film alkotója, Gárdos Péter erre törekedett: vágja mellbe a nézőt a rettenet, döbbenjen rá veszélyhelyze­tekre, és arra, hogy a veszély­be. nem szabad be lenyugod­ni. Nem sorakoznak ezen a filmen háborús jelenetek, nincsenek véres tömegkivég­zések, egyéb, gyakran látott képsorok. Egy férfi és egy nő játszik benne kevés szerepet. Sokkal inkább valami rette­netes lidérces lázálomnak tűnő, fenyegető pusztítás je­lenítődik meg a csodásán fényképezett (operatőr Máthé Tibor) képsorokban. A film bevezetéseként memento ol­vasható: „aki elfelejti a teg­napot, arra ítéltetik, hogy át­élje azt". Ez á film kitűnő eszközökkel segíti, hogy a pusztító tegnapról sose fe­ledkezzünk meg. A stúdió munkájában alighanem mér­földjelző ez a színes film, amely műfajilag talán nem is sorolható szorosabban a do- kumenfumfilmek közé, új­szerű törekvései, megoldásai és mondandója 'mindenkép­pen megkülönböztetett fi­gyelmet érdemelnek. Távolodóban Szobolits Béla rendező a pusztuló tanyavilágba viszel Tárolódóban című filmjével. Bemutatja a távoli tanyák egy némelyikének életét, a villanyfény megjelenése hoz­ta változásokat, azaz. hogy nemcsak a rádió és televízió jelent meg a banyán, hanem a fény mellett az éjszakába nyúló, önsanyargató robot le­hetősége is. Azt.is felmutat­ja, mi-ként kerül ki a kultúra újabban a tanyaszínház se­gítségével a legtávolabbi ta­nyavilágba. Kicsit sokai mar­kol a tanyai életből, de job­bára felszínen marad, és ne­héz lenne pontosan, eldönte­ni, vajon a címben jelzett távolodás miben jelentkezik, a mai tanyai élet távolo­dik-e a régitől, vagy' ez a mai tanyai élet a mai kor­szerűbb élettől. A kapitány „Emberőd meg magad, mert alighanem kezet fog a kezem a száddal!” — így p-e- velgeti fiát a falusi juhász, de a fiú nem akar ugyan­csak juhász lenni, hanem ha­jóskapitány. Bánki Szilárd kisfilmjónek a végére —, ha kapitány még nem is lesz belőle, de — már a hajó­gyárban dolgozik, mint gép­szerelő-tanuló, és odaengedik — legalábbis a filmezés kedvéért — a kormányke- rékhez. S ekkor azt halljuk: „Rajta és rajtunk múlik, hogy egyszer még igazi ka­pitányként szálljon vízre”. A pályaválasztásról . kíván szólni ez a film, túlzottan le­egyszerűsítve azt, és azt a hitet keltve, hogy csak ki kell találni, mii is akar lenni a gyerek, máris általános is­kolai szülői értekezlet, pá­lyaválasztási tanácsadás, szakmunkás-képző intézet és sok egyéb az egyedi kíván­ság szerint segíti a gyerme­ki kívánalom beteljesülését. Lehet, hogy volt egy-két ilyen példa. De nem általánosít­ható, túl szép így a pályavá­lasztás lehetősége, minden konfliktustól mentes, a gya­korlati élettel általában nem egyező. Jó szándékú alkotás, de mert éppen a téma való­ságos érdességeit túlzottan legömbölyíti, önmaga hitelét csökkenti. Anyuka Harmincnégy ezer-három- száznyolc gyerek áll al.lami gondozásban . Magyarorszá­gon. Ennyi az „elő szülök árváinak” száma, mint azt Csőké József Anyuka című kisfilmjéből megtudjuk. A film Jászdózsa község pél­dáján mutatja be, milyen so­kan fogadnak magukhoz szí­vesen állami gondozott gyer­mekeket, és adnak azoknak igazi otthont. A filmben láT tobt adatokkal, tényekkel vi­tázni nem lehet. Talán egyik- másik beállítása kicsit teát- ralis, túl szentimentális, s ez a választott témánál elke­rülhetetlen. Azt viszont kár volt elkerülni a rendezőnek, hogy megvizsgálja, vajon az árvák felett érzett sajnálko­záson idvül, mi1 egyéb is sar­kallja még arra az embere­ket, hogy állami gondozott gyermekeket