Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-30 / 152. szám

cannaana ÉSZAK-MAGVAKORSZÁG 2 1977. június 30., csütörtök <• 4y\< (Folytatás az 1. oldalról) Tisztelt Országgyűlés! Az 1976-os év, amelynek gazdálkodásáról most számot adunk, az új középtávú terv­időszak első éve. Céljainkat az V. ötéves tervben megfo­galmazott társadalmi törek­véseink határozták meg. Szi­gorúbban figyelembe vettük a világgazdasági körülmé­nyekben az elmúlt 2—3 év­ben bekövetkezett változáso­kat is, amelyek — hasonlóan sok más országéhoz —, meg­bontották külkereskedelmi és pénzügyi mérlegeink egyen­súlyát. Gazdasági fejlődé­sünk ütemét, a termelés és a nemzeti jövedelem felhasz­nálásának arányait ezért az egyensúlyi követelményekhez igazítottuk. A népgazdaság az elmúlt évben egészében véve kielé­gítően, az V. ötéves tervben meghatározott irányban fej­lődött. Tovább nőtt a terme­lés és a fogyasztás. Bővüllek nemzetközi gazdasági kap­csolataink. Az egyensúlyhi­ányt legjobban kifejező be­hozatali többlet mértéke csökkent. A nemzeti jövede­lem növekedési üteme azon­ban — és emiatt az életszín­vonalé is —, elmaradt a ter­vezettől. A nemzeti jövedelemről A nemzeti jövedelem 1976- ban az előirányzott 5 he­lyett 3 százalékkal nőtt az elő^ő évihez képest Az el­maradásban a legnagyobb szerepe a mezőgazdasági ter­melés csökkenésének volt, amit főleg a kedvezőtlen idő­járás okozott. Az összes bevétel 320,4 milliárd, az összes kiadás 322,9 milliárd forint. A költ­ségvetés hiánya 2,5 milliárd forint, kisebb a tervezettnél. A nemzeti jövedelem las­súbb növekedése más felté­teleket teremtett a jövedel­mek felhasználásában is; ugyanis ez a lelassulás mérsé­kelte a vásárlóerő-gyarapo­dást. A fogyasztás csak ke­véssel emelkedett, mert a lakosság reáljövedelme a ter­vezett 3 százalék helyett csupán 1 százalékkal nőtt. A népgazdasági tervben meghatározott új nagyberu­házások kivitelezése megkez­dődött, sőt, két újabb létesít­mény építését is xelhatároz- tuk: egy cukorgyárét csak­nem 8 milliárd, és az új bu­dapesti sportcsarnokét 1.6 milliárd forint előirányzattal. A központi beruházások üzembe helyezése a korábbi évekhez képest tervszerűbb volt, az építési kapacitások szűkössége azonban továbbra is éreztette hatását. Néhány újonnan indított nagyberuhá­zás kivitelezésében lassú volt az előrehaladás, ugyanígy az egészsésügyi. oktatási és más, viszonvlag kisebb, de fontos beruházás megvalósításában ' is mutat.koz ak késedelmek. A külkereskedelmi elszá­molásokban <— a nemzetkö­zi valutákhoz képest —. ja­vítottuk a forint árfolyamát. Ezáltal az importárak növe­kedése mérsékelten hatott a hazai árakra. A termelési költségek szerkezetében emelkedett az anyagköltsé­gek és a bérköltségek ará­nya, érdemesebb lett takaré­koskodni az anyaggal és a munkaerővel. Az anyagárak emelkedésének hatására csökkenthettük a költségve­tésből fizetett támogatást né­hány helyen, a felhasználók­nál. Az iparvállalatok nyeresége Tisztelt Képviselő Elvtár­sak! Az ipar ágazatai közül az előző évi növekedési szintet •meghaladta a vegyipar és a villamosenergia-ipar terme­lésnövekedése. A többi ága­zatban az ütem elmaradt a korábbi évekétől és a terve­zettől is. Ebben közrejátszott, hogy a belföldi kereslet és a KGST-tagországokba irányu­ló rubelelszámolású export növekedése valamivel kisebb volt a tervezettnél. Az iparvállalatok nyeresé­ge 4,8 milliárd forinttal több a tervezettnél. Ismételten szóvá kell tenni azt a kedvezőtlen jelenséget, hogy a vállalatok sokkal in­kább .beruházások útján kí­vánják növelni termelésüket, mint meglevő állóeszközeik jobb kihasználásával. Az a kívánatos, hogy vál­lalataink bérezési, premizá­lási, jutalmazási lehetőségei­ket mindenekelőtt a termelé­kenység növelésének . gyorsí­tására és a korszerű beren­dezések működtetése érdeké­ben használják fel. A bér­arányok kiigazítása mellett a hatékonyabb gazdálkodást szolgálja a kormány legutób­bi döntése, a műszakpótlék emeléséről is. Az ipar, sőt az egész nép­gazdaság növekedésének súlyponti kérdése az energia- gazdálkodás. Az ország ener­giaellátása biztosított, nagy erőfeszítéseket teszünk an­nak érdekében, hogy a kö­vetkező években is zökkenő- mentes legven. Közismert, hogy . épül a paksi atomerőmű, megkezdő­dött az úgynevezett eocén- program végrehajtása. Részt veszünk az energiaforrások bővítését szolgáló szocialista nemzetközi együttműködés­ben. Befejező szakaszába ér a közös hozzájárulással épü­lő orenburei gázvezeték, s megfelelő ütemben folyik a 750 kV-os távvezeték építése is. A források növelésével ez'>'Cieíű1p" nagy figvelmet keű fordítanunk az energia­takarékosságra. hiszen egy megawatt, erőművi telíe«ft- mény kiépítése 25—30 millió, forintba kerül. Általános tapasztalat, hosrv a vállalatok exnortérdekelt- megfelelő. A technoló­giai fegyelem, az. egyenlete­sen tó minőséé, a szállítási hgfárHőlr nontos betartása élpnpgíiKötetlen feltétele min­den hazai és nemzetközi ooyr.ttműköf ásnék. N°mráa a Minisztpyfpnáps nanirendiár) s-m,-epeit a szállítási szerző­dési fegyelem. 1977 első öt hónapjában az ipar 6 százalékkal emelte ter­melését. A fejlődés üteme gyorsabb volt, mint ,az elő­ző év azonos időszakában. A vállalatok 1978-ra a már is­mert körülményekkel és sza­bályozókkal számolhatnak, ez nyugodt feltételeket teremt a munkához és teret enged a kezdeményezésnek. Az építőipar elmúlt évi termelésnövekedése alacso­nyabb volt a tervezettnél. Az építőipar 1976-ban sem tudta kielégíteni az igényeket. Javítani kell a beruházá­sok előkészítésének színvona­lát és a kivitelezési munka szervezettségét, ami nemcsak az építőiparnak, hanem a be­ruházó ágazatoknak és vál­lalatoknak is feladata. Rekordtermés kenyérgabonából A mezőgazdaságban 1976- ban mind a növénytermesz­tés, mind az állattenyésztés termelési eredménye kisebb volt az előző évinél. Ke­nyérgabonából rekordtermést takarítottak be a gazdaságok, nőtt a sertésállomány, emel­kedett a tejhozam, ezzel szemben jelentős terméski­esés volt kukoricából, zöld­ség- és gyümölcsfélékből, va­lamint szálas takarmányok­ból. Az állami gazdaságok szer­vezett gazdálkodással mérsé­kelték a jövedelemkiesést, nyereségük azonban így is elmaradt az, előirányzattól. A termelőszövetkezetek- bruttó jövedelme kisebb az előző évinél, a személyi jö­vedelem színvonala viszont 4 százalékkal emelkedett. Nagy eredménykülönbségek van­nak olyan szövetkezetek kö­zött is, ahol azonos a föld­minőség, hasonló az eszköz- ellátottság. Az eredményte­lenséget ezekben a