Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-03 / 129. szám

I ÉSZAK-MAGYARQRSZÁG 2 i 977. június 3., péntek Chilei szelidarilási gyűlés Sejészentpéíereü Verssel köszöntötték a szo­lidaritási gyűlés résztvevőit tegnap Sajószentpéteren a Pe­tőfi Művelődési Házban, majd felhangzottak a Venceremos dallamai. Üttörök virágcsok­rokat adtak át a gyűlés ven­dégeinek, Robles Hugónak, a Chilei Kommunista Párt Köz­ponti Bizottsága tagjának, a Chilei Antifasiszta Bizottság titkárának és a másik chilei vendégnek, Femández Nel­sonnak. Ott volt a szolidari­tási gyűlés elnökségében Am_ riskó Gusztáv, a megyei párt­bizottság osztályvezetője, dr. Járai János, a Miskolci járá­si Pártbizottság titkára. Dobos Gyula, a Hazafias Népfront Sajószentpéteri nagyközségi Bizottságának elnöke bevezetőjében arról szólt, hogy a haladó világ közvéleménye elítéli a junta cselekedeteit. Ezt követően Robles Hugó szólt a gyűlés résztvevőihez. Elmondta, nagyon meghatot­ta őket, hogy a magyar nép szívén viseli a chiiei hazafiak ügyét. Hangsúlyozta, hogy Luis Corvalán, kiemelkedő szerepet vállal a chileiek har­cából, erejét nem kímélve küzd népe szabadságáért. Ezt követően arról szólt, hogy a chilei kommunisták közül sokan élnek jelenleg tá­vol hazájuktól. A szocialista országokban élő chileiéit lát­ják mindazokat a vívmányo­kat, melyek csak szabad or­szágban születhetnek. A junta vezetői vissza akar­ják fordítani a történelem kerekét, de a chilei hazafiak nem adják fel a harcot, küz­denek a szabadságért, az em­beri jogokért — mondotta az előadó. Majd emléksorokat írt a tervtárói Allende szocia­lista brigád naplójába. Borsodban is Mozgalom a földrajzi nevek gyűjtésére „Aki egy-egy falu, vagy vá­ros helyneveit összegyűjti, egy-egy téglát, oszlopot, vagy tartóivet, egy-egy sarokkö­vet. vagy alapokat adó kő­tömböt szállít ahhoz az épü­lethez, amelynek neve: ma­gyar tudomány.” Ezzel az idézettel kezdődik az az útmutató, amelyet Ko- váts Dániel, főiskolai docens állított össze, módszertani se­gítségként Borsod-Abaúj- Zemplén 'megye földrajzi ne­veinek gyűjtéséhez. Ezzel a hasznos segítőesz­közzel is megismerkedhettek mindazok, akik tegnap dél­előtt Miskolcon, a TIT elő­adótermében rés’zt vettek azon a tanácskozáson, amelyet ab­ból a célból rendeztek, hogy megyénkben is mozgalom in­duljon a földrajzi nevek ösz- szegyűjtésére. A résztvevők előadásokat hallgattak meg a gyűjtés céljáról, feladatairól, módszereiről, majd a gyűjtő­munkával kapcsolatos tenni- valókat beszélték meg. A tanácskozást Brandstát_ tér György, a megyei tanács művelődésügyi osztályának ve­zetője nyitotta meg, majd dr. Ördög Ferenc, egyetemi do­cens tartott előadást e min­den település határában fel­lelhető nevek gyűjtéséről. Ezt követően dr. Balassa Iván, a földrajzi neveknek a néprajz­hoz, dr. Vörös Antal pedig a helytörténethez fűződő kap­csolatát elemezte. A megyei- gyűjtőmunka szervezési kér­déseiről Kováts Dániel tartott értékes előadást. A tegnapi megyei tanács­kozást rövidesen a járási megbeszélések követik, ahol a gyűjtőmunka konkrét felada­tait, a gyűjtéssel kapcsolatos módszertani és technikai kér­déseket vitatják meg. A ter­vek szerint a sátoraljaújhelyi és a mezőkövesdi járásban rövidesen megkezdődik a nagyszabású gyűjtőmunka. magyar a Mezőkövesd és Vidéke Mész rendezésében 1977. június 3-tól MEZŐKÖVESDEN A — Matyóföld Áruházban és a — szaküzletekben! A szlovák ipar termékeiből gazdag áruválaszték! — Olajradiátorok, tűzhelyek, szőlőprések, szőlőzúzók,. fahordók, kádak, norton-kutak, gumitömlők, vespó kézikocsi, — Férfi-, női, gyermek­es sportcipők, házicipők, plédek, törülközők, frottír méteráruk, — Bébi kötöttáruk, pelenkák, — Padlóboritók, táskák, — Édesipari termékek, sörkülönlegességek. MEZŐKÖVESD ES VIDÉKE ÁFÉSZ IGAZGATÓSÁGA Magyar­csehszlovák találkozó / Magyar—csehszlovák baráti találkozót tartottak tegnap délután Leninvárosban, a Ti­szai Erőműben. A találkozón részt vett Hegyi Imre, a Ha­zafias Népfront megyei titká­ra, Pável Gombos, a budapes­ti Csehszlovák Kultúra igaz­gatóhelyettese. Az ünnepsé­gen Lidice elpusztításáról emlékeztek meg. Részt vettek a találkozón azok a csehszlo­vák munkások is, akik a le- ninvárosi építkezésen dolgoz­nak. Végzős orvostanbellpii .a Vasgyári Kórházban Ünnepi szakszervezeti ta­nácskozást tartottak tegnap, csütörtökön, a miskolci Vas­gyári Kórházban, ahol a Deb­receni Orvostudományi Egye­tem végzős hallgatóinak egy csoportját látták vendégül, majd kitüntetést, adtak át. Dr. Dilrói Sándor, u Vas­gyári Kórház igazgató főor­vosa, köszöntőjében többek között elmondta: — A Debreceni Orvostudo­mányi Egyetem és a Vasgyá­ri Kórház kapcsolatát több éves múlt jellemzi. A kórház vezetőinek célja, hogy segít­séget adjon a szigorlók gya­korlati idejének eltöltéséhez, megismertessék a medikákkal és medikusokkal az orvosi gyakorlat mindennapos gond­jait, problémáit, valamint pó­tolják az egyetemen folyó üzemegészségügyi oktatás hiá­nyosságait. Pártunk kiemelt feladatként kezeli az üzem- egészségügyet, mint a mun­kásosztály egészségügyi ellá­tásának elsőrendű biztosító­ját, egészségügyi feltételeinek megteremtését, a dolgozók igényeinek kielégítését. Ezután dr. Füzy István, az Egészségügyi Dolgozók Szak- szervezetének főtitkára tartott ünnepi beszédet, majd átadta a kórház igazgatójának a „Dr. Weil Emil” elnevezésű em­lékplakettet, amelyet az .EDSZ adományozott a Vasgyári Kór­ház dolgozóinak, eredményes munkájuk elismeréséül. A program második részé­ben a végzős orvostanhallga­tók a Lenin Kohászati Mű­vekbe látogattak el, ahol — többek között — megtekintet­ték az ergonómiai laborató­riumot és az üzemorvosi ren­delőket. A vendégek délután Léninvárosba utaztak, ahol szintén az üzemegészségügy területén dolgozók munkájá­val ismerkedhettek meg. Gyermekvédelem A miskolci járás gyermek- és ifjúságvédelmi munkabi­zottsága'tegnap délelőtt ülést tartott az alsózsolcai nevelő- otthonban. A tanácskozáson Ruszkay József, a Miskolci járási Hivatal művelődésügyi osztályának vezetője tájékoz­tatta a részvevőket a járás alsófokú intézményeiben fo­lyó gyermekvédelmi tevé­kenységről, s a feladatokról. A munkabizottság megvi­tatta a család, az iskola és az óvoda kapcsolatának lehe­tőségeit, az e téren elért ered­ményeket. A gyermekvédelmi aktívák feltárták a gyerme­kek veszélyeztetettségének okait, s javaslatokat tettek a megelőző tevékenység konk­rét módjaira. Végül a munka­bizottság értékelte az alsó­zsolcai és a mályi gyermek­es ifjúságvédelmi albizottsá­gok tevékenységét. Ami a hírek mögött van Helsinki után Belgrádra ügye 1975. AUGUSZTUS 1-ÉN 33 európai ország, valamint az Egyesült Államok és Ka­nada legmagasabb képvise­lői aláírták az európai biz­tonsági és együttműködési értekezlet záróokmányát. Az okmány “zárófejezetének cí­me: Az értekezletet követő intézkedések. Egyik alpont­ja: az enyhülés folyamatá­nak jövőbeni továbbfejleszté­se. A megállapodás értelmé­ben az értekezlet résztvevői elhatározták, hogy a határo­zatok végrehajtásának ellen­őrzése, megvitatása és to­vábbvitele érdekében időről időre újabb értekezleteket tartanak. Alig két hét múlva, június 15-én Belgrádban kerül sor az első ilyen találkozóra. Ez az úgynevezett előkészítő ta­lálkozó lesz, itt' döntenek majd az érdemi megbeszélé­sek pontos idejéről, hosszá­ról, rögzítik a megbeszélé­sek konkrét napirendjét, minden technikai és egyéb feltételét. Az itt hozott dön­tések alapján kér! 1 sor majd az érdemi találkozóra, egy későbbi időpontban, de még ebben az évben. Érthető tehát, ha ezekben a napokban már szerte Eu­rópában, de.az egész világon is Belgrad, a Belgrádra való felkészülés a fő téma. Poli­tikusok és hírmagyarázók foglalkoznak a kérdéssel, s máris megkezdődtek az elő. csutározások, igyekezve ele­ve olyan feltételeket terem­teni, amelyek döntően befo­lyásolhatják az értekezlet munkáját. A házigazda jugoszlávok új konferenciapalotát építet­tek erre az alkalomra, amely építészeti értékével méltó keretet ad majd a fontos ta­lálkozónak. A jugoszláv kül­ügyminiszter, Milos Minies, minapi nyilatkozatában hang­súlyozta, hogy Jugoszlávia mind politikai, mind techni­kai szempontból maximális erőfeszítéseket tesz, hogy a belgrádi találkozó elérje cél­ját. Minies ezt a célt a kö­vetkezőkben jelölte meg: át­fogó véleménycserére kerül Sajátos módszerek, kiváló eredmények Néhány évvel ezelőtt, ami­kor egy hasznos kezdeménye- zes a „Dolgozz Hibátlanul!” munkarendszer bevezetését sürgette, az üzemek, vállala­tok többségében sajátos mód­szereket dolgoztak ki. Igaz, kezdetben előfordult, hogy egy-egy konkrét, helyi elgon­dolás kudarcba fulladt, ám a legtöbb üzemben sikerrel old­ják meg a mozgalom felada­tait. Számos jó példa van ■ erre megyénk nagyüzemei­ben, vállalatainál is. BBBm A Diósgyőri Gépgyárban 1971-ben létrehoztak egy bi­zottságot, amely a DH-raun- karendszer előkészítésére volt hivatott. Nem sokkal ezután kísérletképpen két üzemrész­ben — a melegalakító és a vasúti kerékpárgyártó gyár­egységben — vezették be az . új munkarendszert. Egy év elteltével mindkét helyen fel­méréseket végeztek, amelyek igen jó eredményekről tanús­kodtak. Egyenletesebbé vált a termelés, s az „F” gyár­egységben tetemes selejtcsök- kenés is mutatkozott. 1975- ben az üzemi DH-tanács ja­vaslatára újabb két üzem-, részt vontak be a munka­rendszerbe. A tapasztalatok ott is kedvezőek voltak — különösen a szivattyúgyórtó gyáregység dolgozó kollektí­vája használta ki jól a moz­galom adta lehetőségeket. En­nek eredményeként megoldó­dott számos, a műszaki elő­készítéssel kapcsolatos prob­léma is, amelynek hatására tovább javult a szivattyúk minősége. A sikerek láttán az elmúlt év végén a gyár vala­mennyi üzemrészében beve­zették a DH-munkarendszert. Ezzel egyidejűleg újabb mun­kacsoportokat alakítottak ki, amelyek rendszeresen felmé­rik a gyártás és a műszaki előkészítés problémáit, továb­bá javaslatokat dolgoznak ki ezek megoldására. Az új munkarendszer bevezetése óta még több észrevételt tesz­nek a dolgozók: az idén már 130 javaslat érkezett a mun­kásoktól. A javaslattevők ju­talmazására. s a munkacso­portok tevékenységének elis­merésére évente mintegy 40 ezer forintot fordít a DÍGÉP DH-tanácsa. Sajátos módszereket alakí­tottak ki a DH-munkarend- szer keretében a MÁV Mis­kolci Járműjavító Üzemében is. Az üzem dolgozóinak évente több mint 5000 vasúti kocsit kell megjavítaniuk, mégpedig olyan minőségben, 'hogy műszaki hiba miatt ne történjék baleset, a vasúti forgalom zavartalan legyen. A vasúti kocsik négyévenként kerülnek fővizsgára. Éppen ezért az itt dolgozók munká­jának legjobb értékmérője, hogy a négyéves időszak alatt milyen hibák fordulnak elő — javítási mulasztások mi­att. Nos, ebben a DH-munka- rendszer bevezetésével igen jó eredményeket értek el a miskolci járműjavítók. 1974- ben például még több mint 700 kisebb-nagyobb hibát ész­leltek a forgalomba került, megjavított kocsikon. Az el­múlt évben viszont már csali 280 kisebb hibát jegyeztek lel. Ez azt jelenti, hogy az összes kijavított kocsiknak csupán 1,7 százaléka kifogá­solható minőségileg. Az ered­mények elérésében jelentős szerepük van a szocialista brigádoknak, amelyek javas­lataikkal is segítették a mi­nőségi munkál. A minőség érdekében tavaly mintegy 40 javaslatot tettek a dolgozók; s ugyancsak sok, mintegy 74 volt a hasznosítható újítások száma is. A minőségi munká­ra egyébként a prémiumrend­szer is ösztönöz a MÁV Mis­kolci Járműjavító Üzemében. A Pamutfonóípari Vállalat Miskolci Gyárában 1974-ben alakították ki a DH-munka- rendszer szabályait, követel­ményrendszerét. Az új mun­karendszert elsőként a tisz­títóüzemben vezették be. Az­óta már valamennyi üzem­részt bevonták a mozgalom­ba. Sőt, azt tervezik, hogy a szolgáltató területeken is be­vezetik a DH-t. Jelenleg az üzem ,1046 dolgozója vesz részt ebben a munkarend- szerben. A mozgalom célki­tűzéseit évente határozza meg a DH intéző bizottság — a tervek összeállításában a dolgozók véleményére, javas­lataira. támaszkodnak. A i őszinte hibafeltárás érdeké­ben kérdőíves rendszert ala­kítottak ki. Tavaly a DH- munkarendszerből származó gazdasági haszon ö 588 000 fo­rint vol_t, A DH-níunkarend- szerben dolgozók tevékenysé­gét negyedévenként értékelik az üzemben: a jól dolgozók, teljesítményük szerint, Díj­prémiumot kapnak. Tavaly például 540 000 forintot fizet­tek a gyár dolgozóinak. majd sor az elmúlt két év európai eseményeiről, a hel­sinki záródokumentum elvei­nek és ajánlásainak meg­valósításában elért eredmé­nyekről. A résztvevőknek ha­tározatot kell hozniuk a kö­vetkező találkozókról, hogy biztosítsák az európai biz­tonsági és együttműködési konferenciáknak a záródoku­mentumban előírt folyama­tosságát. Kornyilov, a TASZSZ szemleírója is foglalkozott a kérdéssel. Mint írja, Európá­ban és a földrész határain túl is pozitív visszhangot kapott a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának üléséről ki­adott közlemény, amely hangsúlyozza, hogy ezek az államok készek a legátfo­góbb, becsületes együttmű­ködésre az. értekezlet vala­mennyi résztvevő országá­val. A belgrádi találkozóra persze készülnek olyan nyu­gati körök is, amelyek szem­ben állnak áz enyhüléssel. Ezek a körök figyelmüket a záróokmány egyes cikkelyed re összpontosítják csupán így az úgynevezett harmadik kosár és az emberi jogok problémáira. A szocialista ál­lamok természetesen nem térnek ki e kérdések meg­vitatása elöl sem. De tilta­koznak az ellen, hogy ezt te­kintsék az értekezlet fő és egyetlen céljának. A belgrá­di találkozó lényegét az Eu­rópa és az egész világ béké­jének megteremtését elősegí­tő erőfeszítések jelenthetik. A KÜSZÖBÖN ÁLLÓ belg­rádi találkozás arra hi- j vatott, hogy erősítse a köl- j csönös megértést és a bizal­mat az államok és a népek között. A helsinki! záróok­mányban megfogalmazták az j államok kölcsönös kapcsola­tait vezérlő elveket. Ezek aZ elvek az ENSZ alapokmá­nyának fontosabb tételeit is magukban foglalják. Indo­kolt tehát, hogy ezek az el­vek érvényesüljenek az álla­mok kapcsolataiban, minden megállapodásukban, fgy * belgrádi értekezleten is. H* ez a szellem, Helsinki szel­leme hatja át a tanácskozást, úgy a belgrádi találkozó is minden bizonnyal eredmé­nyes lesz. (szatmári)

Next

/
Oldalképek
Tartalom