Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-05 / 131. szám

ESZAii-MÄGYÄRORS2ÄÖ,2 a 11W7-iúnras ILi.wasárnap . *. L , -* X a Kádár Jángs is Nicoíae Ceausoscu taíálkizója A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára és Nicoíae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára, a Román Szocialista Köztársaság elnöke kö­zött a korábbi megállapodás szerint a közeli napokban ha­tármenti baráti találkozóra kerül sor Debrecenben és Nagy­váradon. (Folytatás az 1. oldalról.) A Magyar Úttörők Szövetsé­ge Országos Elnöksége Üttö- rövezető Érdemérmet adomá- óiyozott Barna Ferencné sá­toraljaújhelyi, Bartha József­eié ózdi, Bíró Dénesné mis­kolci, dr. Demeter Józsefné mezőesáti, Fürj Ferencné me­zőkövesdi, Olasz János bor- sodivánkai, Osvál Lajosné sá­rospataki, Szabados Kornél boldogkőújfalui. Varga János- né és Juhász Ödönné miskol­ci, Vissi Gyuláné bodrogszegi és Weselényi Oltóné kazinc­barcikai pedagógusnak. A főiskolai rang elnyerése óta első alkalommal tartottak pedagógusnapot a sárospataki Comenius Tanítóképző Főis­kolán. A bensőséges hangula­tú ünnepségen óvodások, kis­dobosok, úttörők s főiskolai hallgatók köszöntötték neve­lőiket. Ködöböcz József fő­igazgató-helyettes ünnepi megemlékezése után dr. Ká­roly István főigazgató adta át az Oktatási Minisztérium megbízásából Magi Antal és Nagy József főiskolai docens­nek Az Oktatásügy Kiváló Dolgozója. Berencsy László- nénak és Simái Tibornénak a Kiváló Dolgozó, és Kasza László gyakorló iskolai tanár­nak az Üttörőszövétség által adományozott kitüntetéseket. Kitüntetések Az 1977. évi pedagógusnap al­kalmából az oktatási minisz­ter a Borsod megyei pedagógu­soknak az alábbi pedagógiai di­jakat és kitüntetéseket adomá­nyozta : Apáczai Csere János díjat ka­pott dr. Polgár Péter, a 114. sz. Eötvös József Ipari Szakmun­kásképző Intézet igazgatója. Ki­váló Óvónő címmel tüntették ki Erényi Tibornét, a mezőnyárádi óvoda vezetőjét. Kiváló Tanító címet kapott Molnár Jolán zili- zi, Szítás Margit zalkodi és Bu­zgó Margit sajókazaí nevelő. Ki­váló Tanár címben részesült Gyimesi László, a 104. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet igaz­gatóhelyettese, dr. Ficsor József­né, a miskolci Zrínyi Ilona Gim­názium tanára, Gulyás István, a Leninvárosi 2. sz. Általános Iskola igazgatója és Tóth Mik- lösné. a Szerencsi Hunyadi Já­nos Általános Iskola tanára. Az Oktatásügy Kiváló Dolgo­zója kitüntetésben részesült Barta Béla, a Miskolc, városi Tanács művelődésügyi osztályá­nak gazdasági csoportvezetője, Bányai Kálmán igazgató, Rátka, Bárány Istvánná mérnöktanár, szerencsi Bocskai István Gimná­zium, Béke Gusztáv igazgató, Encs, Béres Györgyné tanár. Sza­lonna, Holló János, az Encsi já­rási Hivatal művelődésügyi osz­tályának felügyelője, Boncsér László szakfelügyelő, Alsódobsza, Borsos Istvánná tanár, Encs, Bődi Gyula tanár, Komlóska, Braun Istvánná tanár, Mezőkö­vesd. Brösztl Gyuláné népmű­velési felügyelő. Sátoraljaújhely, Cziáky Lászlóné igazgatóhelyet­tes. Encsi Gimnázium, Cservé­nyük József igazgatóhelyettes, Sajólád, Csépányi vándor igaz­gatóhelyettes, miskolci Gábor Áron Kohó- és öntőipari Szak­középiskola, Csongor Gábor, a 101. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára, Dabóczy Ilona tanító, Alsózsolca. dr. Dananay Lászlóné, a miskolci Hámán Ka­tó Leánykollégium igazgatója, Dékány Mihály igazgató, Ka­zincbarcika. Dézsy Magdolna gyógypedagógus Sátoraljaújhely, Diószegi Sándornc szakfelügyelő, Tnktaharkány. r.lek Gyula igaz­gató Mezőkövesd, Farkas Osz- kárne tanító, Sajószcntpéter, dr, Fcgyveruekv Ferencné tanár. Ti- szakeszi. Ficzere István szakok­tató, Kazincbarcika,-J05. sz. Ina­ri Szakmunkásképző Intézet. Fó- nvi Zoltán tanár, Tlndabánya, Füköh Lcventéné tanító. Ózd. Gál András tanító. -Tósvafő. Ge­ese Sánűorné óvónő Kazincbar­cika, Ginpszky Gézáné óvoda­vezető Miskolc. Hazagh Mihály- né tanár. Sárosnatnk- dr. Del re­dős Béláné, a miskolci Kossuth Gimnázium és Óvónői Szakkö- zéniskola ignzgafóhe'ye'tese, Jfeiszman Lajosné óvónő. Ónod. Herceg Zoltán igazgatóhelyettes Tiszalúc, Ttubay Harminc tanító, Miskolc. Hutka Zoltánná tanár. Sátoraiiaújhely. ívó Béla’ igaz­gató, pálhláza. ívűk > ászióné ta­nító. Ózd. dr. Jankó Lajos, a P atnok’ Mezőgazdasági Szakkö­zépiskola szak felügyelőié. Jen­esei Gábor igazgató Raiószöged. Jónás Ferencné tanító. Encs. Katona Ferencné, a sárospataki Zrfnvi Kollégium nevelőtanára. Kazár Lászlóné, a miskolci Har­man Ottó Gimnázium tanára. Kissnan Kálmánná óvónő. Kn- zinchcreika. Kocsis páláné taní­tó. Sárospatak, Komáromi Já­nos igazgató. Bodrogkpresztór. Konstantin József, a sátoralja- lübelvi Kossuth r.lmnázinm és Egészségűgvl Szakközépiskola ta­nára. Kormos Sándornc tanító. Vilmám-. Köielits László, a sá­rospataki Rákóczi Gimnázium tanára. Knóji Lászlóné óvónő, Sárospatak. Krausz István, a kazincbarcikai U2. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet gva- kocicti oktatásvezetőig, Kuruc/. Zol+án. a miskolci mn sz. TnaH Szakmurti'ásképző intézet önálló szM-fcesztöje.. Lengyel Béláné óvodavezető, Hercegkút, Marti­nak Jánosnc, a sátoraljaújhelyi Mezőga/.dasági Szakközépiskola tanára, Menyiiért Béláné tanító, Gönc, Moldován Jánosné tanító, Kazincbarcika, Molnár Béláné tanító, Szendrő, Molnár Jenő, a miskolci Hű. sz. Unálló Ipari Szakmunkástanuló Kollégium ta­nára, Murányi Ti borne óvónő, Putnok, Nagy Sándor kollégium­vezető, Pereces, Oravcez Zoltán- né tanár, Sajökaza, Orczy József, a miskolci 101. sz. Ipari Szak­munkásképző Intézet tanára, CHveczki Gyula, tanár, Kazinc­barcika, Bájtok József gyakor­lati oktató, Miskolc, Erősáramú szakközépiskola, Paszternák Ist­vánná igazgatóhelyettes, Sajó- szentpéter, Pataky Istvánná gimn. tanár, Sárospatak, dr. Pálmay Zolíánné, az ózdi Közg. Szakkö- zépisk. tanára, Perjési Mátyásné tanár, Miskolc, dr. Pojják Ti- borné igazgatóhelyettes, Miskolc, Polányi Imréné tanító, Miskolc, Porkoláb Albertné gimnáziumi igazgatóhelyettes. Sátoraljaúj­hely, Remes Ferencné tanító, Cigánd, Itéti József tanár, özd, Sándor Katalin nevelőtanár, Sá­toraljaújhely, Soltész Józsefné gimnáziumi tanár, Ózd. Sotkő József tanár. Gönc. dr. Styas/ny Sándor gimnáziumi tanár. Encs, Szabó Dezsőné, a Mezőkövesdi járási Hivatal tanulmányi fel­ügyelője, Szabó Emiiné tanító, Miskolc, Szabó Ferenc, a mis­kolci Gábor Áron Kohóipari Szakközépiskola műszaki tanára, Szabó Kálmán, a miskolci Föl­des Ferenc Gimnázium tanára. Szabó László, a kazincbarcikai 105. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára, Szávó János, a miskolci Erősáramú Szakközép- iskola kollégiumi tanára, Szi- gethy Albftrtné kollégiumi igaz­gató. Sárospatak, . Sztcrmen Gusztávné gimnáziumi tanár,. Kazincbarcika, Takács Albert tanár, özd, Takács Márta, a mis­kolci Herman Ottó Gimnázium megyei szakfelügyelője, Tausz Józsefné tanár,' Sárospatak, Tol- nay Ferencné, a miskolci Zrí­nyi Gimnázium igazgatóhelyette­se, Tóth Gellértné tanító, Újha­rangod, Tóth Lajosné tanító, Krasznokvajda, ifj. Tóth László tanár, Sajókeresztúr, Tóth Pái.- né tanító, Révleányvár, Varga János igazgató, Miskolc, Varga Jenőné óvodavezető. Sátoralja- ( újheíy, Varhoiik Gézáné óvónő, Abaújszánló, Vaszilkó Ferencné óvónő, Edelény, Várhomoki Ambrusné tanító, Sárospatak, Verdes Lászlóné tanító, Leninvá- ros, Vígh Andrásné óvónő, Sá­rospatak, Virágh Ödönné tanító, Miskolc, Zalán László, az ózdi 102. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanára, Zádeczky István­ná tanár, Sátoraljaújhely, Zám- borszky József, a Megyei Peda­gógus-továbbképző Intézet fel­ügyelője, Zsibai Béláné óvónő, Encs, és Zsoldos Lászlóné tanár, Edelény. A Munkaügy Kiyálö Dolgozója kitüntetést kapta: Gál Balázs, a 100-as szakoktatója, Hegedűs Pál, a 116-os nevelőtanára. Németh Károly, a 114-es gazdasági igaz­gatóhelyettese, Szaniszló Győző, a 104-es tanára. A Belkereske­delem Kiváló Dolgozója lett Sasvári Mária, a Berzeviczy Gergely Kereskedelmi és Ven» déglátóipari Szakközépiskola ta­nára. A Közlekedés Kiváló Dol­gozója kitüntetésben részesült Lizák Józsefné, a miskolci 1-es. számú Ipari Szakközépiskola mérnöktanára. A Szovjetunióban nyilvá­nosságra hozták és össznépi vitára bocsátották az ország alkotmánytervezetét, amelyet az alkotmánybizottság ter­jesztett elő, és Legfelsőbb Tanács Elnöksége hagyott jóvá. A tervezet megőrzi az előző alaptörvények elveinek folyamatosságát. Bevezetőből, kilenc részből, 21 fejezetből és 173 cikkelyből áll. A tervezet kiemeli, hogy a Lenin és a kommunista párt vezette Nagy Októberi Szo­cialista Forradalomban új típusú állam született, amely­nek legfőbb célja az osz­tály nélküli kommunista tár. sadalom felépítése. A szov­jet állam, miután teljesítette a proletariátus diktatúrájá­nak feladatait, össznépi ál­lammá vált. A Szovjetunió­ban felépült a fejlett szocia­lista társadalom: a kommu. nizmushoz vezető út tör­vényszerű szakasza. A mélyreható társadalmi, gazdasági átalakulás áttekin­tése után a tervezet összege­zi e társadalom jellemzőit, s az állam fő feladatait így fogalmazza meg: a kommu­nizmus anyagi, műszaki bá­zisának megteremtése, a szo­cialista társadalmi viszonyok tökéletesítése és kommunista társadalmi viszonyokká való átalakítása, a kommunista társadalom emberének for­málása, a dolgozók anyagi és kulturális életszínvonalának emelése, a gondoskodás az állam biztonságáról, a köz­reműködés a béke megszilár­dításában és a nemzetközi együttműködés fejlődésében. A társadalmi, politikai és a gazdasági rend alapjairól szólva, az alkotmánytervezet kimondja: a Szovjetunió össznépi állam; minden ha­talom a népé; az állam szer­vezete és tevékenysége a demokratikus centralizmus elveire épül; az állam és szervei a szocialista törvé­nyesség alapján működnek; az államélet legfontosabb kérdéseit össznépi vitára, va­lamint népszavazásra bocsát­ják. A társadalom vezető és irányító ereje — állapítja1 meg a dokumentum — a Szovjetunió Kommunista Pártja, amely a népért van, és a népet szolgálja. A párt határozza meg a társadalom fejlődésének fő perspektívá­ját, az ország bel- és külpo­litikai irányvonalát. A tö­megszervezetek szintén részt vesznek az állami és társa­dalmi ügyek intézésében. Az alkotmánytervezet sze­rint a szocialista demokrá­cia további kibontakoztatása a társadalom politikai rend­szerének alapvető fejlődési iránya. Ide tartozik egyebek között: az államgépezet töké­letesítése, a társadalmi szer­vezetek tevékenységének fo­kozása, a dolgozók mind szé­lesebb részvétele a közügyek intézésében. A Szovjetunió gazdasági rendszerének alapja a terme­lési eszközök szocialista tu­lajdona; a jólét forrása, a szovjet emberek munkája — hangoztatja a tervezet. Az ál­lam a „mindenkitől képessé­gei szerint, mindenkinek munkája szerint” elvvel összhangban ellenőrzi a mun­ka és a fogyasztás mértékét, együttesen alkalmazza az anyagi és erkölcsi ösztönző­ket. A szocializmus körül­ményei között a társadalmi termelés legEőbb célja: az emberek fokozódó anyagi és szellemi szükségleteinek mi­nél teljesebb kielégítése. A dokumentumtervezet a Szov­jetunió gazdaságát egységes népgazdasági komplexumnak minősíti; a gazdaságvezetés alapja a tervezés, a közpon­ti irányítást párosítják a vállalatok, egyesülések gaz­dasági önállóságával és kez­deményezésével. A dolgozók kollektívái, a társadalmi ‘ szervezetek részt vesznek a vállalatok és egyesülések ügyeinek intézésében. Az alkotmánytervezet intézkedik a természeti környezet meg­óvásáról és ésszerű felhasz­nálásáról is. A társadalmi fejlődés és kultúra kérdéseiről a terve­zet kimondja: a szovjet ál­lam elősegíti a társadalmi homogenitás erősítését, a vá­ros és a falu, a szellemi és a fizikai munka közötti lé­nyegbeli különbségek elmo­sódását, a Szovjetunió vala­mennyi nemzete és népcso­portja további fejlődését és közeledését, célul tűzi ki a lehetőségek kiszélesítését ah­hoz, hogy az állampolgárok fejlesszék képességeiket és személyiségük sokoldalúan fejlődjék. Az állam — össz­hangban a termelékenység növekedésével — következe­tes bér- és reáljövedelememe­lő irányvonalat valósít meg, a szükségletek teljesebb kielé­gítése végett társadalmi fo­gyasztási alapokat képez. Az alkotmánytervezet kül­politikai fejezete rögzíti, hogy a szovjet állam következetes. lenini békepolitikát folytat, síkraszáll a biztonság .meg­szilárdításáért és a széles körű nemzetközi együttmű­ködésért. A Szovjetunió kül­politikája arra irányul, hogy kedvező nemzetközi feltéte­leket biztosítson a kommu­nizmusnak a Szovjetunióban való felépítéséhez, erősítse a világszocializmus állásait, tá­mogassa a népeknek a nem­zeti felszabadulásáért és a társadalmi haladásért vívott harcát, megakadályozza az agresszív háborúkat, és hogy következetesen megvalósul­jon a különböző társadalmi rendszerű államok békés egymás mellett élésének elve. Az alkotmánytervezet rész­letesen ismerteti, hogy a Szovjetunió milyen elvek be­tartására alapozza a más ál­lamokhoz fűződő kapcsoluta­Kcpünk a tegnap délelőtt Miskolcon, a II. Rákóczi Ferenc Könyvtárban megtartott pedagógusnapi ünnepségen készült, a kitüntetettek egy csoportjáról. it: „Kölcsönös lemondás az erőszak alkalmazásáról, vagy az erőszakkal való fenyege­tőzésről ; szuverén egyenlő­ség; a határok sérthetetlen­sége; az államok területi sérthetetlensége; a viták bé­kés rendezése; a belügyekbe való be nem avatkozás, az emberi jogok és az alapvető szabadságjogok tiszteletben tartása, a népek egyenjogú­sága és az a jog, hogy saját maguk rendelkezzenek sor­sukkal; az államok közötti együttműködés; a nemzetkö­zi jog általánosan elismert elveiből és normáiból, a Szovjetunió által megkötött nemzetközi szerződésekből következő kötelezettségek lel­kiismeretes teljesítése”. A do­kumentum külöri is megfo­galmazza, hogy a Szovjetunió mint a szocialista világrend- szer, a szocialista közösség alkotó része, a szocialista in­ternacionalizmus alapján fej­leszti és erősíti a barátságot és az együttműködést, az elvtársi kölcsönös segítség- nyújtást a szocialista orszá­gokkal, tevékenyen részt vesz a gazdasági integráció­ban. A tervezet — külön feje­zetben r—, a szocialista haza védelmét, az egész nép ügyé­nek minősíti. Az alkotmánytervezet ki­mondja: A Szovjetunió ál­lampolgárai származástól, tár­sadalmi és vagyoni helyzet­től, nemzetiségi és faji ho­vatartozástól, nemtől, kép­zettségtől, nyelvtől, a vallás­hoz ) való viszonytól, foglal­kozási fajtától és jellegtől, lakóhelytől és más körülmé­nyektől függetlenül egyenlő- ek a törvény előtt. A jogok ilyen ismérvek szerinti kor­látozását a törvény bünteti. A tervezet szerint a Szovjet­unió menedéket nyújt azok­nak a külföldieknek, akiket haladó tevékenységükért, a béke ügyének védelméért ül­döznek. A. Szovjetunió állampol­gárai rendelkeznek az alkot­mány és a törvények által meghirdetett és szavatolt szociális, gazdasági, politikai és személyes jogok teljessé­gével. Jogaikkal élve azon­ban nem sérthetik a társa­dalom és az állam érdekeit, sem más állampolgárok jo­gait. A tervezet részletezi az állampolgárok jogait és min­den esetben megnevezi e jo­gok megvalósulásának bizto­sítékait. Eszerint a Szovjet­unió állampolgárainak joguk van — egyebek között —: a munkához, a pihenéshez, egészségvédelemhez, az öreg­ségi, a rokkantsági és be­tegségi biztosításhoz, a lakás­hoz, a művelődéshez, a tu­dományos, műszaki és mű­vészeti alkotás szabadságá­hoz a kommunista építés céljainak megfelelően, a köz­ügyek intézésében való rész­vételhez; választók és vá­laszthatók. A dolgozók érde­keinek megfelelően és a szo­cialista rendszer erősítése céljából a Szovjetunió állam­polgárainak szavatolják a szólás-, a sajtó-j a gyüleke­zési, az utcai felvonulási és tüntetési -jogot. A kommunis­ta építés céljainak megfele­lőén az állampolgároknak jo­guk van társadalmi szerve­zetekben egyesülni. A terve­zet elismeri a lelkiismereti szabadságot,, rögzíti az állam és az egyház, illetve az is- 1' Ja és az egvház elválasztá­sát, szavatolja a személvi sérthetetlenségéi és a lakás sérthetetlenséget, a levelezé­sek. a telefonbeszélgetések, a táviratváltások titkosságát. A személviséa tiszteletben tar­tása. a szovjet ember állam- nolgári tógáinak védelme va- lamennvi állami szerv. tárt. sadalmi szerv és tisztsém-i- selő kötelessé«0. cialista együttélés szabályai­nak tiszteletben tartása, a lelkiismeretes munka, a szo­cialista tulajdon erősítése, a2 állam érdekeinek védelmezé- se, a szocialista haza védel­me, a katonai szolgálat, más állampolgárok nemzeti mél­tóságának és jogainak tiszte­letben tartása, a közrend vé­delmének előmozdítása. A szovjet állampolgár interna­cionalista