Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-10 / 135. szám

1977. június 10., péntek ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 Üdülök köszöntik a vendégeket az alsózsoleai Házgyárban (Folytatás a 2. oldalról) A NEWSWEEK tudósítója azt kérdezte, hogy azok az újságírók, akik az 1956-os magyarországi esemény ékről tudósítottak, bármikor — akár egyszerű turistaként is — visszatérhetnek-e Magyar- országra? — A történelem tanulsá­gait emlékezetben kell tar­tani és figyelembe kell ven­ni. Mi ezt tesszük. Minthogy a Vatikánban jártam, kézen­fekvő, hogy Lót feleségének bibliai legendája jut eszem­be, amely mély emberi böl­csességet fejez ki. Azt tudni­illik, hogy aki élni . akar, előre akar menni, az előre nézzen, ne hátra. Mert Lót felesége is visszafordult, és sóbálvánnyá változott. — A _ külföldi újságírók, aikiik 1956-ban Magyarország­ról tudósítottak, elvileg és általában visszatérhetnek az országba. 1956 drámai nap­jaiban a magyar újságírók közül is többen nem csupán olyasmit írtak, amit mond­juk egy év múlva is vállal­lak volna. Jómagam azt tar­tom, hogy akár a magyar, akár a külföldi sajtó mun­katársairól van szó, nem érdemes azt keresgélni, hogy ki mit írt 10—20 évvel ez­előtt, Az a fontos, hogy ma mit ír, segíti-e a haladás ügyét. Emberi emlékezetünk van. de feketelistánk külföl­di újságíróikról nincsen. Az 1L MESSAGGERO tu­dósítója azt kérdezte Kádár Jánostól, hogy változatlanul fannlarfja-e a bécsi sajtó- konferencián lett ki jelenté­sét, miszerint nem ért egyel azzal, hogy az „eurokoinmu- ii izmus” fogalma, egyúttal . kommunistaellene fogalom. — Ami az „eurokommu- nizmusróF alkotott '' vélemé­nyemet illeti: régen jártam iskolába. Akkor földrajzból azt tanultuk, hogy nyugat­ról tekintve Európa az At­lanti-óceán partjaitól az Ural hegységig terjed. Az európai kommunista mozga­lomnak tehát a Szovjetunió •Kommunista Pártja éppen, úgy alkotó eleme és része, mint mondjuk a Lengyel Egyesült Munkáspárt, a Né­met Szocialista Egységpárt, a Német Kommunista Párt, a Francia Kommunista Párt, és így tovább, azaz vala­mennyi európai kommunista és munkáspárt. Ezt a tényt figyelmükbe ajánlom. — Az „eurokommuniz- mus” kifejezést mostanában gyakran használják bizonyos nyugat-európai pártokra vo­natkoztatva. A mi vélemé­nyünk szerint az azonos Kadar Janos, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára, a Magyar Népköztár­saság' Elnöki Tanácsának tagja, Giulio Aildreottinak, az Olasz Köztársaság Mi­nisztertanácsa elnökének meghívására, 1977. június 7. és 9. között hivatalos láto­gatást tett Olaszországban. A látogatás során Kádár Jánost fogadta Giovanni Leo­ne, az Olasz Köztársaság elnöke. Ezenkívül látogatást tett Aminlore Fanfaninál, a szenátus, valamint Pietro Ingraónál, a képviselőház el­nökénél. A szívélyes, baráti légkörű megbeszéléseken Kádár Já­nos és Giulio Andreotti be­ható eszmecserét folytatott a magyar—olasz kapcsolatok fejlődéséről, valamint a kö­zös érdeklődésre számot tar­tó nemzetközi kérdésekről. Megbeszélésre került sor Púja Frigyes, a Magyar Népköztársaság külügymi­nisztere és Arnaldo' Forlani, az Olasz Köztársaság kül­ügyminisztere között. Dr. Bí­ró József külkereskedelmi miniszter Hinaldo Ossola olasz külkereskedelmi mi­niszterrel folytatott eszme­cseréi. A tárgyaló felek megelé­gedéssel állapították meg, hogy a Magyar Népközlársa­helyzet bizonyos pártok kö­zött hasonlóságot teremt. E pártok a kapitalizmus, a monopol löké diktatúrájának viszonyai között küzdenek a szocialista jövőjért. Az adott viszonyok között ez termé­szetes. Akárcsak az, hogy országuk történelmi múltjá­nak, társadalmuk adottsá­gainak megfelelően saját út­jukat keresik a társadalmi felszabadítás