Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)

1977-07-01 / 153. szám

1977. július 1., péntek ÉSZAK-MAGYARQRiZAG 3 S - ...... ' S ikeres munkaverseny a BIK-nél Több áru a lakosságna Az elmúlt évben is igen jelentős forgalmat ért el a Borsodi Iparcikk Kiskereske­delmi Vállalat: egy milliárd 675 millió forint értékű árut adott el a lakosságnak. 1977- re 1 milliárd 830 millió fo­rint értékű forgalmat terve­zett a kollektíva, amely kö­zel 10 százalékkal nagyobb, mint az elmúlt évi eredmény volt. A kollektíva, — mint annyi más vállalatnál — értékes felajánlást lett a Nagy Októ­beri Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteleté­re. s eredményesen munkál­kodik ígéretének megvalósí­tásán. Ebben különösen nagy szerepe van a 124 szocialista brigádnak. Az előzetes ada­tok azt mutatják, hogy a kol­lektíva a tervezettől nagyobb sikerrel munkálkodik: hat hónap alatt 17 százalékkal adott el több árut, a lakos­ságnak, mint az elmúlt év hasonló időszakában. Különösen kiemelkedő for­galmat értek el a háztartá­si. az illatszer-, a vas-, a mű­szaki, a papír- és az üveg- porcelan boltok. Kitűnően működnek a szakboltok, amelyek a lakosság fő ellá­tását biztosítják. így például a TVK mintaboltja festékek­ből, műanyagokból és más termékekből 30 százalékkal több árut adott el, mint a múlt év hasonló időszakában, ugyanez a helyzet a sátoral­jaújhelyi íestékboltban is. Megélénkült a forgalom a kertészkedök boltjaiban: Mis­kolcon, a Marx téri boltban, Sátoraljaújhelyen. Szikszón és Szerencsen levő mezőgazda- sági üzletekben. Ezek forgal­ma az első félévben 30—40 százalékkal emelkedett. Je­lentősen növelte forgalmát a lakosság jobb ellátását biz­tosító villamossági bolt, a gumibolt, valamennyi mű­anyag bolt, s az olcsó áruk boltja. A kiemelkedő eredmények annak is köszönhetők, hogy a BIK Vállalat vezetői, anyagbeszerzői, egyes boltok vezetői, az egész ország terü­letéről igyekeznek beszerez­ni az árut. Szükséges ez azért is. mert időnként a helyi nagykereskedelmi vállalatok nem tudják kielégíteni, illet­ve csak részben elégítik ki a boltok igényeit. Miskolcon és a megyében hat hónap alatt a háztartási áruk forgalmá­ban 18 százalékos fejlődés volt, ugyanakkor a helyi nagykereskedelmi vállalatok csak 11 százalékkal tudlak több árut biztosítani. A boltok úgy tudták kielé­gíteni a vevők igényeit, hogy több mint 10 millió forint értékű árumennyiséget az or­szág más területéről szereztek be. Az elmúlt évhez viszo­nyítva a BIK más megyék­ből és Budapestről 80 száza­lékkal több árut szerzett be Így az első fél évben 200-zal több hűtőszekrényt, 180-nal több villanybojlert. 250—250 ' i i t Moped robogót és varrógépet biztosítottak a lakosságnak, mint az elmúlt év első hat hónapjában. Az eredményekhez hozzá­járul az is, hogy a BIK a termelőüzemektől is beszerez cikkeket. Így például a mis­kolci Augusztus 2Ö. utcában levő ELZETT mintabolt, mindazokat a cikkeket meg­kapja az ELZETT Művektől, amelyet az gyárt. Az ellátást javította az is, hogy a BIK a VASVILL Nagykereskedel­mi Vállalattal Miskolcon két közös boltot létesített, ame­lyeket a VASVILL kiemelt ellátásban részesít. Sajnálatosan még mindig vannak cikkek, — bár ki­sebb mértékben, mint az el­múlt évben — amelyekből nem tudja a BIK a kellő mennyiséget beszerezni. Hi­ánycikknek számítanak a kü­lönböző ultraporok, ultrakré­mek. tisztaságcsomagok, bú­tor- és padlóápoló szerek, szőnyegtisztítók, egyes kozme­tikai cikkek, festékáruk. Az év első felében mosógépből, centrifugából és magnetofon­ból is kevesebb jutott a la­kosságnak, mint az elmúlt év első fél évében. Az év második felére vo­natkozóan biztatóak a kilá­tások. A BIK kollektívája mindent megtesz azért, hogy e cikkekből is javuljon az ellátás. Tovább szélesítik a beszerzés körét más nagyke­reskedelmi vállalatokkal, és a termelő vállalatokkal való kapcsolatok kiépítése folytán, így sikerült például a napok­ban a Soproni AFIT-gyár- egységtől 1000 darab bizton­sági övét beszerezni. Sikerült ez akkor, amikor Borsodban szinte már sehol nem lehe­tett kapni ezt a védőfelsze­relést. , Az év második felében — az előző fél évhez hasonlóan — különböző bútorgyárakkal közös kiállítást és vásárt ren­deznek. a tanszervásárlást úgy is segítik, hogy az üze­meknek, vállalatoknak intéz­ményeknek tanszervásárlási utalványt adnak át, amelyek a BIK papír-írószer, és sport- boltjaiban beválthatók tan­szerekre és sportfelszerelé­sekre. Kiemelt helyet foglal el a vállalat tevékenységében a szolgáltatások fejlesztése. A BIK Vállalat vezetői és dolgozói úgy. és azért mun­kálkodunk — mondja Pataki László igazgató —, hogy az eredeti terven felül ez évben még 20 millió forint értékben több árut biztosítsunk a la­kosságnak. így 1977-ben 1 milliárd 850 millió - forintos forgalmat érünk el. amely 175 millió forinttal több. mint az élmúlt évi eredmény. Ezzel akarjuk megünnepelni a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulóját, s egy­ben jelentősen akarjuk javí­tani a lakosság iparcikkekkel való ellátását. Cs. B. «> I I r Az Országos Takarékpénztár csütörtökön Budapesten rendez­te nég a nyeremény-betétkönyvek 3 D77, út. nogyedévi sorsolását. Mindazok az 1077. június 29-ig váltott és a sorsolás napján lor- galoinban volt nyeremény-betét­könyvek, amelyek sorszámának utolsó három számjegye (szám- ' ''''ó:1 :sc> meynvezik az alább felsorolt számokkal, az 1977. 11. negyedévi átlagbetétjüknek a számok mellett feltüntetett szá­zalékát nyerlek. Számvégződés Nyeremény "A> 114 *25 208 25 218 200 261» 25 287 25 310 25 318 25 Mi HM) Szamvégzódcs ."■ni /.170 / ,104 «2 4li9 541» 56« U38 687 68« *\ 788 84.) 855 818 8.'!7 878 992 Nyeremény % 25 25 25 25 25 25 25 25 25 hli 25 25 25 25 25 25 50 A ‘nyereményösszeget a betét­könyvet kiállító fiók. vagy pos- tHhivatal, 1077. július 18-tol fizeti ki. CSENDÉLET A DIGÉP KERÉ KPÄUÜZEMÉBEN Százmilliós nagyságrendű vállalások i kelet-szlovákiai dolgozók a lián Qlflilier tisztelőiére ' nak hozzá az ellátás további A Borsod megyével szom­szédos Kelet-Szlovákiában az ipari üzemek, a különböző vállalatok, a mezőgazdaság dolgozói, a lakosság minden rétege nagy lelkesedéssel, minden erőt mozgósítva dol­gozik a Csehszlovák Kommu­nista Párt XV. kongresszusán hozott határozatok, a máso­dik esztendejében járó hato­dik ötéves terv célkitűzései­nek megvalósításáért. j 1976-ban, a hatodik ötéves térv első esztendejében a népgazdaság minden ágaza­tában kimagasló eredmények születtek. Az 1977. évi még nagyobb feladatok' teljesíté­séhez kedvező körülmények között, további tartalékok feltárásával, a tovább széle­sedő munka verseny-mozga­lom erejére támaszkodva fogtak hozzá Csehszlovákia keleti országrészének dolgo­zói. Hatalmas lendületet adott a munkaverseny-mozgalom- nak a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulójának méltó megünnep­lésére a trebisovi (tő ke tere- besi) járásban és Brdejov (Bártfa) városában kezdemé­nyezett mozgalom. A „min­denki szocialista módon.” el­nevezésű mozgalomhoz a dol­gozók több mint 90 százalé­ka csatlakozott. Több, mint 13500 szocialista brigád, 772 komplex ésszerűsítő brigád és 9200 újító tett különböző vállalásokat Kelet-Szlovákia nagyüzemeiben, vállalatainál. A vállalt többtermelés es megtakarítások értéke meg­haladja az 1 milliárd 213 mil­lió csehszlovák koronát. Igen nagy jelentőségük van a minőség javítására, a gaz­daságosság növelésére a