vegyenek ma­gukhoz, s akár hosszú évti­zedeken át azokat nevelges- sók. Olyan példa is volt, ahol negyvennyolc éve foglalkozik egy házaspár árva gyerekek nevelésével. A kép teljessége megkívánta volna, a nem mindig csak szereiéiből ösz- szetevődő, egyéb okok feltá­rását is. A vasasjubileum A hatodik filmnek a pon­tos címe: Ahol legfehérebben izzik a vas... A vasasok szakszervezetének százéves jubileuma alkalmából készült és ünnepi hangvétellel idézi meg az elmúlt évszázad va­saséletének néhány fontos mozzanatát és a vasasmunka látványosabb, szebb és te­gyük hozzá hálásakban fény­képezhető jellemző vonását. Sok ismert képsor monííro- zásából, alámondot.t versekből/ áll össze a kifejezetten ün­nepségeken történő bemuta­tásra alkalmas ktsfilm. Mint ilyen alkalmi alkotás, jó, bár különösebb értékélményeket nem hagy a nézőkben. (benedek) Fábry Zoltán emlékezete Az augusztusi Napjaink A Napjaink augusztusi szá­mában Fábry Zoltán emléke­zete emelkedik ki a legmar­kánsabban a lap sokszínű tartalmából. A nyolcvan esz­tendővel ezelőtt született Fábry na emlékezik több na­gyobb terjedelmű írás, így a lap első oldalán kezdődő, Jócsik Lajos írta Két szüle- bésap, valamint Duba Gyula nagyobb tanulmányának rész­lete, Fábry Zoltán szocialista útjának kezdetei - címmel. Ugyancsak a Fábry-megem- lÁkezésekhez tartozik a Le­velek Máriához című össze­állítás, amelyben Batta György publikál egy nagyobb montázst - Fábryról készülő könjrvéből. Keresztúry Dezső és Illyés Gyula egy-egy rá­diói n térj ú-részl étét olvashat­juk még Fábryról és Forbáth Imre versét. Megtaláljuk Fe- ledy Gyula rajzát is Fábry Zoltánról. A lap egyéb írásai közül ki­emelkedő helyet érdemel Gergely Mihály Bűvös sok­szög. bűvös körök c. dialógus- formában szerkesztett mun­kája. Gellért Károly miskolci lakatos, a sokszögesztergg fel­találója, illetve a találmány máig is befejezetlen, rend­kívül sok akadállyal teli út­járól. a találmány körüli ért­hetetlen huzavonáról. Brackó István igen érdekes írásában — Ki viszi át a túlsó part­ra? — a szerelemről, napja­ink szerelmi kapcsolatairól, a szerelem korszerű értelmezé­séről riportmontázsban ad izgalmas, igaz képet. Vajda Sándor az Ausztriában élő m agy árok t e vélt en y ség éröl, kulturális életéről ír összeg­ző beszámolót. Folytatódik a lapszámban Páskándi Gézá­nak, a miskolci színházi na­pokon is vitatémául szolgált Magyar vígjáték, mai víg­játék című tanulmánya. A Könyvek között rovat­ban kiemelkedő írás a Papp Lajos költői útját, költői pá­lyáját bemutató Kabdebó Lóránt írta kisebb tanulmány. Irodalom a képernyőn cím­mel a VII. veszprémi tévéta- lálkozóhoz fűz néhány meg­jegyzést Benedek ‘ Miklós. Kárpáti Béla folytatja Mis­kolci kistükör című sorozatát, amelyben nagyon izgalmas részhez ért: a múlt század második felének kulturális kísérleteihez, a munkásmű­velődés kezdeteihez. Versek­kel jelentkezik még Novotny Vilmos és Serfőző Simon, grafikákkal Bognár Árpád, Bognár Zoltán, Czinke Fe­renc és Csohány Kálmán, igleziiol s szgeti iíjíáfi papok Pénteken az ország külön­böző megyéiből különvona- tokkal és külön autóbuszok­kal mintegy négyezer fiatal érkezett Szegedre, a XI. sze­gedi ifjúsági napokra. A ha­gyományos Tisza-parti ifjú­sági találkozón pénteken már Szegeden fogadták a magyar —lengyel ifjúsági barátság- napokra hazánkba látogatott több mint háromszáz len­gyelországi fiatalt is. Rajtuk kívül belgiumi, franciaorszá­gi, jugoszláviai, NSZK-beli, szovjétunió-beli és az USÁ- ban