Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 1977. július 1., péntek r ft (Folytatás az 1. oldalról) ságáért, természeti környezetünk hatásos védelméért álljuk útját az elkerülhető szennyezéseknek, óvjuk pótolhatatlan vizva- gyonunk tisztaságát. Az V. ötéves terv során vízgazdálkodás-fejlesztésre 44 milliárd forintot fordítunk. Ennek kereken kétharmadát települések vízellátásának, csatornázásának és a szennyvíztisztításnak fejlesztésére, a többit vízkárelhárítási létesítményekre és a mezőgazdasági vízgazdálkodás fejlesztésére irányoztuk elő. A fejlesztés arányossági követelményei a következő főbb célkitűzéseket foglalják magukban: a lakosság közműves vízellátása 1990- ig megközelíti a telítettségi állapotot, csatornázással a lakosságnak mintegy háromnegyede lesz ellátva. Nagy figyelmet kell fordítani a víztakarékos és viz- kímélő termeléstechnológiák ' alkalmazására. Az üzemi vízgazdálkodást, benne a szennyvíztisztítást és a vízforgatást a gyártási technológia részének tekintjük. A vízigények ésszerű szabályozása mellett, a távlati fejlesztésben egyre nagyobb súlyt kap a vízkészletek növelése, a természetes lefolyás műszaki szabályozása. Más országok tapasztalatait és sajátos lehetőségeinket szem előtt tartva, dinamikusan növelnünk kell a tározást. 1990- ig a jelenlegi tározó térfogatot folyamatosan a többszörösére felemeljük. A hosszú távú fejlesztési időszak kiemelt feladata a Tisza-völgy vízpótlásának fokozása, vízlépcsők, tározók, vízátvezetések létesítésével. A Duna jelentősége hazánk víz- gazdálkodásában és vízi közlekedésében egyre nagyobb lesz. Mint víziát, különösen a Duna—Rajna—Majna csatorna megnyitását követően kap a mainál jóval nagyobb hangsúlyt. A Balatonnal összefüggő vízgazdálkodási feladatokat nemcsak most, még inkább a jövőben kezeljük kiemelten. Minisztertanácsúnk összehangolt intézkedéseket foganatosított a Balaton egész vízgyűjtő területének fejlesztésére, hogy legnagyobb természetes tavunk és közvetlen környezete a civilizáció hatásaként állagában ne romoljon, hanem tovább fejlődjön. A távlati fejlesztés további lényeges eleme a nemzetközi vízügyi, vízgazdálkodási együttműködés. Az öt szomszédos országgal kötött kétoldalú vízügyi f gyezmé- nyeink a közös vízgazdálkodási kérdésekben megfelelő alapot adnak. E törekvések megvalósításának hatékony fóruma a KGST. A komplexprogram kiemelten kezeli a Tisza- és a Duna-völgyi együttműködést, a vizek szennyezés elleni védelmét és a tagállamok népgazdaságának megfelelő vízellátását. Ennek jegyében már — a világon egyedülállóan — elkészült az öt Tisza-völgyi szocialista ország közös terve e nemzetközi vízgyűjtő fejlesztésére. A magyar—szovjet együttműködés eredményeképpen földmunkagép-parkunk zöme szovjet termék, az észak-pesti szennyvíztisztító telep szovjet berendezésekkel és szovjet tervek alapján épül. Valamennyi KGST tagországgal, több nyugati és fejlődő országgal is van hasonló megállapodásunk. A magyar vízügyi szakemberek tevékenyen részt vesznek a nemzetközi szakmai életben, elsősorban az ENSZ különböző szerveinek munkájában. Farkas Pál borsodi képviselő felszólalása 1 megye vízellátási gosiiiiasríl Tisztelt Országgyűlés, Képviselőtársaim !. Megyénk képviselőcsoportjának ülésén elismeréssel állapítottuk meg, hogy az Országos Vízügyi Hivatal, a megyei vízügyi szervek, az elmúlt időszakban jelentős fejlesztéseket hajtottak végre Borsod-Abaúj-Zemplén megye területén. Megnyugvással vettük tudomásul, hogy a fejlesztési tervek nagyrészt valóraváltak, a negyedik ötéves során, sőt a lakosság vezetékes vízellátása a tervezett 50 százalék helyett 54 százalékban valósult meg a megyében. A negyedik ötéves terv sikeres teljesítése fölötti örömünket mérsékli az a tény, hogy az ötödik ötéves tervünkben a borsodi regionális vízellátási rendszer jelentősebb beruházással nem bővül. Az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszámolója is, de a gyakorlati tapasztalat is azt mutatja, hogy egy- egy terület vagy város ^íz- igénye tízévenként megduplázódik. Ha a zavartalan vízellátást továbbra is biztosítani kívánjuk, időben kell gondoskodni a szükséges víztermelő kapacitás megteremtéséről. A másik súlyos gond megyénkben az, hogy 178 község még egészséges, jó ivóvizet adó közkúttal sem rendelkezik. így annak ellenére, hogy a tervidőszakban igen jelentős összeget fordítottunk a megye lakosságának vízellátása fejlesztésére, a települések nagy részének egészséges-' ivpvízzel történő ellátása megoldatlan maradt.' Az elmúlt négy évben a vízügyi és egyeb érdekelt szervek, összesen 253 napot töltöttek árvízvédelmi készültségben. A lakóépületekben, közlekedési vonalakban, közművekben, mezőgazdasági és ipari termelésben keletkezett' károk, rendkívül jelentősek voltak. A mezőgazdaságban például: 1978. évben az Állami Biztosító által megállapított ár- és belvízkár értéke száztíz és fél millió forint volt. A megye területén eddig 407 km árvízvédelmi töltés épült ki, amiből 181 km — az összes töltésszakasz, majdnem 50 százaléka magassághiányos —, ami azt jelenti, hogy a töltések mellett nincs meg az árvízi biztonság és az árvizek időszakában rendkívül nagy munkával és ráfordítással védhetők meg a területek, az elöntésektől. A területen élők és dolgozók jogos igénye, hogy a megkívánt árvízi biztonságot, a lakosságnak az életbiztonságát, az itt termelő üzemek rentábilis működését szolgáló beavatkozásokat, a jelenleginél nagyobb ütemben végezzék. A legsürgősebb beavatkozások, a körtöltések elkészítése, a legnagyobb magassági hiányok megszüntetése, melynek fedezetét a vízügyi ágazat részére úgy kell biztosítani, hogy azok egy része már az ötödik ötéves terv idején elvégezhetők legyenek. Tisztelt Országgyűlés! Az átlagos értékeket mintegy kétszeresen meghaladó csapadék, valamint a magas árvizek együttes hatására 1941. év óta a legsúlyosabb ár- és belvízhelyzet alakult ki Borsod megyében. Ez év április közepéig a Tiszán négy, a Bodrogon hat, a Sajón öt árhullám vonult le, melyek az előbb említett igen jelentős károkat okozták a belvizek kialakulásával együtt. De a talajvízszint megemelkedése a mezőgazda- sági munkákat a kitavaszodás során is hátráltatta. Szükséges lenne, hogy az érés belvízvédelmi létesítmények átfogó korszerűsítésével és fejlesztésével teremtsük meg, de legalább javítsuk a mezőgazdasági termelés biztonságát. E munka során máris nagy segítséget jelent az az anyagi lehetőség, amit az Országos Vízügyi Hivatal a bodrogközi belvízrendszer felújítására, az ötödik ötéves terv során biztosított. Tisztelt Országgyűlés! Ahhoz, hogy a mezőgazdaságot érintő munkák elvégezhetők legyenek, gondoskodni kell a megfelelő állami támogatásokról és kedvező hitelfeltételekről, illetve a sajáterős beruházási lehetőségek célszerű szabályozásáról és átalakításáról. Az itt végzett munkákkal tulajdonképpen a múlt században indult Tisza-szabá- lyozás fejeződne be, melynek célját a szabátyozás nagy úttörője és szervezője, Széchenyi István a következőképpen határozta meg: „A Tisza- völgyet akként szabályozni, hogy a folyóink káros kiöntési lehetőségei megszűnhessenek, mocsárok kiszáríttas- sanak, sőt vizei mindennemű hasznosítás által a mezőgazdaság és a kereskedés fő eszközévé váljanak”. Tisztelt Országgyűlés! Elsőrendűen fontos a vizek minőségének megőrzésével kapcsolatos tevékenység is. Megyénkben a jó . bőven felsorolt, feladataink ellátása mellett, igen komoly erőfeszítéseket tettünk és teszünk a területünkön átfolyó vizek tisztaságának megóvása, illetve a szennyezettek tisztítása érdekében. A megyében széles körű társadalmi