kü­lönböző üzemek között — e felajánlások keretében — született szocialista együtt­működési szerződéseknek. A Kelet-szlovákiai Vasművek és a Mlada Boleslavá-i Autó­gyár szocialista együttműkö­dési szerződésének eredmé­nyeként például a csehszlo­vák népgazdaság az idén 52 millió korona értékű többlet deviza bevételhez jut hozzá. A mezőgazdasági üzemek­ben dolgozók vállalásai, lel­kes felajánlásai nagy meny- nyiségü élelmiszerrel járul­javitásához. Az 1977. évi ter­vek például Kelet-Szlovákiá­ban 761 ezer tonna szemes termény megtermelését irá­nyozták elő. A mezőgazdaság dolgozói vállalták, hogy ezt S02 ezer tonnára túlteljesítik. s úgy „alapoznak”, olyan mértékben fejlesztik a ter­mesztési technológiát, hogy 19S0-ra már biztonsággal egy­millió tonna szemes terményt adhasson az országnak a ke­leti országrész. Igen jelentősek azok a vál­lalások, amelyeket lakóhe­lyük, a városok, falvak fej­lesztése. szépítése, a helyi kommunális építkezések se­gítése érdekében tett a la­kosság. Ar úgynevezet, ..Z” akció keretében vállalt tár­sadalmi munkák értéke meg­közelíti Kelel-Szlovakiában a 707 millió koronát. Üj isko­lák. kultúrházak, más léte­sítmények épülnek, s minde­nütt ápolja, szépíti a lakos­ság a forradalmi emlékműve­ket, a felszabadító hősök sír­jait, társadalmi összefogás varázsol szebbé minden te­lepülést. Csirkegyár, belga gépekkel 1 Matyó ísz Mi 2 millió 300 ezer beles frank az értéke annak a kel­letőberendezésnek, amely a napokban kezdi meg próba­üzemét a mezőkövesdi Matyó Termelőszövetkezetben. A vi­lágszínvonalon álló Petersi- me típusú keltetöszekrények legnagyobb előnye, hogy'egy­szerre több. mint 16 ezer to­jást helyezhetnek el bennük, s ez a mennyiség jóval felül­múlja az eddig használt típu­sok befogadóképességét. A termelőszövetkezet mint­egy ötmillió forintot fordít ar­ra, hogy a húscsirkenevelés, -hizlalás teljesen az üzemben menjen végbe. Ezzel kiküszö­bölik az idegen gazdaságból származó, sokszor gyenge te- nyészértékű tojások vásárlá­sát. Idén 32 ezer Hybro hús­csirke hibrid szülőpár lógja termelni a tojásokat, amelye­ket a most üzembe állított „mükeltetökben" keltenek ki. s a kisesibéket a már meg­levő baromfitelepeken hiz­lalják fel. Természetesen ö megnövekedett feladathoz uj létesítmények szükségesek, így kerül sor két 6—6 ezres tojóház építésére. A szövetke­zet baromfiprogramjának leg­nagyobb előnye, hogy az ön­költség jelentősen csökken, annyira, hogy a keltetőberen- dezés árát, szinte egy év alatt kifizetik a többletjövedelem­ből. Az eddig használt két kel­tető a jövőben a háztáji gaz­daságokat szolgálja. Mellette az új nagyüzem évente 250 vagon, vagyis 2 millió 500 ezer kiló baromfihúst képes „megtermelni”. Méreteiben így az ország második leg­nagyobb ilyen jellegű ,.csir- kegyára" lesz a mezőkövesdi. Utak netielt, szót váltva i kóthazájúak Ügy élnek, akár a fecskék. Annyi a különbség közöttük, hogy mig a ma­dár ősszel, ök tavasszal indulnak má­sodik hazát keresni. Minden évben, ha eljön a március, ha vizet ereszt a jég­csap, a hó, ök bezárják téli lakásukat, az ajtóra lakat kerül, s felszedve sátor­fájukat, más vidékre költöznek. ..Mikor, s kik indultak először? Mind­ez a múlt titka. már. Az elsőket mások követték, ma jd nemzedékek váltotta le egymást hagyományőrzőén. A maiak legfeljebb a dédapáig emlékeznek, pe­dig ez a lánc sokkal messzibb múltba nyúlik vissza. Hortról ma is minden tavaszon ki­rajzik mintegy ötszáz család, Ötszáz dinnyés. Azt mondják, ilyenkor kihal a falu. .4 boltosok kevesebb árut rendel­nek. az otthonmaradóknak kevesebb is elég. * — Hortról fannak? — Onnan. — Itt Szikszón először? — A, dehogy. Már harmadik éré, hogy idejárunk vissza. Ezelőtt tíz év­vel is voltunk már itt. — Szívesen visszajárnak? — Nézze, ha nem így volna, nem jönnénk. Elég jó a kapcsoltunk az itte­ni Béke Tsz-szel. Meg aztán nem sze­relünk kóborolni, minden évben más­hol felverni a tanyát. Üj helyen új ar­cok, új emberek vannak. Aztán ki tud­ja. milyenek? Az ittenieket ismerjük, jól kijövünk velük. A körülményekhez képest, takaros furnérépület a szikszói faluvégén. Mo­dernnek tűnik, hiszen az ember meg­szokta a dinnyések földbe ásott kuny­hóját. Itt viszont villany, lévé. rádió, lemezjátszó van. Majdhogy nem kom­fort. Asszony és lánya. Tóth Zoltánná és 7’óth Katalin. Ök lakják ketten. — Amióta dinnyés vagyok, ez az el­ső év, hogy villanyunk is van. Ezt az anya mondja. — Hány éve dinnyés? — Én ötvenöttől vágyói; a magam gazdája. De apámék. nagyapáméic is ebből éltek. Velük is eljártam. Polgár, Hajdúnánás, Kartal, Bátor... Sorolja a községeket, ahol megfordult. — Nem fáradt bele? Mi viszi el a dinnyést mindent tavaszon új hazát ke­resni? — Hogy belefáradtam-c? Ha igen, akkor az csak a kor miatt van. Mert különben nagyon szép szakma a mi­énk. A természet a műhelyünk, s ezt a legmodernebb üzemcsarnok sem pó­tolná, A csirától kezdve látjuk a nö­vény fejlődését, tudunk örülni minden változásnak, együtt aggódunk, lesz-c a munkánknak gyümölcse. A dinnyeter­mesztés olyan, mint egy gyermek fel­nevelése. Gonddal, bajjal és sok öröm­mel jár. — .4 családban vannak követői? ,— Két fiam van. meg két lányom. A kisebbik lányom itt van velem. A na­gyobbik férjnél van, ök most Ernődön dinnyések. Az idősebb fiam is itt van a családjával Szikszón. Ök a szomszé­daim. A kisebbik fiam szintén „benne van” a dinnyében, de ö most katona. — Azt tartják, a dinnyekertészet kü­lön tudomány.'Mi mindenhez kell ér­teniük a dinnyéseknek? — .4 szakértelem különösen addig fontos, amíg a palántákat felneveljük, mert a palánta meghatározója n ter­mésnek. Később csak arra kell ügyelni, hogy minden munkát időben cs jól vé­gezzünk el. A legnagyobb „szakértő'' ekkor már az időjárás. — Az idén mit Ígér a dinnye? — Ez a vidék nem a legideálisabb a termelésére. Két-három héttel később fut be. mini a délebbi járásokban. Az' idei időjárásra sem mondhatjuk a leg­jobbakat. Ennek ellenére nincs okunk panaszra. A sárgadinnye már köt. Ez a zöldbélű turkesztáni, a jövö hónap közepére beérik. A görögdinnyét saj­nos a fagy megcsípte egy kicsit. Ez augusztusnál hamarabb nem érik be. — A dinnyések szerint; mikor jó a görögdinnye? — Ha a hangja olyan, akár a csiz­maszáré. Volt nálunk Horton, egy kis cigány fiú, aki állandóan figyelte, mi­ként állapítjuk meg a dinnye beérését. Amikor mondtuk neki. hony az érett dinnye hangja olyan, mint a csizma­száré. ö a legmelegebb nyárban is csiz­mái hordott és annak a szárát ütögetle a késsel, s ezt a hangol hasonlította össze a dinnye hangjával. — Szeretik a dinnyét? — Megesszük. De nem vagyunk oda érte... * Tóthék napja háromkor, fél négykor kezdődik. A fényesedé hajnal már kint találja őket a tíz h^ld sokezer bokro­sodó palántája között. Déltájban pihen­nek. amikor legmelegebb a levegő. Dél­után aztán folytatják egészen sötétedé­sig. Mikor, mi a munka. Az itt eltöltött fél esztendő nem sok változatosságot ígér. A külső szemlélőnek furcsa életmód' az övék. Ez a márciustól szeptember közepéig Szikszóhoz, vagy máshová kö­tött élet. a furnérházikó, vagy éppen a földbe süllyesztett, kunyhó, a tíz- vagy több holdad kertészet megannyi mun­kája. — Ennek az életmódnak a vallatá­sához nem elég csak a dinnye titkait ismerni, ehhez jóval több szükséges. Lelek is kell hozzá, meg szír . . . Tóth- néék ig.v mondták. Higgyük el nek'1- • Hajdú Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom