Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-26 / 149. szám

Vadászat, vadgazdálkodás-n I, ■ t ESZAK-MAGYARORSZAG 5 _ 1977. június 26., vasőrncp 4pró do!­iMffy értékek A mezőgazdaságban nem biztos, hogy mindig a nagy értékű gépsorok, a kacsalábon forgó istállók és a milliós meliorációk jelentik a csodát. Már csak azért sem, mert ilyen „csodában” csak nagy rit­kán részesül egy-egy gazdaság. Ezekre várni, ezekért, „sírni”, gondok, bajok okozójaként ezek hiányát emle­getni nem több, mint kibúvók keresése. Csodák a mezőgazdaságban nincsenek. Eredmények csak saját munkából származnak, az „amink van” ész­szerű felhasználásából. Joggal kérdezhetjük: élünk-e kellő hatékonysággal meglevő értékeinkkel, lehetősé­geinkkel? Es gondolkodunk-e tovább a mánál minden esetben ? Ezek a gondolatok a minap tartott mezőgazdasági tanácskozáson foglalkoztattak, miközben többedmagam- mal Nádler Miklósnak, a Megyei Növényvédő Állomás igazgatójának szavait hallgattam. Mit mondott? Lehe­tőségeket, amelyekkel sok gazdaság ma még nem él, vagy ha él is, nem kellő időben, illetve hatékonyság­gal. Tulajdonképpen apró dolgokról beszélt, de gyorsan hozzáteszem, nagy értékekről. Sokszor nem is ítéljük annak (mert kibúvó van elég rá), pedig súlyos mulasztások ezek. Talán ha egyszer valaki kiszámítaná, mekkora anyagi és erkölcsi érté­kekről van szó, talán akkor a megítélés, az ilyen irányú szemlélet is változna. Mert például Borsodban több mint egymillió métermázsa istállótrágya van — jói'észt szanaszéjjel — felhalmozva. Nem meglepő, ha az így tárolt trágya földbe kerülve (ha egyáltalán oda­kerül!) korántsem fejti ki azt a hatást, amit joggal várhatnánk el tőle. Es hasonló a helyzet a műtrá­gyákkal is. Nem arról van szó, hogy sok forintért fedett, szigetelt, száraz épület készüljön a műtrágyá­nak (ez sem volna éppen lehetetlen). De egyik-másik gazdaság még arra sem képes, hogy szilárd, döngölt talajra rakva tárolja, gondoskodva a csapadékvíz el­vezetéséről, a fóliás takarásról. Ez már több mint ha­nyagság! A növényvédő állomás vizsgálata szerint a tárolt műtrágyák 13 százalékánál tapasztalható jelentős tápanyagveszteség. A következő példa már-már a szaktudást is megkér­dőjelezi. A botrityg, a szürkepenész évről évre tize­deli 3 szőlőtermést. Egyik oka éppen az, hogy a vege­táció vége felé, augusztus 10-e táján egyik napról a másikra befejezettnek tekinti több gazdaság a növény- védelmét, nagyobb baj már nem lehet — elv alapján. Persze, az emiatt bekövetkezett 20 százalékos termés- csökkenést korántsem a növényvédelmi munkák elma­radásával magyarázzák. De valamivel csak megmagya­rázzák. mert magyarázat az mindenre van. Még olyan dolgokra is, amire a józan ész szerint már nincs el­fogadható érvelés. Például nehéz azt megérteni, hogy gazdaságaink miért az utolsó pillanatban igénylik a. rendkívül fontos légi növényvédelem szolgáltatásait. Pedig azt már a télen tudniuk kellene, hogy tavasszal szükséges fejtrágyázni a kalászosokat, vagy most nyá­ron is gondolni kellene arra, hogy lesz ősz is és a nap­raforgó Reglone-val kezelendő. Ennek ellenére nem kevés azoknak az üzemeknek a száma, amelyek csak az utolsó pillanatban jelentik be ilyen irányú igényü­ket (tegyük hozzá, ekkor már későn), hiszen a növény- védősök, mivel Borsodban időben nem igénylik mun­kájukat, Hevesbe, vagy Szabolcsba szerződnek el. Apró dolgok ezek, amelyeken értékek, mégpedig mil­liók siklanak él. Pedig semmi más nem kellene hozzá, csak lelkiismeretesebb törődés. . fi V ■ (hajdú) Aratás elolt a Szárazvölgyben Az élelmezésben egyre nagyobb szerepet tölI be a vadhtís. Nemcsak hazai igényekről van szó, sőt nem elsősorban erről, mert mi például a baromfi, vagy éppen a sertéshús helyett étlapjainkon igen ritkán és akkor is szűk területre korlá­tozva szerepeltetjük. Vadból exportlehetőségeink azért is fi­gyelemre méltóak, mert konvertibilis bevételeink növelései jelentősen elősegítik. A. vad a hegy, a síkvidék, — a szárazföld és a vízi vi­lág impozáns látványa. A va­dászat kellemes sport, testet leiket felüditó szórakozás, de egészségileg is hasznos moz­gási lehetőség. Többek között ezekre is figyelemmel, orszá­gos szerveink fokozott gondot fordítanak a vadgazdálkodás- ra. a vadászat gyakorlatára és természetesen a folyamatokat bonyolító szervezetekre, a va­dásztársaságokra. A vadász- társaságok országos képvise­leti szerve a Magyar Vadászok Országos Szövetsége (további­akban: MA VOSZ), mely a megyei szövetségeken keresz­tül tart kapcsolatot a terület vadásztársaságaival. Június 17-én az országos szövetség intéző bizottsága a Borsod-Abaúj-Zemplén me­gye vadászati viszonyairól ké­szült beszámolót tárgyalta. E beszámoló, számot adott: a társaságok taglétszámának és területi nagyságrendjének alakulásáról; a hivatásos va­daszok és vadőrök helyzeté­ről. a társulatok szerveinek működéséről, a vadgazdálko­dás és a vadászat gyakorlata, valamint annak eredményes­ségéről ; a társaságok pénz- és vagyongazdálkodásáról stb. Igen örvendetes, hogy a ko­rábbi évekhez képest szembe­tűnő fejlődés bemutatására kerülhetett sor. Tíz év alatt a szarvas törzsállomány há­romszorosára, az őz, vaddisz­nó és muflon duplájára emel­kedett. A fácánállomány 15 ezerről 90 ezerre növekedett, sőt az igen mostoha viszo­nyok közé került fogoly lét­száma is 5 ezerrel több, mint 1967-ben volt. Örvendetes, A vadállomány 1000 kh-ra vetített hogy a mesterséges fácánte- nyesztéssel való foglalkozás évente több mint 20 ezerrel növelte az állományt, bár e területen sokkal jobbak a le­hetőségeink. Bízunk benne, hogy ez évben túlhaladjuk a 30 ezres kibocsátást. Az állo­mánygyarapodás tette lehető­vé a teríték gazdagodásai. Ér­dekes. hogy szarvasból há­romszorosra, őzből hatszoro­sara. vaddisznó és muflonból ötszörösére emelkedett az el­ejtett vadmennyiség. Nyűiből es fogolyból romlott a vadá­szat eredményessége, de fá­cánból az 1967. évinek tízsze­resét is meghaladja az agga- tóra kerültek száma. Így ter­mészetes az is, hogy a vadér- t«késilés bevétele ötszörösére emelkedett. A vadásztársasá­gok közül különösen a rnezö- csáti, tokaji, hegyaljai, me- gyaszói. edelényi bányász, sá­toraljaújhelyi közalkalmazott és még néhány társaság di­csekedhet figyelemreméltó eredménnyel. Az előrehaladás mindig jóleső érzések kelet- keztetője es újabb kezdemé­nyezésekre serkent. Igazán szükség is van erre. mert me­gyénk az előzőek szerint vá­zolt fejlődő helyzetének az országos tapasztalatokhoz vi­szonyított értékelése, sajnos már nem mutat ilyen kedve­ző képet. Elmarad az orszá­gos átlagtól, sőt a hasonló adottságú területek adatainak egybevetésével járó próbát is csak nehezen állja ki. A szá­mok önmagukért beszélnek, szoktuk mondani. Éppen ezért, a jelesebb területeket — országos átlag és megyei jellemzőket — lássuk egymás mellett. számszerű alakulása (db) Megyei Országos — nyálból 47 93 — fogolyból 1 82 — fácánból m 208 — szarvasból 13 19 —őzből 14 18 — vaddisznóból 8 10 — mesterséges fácánból 3í) 71 Lőttvad mennyisége ugyancsak 1000 kát. h.-ra vetítve (db) "\ — nyűiből 8 13 — fácánból 34 90 — szarvasból 3 8 — őzből 2 7 — vaddisznóból 4 11 Vadér tőkésítésből 1000 kát. h.-ra számítolt bevétel / 5050 Ft 14 220 Ft A Szárazvölgy junius kö­zepéig igencsak rászolgált a nevére, mert az esőfelhők még csak véletlenül sem té­vedtek e dombokból össze­rakott tájra. Nem csoda te­hát, Viszlai Gábor, a bakta- kéki Szárazvölgy Termelő- szövetkezet főagronómusa igencsak örül annak az 50 milliméteres csapadéknak, ami június 18-an és 19-én leesett a kőkeményre szik­kadt, amúgy is kötött bak- tai földekre. Mondta is, ha ez a csapadék nines, a bú­zánál milliós káruk lett vol­na. Így azonban a terv rea­lizálható, sőt az erre észa­kon nem is olyan alacsony 27 mázsás tervezetet is túl­szárnyalhatják. Nyolcszázöt­ven hektár őszi búzáról van szó, ami se területben nem kis terület, sem értékben Item kis érték. Baktakéken is tudják, fi­niséhez érkeztek az aratás előkészületi munkái. Ha az időjárás közbe nem szól. a 12 kombájn egy része már e héten főpróbát tart a 125 hektár — vártnál jobb ered­ményekkel kecsegtető — őszi káposztarepce aratásá­val. A hét elején ottjár- tunkkor mindössze egy SZK—4-es kombájn volt üzemképtelen állapotban, de a föagronómus megnyugta­tott, a 12 napra tervezett be­takarítás kezdetere ez a gép is csatasorba áll. A 100 hektár tavaszi ár­pával sajnos nincs mit .di­csekedniük. Kelés után fa­gyot kapott, később a szá­razság gyötörte meg. Az őszi árpánál sem jobb a helyzet. Ezt 40 százalékban érte fagykár. Szerencsére csak 50 hektáron vetettek, így je­lentős anyagi veszteségük ebből nem származik. Megvallom, idén még se­hol nem találkoztam olyan részletes, pontos aratási munkatervvel, mint a tsz al­kalmi kiadványában, az úgy­nevezett „Szárazvölgyi Hír­adóban”. Név szerint, em­berre, kombájnra, napra le­bontva tartalmazza a felada­tokat, s nem feledkeznek meg a járulékos munkákról: a terménytisztításról, a szállításról, a raktározásról, a szárításról, a szalmabeta- karitásról, a talajmunkáíkról és a másod vetésekről. Ha a A Léhi Állami Gazdaság gyümölcsösének víztornya Fotó: Veres Mihály Munkaügyi viták A közelmúltban foglalko­zott az SZMT elnöksége a munkaügyi viták eldöntésé­nek tapasztalataival. Megál­lapították, hogy a munkaügyi döntőbizottságok tevékenysé­ge fejlődött, az újonnan lét­rehozott munkajogi bizottság eredményesen segíti a dön­tőbizottságok munkáját. A vitás ügyek évről évre csök­kennek. A dolgozók egyre jobban ismerik jogaikat, kö­telességeiket. A jogsegély- szolgálat eredményesen segí­ti a vitás ügyek rendezését. Néhány gondról is szó esett, a fiatalítás lassan halad, a vállalati jogtanácsosok ese­tenként tájékozatlanok, más­kor egyoldalúan vgqhk a vál­lalati érdekeket, a határoza­tokat késedelmesen hajtják végre, a továbbképzés elma­rad, és a társadalmi munká­ban tisztségüket ellátók er­kölcsi és anyagi megbecsülé­se kívánni valót hagy maga után. A feladatok közé tar­tozik az ezen a vonalon dol­gozók munkajogi oktatása. A vezetők munkájának megíté­léséhez is figyelembe kell venni a döntőbizottság véle­ményét, amikor a törvényes­séghez való viszonyát vizs­gálják. A továbbiakban is nagy figyelmet kell fordítani a dolgozók munkajogi isme­reteinek bővítésére. gyakorlati kivitelezés a terv­hez hasonlóan példás lesz, akkor mindenképpen dicsé­ret illeti meg a Szárazvölgy Tsz dolgozóit. A kapásnövények ellent­mondásos képet mutatnak. Például a napraforgó na­gyon szép. Jelenleg többet ígér. mint a tervekben sze­replő 12 mázsás átlagtermés. A kukoricánál már nem lehet ugyanezt elmondani. Annak ellenére, hogy május 3-ig földbe került .minden mag, 86 hektáron nem kell ki a kukorica, és ahol kikelt is, ott is alacsony a tőszám. A föagronómus szerint nagyon nehéz lesz tartaniuk a hek­táronkénti 40 mázsás tervet. Tavaly Baktakéken hét­millió forint árbevétellel zárta az esztendőt a növény- termesztés. Az idei tervek 8.5 millió forinttal számol­nak. A Szárazvölgy Tsz-ben azt mondják, ha a búzát nem éri valami váratlan csapás, akkor a terv teljesítésével — a kiesések ellenére — sem lesz probléma. (ha) Helyzetünk értékeléseit az­zal folytathatnánk, hogy ke­vés az érmes trófeák száma. Aranyérmes alig egy-kettő fordul elő. Sok kívánnivalót hogy maga után a nagj'vad- selejtezés és a vadászat gya­korlata is. Ezekből természe­tesen következik a kérdés, mik a különbség okai és mi­lyen tennivalók vannak1 ezen a területen. Megyénk vadá­szati helyzetének az előzőek szerinti alakulása több ténye­ző együttes hatásának követ­kezménye. Az előforduló kö­zös elemek szerint az okok 3 nagy csoportra sorolhatók. Ezek a következők: megye sajátos helyzete, melynek részletekbe menő vizsgálata az objektív tényezőkig is el­vezet; a megye vadásztársa­ságai, a mégyei szövetség el­maradásai : i csak a központi, illetve külső szervek haté­kony közreműködésével elhá­rítható, illetve gyéríthetö okok. A MA VOSZ intéző bizott­sága — egyetértve a felvázolt értékeléssel — elfogadta a megyei szövetség beszámoló­ját és több kérdésben állási­foglalt. Az országos szövetség igyekszik segítséget nyújtani, sőt a tennivalók sikeresebb megvalósításában anyagi tá­mogatással is részt venni. Az alábbiakban fogalmazhatók meg a legfontosabb felada­tok : i Nagy gondot kell fordi- *■’ tani a vadásztársaságok szerveinek működésére. Biz­tosítani kell. hogy az egyesü­leti életben érvényesüljenek a szocialista demokrácia köve­telményei. Rendszeresek le­gyenek a testületi szervek tár­gyalásai, amely fórumok nyújtsanak lehetőséget a tár­saságok ügyeinek tárgyilagos megbeszéléséle, az előrehala­dást leginkább szolgaló dön­tések meghozatalára. A va­dászat gyakorlatát állami és házi szabályok állapítják meg. Ezek érvényesülése a tagsag egyetemes érdeke. Lévén a vadászat sport, szórakozás; megvalósulásuk során nagy szerep jut a vadászati etiká­nak. A társasági szervek mű­ködésé segítse elő. hogy mi­hamarabb uralkodó szemlé­letté váljon a saját jog és le­hetőség mások sérelme nél­küli érvényesítése. k> Jó szórakozást, gazdasá- gilag is egyensúlyos mű­ködést is csak akkor nyújt a vadászat, ha a vadgazdálko­dás megfelel a terület által támasztott követelmények­nek. A vadállomány felfrissí­tésére, á vadlétszám növelé­sére, a vadgondozásra, egy­szóval a vadgazdálkodásra megkülönböztetett gondot kell fordítani. Nagyvadas te­rületeink minőségi sajátossá­gok érvényesülését is lehető­vé teszik, általában pedig szarvas, muflon, őz és vad­disznó számára kiváló helyet biztosítanak. Az apróvadas területek legnagyobb része az alföldi feltételeknek is meg­felel. Nincsenek kihasznál­va az adottságok, mert a tár­saságok anyagi lehetősége elégtelen, illetve a területei: egy része emberi erővel el nem hárítható elemi kávoka’ szenvedett. Mindezekre te­kintettel a megye vadásztár­saságai vadgazdái kodásána1- fellendítésére sokoldalú se. gitségnyúitásra van szükség Ezek között szarvasoknál a vérfelfrissítés. muflon- és dámtelenítés. továbbá a fá­cántenyésztés szerepel. A se­gítségre igényttartó vadász- társaságok ez évben elkészí­tik 1980-ig szoló prográmju- ' kai, amiocn megjelölik fej­lesztési elképzeléseiket es anyagi tamogatasra irányuló igényeiket. Itt kell szólná a hivatásos vadászok és vadőrök munká­jának jelentőségéről. Létszá­muk alakítására állami sza­bály is intézkedik. Olyan lét­számról kell gondoskodni, ami megfelel a jogszabályi előírásoknak. A munkavi­szony stabilizálása azt kíván­ja. hogy végzett munkájuk­kal arányban álló anyagi megbecsülésben részesülje­nek. 7 A vadásztársaságok ak- kor járnak helyes úton, ha nem növelik a taglétszá­mot, További fejlesztést csak a vadgazdálkodás hatéko­nyabba válásának függvé­nyében kezdeményeznek. In­dokolt vizsgálni a bérki lövök jegyzékét. Olyan területen, ahol a vadsűrűség messze el­marad az eltartó képesség le­hetőségeitől, a bérkilövök sza­mának arányosításával is az ellentmondás feloldására kell tülekedni. Itt helyes lesz elő­irányozni — a fejlesztés lehe­tőségein belül —, hogy a bér­ki lövők nagyobb része vadász- társasági taggá váljon. /I A vadásztársaságok térti- ' * * leteinek optimális nagy­ságrendűre való fejlesztését kell elősegíteni. A mai viszo­nyok jgen sok vadásztársa­ság esetében nem felelnek meg a vadászatról szóló álla­mi szabályok, így a szakmai elvek követelményeinek sem. Helyteleníteni kell, hogy jó. néhány terület egymás közöt­ti torzsalkodás „áldozatául” esett. Helyteleníteni kell azo­kat a törekvéseket is, ame­lyek a szakmai elveket és a jogi szabályokat sértő indo­kolatlan önállóságra törek­szenek. Az időközi változáso­kat, az egyesülés és együtt­működésben rejlő lehetősé­geket kell felhasználni a terű­tek optimális nagyságrendjé­nek kialakítására. Nem szabad nqegcnged- ni, hogy az alföldi terü­leteken, elsősorban á Tisza vi­dékén elszaporodjon a vad­disznó. Tapasztalható, hogy az üzemi nagytáblák, a ke­vésbé háborgatott Tisza menti füzesek jó feltételeket biztosítanak számukra, így a hegyekből egyre mélyebb­re húzódnak. Más vidéken szerzett tapasztalatok sze­rint renkivül nagy károkat okoznak. Felfalják a mada­rak tojásait, állandóan dézs­málják a mezőgazdaság ter­mékeit, amely kártétel sú­lyos költségeket okoz a va­dásztársaságoknak. Egyértel­mű ebben a szakmai berkek véleménye: az alföldi, tiszai területeken a vaddisznót nem szabad hagyni megtele­pedni. A vadértékesítésből szár- * mazó bevétel megyénk­ben 35%-a az országos át­lagnak. A vadállomány ala­kulása a lőtt, vagy befogott és értékesített vadmennyiség szoros összefüggésben áll egymással. Kisebb állomány csak ahhoz igazodó értéke­sítést tesz lehetővé. A me­gye alacsony szívonalú vad- érlékesitése a konpetencia indokolatlan nagyságrendjé­vel is kapcsolatos. Itt is meg kell találni a vadászok és társasági érdek összehan­goltabb érvényesülését. A vadász részesüljön a terí­tékből. Akkor haladnak vi­szont helyes úton. ha ennek mennyisége a fogyasztható szükséglethez igazodik. Az értékesített mennyiség növe­lésével gyarapítható a va- d ásztársasági bevétel, te­remthető meg a gazdálko­dás jobb feltétele. A MA VOSZ megyei szö­vetsége az előzőekben telso­rolt feladató!-: megvalósítá­sáért fog dolgozni. Igen ör­vendetes. hogy még ebben a hónapban a megyei tanács végied a i tó bizottsága a má­sik ősi foglalkozási ág. a halászattal együtt megtár­gyalja a megye vadászati helyzetét. Már az eddigi vizsgálatok az ülés előkészí- 'ését szolgáló tárgyalások is jótékonyan éreztetik hatásu­kat. Or. Pusztai Béla a megyei tanács általános elnökhelyettese

Next

/
Oldalképek
Tartalom