érdekében. Nemcsak joguk, hanem kö­telességük is ez, nem vitat­kozunk róla, ebbe nem is tudunk beleszólni. Mert,- hogy úgy mondjam, az saját hatáskörbe tartozik, hogy miképpen és milyen utat ke­resnek a dolgozó nép sza­badságának kivívására. —; A kommunista világ- niozgalomban persze visszhan­got váltott ki egyes pártok ál­lásfoglalása a proletárdikta­túrát, valamint: a pluralista szocializmust illetően. A marxista—leninista elmélet: a társadalom fejlődésének út­ját világosan megmutatja. Egyértelműen kimondja, hogy a társadalmi törvények­nek megfelelően minden nép szükségszerűen a szocializ­mus útjára lép. A MAGYAR.' TELEVÍZIÓ munkatársa azt kérdezte, hogy a kölcsönösen előnyös együttműködés fejlesztése ér­dekében milyen akadályokat kell elhárítani a KGST és a Közös Piac tagországainak gazdasági kapcsolataiban?-j- Néhány évvel ezelőtt, magyar részről sajnálattal állapítottuk meg, hogy a ma­gyar—olasz, gazdasági kap­csolatok lendületes fejlődése megtorpant — elsősorban a Közös Piac bizonyos korláto­zásai miatt. Ilyen tekintet­ben a KGST más jellegű •szervezet, mint a Közös Piac: nem korlátozza, nem szabá­lyozza a tagországok gazda­sági forgalmát a különböző relációkban. — Egyetértés van közöt­tünk abban, hogy folytatni kell a KGST és a Közös Piac közötti kapcsolatok építését. Kívánatos volna olyan meg­állapodásokat kidolgozni és megkötni a két gazdasági tö­mörülés között, amelyek nem fékezik, hanem megkönnyí­tik és elősegítik a tagorszá­gok gazdasági együttműködé­sét és a forgalom bővítését. Ez, egybevág 'a népek egyete­mes' érdekeivel. A békés egy­más mellett élés azt követe­li, hogy gyümölcsöző gazda­sági kapcsolatok épüljenek ki a különböző országok kö­zött. Mint említettem, olasz kapcsolatai az utóbbi évek­ben eredményesen fejlőd­tök. Kifejezésre juttatták eltö­kéltségüket, hogy a Két or­szág miniszterelnökei által 1975. november 12-én alá­írt magyar—olasz közös nyi­latkozatnak megfelelően., a jövőben is mindent megtesz­nek népeik barátságának elmélyítéséért, országaik együttműködésének fejleszté­séért. Mindkét fél üdvözölte a gazdasági együttműködésben elért eredményeket. Megál­lapították, hogy a vonatkozó egyezmények végrehajtása kedvező irányban halad. Az a szándékuk, hogy a- jövő­ben még fokozottabban él­nek azokkal a meglevő lehe­tőségekkel. amelvek a hosz- szú távú gazdasági kapcsola­tok létesítését szolgálják. Ennek érdekében további erőfeszítést tesznek az 1974- ben aláirt, tíz évre szóló gazdasági, ipari és műszaki együttműködési megállapo­dásban foglaltak teljes meg­valósítására. A felek súlyt helyeznek a kereskedelmi forgalom ki- egy ensú 1 y ozo tt bővítésére, olv módon, hop' lehetővé te­szik az árucsere rá •-masabb szintre emelését, a még meg­partnerei nkkel egyetértet­tünk ebben. — Magyarország a kis or­szágok közé tartozik. Gazda­sági adottságaink nagymér­tékben ráutalnak bennünket a nemzetközi gazdasági kap­csolatok fejlesztésére, amit külön, olasz viszonylatban is szorgalmazni fogunk. A PAESE SERA tudósítója arról, érdeklődött, hogy Olasz­ország és Magyarország együttesen mivel járulhat hozzá a belgrádi találkozó eredményességéhez. — Mostani megbeszélé­seink alapján az, a benyomá­som. hogy magyar és olasz részről hasonlóan közelítjük meg a kérdéseket. Felelős olasz tényezők jelentették ki: az olasz nép, az Olasz Köz­társaság abban érdekelt, hogy folytatódjék az enyhülés. Azt is megállapítottuk: annak hívei vagyunk, hogy a hel­sinki ajánlásokat egységes egésznek kell felfogni. A belgrádi találkozónak a hel­sinki ajánlások további gya­korlati megvalósulását elő­mozdító, konstruktív tanács­kozásnak kell lennie. — Ez azonban nagyon sok­féle módon mehet végbe. A szocialista forradalmak ed­dig is az adott országok sa­ját történelmi útjának és sa­játosságainak megfelelően más és más úton győztek. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom győzelme nyo­mán a cári Oroszországban proletárdiktatúra jött létre. Azután népi demokratikus rendszerek jöttek létre, ame­lyek szintén a proletárdikta­túra funkcióit töltik be. — Nem akarok ex katedra kijelentést tenni. A magam részéről sok sikert kívánok a kapitalista országokban küzdő és dolgozó kommunista és munkáspártoknak ahhoz, hogy győzelemre vigyék a monopoltőke diktatúrája el­leni harcot, tömörítsék a dol­gozó népet, a demokratikus erőket és — ha úgy tetszik, magánvéleményként mondom — akár proletárdiktatúrával, vagy anélkül, akár prularista vagy másfajta szocializmust megvalósítva, de mielőbb nyissák meg népük előtt a szocialista utat. — Meggyőződésem hogy Európa valamennyi kommu­nista és munkáspártja között, akár szocialista, akár nyugat­európai kapitalista országok­ban dolgoznak, kölcsönös és teljes szolidaritásnak kell ér­vényesülnie és fog is érvé­nyesülni, s ezt senki nem fogja tudni megbontani. levő akadályok fokozatos csökkentése és felszámolása révén. Aláhúzták az ipari és a mezőgazdasági termelési ko­operáció, s a harmadik pia­con való együttműködés je­len tőségét. Ezzel és az ér­vényben levő megállapodá­saikkal összhangban támo­gatják a gazdasági intéz­mények és szervezetek kö­zölt szükséges kapcsolatokat, a gazdasági együttműködést előmozdító információk cse­réjét. A két fél hangoztatta, hogy a fenti célok elérésében fon­tos szerepe van a két ország gazdasági kapcsolatainak ösz­tönzésére 1974-ben létreho­zott vegyes bizottság tevé­kenységének. A felek ezúttal is megerő­sítették készségüket, hogy megvizsgálják kulturális, tu­dományos. művészeti, okta­tási és egészségügyi eiwütt- működésük fejlesztésének le­hetőségét, A magyar—olasz közös nyit atkoz atban f ogl al takn ak megfelelőén elősegítik a két ország állampolgárainak rendszeres érintkezését és látogatásait. lOfcSgedetten \ állapították meg. hogy a. kétoldalú esvüttműködés legfontosabb (Folytatás a 4. oldalon) (Folytatás az 1. oldalról) A kora délutáni órákban a lengyel delegáció tagjai a Házgyárba látogatlak el, ahol Szepesik Rezső, a BÁEV vezérigazgatója, Mol­nár Lajos, a pártbizottság titkára fogadta a vendége­ket. Pctrosovszki István mű­szaki vezérigazgató-helyet­tes tájékoztatást adott a BÁÉV munkájáról, s ezen belül részletesen szólt: a Házgyárban folyó termelés­ről. A házgyár termékeivel, valamint általában a lakás­építés jelenkori helyzetével kapcsolatosan igen. tartalmas, érdekes beszélgetés alakult ki a vendégek és a vállalat vezetői között. A lakás-mére­tek — egy-egy lakás beke­rülési költsége — a lakótele­pek elrendezése — Lengyel- országban is állandó téma, mint nálunk. Szó esett arról is, mit: kellene tenni, hogy a házak színesebbek legyenek, változatosabbak, s ezzel együtt az új lakótelepeik job­ban illeszkedhessenek a vá­rosképbe. A lengyel delegáció az es­ti órákban Sátoraljaújhelyre érkezett,' ahol a járás és a város párt-, állami vezetői fogadták ókét. Porkoláb Al­bert, a járási pártbizottság első titkára köszöntötte a de­legáció tagjait, majd Vavrck István, a városi pártbizott- ; ság első titkára Sátoraljaúj­hely életéről, az utóbbi évti­zedekben bekövetkezett nagyarányú fejlődésről tájé­koztatta a vendégeket. Este, a magyar—lengyel barátsági hét keretében nagy­gyűlést tartottak a pártbi­zottság előadótermében, ame­lyen részt vettek a lengyel pártdelegáció tagjai, a kísé­retükben levő megyei párt­ós állami vezetők, valamint a járási és városi vezetők. A termet zsúfolásig megtöl­tő hallgatóság fennállva hallgatta végig a városi mun­káskórus által előadott ma­gyar és lengyel himnuszt. A nagygyűlést Porkoláb Alberl- né, a Hazafias Népfront vá­rosi bizottságának alelnöke nyitotta meg. majd Vavrek István, a városi pártbizott­ság első titkára mondott be­szédet. — A testvéri szocialista országokhoz fűződő kapcso­lataink között is különleges helyet foglal el a Lengyel Népköztársasággal, a lengyel néppel való barátságunk — mondotta többek között be­szédében Vavrek István. —- Népünk barátsága szinte azo­nos népeink történetével. Ezt követően visszatekin­tett a történelem során ha- gyományossá váló lengyel— magyar kapcsolatokra. Az előadó a továbbiakban részletesen szólt kormánya­inknak az együttműködés so­rán kialakult, megállapodá­sairól, részletesen elemezve gazdasági, kulturális kapcso­latainkat, Hangsúlyozta, hogy a lengyel külpolitikai tevé­kenység az utóbbi évek­ben rendkívül megélénkült, ugyanúgy, mint a múltban, most is kiveszi részét azok­ból a nemzetközi erőfeszíté­sekből, amelynek eredménye­ként világszerte erősödnek a szocializmus, a haladás erői, a békés egymás mellett élés jegyében fordulat követke­zett be a nemzetközi politi­kában. A magyar—lengyel barát­sági nagygyűlésen felszólalt Boldi János, az ELZETT öntő szakmunkása és Palásti Jó- zsefné országgyűlési képvi­selő is, majd Zdiszlaw Grud- zien, a vajdasági pártbizott­ság első titkára, a küldöttség vezetője emelkedett szólásra: — Tisztelt Bodnár elvtárs, tisztelt: Ladányi elvtárs, ked­ves magyar barátaink! A Ka­towicéi pártbizottság, a vaj­daság valamennyi dolgozója nevében köszöntőm Önöket és Borsod megye valameny- nyi dolgozóját. Nagyon örü­lünk ennek a találkozásnak, s úgy érezzük magunkat eb­ben a megyében, mint igaz, őszinte barátok között, ltt- tartózkodásunk során látjuk azokat az eredményeket, amelyeket a szocializmus épí­tésében eddig elértek. A len­gyel—magyar barátságnak a szabadságért és független­ségért folytatott évszázados harcában közös hagyomá­nyai vannak. A két munkás­párt a szocializmus építésé­ben és a nemzetközi kérdé­sekben közös nézeteket vall. A továbbiakban hangsú­lyozta a Katowicéi vajda­ság első titkára, milyen nagy jelentősége van annak, hogy a két testvérpárt fejlődő kapcsolata a népek barátsá­gára alapozott, egység jegyé­ben erősödik tovább. Ennek az egységnek az az .alapja, hogy mindkét népet töretlen barátság fűzi a Szovjetunió hoz, a Szovjetunió Kommu­nista Pártjához, amely ebben az évben 60. évfordulóját ün­nepli. Zdislaw Grudzien szólt a Katowicéi vajdaság nagy iramban fejlődő ipará­ról, hangsúlyozva, hogy csak­is a szocialista építés körül­ményei közt vált lehetővé, hogy ma a vajdaság Len­gyelország legjelentősebb ipari központjává válhatott. A LEMP VI. ‘ és VII. kong­resszusa programjának meg­valósítása során tovább gya­rapítják kapcsolataikat a szo­cialista országokkal, köztük a Magyar Népköztárssággal. A két testvérmegye közt igen jó az együttműködés, s ezen belül is új színt jelent a mű­szaki és tudományos tapasz­talatcsere. Végül köszönetét, mondott a megye párt- és ál­lami vezetőinek a barátságos fogadtatásért, amelyben a küldöttséget részesítették. Be­szédét igy fejezte be: — Sok sikert kívánok Önöknek pártjuk XI. kong­resszusi határozatának végre­hajtásához, sikereket a fej­lett szocialista társadalom építéséhez. Éljen a Lengyei Egyesült Munkáspárt és a Magyar Szocialista Munkás­párt barátsága, éljen a len­gyel és magyar nép örök ba­rátsága! A nagygyűlés az Interna- cionáléval ért véget, amelyet a városi munkás kamarakó­rus énekelt. Lengyel vendégeink ma, pénteken a Lenin Kohászati Művekbe, majd a Mezőnagy- mihályi Állami Gazdaságba látogatnak. Közös közlemény a látogatásról sag és az Olasz Köztársaság

Next

/
Oldalképek
Tartalom