élő fiatalok kisebb-na- gyobb csoportjai is megér­keztek már a városba. A há­romnapos szegedi programon résztvevő külföldi fiatalok száma így meghaladja a hét­százat. Munkásélet címmel írt ká pályázatot színjáték és for­gatókönyv írására a Népmű­velési Intézel, a SZOT kul­turális osztálya, valamint a Komárom megyei Tanács művelődésügyi osztálya. A pályázaton részt vehet bár­mely működő színjátszó cso­port és irodalmi színpad rendezője, egyéb vezetője, dramaturgja, alkotó kollektí­vája a munkásélet témájában alkotott önálló munkával. Ezek lehetnek irodalmi alko­tások színpadi feldolgozásai, szerkesztem játékok, önálló­an alkotott dokumenium-ri- portjátékok, továbbá szer­kesztett műsorok. Az alkotá­sokat rendezői forgatókönyv­ként kell benyújtani 11577. november 15-ig (5 példány­ban) a Komárom megyei Ta­nács művel őiiésügyi osztályá­hoz. ‘ pályázd!, értékelésére és a uijak kiosztására 1978. január 14_ón kerül sor Ta­tabányán. A pályázat célja, hogy az elkészült művek ad­janak művészi értékű képet munkásosztályunk mai arcu­latáról, a szocializmus építé­sének emberi pillanatairól, a formálódó emberről. A díjaik — 5 ezer forinttól 2 és fél ezer forintig — három kate­góriában kerülnek kiosztásra. A Kulturális Minisztérium nemzetiségi osztálya és a Népművelési Intézet a nem­zetiségi közművelődési tevé­kenység módszereinek, a nemzetiségi lakosság kultu­rális igénye alapszintű ki­elégítésének, a különböző mű­velődési közösségek együtt­működési módozatainak fel­tárása és a hasznos tapasz­talatok népszerűsítése cél­jából pályázatot hirdet olyan művek írására, amelyek a nemzetiségi közművelődési munka napi gyakorlatát tük­rözik. A pályázaton népmű­velők, pedagógusok, társadal­mi aktívák vehetnek részt és a pályamunkákat 1977. no­vember 1-ig a Népművelési Intézethez kell benyújtani. Az eredményt december 31 - ép hirdetik ki, s akikor ad­ják át a pályadíjakiat is.’ Dolgozókat alkalmaznak A Pelsőzsolcai' MEZÖGEP Vál­lalat felvételre keres gyors- és gépírót. Jelentkezés a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, Besenyői u. 10. Termelőszövetkezetünk sütő­üzemébe 3 fő sütőipari szak­munkást azonnali belépéssel fel­veszünk. Családosok részére la­kást biztosítunk. Jelentkezés személyesen a nagybarcai Bán­völgye Mgtsz központi irodáján. Budapesti vállalat múikólei te­lephelyre felvesz mechanikai és elektroműszerészeket. Fizetés megegyezés szerint. Königen és Kórháztechnikai Vállalat, Mis­kolc, Biaskovics u. Z. Kórház mellett. • • • meg, On is !------------------­--------Tejszín krémsajt! / 1 0 dkg-os csomagolásban Értesítjük Kazincbarcikának és környékének lakosságát, hogy A MISKOLCI KÖZLEKEDÉSI VÁLLALAT » felvételre keres MEGNYÍLT A íl”-vi7«5iiávai mMM !32EM;3$HiÄT 55ki wlldyUVIfil 1 CBIilIflnb/LU r R ■ « rr« ­ÜJ, ÜZLETE lÉpEcocsivezofoksL Címünk: KAZINCBARCIKA, SZABÓ LAJOS V. 16. tehergépkecsi-vezetííket Mindenfajta fényképezőgép, villókészülék, filmvetítő és tartozékaik > JAVÍTÁSA legalább 2 éves szakmai gyakorlattal, 8 általános iskolai végzettséggel, akik részére a KPM-nél „D” tanfolyamon való részvételt biztosítunk Szirmabesenyö, Kistokoj községekből személyzeti járatok biztosítják o munkába járást A javítási összegtől • függően 3—12 havi garanciát vállalunk. Felvételre keres továbbá a vállalat autószerelőket és karosszérialakatosokat Bővebb felvilágosítás a vállalat munkaügyi osztályán, Miskolc, Szondi Gy/ u. 1. sz. alatt. | \

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom