Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-30 / 152. szám

1977. Junius 30., csüSőriőfc ESZAK-MÄGVARORS2AG 3 Munkaügyi viták a bíróságon (2.) TísrakesziEsea Ahauv munkaügyí vita, J az annyiféle: nincs két egyforma per a bí­róságon. Vannak viszont okulásra szolgáló tapasztala­tok, mert ahány panaszos / ügyben döntenek a bírák, annyiféle megszívlelendő ta­nulság születik. A legtipiku­sabb perek közül idézünk fel néhányat dr. Szegedi László­nak, a Miskolci Munkaügyi Bíróság elnökének a segítsé­gével. Első hallásra is „gyanús” a minőségvizsgáló intézet igaz­gatójának cibefesátó fegyelmi büntetése. A határozatból ugyanis egyrészt nem derül ki, hogy a dolgozó mikor, milyen vétséget követelt el, holott e lényeges elemeket tisztázni kell. Másrészt a megjelölt fegyelemsértés már elévült. A határozatot ezért a bíróság hatálytalanította, s közben kiderült: az igazgató bosszút akart állni a beosz­tottján, minden áron el akar­ta távolítani az intézetből. A másik véglet: többszöri fegyelmi vétség után is csak enyhén büntették meg a dol­gozót a közvetlen felettesei. Tartottak ugyanis attól, hogy ellenkező esetben a munkás „megsértődik", kilép, s ez­zel tovább növekszik a mun­kaerőhiány. Ezekután nincs mit csodálkoznunk azon, hogy a vállalatnál rossz a fegyelmi helyzet. Az autójavító vállalat egyik szerelője kocsikázott az üzemegység udvarán a javí­tásra bevitt kocsival és ösz- szetörte. A szerelő elismerte a vétkességét, vállalta a kár kifizetését, ezzel szemben fegyelmi eljárás nélkül elbo­csátották. A bíróság kényte­len volt mérsékelni a súlyos ' fegyelmi büntetést, az eljárás nélkül kiszabható enyhébb, büntetésre. Más kérdés, hogy ebben az esetben á súlyos büntetés arányban állt volna a vétséggel. Gyakran jogorvoslattal él­nek a dolgozók a vállalat felmondása ellen. Az egyik vidéki szerviz vezetője „al­kalmatlanság” címén szüntet­te meg a raktáros munkavi­szonyát. A bíróság megálla­pította: a vállalat visszaélt a jogával. A tárgyaláson kide­rült, hogy a raktáros nem volt hajlandó szabálytalanul, bizonylat nélkül alkatrésze­ket kiadni. Egyéb szabályta­lanságokat is felfedett a rak­táros, s ennék következtében a szerviz vezetőjét fegyelmi büntetésben részesítették. Bonyodalmat okoz az olyan vita, amikor a vállalat a többször megújított szerző­dést nem hosszabbítja meg, s közben terhes lesz a dolgo­zó nő. Ez történt az egyik 'vendéglátóipari vállalatnál is, ahol az utolsó szerződést 197(1. december 30—i dátum­mal írta alá a munkavállaló. A per során az asszony be­bizonyította: ezen a napon külföldön járt, vagyis a szer­ződést utólag látta el a kéz­jegyével. s akkor má'r terhes volt; Mivel a vállalat nem rendeltetésszerűen gyakorolta a jogát, a munkaviszonyt a bíróság határozatlan időre változtatta fit. A vállalat kiléptette a munkahelyéről távollevő dol­gozót. Ebből aztán per lett. amit az okozott, hogy a munkáltató az intézkedés előtt nem szólította fel a dolgozót távollétének igazo­lására. a munkaviszonyt mechanikusan megszűntnek tekintette. A munkás utólag igazolta, hogv miért hiány­zott. a pert megnyerte. Egy helyi, ioari vállalat át­szervezésre hivatkozva fel­mondott a szakmunkásának. A dolgozó a munkaügyi bí­rósághoz fordult, s nem hiá­ba. A vállalat nem tud­ta bizonyítani az átszerve­zést. sőt kiderült: érdekes módon az átszervezés csak ezt az egyetlen dolgozót érin­tette. A munkabér- és bérjelle­gű viták általában a bérbe­sorolással. a prémiumokkal, a túlórákkal. illefvo a sza­badnapok, vagy pihenőnapok pénzbeni megváltásával kap­csolatosak. Egy szünnap nél kül üzemelő áfész-vendéglá- ló egységben egymást váltot­ta az üzletvezető es helyet­tese, ezért nem tudtak kiven­ni a szabadnapokat. Amikor kiléptek a szövetkezettől, kérték a pihenőnapok pénz­beni megváltását, majd a nemleges válaszra pereltek. Miután kérésük jogos volt, a bíróság több ezer forint ki­fizetését rendelte el számuk­ra. Nem ritka a vállalatoknál, hogy összekeverik a vétkes­ségi, a megőrzési és a leltár- felelősségi fogalmakat. Telje­sen helytelen az elsősorban áfész-eknél kialakult gyakor­lat, hogy a dolgozókat a fo­gyóeszközért is a leltárhi­ányra vonalkozó szabályok alapján vonják felelősségre. Vannak vállalatok, ahol megőrzési felelősségként mi­nősítik a dolgozó felelősségét, kizárólag abból a célból, hogy a teljes kár megtérüljön. Te­szik ezt annak ellenére, hogy az érvényesülési feltételek — így különösen a kizárólagos kezelés, az állandó őrizetben tartás feltételei — nem biz­tosítottak. Alig csökken a leltárhiány miatt kezdeményezett viták száma. Szembetűnő, hogy a betörésből keletkező leltár­hiánykor soha nem egyezik a kimutatott összeg a tolvaj által elismert érték nagysá­gával. Nem vitás, az üzlet­vezetők igyekeznek minél többet a betörők nyakába varrni, persze ez nem min­dig sikerül. Intő példa: a bíróság egy vendéglátóipari vállalatnál és egy szövetke­zetnél húsz-, illetve ölven- ' ezer forint megfizetése alól mentette fel a boltvezetőket. Az illetékesek ezúttal is e}-, követték azt az egyébként gyakori melléfogást, hogy az előírt hatvan napon túl-kéz­besítették a leltárhiány­megtérítési határozatot. Az egyik áfész-nél egymás után két olyan eset is elő­fordult, amikor nagy össze­gű — 1(1 ezer és 160 ezer forint —- leltárhiány alól kellelt mentesíteni az anyagi felelős dolgozókat. A szünnap nélkül üzemelő, szabadkasz- szás elszámolású bolt hiva­talos nyitva tartási ideje ugyanis meghaladta a vezető és helyettese együttes mun­kaidejét. Felelősség terheli a történtekért az áfész vezető­it. hiszen gondoskodniuk kellett volna másik helyettes alkalmazásáról is. A bíróság felhívta az illetékes szén? fi­gyelmét a súlyos mulasztásra. Végére érve a tanulságos pereknek, az a következte­tés vonható le, hogy komoly politikai jelentősége van a dolgozók munkaügyi vitái megelőzésének, a viták tör­vényes megoldásának. a munkajogi tevékenység szín­vonala növelésének. Mit tehetnénk a munka- itgvi viták csökkentéséért ? Az első és legfontosabb: senki ne kezelje a munkaüevi sza- bálvokat másodrendű .kér­désként! Szükség van á mun­kajogi old Más minden for­mában való kiszélesítésére, melveknek feladó*a a közép­es felsőbb vezetők képzése. Kívánatos, hogv növekedjék a dolgozók körében vészelt ez irányú felvilágosító mun­ka, s az előrelépés többek között megköveteli, hogv va­lamennyi vállalatnál beve­zessék a szakszervezeti jog- segélyszolgálatol. Ezáltal to­vább iavul a vállalatok rnun- kaüpvi tevékenvsóge. hiszen a ioesegél