Észak-Magyarország, 1977. június (33. évfolyam, 127-152. szám)

1977-06-18 / 142. szám

O- T e •> ^ -A- V ■ r «1'J. v fa. y - r r v ■?. <s.^ y » -ai y ? >r y '*■ ö.

' 1977. június 18., szombat-ESZAK-MAGYARORSZAG 3 _

Az acélgyártás fejlesztésének helyzete Ózdon

Épül a?; új oxigéngyár

(Slrohmaycr É. fclv.)

\>

i>

í

A x ózdi vasútállomással szemben, a Hangony patak túloldalán, a régi oxigén- tizem szomszédságában rövid 'dő alatt egy új gyár nőtt ki a földből. Az építők helyét egyre inkább a technológiai berendezéseket, a bonyolult csőrendszereket, kábelhálózatokat szerelő emberek veszik át. Az új óránként 10 ezer köbméter teljesítményű oxigéngyár az acéltermelés fejlesztésének, intenzi- fikálásának fontos, szinte kulcs-egysége. Tulajdonképpen erre, vagyis az úgynevezett oxigénbeiuvásos technológiára épül az egész acélgyártás fejlesztése. Barna Ferenc, a Gyár- és Gépszerelő Vállalat szerelő-csoportvezetője találkozásunkkor elmondotta, hogy megpróbálják a szocialista szerződésben vállalt feladatoknak megfelelően augusztus 20-ra próbaüzemi állapotba hozni az új gyárat. Nemcsak reménykednek, hogy sikerül, hanem tesznek, sokat tesznek is érte. Nem véletlen, hogy Barna Ferenc nem először dolgozik Ózdon. Brigádjával itt Volt már 1958-ban, 1959-ben a kohóknál is. De nemcsak a Gyár- és Gépszerelő Vállalat, hanem az acélgyártás fejlesztésének gyorsított

Programjában résztvevő többi harminc vállalat többsége is dolgozott már Ózdon. Mert az Ózdi Kohászati Üzemek vezetői jól tudják, hogy tartós vállalati nyereségre nem •lehet szert tenni, ha a vállalat elmarad a műszaki fejlesztésben. A IV. ötéves terv időszakában megépítették a folyamatos acélöntőművet és a rúd-dróthengerművet. Most pedig kétmilliárd kettőszázharminc millió forint értékben, gyorsított program keretében folyik az acélgyártás fejlesztése, intenzifikálá- sa.

Ax acél kurrens, egyre kelendőbb anyag külföldön és belföldön egyaránt. Ezért intézkedik úgy az V. ötéves tervtörvény, hogy hazánk nyersacéltermelését 1980-ra t.3—4.5 millió tonnára, a hengereltacél termelését pedig 3,1—8,3 millió tonnára kell növelni. Amikor ezt a kérdést vizsgálták az illetékesek, kiderült, hogy hazánk három nagy acélgyártó üzemének fejlesztése közül Oz- don vannak meg a leggyorsabban végrehajtható kapacitásnövelés adottságai. Rendelkezésre áll ugyanis a szükséges nyersvas-, energia- és forgalmi-anyagmozgatási bázis. Ennek alapján a Gazdasági Bizottság és az Állami Tervbizottság határozata szerint az ÓKÜ acéltermelését 1,4 millió tonnára kell növelni. A célul tűzött, termelési szint elérésére az úgynevezett; oxigénbefúvásos technológiát, az oxigénes in- tenzifikálást választották. Az acélgyártás fejlesztéséhez korszerűsíteni, bővíteni kell a már meglévő eszközállományt, másrészt új létesítményeket is meg kell építeni, üzembe keli állítani, közöttük a már említett nagy teljesítményű oxigéngyárat. az új üstfalazó csarnokot, fejleszteni kell az úgynevezett hulladék- és hozag- anyag-előkészítést, a többlet villamos- és vízigényeket biztosító rendszereket, a szükséges kiszolgáló vasúthálózatot. A létesítmények sorába tartozik egy korszerű füstgáz- tisztító berendezés, amely nagymértékben szolgálja majd a város környezetvédelmét. Üj szociális létesítmények, fürdők, öltözők építésével, a fizikai munkát megkönnyítő, illetve kiküszöbölő kisgépesitéssel pedig javulnak majd az acélgyártásban foglalkoztatott dolgozók szociális- és munka- körülményei.

Az elmúlt évtizedben az acélgyártás az acélmű rekonstrukciója és számos más intézkedés következtében dinamikusan fejlődött. A múlt évben már 1 millió 190 ezer tonna acélt állítottak elő Ózdon. Az acélgyártás fejlesztését szolgáló program négy kulcsterületen, az új oxigéngyárnál. a füstgáztisztító berendezéseknél. az üstelőkészítőnél és az oxigénfelhasz- nálással kapcsolatos vezetékrendszerek elkészítésénél eredetileg az 1977. december 31-es határidőt jelölte meg. A múlt évben az Állami Tervbizolfcság jóváhagyta a beruházás . gyorsított ütemű megvalósítását, mely szerint az egyes létesítményeket úgy kell elkészíteni, hogy a termelőüzemek az eredeti határidőnél korábban, 1977. szeptemberében indíthatók legyenek. (Itt jegyezzük meg, hogy a beruházás teljes befejezésének határideje 1978, június 30.). A gyorsítás következtében nyert három hónap alatt 26 ezer tonna többletacélt lehet termelni, amelynek termelési értéke 90 millió forint, A gyorsítás előnyeihez tartozik még többek között az. hogy lényegesen csökken a program végrehajtásához felvett állami kölcsön kamata, a vállalatnak kevesebb eszközlekötési járulékot kell fizetnie, nagyobb lehetőségek állnak a folyamatos acélmű, és a rúd-drót- hengermü kapacitásának kihasználására is. Ugyanakkor az így nyert többleiacél fontos népgazdasági, tehát társadalmi érdekeket is szolgál. A program megvalósításának sikeres lebonyolítása érdekében közel ötmillió forintot tűztek ki anyagi ösztönzésként a lebonyolító, illetve kivitelező vállalatok részére. Amikor a gyorsítási határozat megszületett, természetesen nemcsak erre támaszkodtak az illetékesek. Az Ózdi Kohászati Üzemeknek ugyanis az úgynevezett gyorsításra kijelölt nagyberuházás lebonyolításában, megszervezésében már gazoag tapasztalata van. ilyen gyorsítási program keretében hozták létre a korszerű és nagy teljesítményű rúd-dróthengerművet is annak idején. Annál az új létesítménynél is sikerült három hónappal az eredetileg tervezett; határidő előtt es az eredetileg megszabott költségkereten belül megvalósítani az igen bonyolult feladatot.

Oravec János

(Folytatjuk)

A fogászati ellátásról

Az elmúlt másfél évtized alatt hazánkban megkétszereződött a fogorvosok száma, a fogászati munkahelyeké pedig több mint háromszorosára nőtt. Az ezzel kapcsolatos építési és berendezési költségek megközelítik a kétmilliárd forintot. Ma már a fogászati rendelők korszerű technikai eszközökkel rendelkeznek, terjednek az új anyagok és eljárások. Ennek ellenére nem megnyugtató az a kép. amelyet; a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság legutóbbi ülésén tárgyalt jelentés lárl fel. Kétségtelen a fejlődés, mégis gondok vannak, kévés a fogorvos, túlzsúfoltak a korszerű rendelők. Aránytalanság fedezhető lel a fogászati ellátásban, a feszültségek oka főként az, hogy a személyi-anyagi, műszakitechnikai fejlődés között nincs kellő összhang. Az elmúlt öt évben a fogorvosok száma 11. a felszerelt munkahelyeké pedig 26 százalékkal növekedett, tgy a kétszer 6 órás rendelési idő alatt nem tudják a korszerű eszközöket kihasználni, sok a kielégítetlen igény, a hosszú várakozás.

A Szikszón és a környező községekben lakok, sőt azok is, akik a 3-as számú fő közlekedési útnak ezen a szakaszán áthaladnak, igen gyakran panaszkodnak az Állatifehérje Takarmányokat Előállító Vállalat üzemére. Pontosabban arra a bűzre, amivel az üzem működése együttjár, s ami a nyári melegben méginkább érezhető.

Kökény László, az üzem műszaki vezetője is elismeri: jogosak a panaszok, hiszen senkinek sem öröm ilyen levegőjű községben élni. „— Nekünk, itt dolgozóknak sem jó érzés tudni, hogy több kilométeres körzetben szidnak — ha nem átkoznak! — bennünket” — mondta. Hozzátéve: az üzem, és a hozzá hasonló, az ország számos helyén megtalálható ugyanilyen üzem termelésére nagy szüksége van a népgazdaságnak.

Valóban! Mezőgazdaságunk nem nélkülözheti a takarmányként felhasználható húslisztet. iparunk a jó áron értékesíthető nyersbőrt, a sok célra felhasználható állati zsírokat. Állati fehérje-takarmányokból például tekintélye« mennyiséget importál hazánk, így az ilyen „illatos” üzemeinkben előállított termék kétszeresen fontos. Főként azért, mert importot takarít meg, annak egy részét váltja ki. Az országban működő 10 üzem ugyanis csak töredékét adja a hazai szükségletnek.

Miután nem nélkülözhető üzemekről, termékekről van szó. az utóbbi években előtérbe került ezek fejlesztése, az elavult gyártási technológiák korszerűsítése. Ezt egyébként a népgazdaság egy másirányú érdeke; a környezet. a levegőtisztaság-védelme is szükségessé tette. Ilyen meggondolások alapján fejlesztették az elmúlt időszakban többek között a Debrecenben működő üzemet, ámely ma már a korszerűbb technológiának köszönhetően, úgyszólván észrevétlenül működik.

Mint azt a szikszói üzem műszaki vezetőjétől megtudtuk, hasonló örömteli átalakulás várható náluk is. Természetesen nem máról holnapra, hiszen a több mint 40 millió forint költséggel épülő új üzem — létrehozása jelenleg az előkészítés stádiumában van — megvalósítása nem egyszerű dolog. Más szóval, egy ideig $iég el kell viselniük a környékbelieknek az üzem „melléktermékét".

Biztató azonban, hogy néhány konkrétum máris elmondható róla: mindenekelőtt az, hogy a 40 milliót meghaladó üzemfejlesztés a tervek szerint a jövő év végére elkészül. Ennek keretében új üzemcsarnokot építenek. ahol a feldolgozás is korszerű módszerekkel, teljesen zárt rendszerben, büzte- len technológiával történik majd. A jelenlegi épületek csupán késztermék-raktározási célokat szolgálnak s a gépkocsik oarkirozását biztosítják. Megállapodás született arról is, hogy az új üzemcsarnokot a Fémmunkás Vállalat már a jövő év közepére leszállítja, összeszereli. a technológiai szerelést pedig a Kiskunfélegyházi Vegyesipari Gépgyár végzi cl. Egyetlen, ám alapvető feltétele mindennek. hogy még nincs mélyépítő vállalat, amely az ezt megelőző munkák elvégzését vállalta volna ... Több megyei intézmény, az új üzem létrehozásában közvetve érdekéit vállalat és szerv bevonásával azonban bizonyára ez a gond is hamarosan megoldódik.

Szó esett arról, hogy ezek a nagy népszerűségnek aligha örvendő üzemek mennyire fontosak a népgazdaság: az ipar. a mezőgazdaság, nem utolsósorban külkereskedelmünk számára. Tudják ezt a szikszói feldolgozóban is. Nem véletlen, hogy — amint arról Kökény László tájékoztatott — ez évben, június 14- vel bezárólag 108 százalékos tervteljesítést értek el, vagyis a vártnál egymillió 140 ezer forinttal magasabb termelési érléker állítottak elő. Hús- lisztböL-például 48 tonnával,

' nyersbőrből 80 százalékkal többet adtak át felhasználásra, mint amit az időarányos terv előírt.

Visszatérve a cikk elején, említett panaszokra, tehai mondhatjuk: ezzel a fejlesztéssel ha nem is azonnal, ám a jövő év végére átalakul a feldolgozó, megszűnik a szikszóiak és a környező községek lakóinak a gondja, korszerű üzemmé válik a ma még „illatos” munkahelv.

N. X.

IS hetedik „forduló” a fancsali ivüiHöfcsöslien

kert és a 30 hektáros baracKoliászbrigád ulazolt az N9K-ba

Az Ózdi Kohászati Üzemek d ur vahengerműi blokksorán dolgozó Ernst Thälmann nevét viselő és az NDK-beli Riesai Csőkombinát V. Párt- kongresszus szocialista brigádja közel 10 esztendővel ezelőtt együttműködési szerződést kötött. Az évek alatt a két brigád kapcsolata gyümölcsözően fejlődött, Figyelemmel kísérték egymás tevékenységét, eredményeit, segítséget nyújtottak a partnereknek mind a termelőmunkában, mind másirányú, a brigúdélet javítását szolgáló feladatok, programok megoldásában.

A két kollektíva együttműködése most ű.i állomásához érkezett. Viszonzásaként annak, hogy az ózdiak Ernst Thälmann nevét viselik, a csőkombinát brigádja is megváltoztatja elnevezését, s a június 16—19-e között rendezendő ünnepségsorozaton felveszik a nagy forradalmár. Kun Béla nevét.

Az eseményre meghívták az ózdi szocialista brigádot is. amelynek képviselői elutaztak a testvérbrigádhoz.

A fancsaliak büszkesége, a közös gazdaság árbevételének csaknem háromnegyedét adó nagyüzemi gyümölcsös gyakran fogad látogatókat. Szakemberek, diákok, leendő kertészek érkeznek tapasztalatcserére. mert van itt mit ellesni, s most, hogy már a várható termés is becsülhető, érdeklődnek a felvásárlók. a konzervipar, a ZÖLDÉRT, sőt az exportálható árut kereső HUNGARO- FRUKT megbízottai is.

Az Egyetértés Tsz főkertésze. Pétervári Sándor egyelőre a szakemberek érdeklődésére tud derűlátóbb válaszokat adni. A növényvédelemről, amely mindig egyik erőssége volt e dombvidék! gyümölcsösnek. például a következőt:

— Az időjárás hatására is több az idén a veszélyeztető kártevő, betegség. mint máskor, de a jó előrejelzés, a helyi megfigyelés és a mindig ütőképes védekezés eredményeként kivédtünk minden támadási. Már a hetedik védekezési „fordulót” is elvégeztük.

Szépek az új telepítések, a 60 hektáros fiatal almáskos is. Termőre fordulás előtt jó „erőben” tartják itt a talajt és elvégezték a szükséges pótlásokat.

Az „öreg”, már termő gyümölcsös terméskilátásai azonban már nem ilyen kedvezőek. A virágzáskor visszatért tél, a többszöri fagy megtizedelte a termést.',A 12 hektáros meggyes és cseresznyés még így is közepes termést ígér. Másutt már „lefutottak” ezek a gyümölcsök. itt most kezdik szedni a kései fajtákat. A 3 hektár kajszibarackosban még nagyobb károkat okozott a fagy.

— Nem lesz sajnos újabb rekordtermés az 54 hektáros almáskertben sem —mondja a főkertész —. Az utóbbi három év hektáronkénti átlagtermése 220, majd 2S0 cs tavaly már csaknem 360 mázsa volt. Es a nagy termések mellett a minőség is jo. zömében exportképes volt. A; utóbbira az idén sem lesz panasz. de a termés meny- nyisége csak közepesnek ígérkezik.

Öntözés a íclsőzsoleai Lenin Tsz kertészetében