Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-12 / 137. szám

9 1977. június 12., vasárnap EbZAK-MAöYARÜRbZAG 3 zi é< v r fi rt­f' ii > » i»< ifi » V e­s< T »• rS ■e. P r ol 8» K­Kf BS helsinki záróokmányt Bfl 1975. augusztus 1-en aláirt 35 állam előkészí­tő találkozója június t5-ép kezdődik Belgrádban. Közel két év telt el az euró­pai biztonsági cs együttműkö­dési értekezlet befejezése óta. Ez nem hosszú idő. Szükséges azonban mintegy közbenső mérleget vonni arról, hogyan befolyásolták és befolyásolják az európai helyzetet a Hel­sinkiben elért megállapodá­sok, miként valósulnak meg a 'gyakorlatban a záróok­mány elvei és tételei. A zá­róokmány aláírása óta törté­nelmi léptekkel mérve nem bosszú idő, telt el. Az idő múlásával egyre újabb tények bizonyítják, milyen hatalmas impulzust ad a helsinki bé- be-charta annak a küzde­lemnek, amelyet a népek az enyhülésért, a leszerelésért, a nemzeti függetlenségért és a társadalmi haladásért foly­hatnak. Az enyhülési politika a ve­le szemben álló erők aktivi­tása ellenére a nemzetközi élet fejlődésének fő iránya maradt Európában, és má­sutt is. Az enyhülést ügy beli felfogni, amely hosszan tart és sok, bonyolult ellent­mondást hordoz. A nemzet­közi helyzetben a meghatá­rozó szerepet játszó erőviszo­nyok alakulásának pozitív kánya nem változott. A vi­lág előre halad. A pozitív történelmet nem u reakció, dem az imperialista burzsoá­zia, nem a maoisták írják. Az ellentmondásokat, az el­lenakciókat, az időleges meg­torpanásokat is figyelembe véve, hosszú távon az' eny­hülést elősegítő ■ tényezők vannak túlsúlyban. Figyelem­re méltó az is, hogy bár a Szovjet—amerikai kapcsola­tokban Washington hibájá­ból bekövetkezett megtorpa­nás az enyhülést még sem bérdőjelezte meg; sőt az ame­rikai lépések hozzájárultak egyes fejlett tőkés országok taktikai nézetkülönbségeinek kiéleződéséhez. A helsinki megállapodások bosszú távú programot jelen­tenek az aláíró államoknak, folyamatról van szó. Tételei Syakorlali megvalósulása még dsak megkezdődött. Egyes 'lányokban több történt, ma­nókban kevesebb. Maguk az aláírók sem gondoltak arra, bogy a záróokmány tételei azonnal, vagy mind egyszerre megvalósulnak. Még hosszú át áll előttünk, hogy megmá- *.sithatatlahná és visszafordít­hatatlanná tegyük az eddigi eredményeket,- hogy a politi­kai enyhülést kiegészítsük jbatonai enyhüléssel. j A helsinki megállapodások az államok közti kölcsönös «kapcsolatok vezérelvei. Ezen elvek megtartásától függ a ; háború és a béke kérdése [Európában. Ezen elvek toko­sa losan honosodnak meg az európai országok kapcsolatá­ban. Az európai kontinensen gyakoribbá vált az államok és kormányok vezetőinek leg­magasabb szintű látogatás- cseréje, a parlamenti képvi­selők, u szakszervezeti, nő- mozgalmi, ifjúsági szerveze­tek képviselői közötti érint­kezés. Növekszik a kétolda­tó egyezmények megkötésé­nek száma a gazdaság, a tu­domány és a technika külön­böző területein. Előrelépés történt a kultúra, az oktatás, uz információ, az emberi kapcsolatok kérdését illetően 's. A gyakorlati megvalósí­tásban a szocialista országok tépték fel kezdeményezőiig. Hazánk eddigi eredményei is biztatóak. Kormányunk tár­caközi bizottságot hozott Itt­ró a feladatok kidolgozására és koordinálására, folyamat­ban vannak a magas szintű látogatások. A záródokumen­tum aláírása óta" 55 tőkésal- lammal kötöttünk kétoldalú kereskedelmi szerződést, 11 í * a­f [0* * c>‘ eí' . > *<■ tőkés államnak konkrét aján­lást adtunk át, 140 .ezer pél­dányban adtuk ki a záróok­mány szövegét. /Míg 1971-ben felnőtt lakosságunk egytizede járt külföldön, 1975-ben már kétharmada. Több száz sze­mélynek bíráltuk el humánus szempontok alapján ki-, il­letve beutazási kérelmét csa­ládegyesítésre és házasságkö­tésre vonatkozóan. Évente 2,5 millió forint támogatást nyúj­tunk külföldi művek fordí­tására és kiadására. Amikor megállapítjuk, hogy a realizálásban a pozitív ele­mek vannak túlsúlyban, nem hallgathatjuk el azt sem, hogy a megvalósulás üteme lelas­sult az utóbbi időben. Így például az államok egymás közötti kapcsolatának vezér­elvei közül nyugati körök­ben önkényesen szelektálnak, válogatnak, kiemelve az em­beri jogok és alapvető sza­badságjogok elvét. A gazda­sági együttműködést illetően feltűnő passzivitás mutatko­zik nem egy nyugati partner részéről. Továbbra is alkal­mazzák a hátrányos megkü­lönböztetést, a diszkriminá­ciót. A humanitárius és egyéb területeken való együttműkö­dést szelektíven kezelik, meg­próbálják leszűkíteni az in­formáció és az emberek úgy­nevezett „szabad áramlásá­ra”. ; helsinki konferencia kezdete előtt bizonyos körökben a csúcstalál­kozó kudarcát jósolták. Amikor nem sikerült meg­akadályozni a konferenciát, hallgattak dokumentumairól, később pedig azt hajtogat­ták, hogy a záróokmány csak az egyik félnek (nem nekik) előnyös és nem is realizálha­tó. Most pedig már a helsin­ki megállapodás híveinek szerepében tetszelegnek, azt állítva, hogy ők védelmezik „Helsinki szellemét” valami­féle általuk' kiagyalt szovjet fenyegetéssel szemben. A „szovjet fenyegetésről” foly­tatott propagandahadjárat el­lentámadás a nemzetközi enyhülés —, elsősorban a fegyverkezési hajsza csök­kentése és a leszerelés ellen, s, arra hivatott, hogy megin­dokolja a katonai költségve­tésük növelését. Ismeretes, hogy a szocialista közösség, a Szovjetunió nem kíméli erejét a fegyverkezési hajsza mennyiségi és minőségi kor­látozásáért, sem pedig a köl­csönösen elfogadható, igazsá­gos f feltételek mellett végre­hajtandó leszerelésért vívott harcban. Készek a részleges intézkedésekre is. Az aggodalom a fegyverke-" zési hajsza miatt tovább fo­kozódott az új amerikai kor­mányzat e kérdésben képvi­selt. -irányvonala miatt. Az újabb megállapodáshoz az szükséges, hogy az amerikai fél hagyjon fel az egyoldalú előnyök szerzésére irányuló taktikázással és mutasson tényleges szándékot a meg­egyezésre. A SALT ma a szovjet—amerikai kapcsola­tok kulcskérdése, amelytől jelentősen függ a további enyhülés üteme. A burzsoázia szélsőséges elemei az emberi jogok vé­delmének hamis értelmezését állítják középpontba. Koránt­sem az emberi jogokkal való törődés ösztönzi e kampány szervezőit. Ellenkezőleg, az a céljuk, hogy elleplezzék az embex-i jogok tényleges álla­potát a kapitalista világban, és olyan meggyőződést ala­kítsanak ki, hogy a társada- lom igazságos átalakításáéit vívott harc céltalan, mert az ember mindenütt jogfosztott. De a végső, a ki nem mon­dott cél a szocialista rend­szerek alapjainak gyengítése. Az enyhülés szellemének támadása, rosszindulatú ér­telmezése a történelmi.fejlő­déssel szembeni ellenséges magatartás egyik megjelené­si formája, amely tükrözi a tőkés világ eredeti természe- tét. A szocialista országok bé- kedipiomáeiája realista, nem kissebbíti a nehézségeket és nem táplál illúziókat, de nem is nagyítja fel a veszélyt. Nemcsak saját erejében, szö­vetségesei erejében. bízik, ha­nem számbaveszi azt is, hogy a legfontosabb nyugati or­szágokban az uralkodó osz­tály érdekeit képviselő veze­tő csoportok többségé is meg­értette, hogy az enyhülés az egyetlen lehetséges politikai vonal. A küszöbön álló belgrádi találkozótól azt reméljük és várjuk, hogy a további eny­hülést, a különböző társadal­mi rendszerű államok közöt­ti együttműködés fokozását szolgáló találkozó legyen, hogy szervesen beilleszkedjék az eddigi pozitív folyamatok­ba. A szocialista országok slkraszállnak azért, hogy a találkozó pozitív eredmé­nyekkel végződjék, hogy a talákozón és körülötte megfe­lelő légkör uralkodjék — az enyhülés és az együttműkö­dés légköre. a zon lesznek, hogy- ez a találkozó az előzetes elképzeléseknek meg- i felelően, a helsinki szellem folytatása és tovább­fejlesztése legyen, újabb láncszem az enyhülési folya­mat fejlődésében. Ez elérhe- tő, ha egyes körök a talál­kozót nem a viszályok fóru­mának tekintik, hanem az együttműködésnek. A talál­kozó arra hivatott, hogy a megtett üt eredményeire tá­maszkodva a jövőbe tekint­sen. Konstruktív vélemény- cserét kel folytatni a helsin­ki megállapodások követke­zetes teljesítése szempontjá­ból. <lr. Uray Miklós | Tokaj-Hegy alj a történelmi borvidékén a világhírű szőlők rekonstrukciója, az új szőlők telepítése, a régiek pótlása az utóbbi esztendőkben nem haladt jó ütemben. Különbö­ző okok, elsősorban a „meg­kérdőjelezett” gazdaságosság csökkentették a nagyüzemek­ben a telepítési kedvet. Akadnak azonban örven­detes kivételek is. ahol a re­konstrukció helvi tervei meg. valósulnak, ahol évről évre növekszik a koi'szerú ültetvé­nyek területe, ismét szőlőt te­rem az árra legalkalmasabb határrész. Ilyen terület az úgynevezett bodro<?k°r°=7Píri katlan. A bodrogkeresztúri Béke Szhksícvetkezet amely az el­múlt esztendőben is 84 má­zsas hektáronkénti átlagter­mést szüretelt 90 hektárnyi termő szőlőjéről, 1973 óta nemcsak e régi ültetvényeit korszerűsítette, hanem új szőlőket is telepített, össze­sen 79 hektárnyi minőségi borok termelésére alkalmas, deli fekvésű lejtőt hódítottak vissza a szőlőnek. És most újabb 30 hektáros határrészt készítenek elő gondosan újabb telepítésre. 1978 tava­szán kerül, itt földbe' a sza­porítóanyag. Az új 'telepíté­sekhez már megrendelték a szükséges mintegy 70 ezer darab, a pótlásokhoz pedig a 10 ezer darab szólöpllványt. Szerelés... A bódvaszilasi Bódvavöl- gye Termelőszövetkezet Beeskeházán üzemelteti azt a dolomit kőporbáayáját, amelynek évi termelését 40— 45 ezer tonnára kívánja fel­futtatni a gazdaság. A kibá­nyászott. jó minőségű kő­port vibrátor válassza szét három méretben. A középső frakció 0.0—3 milliméter át­mérőjű szemcsenagyságát a gazdaság 32 kalapácsos da­rálóval megőrli és az őrle­ményt. mint az épületek színezéséhez, nemes vako­lásához szükséges anyagot hozza forgalomba. Képün­kön Béres Endre szerelő, a kalapácsos daráló szerelé- sét végzi. Fotó: Laczó József üj Szemek épülnek az olefingyár mellett Az ex port-árualapok bőví­tését szolgáló box-sodi beru­házások között előkelő helyet foglal el a Tiszai Vegyikom­binátban, az V. ötéves tex-v során megvalósuló fejlesztés. Ennek lényege, hogy az ole­fingyár mellett új üzemeket építenek az etiléngyártás köz­ben keletkező pxrolízis benzin további feldolgozására. Ez a megoldás ugyanis —, amely a termelés vertikumának bő­vítését eredményezi — egy­aránt előnyös a Vállalat és a népgazdaság számára. A kombinátban évenként mintegy 200 ezer tonna piro- lízis benzint állítanak elő, amelyből nagymennyiségű izoprént és benzolt lehet gyártani. Mind a két tennék 1 nélkülözhetetlen alapanyag a vegyiparban, de külföldön is szívesen megvásárolják. Az előzetes számítások szerint a beruházás elkészülte után, négy év leforgása. alatt 50 millió dollár értékű piroben- zinből nyei-t vegyipari alap­anyagot exportál majd a TVK tőkés piacon. A mintegy 460 millió fo­rintos beruházás költségéjiek nagyobbik részét, 260 mil­lió forintot a konvertálható export-arualap hitelkeretből a Magyar Nemzeti Bank biz­tosítja a TVK-nak, a íenn- maradó részt pedig a válla­lat a sajáj fejlesztési alapjá­ból fedezi. Az új üzemek technológiai berendezéseit — a második negyedévben meg­kötött szerződés éi-télmében — a nyugatnémet Linde-cég szállítja. A belföldi gépszál­lításokra. mintegy 40—50 mil­lió forint értékben ugyan­csak megállapodás jött lét­re a TVK és a gyártó válla­latok között. Jó ütemben haladnak a be­ruházással kapcsolatos egyeb előkészületi munkák is. A hazai tervezésű es szállítású üzemrészekre, berendezések­re vonatkozó tervdokumen­táció nagy része már a be­ruházó birtokában van. Az izoprént és benzolt előállító üzemeket, gazdasági szem­pontok figyelembe vételével közvetlenül az olefingyár mellett építik fel. Ez viszont fokozott elővigyázatosságra inti a beruházót, mivel csak a biztonságtechnikai előírá­sok szigorú betartása mellett valósítható meg a termelő olefingyár szomszédságában létesülő új beruházás. Két hét múlva főpróba Aratási előzetes Hezőnagymihályról nyabb termésátlaggal számol­APRILIS 15-E óta nem esett számottevő csapadék a megye déli részén, s ez bi­zony meglátszik a mezőnagy- mihályi határon. Emiatt ke­sergett beszélgetésünk alkal­mával Víg Pál, a Mezőnagy- mihálvi Állami Gazdaság nö­vénytermesztési főmérnöke, mert igencsak kellene a csa­padék (legalább 50 millime­ter), és nemcsak a fejlődés­ben visszamaradt kapásokra, hanem a virágzás végén lévő őszi búzákra is. Az alföldi jellegű gazda­ságban 1757 hektáron terem idén az őszi búza, nrrg a ta­vaszi árpa vetésterülete 505 hektár. Ebből a jelentős nagyságú kalászos területből az úgynevezett alsó, nlező- nagymihályi részeken mint­egy 600 hektár búza szenve­dett vízkárt. Teljesen kipusz­tult 258 hektár, a többi bel­vizes területen 50 százalékos a pusztulás., A valamivel magasabb fek­vésű mezőkeresztest vattai és kövesdi határban viszont kü­lönösebb panasz nem lehet az állomány fejlettségi fokára. Eddigi határszemlék, termés- becslések még a jelen pilla­natban is ígérik a 40 mázsás hektáronkénti átlagtermést, de a búza olyan, akár a sző­lő. • az utolsó pillanatban is megtörténhet, a baj. Most például sok függ at­tól, hogy az elkövetkezendő napokban kap-e 1 elegendő csapadékot a nagymihályi ha­tár, mert minél tovább tart a szárazság, annál alacso­hatnak. Az ember persze mindent meglesz a termés megtartá­sáért. Éppen a napokban szórták meg repülőgépről Wuxál és Mikramid lomb­trágyával a kalászos terüle­teket, Ilyen szárazságban a rendkívül lontos nyomelemek kedvezően hatnak a növény folyamatos tápanyagfelvéte­lére, fejlődésére. Az aratási előkészületek mar megkezdődtek az állami gazdaságbatr. Az 5 darab Claas Dominátor és az öt SZK-kombájn már kijavítva várja a nyári nagy munkát. Bevetésükre hamarosan sor kerül, hiszen két hét múlva vágásra érik az első aratni- való, a repce. Háromszáz hektárról kell betakarítaniuk, így ez a munka mindenkép­pen aratási főpróbának szá­mít. A szokásos aratás előtti gépszemiét június 22-én tart­ja az üzem, t> mire a nyár nagy munkája elkezdődik Nagymihályon lesz az új Claas Dominátor 105-ös kom­bájn is. A nyári betakarítási mun­kák gyors, zavartalan lebo­nyolítására üztemtervet ké­szítettek a vezetők. Ez rész­letesen tartalmazza a kom­bájnok, szállítójárművek, szá­rítók és az ezeket működte­tő emberek munkáját. A terv olyan részletekre is kiterjed, mint a földeken dolgozók meleg ebéddel és üdítőitallal való ellátása. A lehetőségeket és a kapa­citást figyelembe véve az ütemterv 14 napban határoz­za meg a búza betakarításá­nak idejét, s ha az árpát is hozzávesszük, akkor 18 napig tart Nagymihályon az aratás. Az állami gazdaság a kom­bájnoktól közvetlenül, úgy­nevezett natúr búzát nem szállít a mezőkövesdi tárház­ba. A szemet előbb — termé­szetesen csak. ha kell — szá­rítják. valamint tisztítják. A szárrtókapacitasuk elégséges­nek látszik. A DSZP 33 va­gon szárítására képes 24 óra alatt, inig a két Colmann együttesen 15—20 vagonnyit bír el. Víg Pál elmondta azt is, hogy a gépalkatrész ellátásá­val Idén nem volt gondjuk. Mint IKR gazdaságnak rend­kívül kedvező hogy az IKR központ a Hejőmenti Állami Gazdaságban tranzit raktárt alakított ki. Eddig mindig 300 kilométernyire. Nagyigmánd- ra kellett utazniuk hiányzó alkatrészért, most viszont mindezt fél óra alatt lebo­nyolítják. AZ ELMONDOTTAK is jól szemléltetik, hogy a Mezö- nagymihályi Állami Gazda­ságban kiemelt feladatként kezelik a kenyérgabona be­takarítását. Mint mondták: rajtunk embereken nem fog múlni a gazdag termés, cs annak gyors betakaritása. (hajdú) . isü szellemének te! 1 teái feífliÉ Belgában! a 1

Next

/
Oldalképek
Tartalom