vszol sálai feladata nemcsak az egyéni sérelmek orvoslása, hanem az is. hogv felhívja a vezetés fi eveimét a hiányosságokra, a törvény­sértésekre. Céllá tehát: meg­előzni az újabb munkaügyi Csak ihm ’"ifzkedf; sek után bízhatunk abban, hogy a munkajog, bíróinak egvreke­vesebb esetben kell feltenni- iik a kérdést: ki a hibás, ki­nek van igaza? Kolaj László Már a kenyérgabonát arat­juk megyénk egyik legdéleb­bi gazdaságában, a tiszakeszi Tiszámén te Termelőszövetke­zetben. A nyolc nagy telje­sítményű E—512-es kombájn a 180 hektáros repceterület betakarítása után kezdte meg a korún érő vörösesbarna Li­bel ul la búza vágását. Sajnos a tavaszi árhullámok nyo­mán keletkező belvíz, majd az aszály — április közepe óta nem esett — jelentős ká­rokat okozott, de a termés- becslések alapján bíznak, hogy a tervezett 33 mázsás hektáronkénti termés a sze­szélyes időjárás ellenére meg­termett. A több mint ezerhektáros kalászos területen, a zökke­nőmentes aratás érdekében korábban kezdték meg a leg­nagyobb nyári munkát. A magas nedvességtartalmú sze­mek előbb szárítóra kerül­nek. A nagy teljesítményű DTS típusú toronyszárító még esős idő esetén is lehetővé teszi a biztonságos betakarí­tást, Mivel a járásban a ga­bonaforgalmi vállalat kevés tárolókapacitással rendelke­zik, a termelőszövetkezet bér­tárolást vállalt, s így az idei betakarítás repce- és liúza- termény-vagonjait a gazda­ság saját magtáraiban helye­zi cl. Kassa (Kosice) déli új lakótelepe, amely az óváros szomszédságában épült Előtérben a tűz oltólaktanya. (Fotó: Róbcrt B erenhaut) Beválton ígéret A Nagy Októberi Szocia­lista Forradalom 60. évfor­dulója és a vasas centenári­um tiszteletére az Ózdi Ko­hászati Üzemek finomhen­germű gyárrészlegében dol­gozó 61 szocialista brigád fel­ajánlotta, hogy az év végéig 12 ezer tonna exportképes hengereit árút gyártanak ter­ven felül. A dolgozók erő­feszítését siker koronázta, ugyanis a finomsoron június 24-én, az abroncssoron 26-án, míg a gyors-drótsorozatokon június 28-án teljesítették a féléves tervet. A gyárrészleg szocialista brigádjai várha­tóan mintegy 6500 tonnával több készárut adnak az év első hat hónapjában a nép­gazdaságnak. KELET-SZLOVÁKIA poli­tikai, ipari és kulturális köz­pontja, Kassa, (Kosicc) gyor­san fejlődő, s különösen a Kelet-szlovákiai Vasmű fel­épülése óta szinte rohamlép­tekkel növekvő város. Az el­következő években, az év­század utolsó két évtizedé­ben még tovább gyorsul a város fejlődése. Ai építkezések zöme négy új kerületben valóságos vá- rosnyi új városrészekben összpontosul. Az építők so­ron levő feladat,a befejezni a dargovi hősökről elnevezett városrészt, amelyben csak­nem tízezer család kap új, modern olthont. Az első új lakásokba ezekben a hetek­ben kezdik meg a beköltö­zést a boldog lakástulajdono­sok. A Dárgov-városrészben, mint minden új kassai la­kótelepen, természetesen fel­épülnek a szükséges szociá­lis, kulturális, kereskedelmi létesítmények is. Nem egészen három év múlva újabb városnegyed építése kezdődik, amely dél­nyugatra terül el az új Lu­nik Vili. városrésztől és a kassai kormányprogramról lesz elnevezve. 19S4-ig 6400 ■ lakás épül fel, s lakosainak' száma eléri a 24 ezret. Itt sem hiányoznak majd az óvodák, bölcsődék, iskolák, szolgáltató házak, üzletházak és a kulturális, valamint sportlétesítmények. Nagy egészségügyi központ, posta­hivatal, könyvtár és más kommunális létesítmények is szerepelnek a városrész ter­veiben. 1984-től egy újabb város­rész építéséhez kezdenek az építők. A mai Tahanovce-te- lepülést kapcsolják ezzel Kassához. Itt 6073 lakás épül, s a „régiekkel” együtt 25 ezer lakosa lesz az új városrész­nek. A legnagyobb u.i városrész építése 1987-ben kezdődik a tervek szerint. .4 gigászi ter­vek szerint, a Barátság vá­rosrészben az évszázad vége­re 26 640 új lakásban több, mint 80 ezren élnek majd. Azaz; ebben az egyetlen új városrészben annyi lesz a lakosok száma, mint 1961- ben Kassa egész lakossága volt. Ez a hatalmas új városrész 'll á rom lakótelepre osátódik.- Központjában lesznek a kü­lönböző kommunális épüle­tek. Már készülnek az új színház, ti filmszínházak, gyermekkórház, általános is­kolák, szakiskolák, középis­kolák, egy új főiskola, hatal­mas áruházak, egy sport- kom bitlát, garázsszöveíkeze- tek, szolgáltaláhúzok tervei. A GYORSAN fejlődő Ke- let-Szlovákia fővárosában természetesen nemcsak a köz­ponti alapokból épülnek ezerszámra új lakások. 1980- ig évente mintegy kétszáz szép családi ház is épül a nagy lakónegyedek peremén, az évszázad utolsó két évti­zedében pedig évente már 300 családi ház építésével számolnak ‘a tervek. Az egyé­ni lakásépítési kedv azonban olyan gyors mértékben nö­vekszik, hogy előreláthatóan a tervezettnél 15 százalékkal több lesz a magánerőből való építkezés, azaz 2000-ig mint­egy 8000 családi ház épül fel a városban. E hatalmas fej­lődés a szocialista jelen és jövő egyik nagyszerű bizony­sága. Halas vizek, juhos legelők Hegy, domb nem jutott erre, viszont kaplak helyette sziket, nem is keveset. A legelőknek majd csaknem a fele ilyen, s a szántók között is elég sok a gondot ter­mő lóid. Gele.i népének ez jutott. Azt mondják, a síkvidéki ember mesz- szire lát. Megszokta, hogy sok kődobás- nyiról is szemébe futnak össze az „érzé­kelés sugarai”. A gelejiek meddig lát­nak? Itt azt tartják: a látáshoz jó szem kell. Az öreg az már csak néz, látni az lát, aki fiatal. Az lát el messzire. Ez esetben a fiatalság nem szó szerint értelmezendő. A jó látásmód nem a később születettek privilégiuma, f látásmód tapasztaláson alapuló jövőbe pillantás. Túllátás a má­nak kerítésén ... * A geleji táj sajátos adottsága, hogy er­refelé kevesebb szó esik ezekben a na­pokban az aratásról. Nem sok gabonát termesztenék, ezen a téren kevesebb fel­adat vár rájuk. Az előbb látásmódról beszéltem. Ezen a Vidéken elsősorban ez kellett a gazdál­kodás jelenének helyességéhez, sőt a jö­vő alapjainak lerakásához még inkább, A Kis-Hortobágy sovánv bért fizet a verej­tékkel elvetett magért. Errefelé ezért ke­vesebb a gabona, errefelé a növényter­mesztés fejlesztése ezért nem járható út. Tulajdonképpen nem volt ez meglepe­tésszerű felfedezés, hiszen példái már a múlt is adott rá. A természet előírta az embernek, mit csináljon. Sovány, sziki gyepekre birkát ho-zon, vizek hasznából halat szaporítson. Beszélgetésünket dr. Demeter József elnökkel a juhoknal kezdtük. A birka jel­képe a tájnak. Most is vagy 6 ezer ha- rapdálja a semmi másra nem jo füvet. Mintegy 5 ezer anya es ezer növendék. A juh fő profil: évi 12 millió forint terme­lési értéket produkál. A szaporulatot részben tejes bárányként értékesítik, részben hizlalva. Az arányt legtöbbször a mindenkori felvásárlási árak döntik cl. Idén 2 ezer darab ment el tejes bárány­ként, s 4 ezer körüli a hizlaltak száma. A gyapjúról ez évben kevesebb jó szó esik. 'tavalyhoz képest csökkent az at- iagsúly. Akkor 4.6 kilogramm volt egy állat hozama, most viszont csak 4,2 ki­logramm. A minőség ős gyengébb az idén. Megnőtt a „hasláb” aránya, csökkentve ezzel a gyapjú értékét, önkritikus az észrevétel: tél végére elfogyott az alom­szalma. s ez az egyik oka a sárosabb, szennyezeltebb gyapjúnak. De valljuk be őszintén, a bacsókon is sok múlott. Annál a falkánál, ahol a „hasláb” elérte az összmennyiség 22 százalékát, ott a juhász nem öregbítette szakmája hírnevét. Fejni már fejnek Gelejen, aminek több oka is van. Ezek közül én csak ket­tőt említek meg. A sűrített elletés (2 évenként, háromszor) nem teszi lehetővé az ‘anyák fejesét, s ugyanakkor a fiatal juhászok sem szívesen vállalják ezt a ke­zel nem kímélő, nehéz fizikai munkát. Ennyit a juhokról. de még mielőtt a tsz ..névadó állatáról” a halakról beszél­nénk. szóljunk néhány szót a gazdaság másik legelőre termett állatfajáról, a szarvasmarháról! Létszámilag sokkal ke­vesebb a juhnál, mindössze 270 darab. Tejelő tehén ebből 98 darab, a többi hí­zómarha, növendék, borjú. A tejtermelés tavaly 2400 liter volt tehenenként. Az idei átlag az első fél év alapján 2800 li­ter. A jaVuló eredmény dicséretes, de végsó elégedettségre további száz literek­kel emelkedve szolgáltathat csak okot, S ezek után a halról... A megye leg­jelentősebb halászati közös gazdasága a geleji Délborsodi Halászati Tsz. Évente allalaban 14—15 vagonnyi a lehalászott mennyiség, ami a gazdaságnak 4 millió forint termelési értéket jelent. Idén nö­vekedni tog a tern elés, az elözete . becs­lések szerint 25—26 vagon ponty, busa és amur kerül ki októberben a geleji víz­tározóból, s kerül forgalomba a HAL­ÉRT útján. Ez pedig az év végi mérleg készítésekor 6.5 millió forint bevételt je­lent a szövetkezetnek. Az elnöktől tudom, a halászat, a hal- gazdálkodás hosszú távú cél Gelejen. Éppen ezért kell megoldatniuk mielőbb a- önálló szaporítóanyag előállítását és az ivadéknevelést. Eddig évente 5—6 va­gon ivadékot más gazdaságoktól (Székes- fehérvár, Várpalota, Fehérgyarmat) vá­sárollak, ami rendkívül költséges mulat­ság. A már meglévő 150 hektáros, a Csin­osé patak vizére épült 3.5 millió köbmé­teres víztározó és a 24 hektáros bükkáb­rányi ívató mellé megépül és már az idén átadásra kerül egy 60 holdas tó, és 1978_ban a halkeltetö is elkészül. A geleji vidék példa rá, a szik. a só­vá:.. föld is teremhet milliókat. De az. hogy ennek haszna kié lesz. az egyes egyedül az embereken múlik. Ide szük­séges a látásmód, a tapaszt, láson alapu­ló jövőbe pillantás. A túllátás a ..ma ke­rítésén”. A gelejiek értik az elvet. Az út, ame­lyiken hol gyorsabban, hol lassabban, de mindig előre haladnak, helyes út. Lát­szik. hogy indulás előtt végignéztek raj­ta. S ha már látták a végét, el is akar­nak jutni oda! riajdú Imre

Next

/
Oldalképek
Tartalom