Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)
1977-06-26 / 149. szám
ESZAK-MAGYARORSZAG 4 1977. június 26-, vasárnap Nincs nyári szünet Ilyenkor. június vegén korábbi évtizedek kulturális eietének munkáiéi — és velük együtt az e területtel foglalkozó újságírók — megkönnyebbülten sóhajtottak: „vége az iskolai évnek, vége a művészeti évadnak, bezárt a színház, nyári szünet következik, egy kis jóleső uborlcaszezon, pihenés". Napjaink embere, akit az újságok és a tömegkommunikációs források elárasztanak szórakoztató, ismeretterjesztő és egyéb művelődési lehetőségekkel. ugyancsak sóhajthat egyet, és azt gondolhatja: „talán jön egy kis uborkaszezon, nem tömik az agyain folyamatosan mindenféle közművelődési dologgal.” Most is június vége van. de merészség lenne azt állítani, hogy művelődési jellegű uborkaszezon következik, és bár a művelődési házak programja lazább, az állandó színházi előadások sora megszakad, az iskolarendszerű oktatás résztvevői élvezik a vakációt, a közművelődési élet nyáron sem áll mag, hanem differenciáltabban, más formában jelentkezik. Éppen a népművelés es a közműveLödés közötti különbözőségből adódik, hogy a közművelődésben soha nincs szünet, csak a jelentkezési formák es módszerek változnak. • Nap mint nap- olvashatjuk, hallhatjuk a híradásokat, hogy a nyárra, hol, milyen programot terveztek. Böngészem a Magyar Színházi Intézet állal összeállított nyári eseménynaptárt. Csak központi szervezéssel, tehat országos irányító szervek által nyíl vántartottan hányféle színházi jellegű művészeti vállalkozás várja az érdeklődőt a nyáron! Budapesten a Körszínház új produkciója. a Cargantüa és Pantag- rüel, a Margitszigeten a Parasztbecsület, a Bajazzók, a Carmen, egy opera-gálaest és két folklórműsor: a Magyar Állami Népi Együttes Ecseri lakodalmasa, meg a Szovjetunió Állami Akadémiai Grúz Táncegyüttese; a Budai Parkszínpadon a Fülöp-szigeti, a kolumbiai és a kubai népi együttesek adnak műsorokat. Új nyári színházi helyként jelentkezik Gorsium, azaz Táe, ahol két Euripidész- drámát mutatnak be. A Szentendrei Teátrum két műsort mutat be, összesen 23 előadásban. A Gyulai Vár játékok sorában hat műsort láthatnak az érdeklődök. ezek közül négy úi magyar dráma. A soproni ünnepi hetek keretében a fertőrákost barlangszínházban a Pécsi balett, az Állami Operaház, s az Állami Népi Együttes tart előadásokat. A győri Vízi Színpadon két opera, két operett es egy folklórműsor látható. Az egri várban, mint már azt jeleztük, tíz alkalommal tartanak előadást, azonkívül egész, sor egyéb színházi jellegű műsor lesz. Ugyancsak bemutattuk a nagyszabású szegedi szabadtéri játékok műsorát. Tegyük hozzá még ehhez a felsoroláshoz a diósgyőri várai is. ahol végre a miskolci szinliaz is larl előadásokat. egyelőre a most záruló évadban bemutatott, A mi Moliére-ünlc költözik ki a várfalak közé, azonkívül a Gárdonyi Géza Művelődési Ház szervezésében több amatőregyüttes ad műsort. Mindez csak a színházi jellegű kulturálódási lehetőség. Hol vannak még a zenés rendezvények, az orgonakön- certek, a muzsikáló udvarok, várkoncertek és egyebek!? Hol vannak a könnyűzenei estek?! És sorolhatnánk a nyáron sem szünetelő képzőművészeti kiállításokat, alkotótáborokat. üdülőknek szervezett szórakoztató és ismeretterjesztő műsorokat, a strandokon is megjelenő kölcsönkönyvtárakat, és az önművelés, az ismeretszerzés, a nemes szórakozás, a szabad idő hasznos eltöltésének megannyi forrását: © Éppen, mert a közművelődés eleve feltételezi az ismeretadó és ismeretbefogadó alanyok egyenjogúságát, azaz a „mindenki tud valamit, amivel a másiknak használhat" gyakorlatát. Valójában a nyári közös együtllélek, vállalati, szakszervezeti üdülők, akárcsak két hétre Is összetaláló közösségei, kisebb csoportos, vagy nagyobb szervezett kirándulások résztvevői, valójában mindenkor hatnak egymásra, akaratlanul is a közművelődés aktivistái, illetve befogadói közé sorolódnak. Hiszen, aki elmegy Szegedre, hogy megnézze az Aida előadását, minden bizonnyal nemcsak a halászcsárdát nézi meg a Tisza-parton, hanem a Móra Ferenc Múzeumot is, vagy benéz a Kép-: tárba. Aki Szentendrére megy teátrumot nézni, akaratlanul is megismeri egy csodás műemléki város építészeti kincseit, csakúgy, mint aki Sopron utcáin sétál. Nyári szórakozás, a látszólag teljes kikapcsolódás közben is lépten-nyomon kulturális behatások is érnek, és mindez tudatunkra is hat. A nyári látványos művészeti rendezvényeket sokan keresik. Mások igyekeznek mindinkább visszavonulni és néhány jó könyv táraságában hasznosítani pihenőidejüket. Megint mások járják az országot, vagy a nagyvilágot. Nincs olyan mozzanat jóformán a nyári pihenés közben, amelynek ne lenne valamilyen közvetett, vagy közvetlen formában közművelődési jellegű tartalma is. Bizonyára mindannyian tűi vagyunk már azon a rossz gyakorlaton, amikor egyes üdülőkben szinte egy percnyi nyugtot sem hagytak a pihenőknek, agyonszervezett kultúrműsorokkal tömték őket. Az onnan való kibúvás meg egyet jelentett az antikollek- tív magatartással. Kínálni kell ma is a műsorokat. Mind szélesebb választékban. Kínálni kell a szórakozás, az önművelés, az ismeret- szerzés minden lehetőségét, mindenféle erőszakoskodás nélkül. A jól kínált művészet. ismeretanyag, a kellemesnek ígérkező szórakozás megtalálja az utat a tömegekhez. Találkozik az egyén szórakozási, művelődési igénye és a közművelődési össztársadalmi közérdek. Így válik hát a néhány nyári hét is a közművelődés szerves részévé, anélkül, hogy valamiféle erőszakolt népművelés részeseivé lennénk pihenésre, felüdülésre vágyó dolgozó tömegeket. Más persze a nyári köz- . művelődési munka azok számára. akik hivatásszerűen foglalkoznak ezzel. A közművelődés dolgozóinak ilyenkor van a felkészülési idejük, a tudásmegújító időszakuk, ilyenkor rendezik a nyári továbbképző tanfolyamokat számukra. A frekven- láltabb helyeken működő művelődési intézmények vezetőinek ilyenkor van a csúcsidény. De hát ezeknek ez a hivatásuk. Szükebb pátriánkról most keveset szóltunk. Csak az egy-két diósgyőri várszínházi előadást említettük. De említhetnénk az aggteleki rendezvényeket, az augusztus második felében jelentkező miskolci rendkívül feszesnek ígérkező programot, a Borsodi ősz című rendezvénysorozat kezdetét és sok egyebet. A Miskolci nyár a korábbiakhoz kéoest előrelépést mutat, még ha júliusi programja kicsit vérszegény is. De a szórakozás, művelődés igeiij sok- forrása várja az érdeklődőt egész nyáron. Nem lesz tehát régi értelemben vett uborkaszünet. Nem lesz a közművelődésben nyári szünet, nem áll le érdemben ez a tevékenység vakációzni, csak éppen az időszaknak megfelelően, más formában jelentkezik. Benedek Miklós A hivatalos hangverseny- idény befejeztével sem maradt program nélkül a zeneszerető közönség. A Collegium Musicum keretében megrendezett orgonahangversenyek, várkoncertek kitűnő alkalmat nyújtanak az igényes szórakozásra. Margittay Sándor, az evangélikus templomban megtartott orgonaestjének műsorán csalt itUott tűnt fel a nagy- közönség számára is ismert szerző neve. Programját főleg ritkán hallott müvekből állította össze, s ez önmagában véve is érdem, hiszen' így az előadó eleve lemond a népszerű művek előadásából adódó előnyökről. Margittay Sándor előadásában elsősorban ,a plasztikusságot értékeltük, azt a módot, ahogy a polifon müvek szövevényéből kiemelte a fontosat, s háttérbe szorította a kevésbé lényegeset. Az orgona hang- színlehetőségei igen nagyok, s csak az orgonistán múlik, hogy mennyire tud élni ezzel. Margittay ezen a térén U válaszlékosságról és jó ízlésről tett tanúbizonyságot, s így biztos lehet abban, hogy ha koncertjét követően a színhelyre való tekintettel nem is tört ki tapsvihar, a közönség mégis egy szép zenei élménnyel lett gazdagabb. A diósgyőri várban a Miskolci Szimfonikus Zenekar adott koncertet, Antal Mátyás vezényletével. Bár a szabadtéri hangversenyek a legritkább esetben tudják tisztán zenei szempontból felvenni a versenyt a hang- versenytermi előadással, mégis egy óriási többletet képesek adni, s ez pedig a szabad természet varázsa. Nincs kellemesebb, mint egy. a várhoz hasonló, gyönyörű környezetben leülni, s Mendelssohn vagy Richard Strauss muzsikáját hallgatni. Sajnálattal állapítottuk meg. hogy viszonylag milyen kevesen éllek ezzel a lehetőséggel, pedig mind a műsorválasztás, mind az előadás több figyelmet érdemelt volna. A Skót szimfónia megszólal tatása a hegyek tövében levő várban még érthetőbbe, élmenysze- rübbé tette Mendelssohn nagyszerű alkotását. A Til Eulenspiegel a mű állörlebb, levegősebb szerkezete miatt kevésbé érvényesült a szabadtéréül. bár a bővített létszámú zenekar mindent meglett a jó hangzás érdekében. Antal Mátyás kitűnően irányította az együttest, együttműködése a zenekarral kellemes estét szerzett a hallgatóságnak. A Muzsikáló udvarban a Zeneművészeli Főiskola zenekara adott hangversenyt, Gál Károly és Reményi János vezetésével. A műsor első felében Bach V. és VI. Brandenburgi versenye hangzott el. a szólókat Tőzsén Dániel, Gál Károly és Szak Péter játszotta, míg az est második felében a H-moll szvit és Bach egyik kantátája hangzott el. A H-moll szvit fuvolaszólóját Tőzsén Dániel játszotta, az altszólamot Németh Zsuzsa énekelte. Kint« Gábor A gyümölcsfák b0^ nak a pázsit fölé, mintha sáliak sorjáznának fegyelmezett rendben. S az almafák lehajtó; ágai között épp csak felvillan valami a sátrak sárgájából és kékjéből meg a pirosából; ha a falura törő csendet nem hasítaná át egy- egy „passzold át”, rúgd már” kiáltás, a látogató azt hihetne, elmentek a gyerekek. Mert a bejáraton — a mindmostanáig iskolaépületként szolgáló öreg ház falán, amelybe már soha nem télnek vissza a kácsárdi gyerekek, hiszen szeptembertől az újhelyi iskola tanulói lesznek — ott az eligazító tábla: ez itt a sátoraljaújhelyi városi úttörő váltótábor, A tábor él, noha az is igaz, hogy igazán majd csak később telik meg élettel. Akkor, ha a faházak is helyükre kerülnek majd, s ott hívogatnak a fák között. Egyelőre viszont még csak készülnek a faipari szövetkezetben, ahol július közepére ígérik „leszállításukat”. Úgyhogy az idei táborozóknak sátrakat kellett ütniük. A gyerekek nagy örömére. Merthogy Pásztor Anna, Hegyessy Évi, Fodor Ildi. Kuskó Kati egyszerre szisz- szentek fel, amikor a faház előnyeit kezdtük ecsetelni. — A legjobb a sátor — szögezte le Anna, s a többiek helyeseltek. — Csak a Jutka fél ... — Jól van no. — szégyenlős ködik a szemüveges Judit aki életében először sátoriaké. — Meg kell szokni ezt is . .. Gyors körbekérdezés, és egyhamar kiderül, a lányos többsége nem először próbál ja ki, milyen az úttörő sátor tábor. Itt Kácsárdon viszom először vannak, merthogy a megszűnt kácsárdi iskola helyén ők próbálják ki, milyen Megjött az ebéd is lesz majd, ha minden igazi lesz. .. Ahogy Daragó Ferenc, a városi tanács művelődésügyi osztályvezetője leírta, amikoi elkészül a zuhanyozó, az étterem, amikor állnak majó a faházak. Egymillió egyszáz ezer forint már van a tábor- építésre, s most szavazóit meg a tanács újabb három- százezret. A gyerekeket per-, sze nem zavarja a kicsit még nomád környezet, A majd három kétáros területen bőven van hely a focipályának is — rúgták is a labdát versenyezve —, ott a pingpong- asztal is, s reggel frissen mosakodnak a lavórokban. Vég- ardóra pedig egy hél alatt kétszer is álmennek egy • kis lubickolásra. A- legnagyobb élményt mégsem a strandolás jelentette. Ezt a lányok egyértelműen „leszögezték”. — A legklasszabb az, amikor riadó van! — Merthogy van lopás is!... Lehel, hogy furcsán néztem egy kicsit, mert siettek megnyugtatni: — Zászlólopás. Riadóztat- lalc minket és éjszaka keres- tük a zászlónkat. Ildi találta meg. a kerítésen túl . . — Három csokit kaptam érte. — közli tömören az eredményt Ildi. alti később azt is elárulta, bizony-bizony úgy keresgéltek csak a zászló után, mert a sötétben elfelejtették a tájékozódást, hiába közölték az'útirányt levélben a „rablók”. — Amíg a zászlót kerestük. addig elrabolták Kant — mesélnek tovább a lányok. — A fiúk tették —. de nem tudjuk, hogy ki volt a sötétben Közben a fiúk is körbefogtak bennünket, s a rinöl't kedvéért 'színt: vallottak a srácok: Nedeczky Jóska volt meg a Soós Sanyi Az úttörőtáborban egyébként ezen a nyáron minden újhelyi iskola úttörőcsapata egy-eg.v hetet tölthet. A második turnusban éppen az ötös:számú iskola úttörői táboroztak. Jövőre mar két- két hét jut mindenkinek. S abban gyorsan megegyeztek, hogy az még igazibb lesz. Sátorban lakni jó. úttörőtáborban is ió lenni s az igazi, nagy úttörőtáborokba nem juthat el mindenki • harsam a táborvezető. Plétenyik Miklós sípja. Megjött az ebéd Sátoraljaújhelyből. S a gvere- kek hangos csörömpöléssel elindultak a fák alá kitelt asztalokhoz. Csulorás Annamária Azul Egy kis foci. Ili meg a lányok is labdába rúghatnak Fotó; Szabados György Úttörőnyár Kácsárdon A legjobb, ha riadó van...
