Észak-Magyarország, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-18 / 115. szám
ESZAK-MAGYARORSZÁG 2 1977. május 18., szerda bit fflHHBH Púja Fríiyes Geulte utazott Púja Frigyes külügymindsz- •tér kedden Genfbe utazott, hogy a Magyar Népköztársaság képviseletében aláírja a környezetmódosító eljárások katonai vagy bármely más ellenséges szándékú alkalmazásának eltiltásáról szóló egyez. ménjét. Grontiko—Vance tárgyalások kezdődnek Andre] Gromiko szovjet külügyminiszter kedden délután elutazott Genfbe, hogy részt vegyen a szerdán kezdődő szovjet—amerikai kül. ügyminiszteri tanácskozáson. A szovjet főváros politikai köreiben nagy érdeklődéssel tekintenek e találkozó elé, annak ellenére, hogy Gromiko és Vance március utolsó napjaiban Moszkvában megtartott első megbeszéléssorozata, mint ismeretes, nem vezetett a kívánt, eredményre, Moszkvában a tárgyalások fő na- ■ pirendi pontja a stratégiai fegyverzet korlátozásával kapcsolatos szovjet—amerikai megállapodás kidolgozása volt, de a szovjet fél kénytelen volt elutasítani az új -amerikai kormányzat e tárgyban előterjesztett javaslatait, mivel azok a legfelső szinten korábban kidolgozott vlagyi- vosztokj megállapodás revíziójára épültek. Ilyen körülmények között, a szovjet fővárosban nem fűznek vérmes reményeket a genfi tárgyalásokhoz, jóllehet időközben mindkét fél nyilatkozatokban, sajtókommentá. rokban jelezte, hogy elképzelhetőnek tartja a kompromisszumot a hadászati támadó fegyverzet korlátozásánál felmerült problémákban. Noha az említett nehézségek miatt néhány elsőrendű nemzetközi kérdésben a szovjet—amerikai közeledés csak lassan haladhat előre, az ilyen irányú erőfeszítések folytatását Moszkvában feltétlenül szükségesnek tartják. Végül bizonyos, hogy Gromiko és Vance újabb megbeszélésén a két ország kapcsolatainak olyan változatlanul időszerű kérdései is napirendre kerülnek, mint a diszkriminációs amerikai vámelőírások által mesterségesen korlátozott szovjet—amerikai kereskedelem akadályainak megszüntetése, s az utazások megkönnyítése a, két ország között, ami feltételez'né az amerikai vizumeljárások leegyszerűsítését és a tartózkodást attól, hogy hivatalos szovjet küldöttségektől megj- tagadják a beutazási engedélyt, mint az a közelmúltban több ízben is előfordult. I Szolidaritási Bizottság és az Országos Béketanács nyilatkozata Baloldali „csúcs" Párizsban A baloldal közös programját aláirt pártok vezetői, négy és fél órás tanácskozás után úgy határozták, hogy öt-öt képviselőjük részvételével bizottságot alakítanak az 1972- ben aláirt közös dokumentum aktualizálására. A cél az, szögezi le a keddi „csúcsértekezletről” kiadott közlemény, hogy az elmúlt ö.t esztendőben bekövetkezett változások figyelembevételével a gazdasági és társadalmi téren, a szabadságjogok területén és külpolitikai szempontból egy. aránt a jelenlegi feltételhez igazítják a programot. A munkacsoport a lehető legrövidebb idő alatt igyekszik végrehajtani feladatát, majd a három vezető: Georges Marchais. Francois Mitterrand és Robert Fabre újabb csúcsértekezletével zárul le az időszerűsítés. A három párt megállapodott abban, hogy legkésőbb július közepére tető alá hozzák a közös dokumentum végleges változatát'. A „csúcstalálkozóról” kiadott közlemény szerint a jobboldal politikájának ártal- masságával, az ország problémáinak megoldására való alkalmatlanságával szemben a három küldöttség újra megerősítette a baloldal közös kormányprogramjának érvényét és alapvető tendenciáit. A Magyar Szolidaritási Bizottság és az Országos Béketanács nyilatkozatot tett közzé. A két testület mélységes felháborodásának és megdöbbenésének ad kifejezést, amiatt, hogy Uruguayban a jobboldali reakció fokozza •terrorhadjáratát mindazok el_ len, akik a társadalmi haladásért, a defaiokratikus jogok maradéktalan érvényre juttatásáért, a nép alapvető érdekeinek megvalósításáért szállnak síkra. A nemzetközi imperializmus és uruguayi cinkosai nap mint nap orgyilkosságokat követnek el, vagy ítélet nélkül börtönbe juttatják azokat, akik a haladás, a béke, a demokrácia nevében felemelik tiltakozó szavukat a reakció dühöngései ellen. Uruguay népe ét'ek óta szenved az amerikai imperializmus és egy kisebbségi oligarchia által rákényszerített kegyetlen rezsimtől, amely megsemmi. sitette a demokratikus intézményeket, megszüntette az igazságot, börtönné változtatta az országot, terrorizálva az uruguayi nép széles rétegeit. A magyar közvélemény, a világ haladó erőivel együtt mélységesen elítéli az Urugu. ayban egyre fokozódó megtorló akciókat és követeli a terror azonnali megszüntetését, az emberi szabadságjogok maradéktalan biztosítását. Csatlakozva a Béke-világtanács felhívásához, követeljük Liber Seregni, Jaime Perez, Rita Ibarburu és a több mint hétezer uruguayi politikai fogoly azonnali és feltétel nélküli szabadon bocsátását. Meggyőződésünk, hogy a fokozódó nemzetközi szolidaritással, a haladó emberiség összetogásával az igazság, a jog és a demokrácia végül is győzedelmeskedni fog — hangzik a nyilatkozat. Liis Corvalán éleirájza |V>V ?m>* Varsóba érkezett Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt KB főtitkára. Képünk a repülőtéri fogadáson készült, jobboldalt Edward Gierek, a Lengyel Egyesült Munkáspárt KB első titkára és Henryk Jablonski, a Lengyel Népköztársaság Államtanácsának elnöke. 1016. szeptember 14-én szülelelt a dél-cliilei Puerto Monn kikötővárosban. Apja általános iskolai tanító, édesanyja parasztasszony. A chil- lani tanítóképző elvégzése után a concepcioni munkás- vidéken tanított. 1934-ben belépett a Chilei Kommunista Pártba. 1938-101 a párt lapjának újságírójaként Chile északi részén, a shlétrombányák vidékén dolgozott. Itteni tevékenysége miatt megjárta az iquiquei és az antofagaslai börtönöket, majd száműzlek az országból 1939-ben a chilei munkásmozgalom első lapjának, a „Munkások ébredésé”- nek főszerkesztője lett. 1940- ben megalapították a Chilei Kommunista Párt Központi Bizottságának napilapját, az „El Siglo’’-t, amelynek Luis Corvalán előbb munkatársa, majd 1946-ban főszerkesztője. 1947-ben a párt Központi Bizottsága agilációs bizottságának vezetője lett. 1948-ban, a Videla-diktatúra idején, amikor a párt illegalitásba kényszerült, elfogták, megkínozták, majd a pisaguai koncentrációs táborba zárták. Innen a nemzetközi szolidaritás szabadította ki. 1951-ben tagja lelt a párt Központi Bizottságának. A Chilei Kommunista Párt 1956-ban illegálisan megtartott X. kongresszusán a Politikai Bizottság tagjává és a Központi Bizottság titkárává választották. 1958-ban a párt kiharcolta újból a legalitást. Ebben az évben Luis Corvalánt- a Chilei Kommunista Párt fötitlcá- rának választották meg. 1964-ben a „Mi forradalmi utunk”, majd 1971-ben „A győzelem útján” című könyvében felvázolta a chilei demokratikus átalakulás stratégiai és taktikai kérdéseik 1961-től a fasizmus hatalomra jutásáig szenátor. 1973. szeptember 27-én a fasiszta junta letartóztatta és a Dawson- szigeti, majd a Trés Alamos-i koncentrációs táborokban tartotta. Innen 1976. december 23-án szabadult ki. Luis Corvalán — felesége és Pablo Neruda kíséretében — 1965. július 19—23 között járt hazánkban. 60. születésnapján az MSZMP Központi Bizottsága táviratban köszöntötte. Ebben az évben a Kossuth Kiadó megjelenteti Corvalan elvtárs válogatott írásait. Kiliiyniiiszteri 'bizottság Összehívták a Varsói Szerződés tagállamai külügymi. niszteri bizottságának ülését. Az előzetes megállapodásnak megfelelően május második felében Moszkvában, kerül sor a Varsói Szerződés tagállamai külügyminiszteri bizottságának ülésére. Az internacionalizmus gyakorlata Mit építenek a magyarok? ; r a BAEV-nál Szovjet építőipari szakszervezeti delegáció érkezett Mis. kolera a BÁÉV vendégeként. A delegáció vezetője a Vologda: építőipari szakszervezet megyei bizottságának titkára, Ozerova Jevgenyina Andresz_ na. A küldöttség a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat tevékenységével, a vállalat szakszervezeti bizottságának munkájával, éle. tével ismerkedett. A vendégeket Szepesik Rezső vezér- igazgató, illetve Vachter Mihály szb-titkár tájékoztatta. A vologdai építőipari szak- szervezeti delegáció ellátogatott a házgyárba, és az avasj lakótelepre. Megnézték a vologdai lakótelepet. jártak Lillafüreden és Tapolcán is. A szovjet vendégek szerdán reggel utaznak el Miskolcról. A Guszjatyin közelében, a Zbrucs folyó partján épülő kompresszorállomás környékén nagy teljesítményű kotróktól, markolóktól, dózerektől, az állandóan ingázó teherautók sokaságától hangos és poros a világ. Az állandóan fújó szél —, ahogy a helybeliek nevezik, a Boh vetrov, vagyis_ a Szelek istene — ellenére is eléri délben a 30 fok meleget a hőmérséklet. — Itt vagy §sik, vagy fúj —.mondotta találkozásunkkor Piszkor József, a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat megbízott csoportvezetője, aki egyébként otthon Kazincbarcikán lakik, s aki a fiával, Zoltánnal együtt vesz részt a nagy építkezés munkájában. A kint dolgozó magyarok közül talán a guszjatyiniaknak kell a legnagyobb feladatot megvalósítani. Mint Németh László, a PETROLKÉMIA Beruházási Vállalat itteni telepvezetője elmondotta.' a munkálatok annak idején erdőirtással kezdődtek, aztán nagy erővel kezdtek hozzá a folyópart oldalán a nehéz, vizenyős terepen, labilis talajon a földmunkákhoz. A tízhektárnyi területen kiépítették mintegy 6 kilométer hosszban az úgynevezett föld alatti szivárgórendszert, valamint felépítették a technológiai és kiszolgáló létesítményeket, összesen 750 ezer köbméter földet keli megmozgatniuk és viszonylag nagy távolságra elszállítani.' Itt találkoztam és beszélgettem a generálkivitelező 22. számú Állami Építőipari Vállalat egyik dolgozójával, Gilicze Sándor kubikossal. Kiderült, hogy tulajdonképpen földiek vagyunk, hiszen Nagycsécsen született és családja most is ott él. A két évtizede földdel birkózó, cserzett arcú kubikos lassan már két esztendeje dolgozik itt. Elmondta, mjlyen nehéz körülmények között kezdték a munkát, s érdekes módon nem a 30 fokos hideget, hanem a nagy sarat szidta, amikor szinte minden lépésnél meg kell fogniuk a csizma szárát. Mikor ezekről a mostoha körülményekről beszélt, egyáltalán nem tűnt ' úgy. mintha panaszkodna. Mondtam is neki. — Miért panaszkodnék? — kérdezte. — Annak idején tudtam, mire vállalkozom és én itt mindenféleképpen megtalálom a számításomat ... Az orénburgi gáztávvezeték ötödik, tehát hazánk határához legközelebb eső szakaszán, Iiuszton, Bo- gorbdcsányban, Guszjatyinban és a létesítményi főigazgatóság székhelyén Ivano-Frankovszkban dolgoznak magyarok. Feladatuk közé tartozik három kompresszorállomás megépítése és a technológia beszerelése. vasúti kirakodók, raktárak, bekötő utak megépítése, közei 500 lakás, 2 óvoda, bölcsőde, egy iskola, egy ezeradagos konyha-étterem, fogászati és belgyógyászati részleget tartalmazó orvosi rendelő, egy kórház bővítése, egy ABC-áruház és egy szolgáltatóház megépítése. E feladatokat csak úgy lehet megvalósítani, hogy először meg kellett, teremteni az említett helyeken a magyar munkások megfelelő életés munkakörülményeit. Volt, ahol a község közelében, mint Gulsz.iatyin- ban és Bogorodcsányban több mint 800, illetve több mint ezer munkás részére, úgynevezett premisol épületekből, ÉRDÉRT típusú faházakból, lakókonténerekből ideiglenes, de jól felszerelt konyhákból és jól - berendez,ett éttermekből külön telepeket hoztak létre. Huszton ezektől eltérően házgyári panelekből a városban épített végleges lakásokat használják felvonulási célra és itt végleges konyha-éttermet is megépítettek. Itt 650 magyar munkás elszállásolására, ellátására rendezkedtek be. Placskó József, a beruházást lebonyolító PETROLBER létesítményi- főigazgatóságának vezetője, az Ivano-Frankovszkban megtartott sajtótájékoztatón, többek között elmondotta, hogy a feladatok megvalósításába több mint 30 magyar vállalat kapcsolódott be, közöttük az Észak-magyarországi Tervező Vállalat, a Borsod megyei Állami Építőipari Vállalat, a 3. számú miskolci ÉPEU, a Bükkvidéki Vendéglátó Vállalat és az Észak-magyarországi Regionális Vízmű is. Jelenleg is még mintegy negyedszáz magyar vállalat dolgozik a kivitelezésben, az építkezésben, a szerelésben, a szolgáltatásban. Különösen kezdetben volt nehéz dolguk, hiszen a különféle szociális létesítmények megépítéséhez az adatszerzés, a tervezés, az anyagrendelés és a kivitelezés munkáját lényegében ogvidő- ben kellett elvégezni. Az énítési- szerelési munkához csak a Magyar- országról odalielyezett munkaerővel lehet számolni. Az építés feltételeinek megteremtésében, a felvonulás különböző fázisaiban a beruházó a saját erejére van utalva. A különféle építési anyagok egy részét Magyarországról kell a helyszínre szállítani. Meg kellett ismerni a miénktől eltérő, a Szovjetunióban használatos beruházási, illetve kivitelezési rendszert. A kompresszorállomások építésének úgynevezett „kulcsrakész” beruházási módja a Magyarországon szokásoshoz képest sok tekintetben nagyobb feladatot és megnövelt felelősséget jelent. Olyan sajátos munkamegosztás alakult ki :a magyar vállalatok és a kint tevékenykedő részlegeik között, mely szerint lehetőleg az otthoni ipari háttér megvalósításával csak a legszükségesebb létszám foglalkoztatását lehessen elérni a Szovjetunió területén. Szerencsére az illetékes szovjet vállalatok és szervek nagy segítséget gyújtanak a magyaroknak az általuk vállalt feladatok megvalósításában. Az együttműködés, a kölcsönös segítségnyújtás szinte mindennapos. így a magyarok munkájukkal a programnak megfelelően haladnak, 1976-ban 110 százalékra, az idén pedig az első négy hónapban is maradéktalanul teljesítették feladataikat. Vállalták, hogy a Nagy Októberi Szocialista Forradalom 60. évfordulójának tiszteletére, november 7-re befejezik éves tervüket. A .magyarok által épített utak. különböző közműhálózatok, korszerű iskolák, óvodák, Dicsődéi* és lakóházak gazdagítják a szóban forgó járási székhelyeket és egyben javítják, emelik mindhárom helyen a városképet. / Oravcc János (Folytatjuk)