szövetke­zetekben elsősorban a belső érdekeltségi rendszer és a vezetés szakmai hibái okoz­tak. A múlt évben felerősöd­tek a 1 kedvezőtlen jelenségek a zöldség-gyümölcstermesz­tésben, a szarvasmarha-te­nyésztésben, továbbá a háztá­ji és kisegítő gazdaságok­ban. Ezért a kormány az év második felében átfogó in­tézkedéseket hozott ezen ága­zatok termelésének fellendí­tésére. A zöldségfélék felvásárlási árát átlagosan 15 százalékkal emeltük. A termelésfejlesz­tést külön állami támogatá­sokkal segítjük. Az 1977. évi népgazdasági terv a mezőgazdaság terme­lésének gyorsabb ütemű fej­lődésével számol. Az állatál­lomány eddigi növekedése és az első 5 hónap nagyobb hús- és lejfelvásárlása arra utal, hogy a tej, a vágósertés és a baromfi értékesítése a ter­vezettnek megfelelően alakul. Kedves Képviselő Elvtár­sak! Az állami költségvetésből nyújtott társadalmi juttatá­sok — a tervezettnek meg­felelően — a lakossági jöve­delmeken belül továbbra is a leggyorsabban növekedtek. Ismét nőtt a lakosságot leginkább érintő közvetlen pénzbeli juttatásokra fordí­tott összeg. A pénzbeli társadalmi jut­tatások kis híján 14 százalék­kal gyarapodtak. Kereken 5 milliárd forinttal, 20 száza­lékkal növekedett a nyugdí­jasok, járadékosok részére kifizetett összeg. Ennek egy részét az alacsony nyugdíjak 1975 júliusában végrehajtott emelése nyomán fizettük ki. 1976. január 1-től az árvál­tozások miatti nyugdíjeme­lés évenkénti legkisebb össze­gét 50 forintra növeltük, ez­által az automatikus nyugdíj­emelés átlagos mértéke 3,3 százalékkal emelkedett. Ezen­felül a hús fogyasztói ár­emelésének ellensúlyozása­ként minden nyugdíjasnak is folyósítunk havonta 60 forin­tot, erre a II. fél évben mint­egy 900 millió forintot fizet­tünk ki. A gyermekes családokat és anyákat támogató pénzbeli társadalombiztosítási juttatá­sok együttes, ráfordítása kö­zel 15 százalékkal — ezen belül a családi pótlékra kifi­zetett összeg 17 százalékkal — növekedett. Az egészségügyi és szociá­lis feladatok ráfordításai 8 százalékkal emelkedtek. Az év során egyebek között 3060 új kórházi agyat adtak át rendeltetésének, egyenek kö­zött felépült a nagyatádi 500 ágyas kórház é£ a miskolci 386 ágyas gyermekgyógyásza­ti központ. Az oktatásügy terén ki­emelt feladatunknak tekintjük az egész iskolarendszer fej­lődését megalapozó általános iskolai oktatás színvonalának emelését. A tanácsok növekvő feladatai Az V. ötéves tervben a ta­nácsi gazdálkodással szemben támasztott követelmények is növekedtek. A hatáskörök bővítésével sokasodtak a megoldandó feladatok, na­gyobb hangsúlyt, kaplak a gazdálkodás minőségi jellem­zői: az eszközök gazdaságo­sabb felhasználása, az igé­nyek rangsorolása, az intéz­kedések -ágazati és területi összehangolása. A tanácsok fejlesztési alap­jának bevételei tavaly kis­mértékben meghaladták az előirányzatot, a tervezett be­vételinek azonban csak 84 százalékát használták fel. A rendelkezésre álló pénzesz­közök tervszerű - felhasználá­sát hátráltatta a beruházá­sok előkészítésének elhúzódá­sa, valamint az, hogy egyes területeken az építőipari tel­jesítőképesség nem tudott, lé­pést tartani a pénzügyi ler helységekkel. Faluvégi Lajos ezután né­hány szót szólt a főváros fejlődéséről. Tisztelt Képviselő Elvtár­sak! Az ország gyarapodása megelégedéssel tölti el né­pünket, látja és érti a gon­dokat is, részt vállal az erő­feszítésből, amellyel a nehéz­ségek leküzdhetők. Munkájá­nak lendületet ad a Nagy Októberi Szocialista Forrada­lom 60. évfordulója iránti tiszteletet kifejező munka­verseny és a szocialista bri­gádmozgalom számos nagy­szerű kezdeményezése, kö­zösséget formáló ereje. Az idei esztendő második felében még mindannyiunk­ra nagyon sok feladat var. Most arra van szükség, hogy mindenki felelősen tegye a dolgát. Ebben a szellemben készíti elő a kormány a jö­vő évi munkát, a népgazda­sági tervet és az állami költ­ségvetést, amelyben az Önök előtt levő törvényjavaslat összeállítása és megvitatása során szerzett tapasztalatokat következetesen érvényesíteni fogjuk — zárta beszámolóját Faluvégi Lajos, s a kormány nevében leérte az országgyű­lést: fogadja el a törvény- javaslatot. Faluvégi Lajos expozéja után több képviselő kért szót. Dr. Sághy Vilmos belke­reskedelmi miniszter felszó­lalásában egyebek között hangsúlyozta: a termelésben és a megtermelt javak fel- használásában kialakult fo­lyamatok a kereskedelemben is éreztették hatásukat. A la­kosság fogyasztása a terve­zettnél mérsékeltebben emel­kedett, így a kiskereskedel­mi forgalom is — folyó áron — a tervezett 9 százalék he­lyett csak mintegy 7 száza­lékkal növekedett. Változat­lan áron összehasonlítva a forgalomnövekedés nem érte el a 2 százalékot. Ennek oka elsősorban a vásárlóerő ter­vezettnél kisebb növekedése, de az is igaz, hogy a keres­lethez jobban igazodó áru­kínálattal javíthattunk volna a forgalmon. Kivált a tavalyi első fél évben. Javult a köz­ellátás 1976. második felé­ben. A kereskedelem belföl­di és importbeszerzése job­ban alkalmazkodott a vásár­lók igényeihez. A népgazdasági terv sze­rint az idén dinamikusabban fejlődik a kiskereskedelmi forgalom,: folyó áron 8,5, válr tozatlan áron pedig 4.4 szá­zalékkal haladja majd meg az egy évvel korábbi szintet. A kiskereskedelem ez év első öt hónapjában folyó áron számítva tíz százalékkal na­gyobb forgalmat bonyolított le, mint a múlt év azonos időszakában. Jelenleg a kiskereskedelem forgalmának 18'százalékában importcikkeket értékesít. En­nek aránya a nemzetközi munkamegosztás és a vásár­lók _ igényeinek fejlődésével tovább nő. A behozott cik­keknek több mint, 90 száza­léka olyan termék, amelyet itthon vagy egyáltalán nem, vagy pedig nem kielégítő vá­lasztékban termelünk. A be­hozatalban csupán néhány százalékra tehető a magasabb igényeket kielégítő, illetve luxuscikkek, italok, illatsze­rek, divatáruk aránya. A belföldi kínálat javulá­sa és az import növekedése az idén tovább emelte a közellátás színvonalát. Élel­miszerekből és élvezeti cik­kekből választékosabb a ke­reskedelem árukínálata, mint volt az előző években. So­kat javult a hús- és húské­szítmény-ellátás. Az emelke­dő tejfelvásárlás nyomán gondoskodhatunk arról, hogy növekedjék e biológiailag fontos táplálék fogyasztása. Ebben az évben újabb 200 helységet látunk el pasztőrö­zött tejjel. A zöldség-gyümölcs terme­lés ösztönzésére hozott kor­mányintézkedések eredmé­nyességét mutatja, hogy ezek­ből a termékekből a felvá­sárló szervek a tavalyinál jó­val nagyobb mennyiség át­vételére szerződtek. Gondok az élelmiszerellá­tásban is akadnak. Nem tu­dunk minden igényt kielégí­teni édesipari termékekből, bébiételekből és diabetikus ter­mékekből. Egyes területeken — így a húsipari termékek­nél — javítani kell a válasz­tékot és a minőséget, vala­mint a csomagolást' is. Érzékelhetően javult a la­kosság áruellátása ruházati és vegyes iparcikkekből. Az év második felében az iparral, külkereskedelemmel együtt sok még a tenniva­lónk az ellátás további ja­vítására. Így például javítani kell a tartós fogyasztási cik­kek alkatrészellátását. A mezőgazdasági kisterme­lést a jelenleginél magasabb szinten kell ellátnunk kisgé­pekkel, szerszámokkal, anya­gokkal. Jelentősen fejlődik hazánk idegenforgalma is. Tavaly csaknem tízmillió külföldi vendéget fogadtunk. Terveink szerint 1975. és 1980. között a szálláshelyek a korábbihoz képest 25 százalékkal, vagyis 45 ezerrel növekednek. Nem elég sok árut, meg­felelő választékot kínálni, gondot kell fordítanunk a vásárlási körülmények állan­dó fejlesztésére is. Kidolgoz­tuk V. ötéves kö/éptávú fej­lesztési koncepciónkat. Alap­vető cél, hogy a lakosság élelmiszerekből és a napon­ta szükséges egyéb cikkek­ből lakhelyéhez közel elégít­hesse ki igényeit. Bővítjük a széles választékot kínáló, nagy forgalom gyors, kultu­rált lebonyolítására alkalmas és gazdaságosan működő nagy alapterületű ABC-áru- házak, önkiszolgáló éttere­inek, ételbárok hálózatát. Az éleim iszerkereskedelem- ben és a vendéglátásban dolgozók átlagbére az elmúlt évben gyorsabban növeke­dett, mint a kereskedelem többi ágazataiban. A mű­szakpótlék ez év július 1-i bevezetése az érintett élelmi­szerkereskedelmi és vendég­látóipari dolgozók havi bérét mintegy 6—7 százalékkal to­vább növeli. A ruházati és iparcikk-kereskedelemben is a bolti munka megkönnyíté­sére törekszünk. Célunk a kereskedelmi dolgozók egyen­letesebb terhelésének biztosí­tása, ez a jövőben esetleg szükségessé teheti a nyitva tartási idő kisebb korrek­cióját. Alapvetően az üzletek és a vendéglátó egységek dolgozóin múlik, hogy a la­kosság a fejlődő árukínálatot miként érzékeli — mondotta végezetül dr. Sághy Vilmos. A képviselők felszólalása után az elnök a vitát lezárta és ismét megadta a szót Fa­luvégi Lajos pénzügyminisz­ternek, aki összefoglalóan válaszolt az elhangzott véle­ményekre és javaslatokra. Egyetértését fejezte ki a miniszter — íi kormány ne­vében is — azzal a több kép­viselő által is felvetett gon­dolattal, hogy továbbra is törekedni kell a gazdálkodás, a munka ésszerűsítésére és egyszerűsítésére. Végül hangsúlyozta a pénz­ügyminiszter. hogy már most, a gazdaság folyamatos fejlő­dését jelző, egyensúlyát ja­vító 1976-os esztendő ered­ményeinek számbavételekor gondolnunk kell a felkészü­lésre 1978-ra. Határozathozatal követke­zett: az országgyűlés a Ma­gyar Népköztársaság 1976. évi költségvetésének végre­hajtásáról szóló törvényja­vaslatot általánosságban és részleteiben, a benyújtott ere­deti szöveg szerint egyhan­gúlag elfogadta. Ezzel a pyári ülésszak első munkanapja befejeződött. Az országgyűlés ma 10 órakor a vízgazdálkodás helyzetéről és feladatairól elhangzó beszá­moló megvitatásával folytató­dik, majd interpellációkra kerül sor.

Next

/
Oldalképek
Tartalom