Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-12 / 137. szám

ES2AK-MAGYARORS2ÁG 9 SíeCíi^-í. _-__ 1977. Június 12., vasárnap Az: iparosodó barkó népcsoport Kutatás a Hangony völgyében Áz Ózdi Kohászati üzemekbe több mint ötezer saber jár be dolgozni min- fettnap vonattal, autóbusszal, tó részük a Hangony völgyé­lek, Domaházánalc, Kissiká- ernak. Hangonynak es Szent. '••Honnak a lakója. Hajdan •Mc-tíz íös csoportokban 'onultak ezekből a falvak­ul gyalog a munkások %ony vászontarisznyájuk- <al a nyakukban a gyár­ba, ahonnan a kényé­it, a megélhetést vártáik. Akkoriban, a két világháború iözött sokkal kevesebben, •hint manapság, hiszen nem •’olt szükség annyi mumkás- tfere. Most a Hangony völ- Ö'ének említett községeiből a Okosság Ili—20 százaléka Ózdira bejáró munkás. A Munkásmozgalmi Múzeum Éyi'k munkatársa, dr. Dö­mötör Ákos néprajzkutató felár hosszabb ideje vizsgálja, hogyan alakul ezeknek az ftnboreknek és családjaiknak létmódja, életformája, mi- ^en régi szokásokat őriznek ••leg, milyen új szokások ala­kulnak lei, mire fordítják szel- femd és-anyagi gazdagodásu­kat, hogyan használják fel teabad idejüket. Az elmúlt évtizedekben, ivekben óriási változásoknak lehetünk szemtanúi ennél, az úgynevezett barkó népcso­portnál, amely tulajdonkép­pen a palócsag egyik ága — Mondotta a fiatal néprajzku­tató. — A múlt év szeptem­berétől az idén május végéig Piíntegy félezer bejáró ko­hászati dolgozónál, illetve családtagjai nád végeztünk •felmérést Tulajdonképpen szerencsés helyzetben vagyok, hiszen korábban az Ózdi Ko­hászati Üzemek legújabb kori történetével foglalkoztam, s így ismerem ezt a területet. Most a szóban forgó témával kapcsolatban azért válasz­tottuk ezt a területet, a Han- Pohy völgyének már említett községeit, tehát a barkó nép­csoportot, mert Ózd vonzás- körzetéből ennek a vidéknek p/nnak meg leginkább a hagyományai és a további Utánpótlás is főleg innen Várható. A Hangony-völgyi község­ből bejáró dolgozók és csa­ládjainak' az életmódjával kapcsolatos vizsgálatok ezút­tal tehát újszerűekmek mond­hatók, hiszen a hagyomá­nyos néprajzkutatás tárgya Európában, s így hazánkban is a parasztság életmódjának és kultúrájának kutatásában Uierült ki. Nyilván változtak ft 'rutatás módszerei is, hi­szen a megfigyelésen, elbe- ’zélgetésen kívül szociológi- fti-statiszlikai eszközöket is igénybe vettek; ötszáz kér­dőívet és úgynevezett család­lapot kell majd értékelni, összegezni. Itt érdemes meg­jegyezni, ho-'v a példát a Szovjetunióból vették, ahol már korábban is folytattak ilyen vizsgálódásokat, és az itt alkalmazott módszerek és eszközök egy része is on­nan származik. Legjobb tu­domásunk szerint hasonló kutatás hazánkban egyedül itt, Ózd környékén folyt le, amelynek az összesítése, ér­tékelése, a következtetések levonása majd csak még ezu­tán következik. Ez azonban egyáltalán nem jelenti azt, hogy már most, frissiben ne lehetne néhány olyan, a vizsgálatra', r kutatásra támaszkodó kőnk— lűztöna, az ezekkel kapcsola­tos teendőkre felhívni a fi­gyelmet. Annál is inkább, mivel a vizsgálat, va>gyis a munkás-nép raj zkubatás nem öncélú. Érdemes odafigyelni, mát mond a vizsgálatot vég- , ző, a Munkásmozgalmi Mú­zeum tudományos munka­társa ezzel kapcsolatban. — A barkó ípcsoportból bejáró, ingázó munkavállalók munkássá válásának folya­mata számos problémát és új jelenséget tár föl —mon­dotta dr. Dömötör Ákos. — A parasztság ipari munkás- • sá való rétegződése nap­jainkban -fokozott mértékben zajlik le. Most nem elsősor­ban á számszerű adatokra gondolok, hanem a tempó felgyorsulására, amely tulaj­doniképpen együtt jé. a vá­ros és a falu közötti különb­ség megszűnésének a folya­matával. A vizsgálat, a ku­tatás például egyértelműen kiderítette, hogy lényegesen megváltozott a nők helyzete a barkó népcsoportnál is a családban és a társadalom­ban. Ma mar egyáltalán nincs meg a régi és legen­dákba illő kiszolgáltatottsá­guk. függőségük, hiszen kö­zülük is bárki bármikor mun­kát vállalhat. És egyre na- gvobb számban is teszik ezt. Éppen ezért például a szó­ban forgó községekben emei­KÖZtl LETEK! MG. TERMELŐSZÖVETKEZETEK! FIGYELEM! .2 db, egyéves, jó állapotban levő IFA W—50—L/K billenős gépkocsi hozzávaló 2 db, féléves HW—,60—11-cs billenős pótkocsival tipizálás miatt eladó Érdeklődni: B.-A.-Z. megyei Epítöauyagipari Vállalat Miskolc, Győri kapu 23. szám. Telefon: 15-820, 16-028. Jager Béla. Az ongai Petőfi Mezőgazdasági Termelőszövetkezet főkönyvelői Állasra felvételt hirdet Javadalmazás a 12/1071. (X. 13.) MÉM számú rendelet szerint. ft Jelentkezés: személyesen, vagy írásban, a tsz elnökénél ni kellene a szolgáltatások skáláját és színvonalát. — Nagyon érdekes — folytatta a néprajzkutató —, hogy miképpen változik a gyári termelési ciklusnak megfelelően a bejáró dolgo­zók életmódja, életritmusa. A buszközlekedés kapcsán jelentősen megnőtt a sza­bad idejük, amelyet elsősor­ban a háztáji munkákkal töl­tenek el. Ez a munkássá válás folyamatában lénye­gében átmenetet képez, de a téma szempontjából érthető, különösen ha arra gondo­lunk, hogy az említett köz­ségek nem megfelelő áruel- . látása még sokáig szüksé-' gessé teszi a háztáji gazdál­kodást. A harmadik igen fon­tos frissiben levonható kö­vetkeztetés pedig az, hogy a vizsgált rétegnek hallatla­nul megnőtt, a kultúréhsége. 1954-ben például Domaházán csak egyetlen telepes rádió volt. Most a vizsgált köz­ségekben mindenütt van vil­lany, a családok döntő több­sége rendelkezik rádióval és sok családi ,ház tetején ott van a televízi óai rtenina. A Hangony' völgyében állandó­an növekszik a községi könyvtárak olvasóinak a szá­ma. De nemcsak az általá­nos műveltség állandó emel­kedéséről, hanem a gyár­ban szerzett szakmai. tech_ ni kai és politikai tudás gya­rapodásáról is beszélni kell. A / í S V PII jehogű tovább­IMj HVtn képzéseknek, tá n f oly am oknak tu 1 a j d ónkép­pen még le sem lehet mér­ni a közvetlen, illetve a köz­vetett hatását. És természe­tesen változik, méghozzá nem is lasst ütemben a la­káskultúra is. A saját csa­ládi ház építése ma már ál­talános szokás, amelyet a gyár is támogat. E téren is új jelenség kezdte meg hó­dító útját. Történetesen az, hogy a munkáskollektívák, a brigádok segítik - egymást a fészekteremtés nagy mun­kájában. O. ,T. Heti jp o stan k b o I MINDANNYIUNK MUNKÁJÁRA SZÜKSÉG VAN . .. Lapunk május 22-i számá­ban „Szégyelljék-e a szak­májukat?" címmel a Szik­szói Mezőgazdasági Szak­munkásképző Intézetről szó­ló cikk jelent meg. amelyre az alábbiakban válaszol az intézet volt tanulója, egy ba­romfitenyésztő szakmunkás. Kedves „Tyúkos Lányok”! A „Szégyelljék-e a szak­májukat?” című cikket ol­vasva, azóta is sokszor eszem­be^ jutottatok és ez a töpren­gés adta kezembe a tollat, hogy pár sort írjak nektek. Én a magam részéről azt vá­laszolom: ne szégyelljetek. Ezt azért merem írni, mert én is ott kezdtem az életem. 1950-ben, amikor olyan idős voltam, mint most Ti vagy­tok, én is baromfitenyészté­si tanfolyamon voltam. Azt sem szégyelltem, amikor egy Hernád menti faluba kerül­tem a baromfitelepre dol­gozni, Mivel naposcsirke-ne­veléssel foglalkoztunk, az csak természetes vc/lt, hogy mi lettünk a „csirkés lá­nyok”. Innen mentem cl te­lepvezetői tanfolyamra, s en­nek elvégzése után baromfi­telep-vezető lettem Nagyroz- vágyon, ahol tojóállományunk volt és így változott a cím is. Itt már „tyúkos lányok” voltunk. Ezen a munkahe­lyen évekig dolgoztam, egé­szen addig, mig szüleim be- tegeskedése miatt haza kel­lett jönnöm. Bármennyire szerettem ezt a szakmát, a mi falunkban —, de még a környékén sem tudtam ilyen munkakörben elhelyezkedni. Én nagyon elitélem. azt, aki a fenti megszólítást lenéző­en mondja és sértésnek szánja. Még most, ennyi év távlatából is, há összevet a sors egy-cgy régi ismerőssel, aki az igazi nevemet már rég elfelejtette, de rámkér­dez, hogy: „Te vagy-c a tyú­kos Teri?” —, megdobban a szivem és nem szégyellem, hogy így emlékeznek rám. Ezt azért írom Nektek, mert nem az számít, hogy valaki fehérköpenyes bolti eladó, orvos, taná\ mező­gazdász, kosárfonó, vagy ép­pen baromfitenyésztő. ha­nem az, hogy becsületesen dolgozzon és amit végez, azt hivatásszerctetből, lelkiisme­retesen tegye. Tudni kell, hogy társadalmunknak mind- annyiunk munkájára egy­aránt szüksége van. E pár gondolat után kívánok szá­motokra jó tanulást és az is* kola elvégzése után eredmé­nyes, jó munkát, ami majd kárpótolni fog benneteket a mostani „lenéző” megszólí­tásért. Ismeretlenül is sok szere­tettel küldi üdvözletét egy régi „tyúkos lány”: Gulyás Sándorné Mezőcsát, Jókai u. 33. SÁROSPATAKON. AZ ÁF BÚTORBOLTJÁÉAN ÉSZ június 6—július 6 között Ebben az időszakban a 20 ezer forint összeget meghaladó vásárlásból 20 SZÁZALÉK ENGEDMÉNYT NYÚJTUNK! SZEKRÉNYSOROK 20 SZÁZALÉK ÁRENGEDMÉNNYEL! ÁFÉSZ SÁROSPATAK KIÁLLÍTÁS az ISKOLÁNKBAN... A múlt évben szovjet és bolgár pajtások címét kap­tuk meg a Pajtás szerkesz­tőségétől, s így még a nyá­ron nagy levelezésbe kezd­tünk. Az . eltelt év alatt 24 szovjet és egy bolgár pajtás­sal kötöttünk levelezés útján barátságot. Megismertük egy- mas életét, s rendszeresen kapunk és küldünk képesla­pokat. ajándékokat. Levelezéseink anyagából egy kis kiállítást rendeztünk iskolánkban, ezzel is készül­ve a Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom megünnep­lésére. Jónyer Tünde és a 7 a osztály tanulói Onga MEZŐKÖVESD — MISKOLCON Az. Alföldről érkezeti ked­ves )vendégeim pár napig Miskolcon tartózkodnak, örömmel mutattam meg ne­kik városunkat, az Avast ki­látót, a Herman Ottó Mú­zeumot és még sok más lát­nivalót. ök azonban szeret­tek volna eljutni Mezőkö­vesdre is, hiszen c város vi­lághírűvé vált kézimunkái­ban ők is szerettek volna gyönyörködni. A véletlen úgy hozta, hogy nemcsak a csodalatos matyó kézimun­kákat, de szinte az egész vá­ros fejlődését, múltját és je­lenét is —, anélkül, hogy ezért Mezőkövesdre utaz­tunk volna — megismerhet­ték. Sétánk során „betéved­tünka sportcsarnokba, ahol megnézhettük a mezőköves­diek kiállítását. ízelítői kap­tunk a Matyó Háziipari Szö­vetkezet, a Cipész Ktsz, az Asztalos és Kárpitos Ktsz, a Sütőipari Vállalat munkái­ból és a táros új arculatá­ról. Ezt a kiállítást nemcsak a messze vidékről érkezők­nek, de a miskolciaknak is érdemes megnézni! B. T. Miskolc JÓLESETT A FIGYELMESSÉG Most jártam először a Bor­sodi Ruházati Kiskereske­delmi Vállalat kazincbarci­kai áruházában, így hát iga­zán nem számíthatok itt törzsvendégnek. A figyel­messég, az udvariasság azon­ban, amit itt tapasztaltam, mintha^ erről győzött volna meg. Egy férfiöltönyt szeret­tem volna venni, s bár nem találtam megfelelőt, az el­adónő még a raktárból is ki­hozott jó pár ruhát, hátha találunk kedvemre valót. S amikor vásárlás nélkül jöt­tem el, mosolyogva kisért a bejáratig és mentegetőzött a kis választék miatt. Ügy gon­dolom, az eladó és vásárló közötti jó kapcsolatot vala­hogy így kellene máshol is bizonyítani. P. T. Miskolc A Közmű- és Mélyépítő Vállalat Leninváros TVK 2. sz. fóépitésvezetóségére felvesz mely építő technikust és üzemmérnököt, % valamint gépésztechnikust és üzemmérnököt. JELENTKEZÉS: Közmű, és Mélyépítő Vállalat 2. sz. föépílésvezetöség, Leninváros Kisker ííulaj(Ionosok, ügyelem! Kertészeti árudánkban Miskolc, Szputnyik utca kaphatók: konténeres csemegeszőlő-oltványok, hat fajtából választhat, tápcserepes szamóca háromfajta, konténeres dísznövények, díszcserjék, fenyők nagy választékban UTV Területi Központ Miskolc l

Next

/
Oldalképek
Tartalom