alapokon folytatott szervezett vízvédelmi munka eredményeként sikerült megakádályozni a folyók vízminőségének további romlását, a szennyező anyagok nagyobb mértékű kibocsátását. — Figyelembe véve azt a tényt, hogy Borsod megye vízgazdálkodását az itteni beavatkozáson túlmenően a határvizek mennyiségi és minőségi jellemzői alapvetően meghatározzák, a jelenleginél még szorosabb együttmű- ködés biztosítása szükséges, különösen vízminőségvédelem es árvízvédelem területén. Nemzeti érdekeink megőrzésének figyelembevételével, a közös vízgyűjtő területek problémáinak 'összehangolt megoldása legyen a cél, egyebek mellett, az OVH nemzetközi kapcsolatainak alakításában. Végül kérem a kormányt, valamint az Országos Vízügyi Hivatal hathatós támogatását, intézkedését Borsod-Abaúj-Zemplén megye vízgazdálkodási, vízellátási gondjai enyhítésére, megszüntetésére. Élelmiszeripari izeieie látogattak a Costa Rica-i vendégek Gyárlátogatáson a Bocsi Sörgyárban A Costa Rica-i Népi Élcsapat Párt két vezetője, Humberto Vargas főtitkárhelyettes és Eduardo Mora Valverde, a Politikai Bizottság tagja, a Központi Bizottság titkára tegnap, csütörtökön, megyénk néhány élelmiszer- ipari üzemébe látogatott el. A vendégeket Béla Imre, az MSZMP KB külügyi osztályának munkatársa és dr. Juhász György, a megyei pártbizottság osztályvezetője kísérte. Délelőtt a Borsodi Sörgyárban Leskó János főkönyvelő. valamint a vállalat párt-, KISZ- és szakszervezeti vezetői fogadták a Costa Ricaji elvtársakat, s tájékoztatták a gyár termeléséről, a párt. az ifjúsági szervezet és a szakszervezet tevékenységéről. A vendégek megtekintették az üzemet, s igen nagy elismeréssel szóltak a látottakról. Humberto Vargas főtitkárhelyettes elmondotta, hogy először látott ilyen modern technikával ■ felszerelt sörgyárat. Hazánk legnagyobb édesipari üzemébe, a Szerencsi Csokoládégyárba látogattak ezután, ahol Restás Aladár igazgató mutatta be a gyárat. Elmondotta, hogy a hazai igények kielégítésén túl 16 tőkés országba exportálják termékeiket. Szólt a közelmúltban befejeződött rekonstrukcióról, s arról, milyen mértékben emelkedett a fejlettebb technika alkalmazásával a gyár termelékenysége. Milca Imre párttitkár az üzemi pártéletről, Csetneki Ilona a KlSZ-szer- vezetek tevékenységéről adott tájékoztatást, s válaszoltak a vendégek számos kérdésére. Bemutatták a gyár szociális létesítményeit, s ugyancsak kérdésre válaszolva elmondották, hogyan foglalkoznak a már nyugdíjba ment, volt dolgozóikkal. Ennek a látogatásnak során sok szó. esett a nők munkakörülményeinek javulásáról is, arról, mit tesz ennek érdekében a gyár politikai és gazdasági vezetése. A Costa Rica-i vendegek hangsúlyozták a beszélgetések során, hogy azért is örülnek a mi eredményeinknek, mert ez erősíti marxista—leninista pártjuk harcát is. Az a meggyőződésük, hogy a szocializmust építő országok sikerei jelentős elvi támaszt jelentenek pártjuk propagandatevékenységéhez. Ezt így, fogalmazták: — Ha a magyar munkásság sikereket ér el á' termelésben, az minket is erősít. Így is érvényesül a proletár internacionalizmus. Délután Tolcsván. a To- kajhegyaljai Állami Gazdasági Borkombinát kereskedelmi igazgatója. Majher Imre fogadta a vendégeket, s tájékoztatta az állami gazdaság tevékenységéről. A Costa Rica-i pártvezetők ma a mezőkövesdi járással ismerkednek. Nyugatnémet Sáp interiúja Kádár Jánossal A Frankfurter Rundschau című nyugatnémet napilap csütörtökön egész oldalas interjút közölt Kádár Jánossal, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkárával, közelgő NSZK-beli hivatalos látogatása alkalmából. a mezőgazdasági miniszter beszéde A miniszter bevezetőben utalt arra, hogy a mezőgazdaságban is elemi érdek a jó vízgazdálkodás. Különösen az hazánkban, ahol hol sok, hol kevés a csapadék. Éves atlagban gyakran kiegyenlítődik ez, de a kellő vízmeny- nyiség konkrét időszakban szükséges, nem évi átlagban. Lényegesen megváltozott az öntözött területek vetésszerkezete. A felszabadulás előtt gyakorlatilag szántóföldi növényeket nem öntöztek, a mezőgazdasági vízhasználat a rizstermesztésre, az úgynevezett bolgárkertészetekre és a helyi víznyerési lehetőségekre korlátozódott. Évente változó az öntözhető területek hasznosítása. Az elmúlt 16 esztendő adatai szerint mindössze három olyan év volt, amikor csaknem teljes mértékben öntözték a/, öntözéssel hasznosítható, úgynevezett berendezett területet. Kitért a miniszter arra, hogy a mezőgazdaság lehetőségeit a vízügyi agazat tevékenysége alapvetően, a gépiparé pedig nagymértékben meghatározza. A magyar mezőgépipar immár több,, korszerű elemekből összeépített öntözőberendezés sorozat- gyártását készíti elő. A továbbiakban elmondotta a miniszter, hogy az elmúlt évtizedekben megtöbbszöröződött az élelmiszeripar vízfelhasználása. A víz minőségével szemben támasztott követelmények — a gyógyszeripar után — talán itt a legszigorúbbak, ezért a higiéniai követelményekre és a víztakarékos technológiák alkalmazására igen nagy gondot fordítanak. A mezőgazdaság és az élelmiszeripar együttesen az iparhoz hasonló vízfogyasztó, közvetlenül érdekelt tehát a vízkészletek növelésében is. A szocialista országokban — köztük a Magyar Népköz- társaságban — mind több segítséggel és (sikerrel vívják meg a kedvezőtlen időjárás következményei elleni küzdelmet. Nálunk csak az elmúlt negyedszázadban hat aszályos, illetve különösen kedvezőtlen időjárású év volt. — Adottságainkból következik, hogy számolnunk kell mind csapadékhiányos évekkel, mind a tú! sok víz okozta időnkénti gondokkal. Ez és a kiegyensúlyozott vállalati gazdálkodás érdeke is azt kívánja, hogy fokozzuk erőfeszítéseinket az öntözött területek növelésére és a vízkárok mérséklélésre is. Ugyancsak fokozni kell az erőfeszítéseket a talajok ter- mékenységének és vízgazdálkodási tulajdonságainak javítására. E feladatok ellátása nemcsak a vízgazdálkodási ágazatban és nem is csak a mezőgazdaságban dolgozók, hanem együttesen, országunk érdeke — mondotta Romany Pál. * A további hozzászólások után az elnök bezárta a vitát és ismét megadta a szót Gergely Istvának. Az államtitkár részletesen válaszolt a képviselők által feltett kérdésekre. Ezután határozathozatal következett: az országgyűlés az Országos Vízügyi Hivatal elnökének beszánjolóját a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól jóváhagyólag tudomásul vette. Ezután interpellációk következtek. Az ezekre adott válaszok után az országgyűlés nyári ‘ ülésszaka befejeződött. AIASZSZ kiziemys Annak kapcsán, hogy a Fehér Ház szóvivője hivatalos bejelentést tett Leonyid Brezsnyev és Carter elnök lehetséges találkozójáról, a TASZSZ közli, hogy a kérdést az amerikai fél vetette fel, s a vele kapcsolatos megbeszélések előzetes jellegűek voltak. Illést tartott a negyei tanács (Folytatás az 1. oldalról) a fejlesztési 'célok megvalósítására. A beruházások helyzete ugyan valamivel kedvezőbb képet mutat, mint a tanácsi beruházások országos átlaga, azonban a viszonylag kedvező tervteljesítés ellenére is gondként maradt a kivitelező-kapa -itás hiánya, elsősorban a hagyományos technológiával énülő lakások esetében. A célcsoportos lakásépítésre felhasznált, kö- Bgl kétmilliárd forintos őszszegből az év végére 2516 célcsoportos lakást építettek meg és adtak át. A megyei tanács tagjai a tegnapi ülésen megállapították: az ötödik ötéves terv első évének költségvetési és pénzügyi alapjával való gazdálkodásban eredményes tevékenység folyt. A megyei tanács ülésén ezt követően a megye állattenyésztésének a helyzetéről tárgyaltak, majd szervezeti kérdésekről tanácskoztak.