kötelessége, hogy segítse elő a más országok né­peivel való barátság és együtt­működés fejlődését, a világ­béke fenntartását és megszi­lárdítását. A Szovjetunió a nemzetek szabad önrendelkezése és az egyenjogú szovjet szocialista köztársaságok önkéntes egye­sülése eredményeként létre­jött egységes szövetségi sok- nemzetiségű állam — mond­ja ki az alkotmánytervezeti amely azt is tartalmazza, hogy minden szövetségi köz­társaságnak joga van a sza­bad kilépésre. A tervezet fel­sorolja a 15 szövetségi köz­társaságot, valamint az auto­nóm köztársaságokat és terü­leteket, intézkedik a hatáskö­rök megosztásáról. A tanácsok — amélyeket a tervezet a népi küldöttek szovjetjeinek nevez — államhatalom szerveinek egységes rendszerét alkotják a Szovjetunió Legfelsőbb Ta nápsától egészen a község* szovjetekig. A választás álla lános, egyenlő, közvetlen és titkos szavazással történik (minden 18 éven felüli vá lasztó és választható), a nép* küldöttek jogállásáról és sért hetetlenségéről, beszámolás* kötelezettségéről és vissza­hívhatóságáról a dokumen­tum ugyancsak intézkedik A tanácsok tevékenységének alapja a kérdések kollektív szabad és tárgyszerű megvi­tatása, a nyilvánosság, a la­kosság széles körű bevonásai A Szovjetunió legfőbb ál­lamhatalmi szerve a Szovjet' unió Legfelsőbb Tanácsa (e** két egyenjogú házból áll: 3 szövetségi tanácsból és 3 nemzetiségi tanácsból); ülés­szakát évente két alkalom­mal hívják össze. Kizáróla­gos jogköre egyebek között az alkotmány és a törvények elfogadása. A Legfelsőbb Ta­nács Elnökségének — ezt 3 küldöttek közül választják —, egy elnöke, egy első el' nökhelyetlese, szövetséges köztársaságonként egy-egy, te­hát összesen 15 elnökhelyet­tese, egy titkára és 21 tagja van. Az alkotmánytervezet szabályozza a testület fel­adat- és hatáskörét, intézke­dik az államhatalom legfel­ső végrehajtó szervének: 8 Szovjetunió Minisztertaná­csának összetételéről — hi­vatalból tagjai a szövetség^ köztársaságok minisztelnökel is —, és feladatköréről, to­vábbá a szövetséges és a** autonóm köztársaságok ál­lamhatalmi és irányítási szer­veiről, valamint a helyi ál­lamhatalmi és igazgatás* szervekről. Szabályozza az alkotmány- tervezet az igazságszolgálta­tás intézményrendszerét is, s egyebek között kimondja' hogv a választott bírák és népi ülnökök függetlenek, az igazságszolgáltatást az állam­polgárok törvény és bírósáí előtti egyenlőségének alap­ján gyakorolják, a vádlott­nak biztosítják a jogot a vé­delemre. A töivények pontos és egységes végrehajtása fe­letti felügyeletet a Szovjet­unió főügyésze és a neki alá­rendelt ügyészek gyakorolják A jogok megvalóst+ása el­választhatatlan az állampol­gári kötelezettségek tel*esíté- sétől — mondja ki a terve­zet. liven kötelességek: az. al­kotmány, a törvények, a szo­Az alkotmánytervezet vé­gül a Szovjetunió címeréről' zászlajáról, himnuszáról és fővárosáról, továbbá az al­kotmány érvényességéről és megváltoztatásának rendjéről intézkedik. Valamennyi szov­jet törvényt és rendeletet az alkotmánnyal összhangba** leéli meghozni. A Szovjet­unió alkotmánva elfogadásá­tól érvényes, s a Legfelsőbb Tanács határozatával változ­tatható meg, mindkét hál küldötteinek legalább két­harmados szavazattöbbségé-' vek j Pedagógusnapi iainepség

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom