Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-05 / 131. szám

T977. június 5., vösőrncp ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 I Több sör, több maláta 1972 novemberében fejtették az első sört a Borsodi Sör- és Malátagyárban. A termelés hamarosan elérte a tervezettet, vagyis a kapacitás maximumát. A bocsi sörgyár tehát néhány évvel ez­előtt évi 1 millió 200 ezer hektoliter sörrel és évi 18 ezer tonna malátával bővítette a magyar söripar termelését. Ez a megnöve­kedett mennyiség is kevésnek bizonyult, növelni kellett az import mennyiséget, de még így sincs elegendő sör a nyári hónapokban. Söripari rekonstrukciót határoztak el és a bővítésre a patinás Nagykanizsai Sörgyárat és a legfiatalabb, Borsodi Sörgyárat je­lölték ki. A főzőház építését 1977. január 2-án megkezdte a bor- sodsziráki Bartók Béla Mezőgazdasági Termelőszövetkezet építő­részlege. Elkészültek már a tartályok alapozásával is... Lippai Lajossal, a beruhá­zási osztály vezetőjével be­szélgetünk a fejlesztésről. — A tervek szerint két lépcső­ben hajtjuk végre a rekonst­rukciót, először a sörüzemet, aztán a malátaüzemet épít­jük. Az átadás határideje 1979 vége. — A megnövekedett kapaci­tás milyen termelést tesz le­hetővé a tervidőszak utolsó évében? — Egymillió 900 ezer hek­toliter sört és 30 ezer tonna malátát tudunk majd gyárta­ni, tehát jelentős a termelés­növekedés. Malátatöbbletün- 'ket a soproni és pécsi sör­gyárakba szállítjuk, ezeken a helyeken nincs malátagyár. A sörtöbblettel javítani tud­juk körzetünkben — Borsod­ban, Hajdú-Biharban, Sza­bolcsban és Szolnok megye egy részén — az ellátást. — Időközben fejlesztik a ki­rendeltségi hálózatot is. — 1975-beu kezdődőit ez a folyamat, amikor Mátészal­kán létrehoztuk az óránként 5 ezer palack teljesítményű fejtőkirendeltséget. Ebben az évben a kisvárdiait bővítjük és korszerűsítjük. Megkezd­jük az idén az edelényi ki- rendeltség építését is a Bor­sodi víz palackozására és a sörelosztásra. Sort kerítünk még a tervidőszakban a be­rettyóújfalui kirendeltség korszerűsítésére. Mintegy 100 millió forintot fordítunk' er­re a célra. — Mennyibe kerül a gyári rekonstrukció? — ötszázötven-millió fo­rintba. Ennél több pénzt nem használhatunk fel. Ez azt je­lenti, hogy az egyik oldalon jelentkező költségtöbbletet valahol másutt meg kell ta­karítanunk. — Tudnak már valamilyen költségnövelő tényezőről? — Sajnos, igen. Egyedül a Magyar Hajó- és Darugyár készít ipari méretű kazánt, és ennek a gyárnak az ex- portkötelezetlségei nem te­szik lehetővé, hogy a mi megrendelésünket teljesítse. Importkazánról kell gondos­kodnunk. Költségnövelő ha­tásaik vannak a kényszerű, ideiglenes megoldásoknak is. A saválló szivattyúkat három évre igazolják vissza, nekünk az mái- késő ... Még nem vesztettük el a reményt, újabb és újabb kérelmeket nyújtunk be. A sörüzem technológiái szerelési fővállalkozója az Április 4. Gépipari Művek. A művek Kiskunfélegyházi Gépgyára készíti el az NSZK- beli Steineoker cég rajzai alapján — azzal kooperálva — a speciális söripari beren­dezéseket. A legérzékenyebb műszereket, a vezériőművet az NSZK-ban gyártják. Bő- csön jó véleménnyel vannak a Steinecker-gyártmányok- ról. Komplett berendezésiek ezek, így kiszűrhetők azok a hibák, amelyek a több hely­ről vásárolt gépelemek disz­harmóniájából erednek. A korszerű hidroautomatikus berendezések megfelelnek to­vábbá a legnagyobb minőségi követelményeknek is. A gyár főmérnöke — ott jártunkkor — éppen azon a versenytár­gyaláson vett részt, amely a Steinecker és a Seger cég kö­zött zajlott a KOMPLEX Külkereskedelmi Vállalat rendezésében: kitűnő ajánla­tokat kapott a sörgyár a ma­látaüzem berendezéseinek gyártására a két híres gyár­tól. A döntés az árajánlatok­tól vár-ható. A bécsiek min­denkor kihasználják a ver­senytárgyalások lehetőségeit és mindeddig jó üzletelvet si­került kötniük. — Mikor kezdik .építeni a molátaüzemet? — Ebben a hónapban .vo­nul fel a 31-es Állami Építő­ipari Vállalat. Régi jó isme­rős, csakúgy mint a Bartók Tsz. Nálunk hagyomány, hogy a régi partnereket nem cseréljük fel még az olyan új jelentkezőkkel sem« akik­nek az ígéreteik esetleg túl­szárnyalják »mázét. Nem aka­runk csalódni, terveinket biz­tos alapokon szeretnénk rea­lizálni. A 31-es AÉV 12. szá­mú főépítésvezetősége a kor- szerű, csúszózsalus technoló- riával építi a malátaüzem épületeit. A mai Borsodi Sörgyárban 1700-an dolgoznak. A re­konstrukció után mindössze kétszáz fővel növelik a lét­számot. Az új dolgozók és a régiek kényelmét is szolgál­ja, hogy felépítenek egy szép szociális épületet, amely 400 ember igényeinek felel meg. Nemcsak a beruházási ügyekkel foglalkozó osztály­ra, hanem a kereskedelmi fő­osztályra is nagyobb felada­tok hárulnak ezekben az években. Az ő feladatuk töb­bek között, hogy az ..új” sör­gyárban ne legyenek aíap- anyaggondok. Több cukor, több komló és — főleg — több sörárpa kell a nagyobb kapacitású üzemben. Jelenleg évente 3300 vagon sörárpát dolgoznak fel. 1979-ben jóval többre van szükség. Készek a mezőgazdasági üzemekkel kötött szerződések, amelyek garantálják a több maláta és a több sör előállítását. — levay — Meggy le 1 építés M egy aszón A megy aszói Aranykalász Termelőszövetkezet az V. öt­éves terv során fejleszti nagy­üzemi ültetvényeit. A közös gazdaság jelenleg 35 hektár csemegeszőlővel és 25 hektá­ros vegyes gyümölcsössel rendelkezik. Jól terem ezen a Harangod-völgyi dombvi­déken a barack, a cseresznye / s főleg a meggy. Azért az utóbbi, igen jól értékesíthető gyümölcs telepítését tervezi a tsz. 1980-ig, a" meliorációs munkák befejezéséig összesen 45 hektáron ültetnek meggy­csemetéket. A szőlőben már ez év őszén tervezik 4 hek­tárnyi terület teljes felújí­tását. • Magasabb ) átlagok— több tej Idén tovább javulnak a szarvasmarha-ágazat mutató- számai a Szerencsi Állami Gazdaságban. Az elmúlt évi 642 darabos tehénlétszámot idén 30—35 darabbal gyara­pítják. míg a tehenenkénti tejtermelést a tavalyi 3973 literről 4150 literre növelik. Ez az elmúlt évhez viszo­nyítva 200 ezer liter többlet tej állami értékesítését jelen­ti. A tejtermelés fokozása ér- deliében — az eredményeket havonta értékelik — 100 ezer forint jutalmat tűztek ki az ágazat dolgozóinak. Tovább nő a tehénállományban a Holstein—Friz FI vérarány, az év végére már meghaladja a 80 százalékot. Ez évben a sze­rencsiek 100 átlagtehénre 93 —100 átlagborjú szaporulatot kívánnak elérni. A húshasz­nosítású tehenészetben de­cember végéig Charolais Fl­es, illetve Rl-es vérhányadú lesz a. teljes állomány. Kitüntetett méhészek A Mezőgazdasági és Élel­mezésügyi Minisztérium, va­lamint a Fogyasztási Szövet­kezetek Országos Tanácsa ál­tal közösen alapított „Sötér Kálmán” emlékplakettel, il­letve emlékjelvénnyel jutal­mazták az ország legjobb mé­hész szakcsoportjait és mé­hészeit. Megyénk kiemelkedő szakmai és termelési ered­ményeket elért szakcsoportjai és méhészei is ott vannak a kitüntetettek között. A ..Sötér Kálmán” emlék- plakett ezüst fokozatát kanta Miskolc és Vidéke ÁFÉSZ „Éberlein Antal” Méhész Szakcsoportja, bronz fokoza­tát pedig az Edelény és Vi­déke ÁFÉSZ „Szatmáry Ki­rály György''’ Méhész Szak­csoportja. Az emlékjelvény ezüst fokozatával jutalmazták Szandrei Bertalan tiszalúci, bronz fokozatával pedig Csörgő József mezőkövesdi és Illés István alsóvadásza mé­hészeket. A TERMÉSZET mintha meggondolta volna magát, olykor-olykor a nap sugarait szétszórva hívogatja az üdü­lők első vendégeit. Ismét megnyílnak a vállalati üdü­lők kapui a pihenni vágyók elolt. A gyógy-, a fürdővizek és a lankás dombok között megújulva, friss, tiszta illat­tal várják a szobák, a tár­salgók és az ebédlők az első vendégeket. A Lenin Kohászati Művek dolgozói közül évente több mint öt és félez.ren töltik nyári szabadságukat család­tagjaikkal a vállalat belföl­di üdülőiben, illetve vesznek részt a külföldi csereüdülte- i lésben. Ahhoz, hogy a ven- Ulégelc jól érezzék .magukat, a szociális főosztály dolgozói már a szezon kezdete előtt felkészülnek fogadásukra. Az üdülők karbantartására, va­lamint a sport- és játékesz­közök választékának bővíté­sére fordított összeg évenként \meghaladja az egymillió fo­rintot. — Milyen gondok foglal­koztatták az illetékesekéi? — erről kérdeztük Barna Bélát, Megyénk egyik leglátogatottabb idegenforgalmi nevezetessége Boldogkő vára. Fotó: Szabados György Műemlékeink, értékeink ' EGY NEMZET kultúráját adott történelmi korszakban nemcsak az alkotóképesség határozza meg, hanem az is, hogy abból mennyit tud megmenteni a jövő számára. Ezt kell látnunk műemléke­ink értékének megbecsülésé­ben is. Amikor aláírás, pe­csét kerül egy engedélyre, aminek nyomán indulhat a dózer, a bontóbrigád, a fele­lősség sokszorosan nehezedik a döntést magára vállaló testületre. Az elpusztult, le­bontott műemlékek nem építhetők újjá, vagy ugyan­azzá, amik korábban voltak. Hazánkban jócskán találni példát arra, hogy a hatalmas összeggel épült beruházások üteme megtorpant értékes régészeti anyagok, felbecsül­hetetlen értékű műemlék­épületek maradványainak felfedezése miatt. Sőt, arra is találunk példát Óbudán, hogy a tervezett építkezés helyén ma gazdag leletanyag, korhű környezetben áll, végleg megmenekítve a to­vábbi pusztulástól. Nem mindig könnyű a döntés, hogy mekkora is a veszteség, az állásidő, az át­tervezett beruházás miatt, ugyanakkor az mindig igaz, hogyha emlékekre bukkan az ember, annak az értéke nehezen becsülhető meg fo­rintokban. Húsz évvel ezelőtt még nyolcszáznál több műemléke, illetve műemlékjellegű épü­lete volt a megyének, ma 570-re tehető a számuk. Az ésszerű és szakmailag is meggondolt ..szanálás” nem árt műemlékvédelmünknek, és ez a szelekció ilyen volt: egyetlen, valamire való, ér­tékes műemlékünk sem pusztult el. Borsod az utób­bi húsz évben jelentős áldo­zatokat vállalt történelmi ér­tékeinek megmentéséért, en­nek ellenére — ahogy leg­utóbb egy szakmai ankéton az Országos Műemlékvédel­mi Felügyelőség igazgatója mondta — ,.még Borsodban sem minden Sárospatak”. az LKM szociális főosztály­vezetőjét. — Évről évre egyre nehe­zebb biztosítanunk az üdülök üzemeltetéséhez szükséges személyzetet; gondnokot, konyhai alkalmazottakat és a segédmunkáéról. Egyedül az orvosi ügyelet ellátása nem jelent problémát, mivel a Vasgyári Kórház szakszer­vezeti bizottsága ebben segít­ségünkre sietett: ők biztosít­ják az orvosi személyzetet. — Tartogatnak-e valami­lyen meglepetést az idei sze­zonra ? — A vízisportok kedvelői bizonyára örülnek majd a Hl új csónaknak Fonvódligeten, és várhatóan rövidesen meg­érkezik az első vitorlás is az üdülőbe. Ezenkívül több új­fajta játék- és sporteszközt szereztünk be mind a fel­nőtteknek, mind pedig a gyerekeknek, — gondolva a változó időjárásra. Szintén meglepetésnek szánjuk a melegüzemi mun­A megyében élő szakembe­rek nagyon is jól tudják, hogy pontosan, hol, milyen értékű műemlékek vannak Borsodban. Azt viszont már nehezebb „napra készen” számon tartani, hogy az épü­letek gazdái miként óvják a használatukban levő épülete­ket. Ismert a háború utáni évek már helyrehozhatatlan, téves ideológiai alapállásából következő műemlékherdálá­sa, amikor a régi rend, az uralkodó osztály tárgyi meg- személyesítőjeként silányit- hattak le történelmi értékű kastélyokat, azok berende­zéseit. Ilyen durva példákat persze ma már elvétve sem találni. Gondatlanságot, a funkcióját rosszul megvá­lasztott „helyhasználatot” annál inkább. Nehéz jó gaz­dát találni a műemlékekhez, olyat, aki óvja, érzi, hogy mit bíztak rá, és tisztában van azzal is, hogy a haszná­latba vett műemléket nem sajátíthatja ki, az sokaké, mindenkié. Mint ahogy egy-egy téglát, szögletet néha úgy érzi az ember végleg, hogy hosszú időre ki szeretne sajátítani magúnak, ottjárta emlékének az a turisía, aki vési, vájja a történelmi köveket, hogy a nevét otthagyja. De kinek? Ha Egerben, vagy éppen Sá­rospatakon járunk, kinek is mond valamit, hogy ott; ta­lálja a legköznapibb neveket ákom-bákom írással, dátu­mokkal, és még jó, ha nincs mellettük egyéb vaskos meg­jegyzés, durvaság. A lengyelországi Torun vá­rosban járva, meghatottan jártuk körül a vöröstégla körbástyát, a középkorból fennmaradt épületkolosszuso. kat. A történelmi idők ta­núit, sehol sem díszítik Voj- tekok, Kacsmarekok, Marga­réták nevei. A város egyet­len idegenforgalmi szezon alatt másfél millió turistát fogad. Honfitársammal a város műemlékeit járva, at­tól tartottunk, hogy legfel­kásaink körében közkedvelt mezőkövesdi Zsóri üdülő tel­jes felújítását, és téliesítését. A meglevő épület már kicsi­nek és elavultnak bizonyul. Az üdülési szezon befejezté­vel elkezdődnek az építési münkák. Ugyancsak a fej­lesztési tervünkben szerepe! a tapolcai üdülő főépületének felújítása, valamint új kony­ha, élterem, társalgó és öltö­ző létrehozása. Az eddigi széntüzelést pedig a gáztüze­lés váltja fel, A tapolcai üdülőnkben elsősorban kül­földi csereüdültetésre kerül sor. Az idei szezonra,négy or_ szág hét kohászati vállalatá­val kötöttünk szerződést cse­reüdültetésre. — Szándékosán hagytuk ki a fonyódligeti üdülő sorsát, ahol a legtöbb kohász, — mintegy két és félezren — tölti nyári szabadságát. Már ez az üdülő is megérett a tel­jes felújításra. — Valóban így van. mi is korszerűbb épületben szeret­jebb majd magyar nevet ta­lálunk a vár fokán. Torun- ban önálló műemlékhelyre- állitó tanszék dolgozik a Ko­pernikusz egyetemen, az egyetlen Európában. A helyi műemléki felügyelőség veze­tője megjegyezte, hogy a lengyel nép történelmének tanúit, az építészeti mester­jegyeket magukon hordozó épületeket sérthetetlenként kezelik a városban, és a vá­ros falain túl is. Nem elég­szenek meg azzal, hogy a vártalak tövében zúgó Visz­tula partján áll néhány ga­bonaház ma is megidézvén a város történelmét az ugyan­csak évszázados vízimalmok közelében, néhol a folyóra siető kis sikátorokban hat­hét apróablakos, emeletes csűr áll, tetejüket magasan felverte a gyom. Maradhatott volna egy is, hiszen arra elég lelt volna, hogy megmu­tassák, ilyen volt a Visztula partja a gabonaházakkal, a vízimalmokkal. De mennyire más ez így. ahogy megma­radhatott! Nincs szükség a képzeletre, hogy odalássuk a többit, az egész negyedet ah­hoz az egyhez. Ott áll előt­tünk. utcahosszat járhatunk a történelemben, amit meg­mentettek a mának. MŰEMLÉKEINK herdálá­sát Miksa császár kezdte el, aki rendelkezett a magyaror­szági várak lerombolása fe­lől. Ami maradt, ami még ma is látható, arra hivatal­ból vigyáz az Országos Mű­emlékvédelmi Felügyelőség, óvja, restaurálja, de nem tudja mindegyiket rendben- tartani, megvédeni a gon­datlanságtól. a rongálódástól. Ha bármelyik műemlékünk alkalmassá lesz a hozzáértő szakemberek keze munkája nyomán valamilyen funk­cióra, használatra, nem sza­bad szem elől téveszteni: nemzeti értékeinket védjük, ha itt a funkciót rendeljük alá a keretnek, amit tisztel­nünk kelll Nagy József nénk dolgozóinkat üdíiltetni, de a fonyódligeti üdülő fej­lesztése egyelőre csak a táv­lati tervünkben szerepel, 10 millió forintos beruházással. — Hogyan gondoskodnak a kohász gyerekekről a vaká­cióban? — Ebben az évben több mint kétezer gyereket üdül- t etünk főként a kácsi és a fonyódligeti gyermeküdü­lőnkben, és 150-et a Zsóri- ban. Utazásukhoz külön vas­úti kocsit biztosítottunk, ál­landó filmvetítésről gondos­kodtunk, kirándulásokat szervezünk pedagógusok és táborvezetők felügyelete, mel­lett. — Mikor kezdődik a diós­győri kohászok üdültetése? — A ZSÖRIBA már május 17-én megérkezett az első turnus. Tapolcán szintén ezen a napon NDK-beii csoportot fogadtunk. Ezt követően a héten Fonvódligeten nyit az üdülő, június 13-tól pedig a Szovjetunióba utazik az első húszfős csoport. Június 21-én a gyermeküdültetés is meg. kezdődik Kacson és Fonyód, ligeten.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom