Észak-Magyarország, 1977. július (33. évfolyam, 153-179. szám)
1977-07-01 / 153. szám
r/ í / VUAG PROLETÁRJAI. EGYESÜLJETEK! AZ MSZMP BORSOD-ABAÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 153. szám Ara: 80 fillér Péntek, 1077. július 1. Csütörtököd délelőtt tíz órakor a Parlamentben folytatta tanácskozását az ország- gyűlés nyári ülésszaka. Az ülésen megjelent Losonezi Pál, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke, Kádár János, az MSZMP KB első titkára, Lázár György, a Minisztertanács, elnöke, Aczél György, Apró Antal, Biszlui Béla, Lock Jenő, Gáspár Sándor. Huszár István és Sarlós István, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja; olt voltak a Központi Bizottság titkárai, valamint a kormány tagjai. Az emeleti páholyokban helyet foglalt a Budapesten akkreditált diplomáciai képviseletek számos vezetője. Az elfogadott napirendnek megfelelően Gergely István államtitkár, az Országos Vízügyi Hivatal elnöke tartotta meg beszámolóját a vízgazdálkodás helyzetéről cs feladatairól. Jó ütemben épül a miskolci belvárosi lakótelep. Képünkön a „földi irányító” közreműködésével emelik helyére a BÁÉV tréler-kocsijairól az elemeket Ä szállítási lánc kimplex fejlesztése Országos műszaki-tudományos tanácskozás Miskolcon Tisztelt Országgyűlés! Kedves Képviselő Elvtársak! Korunk egyik jellegzetessége világszerte, hogy fokozódik a víz iránti igény. Mind élesebbé válik az egészséges és elegendő vízért, ugyanakkor pedig a vizek kártétele elleni szüntelen küzdelem. Az állampolgárok milliói, amikor nem tűrik, hogy otthonukban haszontalanul folyjon el a viz, máris tevőleges részesei a takarékos vízgazdálkodásnak. Társadalmi méretű gazdálkodási folyamat * részesei azok az üzemi munkások, vagy termelőszövetkezeti tagok is, akik hozzáértésükkel, lelkiismeretes munkájukkal ésszerűen csökkentik a vízfelhasználást és kímélik tisztaságát. Köszönet és elismerés illeti a társadalmi munkások ezreit is, akik szervezetten, vagy öntevékenyen óvják vizeink minőségét. A több, jobb vízért és a vizek pusztításai ellen folytatott munka nemcsak gazdasági, hanem alapvetően társadalom- és életszínvonal- politikai feladat. A népgazdaság legnagyobb vízhasználója az ipar; az ösz- szes friss víz több mint liü százalékát igényli. Az ipari üzemek vízigényeiket jórészt saját '*• víztermelő létesítményekből elégítik ki. A belterjes, az Iparszerű termelési rendszereket széles körben alkalmazó nagyüzemi mezőgazdaságunk is új és tokozott követelményeket támaszt a vízgazdálkodással szemben. Kialakult az egységes mezőgazdasági vízgazdálkodás: ma már 400 ezer hektárt meghaladó területre juttathatunk öntözővizet. Magyarországon a társadalmi, gazdasági féjlqdés fontos feltétele, hogy biztonságban legyünk az árvizekkel szemben. Árvízvédelmünk fejlesztése világviszonylatban is Ui- t emelkedő; a kiépített 4400 kilométernyi töltésrendszer az ország területének egynegyedét, rajta a,lakosság felének az értékeit közvetlenül védi. A mentett területen levő népgazdasági vagyon értéke 500 milliárd forintra becsülhető. A töltések fele már kellő biztonságot ad, másik felének kiépítése folyamatban van. Ez azt ds jelenti, hogy az ágazat — az egészen rendkívüli katasztrófa kivételével — önerőből tud védekezni az árvizek ellen. A társadalmi-gazdasági haladás sajátos ellentmondása, hogy a vízigények és a szolgáltatott vízmennyiség növekedésének árnyoldalaként növekszik a szennyezett vizek mennyisége. Az ipar és a települések évente íél-bala- tonnyi szennyvizet bocsátanak ki. A növekvő vízigények és a szűkös, szennyező vízkészletek egyensúlyának szabályozása egyre fontosabb területévé válik a vízügyi munkának. Az egyensúly folytonos fenntartását elsősorban a nagytérségi létesítmények biztosítják. A Tisza-völgyi vizpótló rendszer részeként elkészült korábban a tiszalö- ki. utóbb a kiskörei vízlépcső és kapcsolódó vízszolgáltató rendszerének nagy része. A Dunántúl egyes térségeiben fellépő vízhiányok megszüntetésére több tározó és regionális rendszer épüli. A borsodi iparvidék vízellátásának biztosítására tovább fejlődött az cszak- magyarországi regionális'' vízszolgáltató rendszer. A Balaton vízháztartásának szabályozására elkészült a Sió torkolati mű. A lakosság ellátása egészséges vízzel — az életszínvonal egyik jellemzője. A vezetékes vízellátásban részesülő lakosok száma a tervidőszakban további egymillióval növekszik; 1980-ban megközelíti az ország lakosságának háromnegyedét. Folytatjuk a szennyvíztisztító-kapacitások bővítését is. Ennek során kiemelt feladatot jelent a környezetvédelmi szempontból leginkább érintett városok — Budapest, Debrecen, Győr, Miskolc, Pécs, Kaposvár, Nyíregyháza, Szolnok, Szeged —, valamint a leglátogatottabb üdülőközpontok, elsősorban a Balaton vizmi- nőségvédelmi problémáinak mielőbbi megoldása. A tervidőszak felelősségteljes feladata a vizek minőségének, a vízi környezetnek a védelme. A környezetvédelmi törvény értelmében célul tűzzük ki. hogy mielőbb megállítsuk élővizeink szeny- nyeződését, majd javítsuk tisztaságát. Ez a cél csak a vállalatok, szövetkezetek, intézmények és az állampolgárok cselekvő összefogásával érhető el. Ezért c helyről is kérünk mindenkit, bogy vizeink tiszta(Folytatás a 2. oldalon) Immár harmadik alkalommal rendezik meg Miskolcon a rakodásgépesitési és szállítástechnikai konferenciát. Az országos műszaki-tudományos tanácskozás csütörtökön délelőtt kezdődött a Nehézipari Műszaki Egyetemen. Az ország minden részéből ösz- szesereglett mintegy kétszáz szakember két napon át folytat eszmecserét az anyagmozgatás, a rakodás és a szállítás gépesítésével összefüggő kérdésekről. A konferencia elnökségében foglalt helyet dr. Havasi Béla, az MSZMP Borsod megyei Bizottságának titkára. Tok Miklós, a Miskolci városi Tanács elnökhelyettese, dr. Simon Sándor, a miskolci Nehézipari Műszaki Egyetem rektora. Csolló László, a Központi Szállítási Tanács titkára. A tanácskozáson dr. Havasi Béla. a megyei pártbizottság titkára mondott megnyitó beszédet. Szólott róla, hogy népgazdasági szinten több, mint 1 millió embert köt le az anyag- mozgatással kapcsolatos feladatok megoldása. Ez. az ösz- szes foglalkoztatottaknak a húsz százalékát jelenti. Ez igen magas szám. Különösen, ha figyelembe vesszük, hogy a fejlett ipari országokban az anyagmozgatást a foglalkoztatottaknak mintegy tiz százaléka végzi. A megyei pártbizottság titkára elmondotta, hogy Borsodban kiemelten foglalkoznak az anyagmozgatás racionalizálásával. hiszen megyénk nehéziparának nagyarányú fejlesztése megköveteli a munkaerővel való ésszerű gazdálkodást. — Gazdasági életünk fejlesztésének jelenlegi intenzív szakaszában a hatékonyság növelése, a tartalékok feltárása a cél — momiolla a továbbiakban. — Így az anyagmozgatás, a raktározás, a rakodás, valamint a szállítás területén is, nagyon határozott előrelépésre, átgondolt alkotó tevékenységre és Ülést tartott tegnap a Bor- sod-Abaúj-Zemplén megyei Tanács. Az ülésen megjelent dr. Raft Miklós, a Miniszter- tanács Tanácsi Hivatalának elnökhelyettese, és Újhelyi Tibor, a megyei pártbizottság titkára is. A megyei tanács tagjai először meghallgatták és megvitatták dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke által a végrehajtó bizottság működéséről szóló beszámolóját, majd Sánta László, a pénzügyi osztály vezetője terjesztette elő - a megye 1976. évi költségvetési és fejlesztési tudatos kezdeményező munkára van szükség. A megnyitó beszéd után Csoltó László, a Központi Szállítást Tanács titkára a szállítási lánc komplex fejlesztésének időszerű közlekedéspolitikai kérdéseiről tartott nagy érdeklődéssel kisert előadást. Az első napon még további nyolc előadás hangzott el, amelyet vita követett. A III. rakodásgépesí- tési és szállítástechnikai konferencia ma folytatja munkáját. szóló jelentést. Az elmúlt évben a tanácsok költségvetési kiadása / közel hárommilliárd forint volt. Mind az írásos anyag, mind a szóbeli előterjesztés utalt arra, mivel, hol és mennyiben gyarapodott, szépült megyénk. Az említett összegből például 411 milliót a településeken átfolyó vizek mederrendezésére, további 27 milliót belvízelvezetésre fordítottak. Százezer négyzetméterrel nőtt Borsodban a parkok területe. Az egészségügyi intézmények működése és ellátottsága megfelelt a követelményeknek — állapították meg —, azonban továbbra is a betöltetlen orvosi állások magas száma. (Itt egy gondolat erejéig visszautalunk a tegnapi tanácsülés első napirendi pontjának témájára: akkor hallottuk, hogy jelenleg S)U orvostanhallgatóval van a megyei tanácsnak ösz- töndíjszerződése. Reméljük, valamelyest ez is enyhíti majd a gondokaij. Az elmúlt évben 207 új kórházi ágyat kanta'.: az egészségügyi intézmények, 109 új bölcsődei, 1232 nap- köziotthonos óvodai hellyel gyarapodtunk. A tanácsok a bölcsődei dolgozók bérrendezésére közel négv-. az óvodai dolgozók bérezésének javítására pedig nyolc és fél millió forintot fordítottak. Megyénk tanácsainak 1976- ban 3.8 milliárd forintra volt (Folytatás a 2. oldalon) DIÓSGYŐR ÜJ ARCA. ELŐTÉRBEN A MAJLATHI LAKÓTELEP Foíö: Laező József Uíiyes gazdálkodás • * Ülést tartotta megyei tanács alappal való gazdálkodásáról
