Észak-Magyarország, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)
1977-05-18 / 115. szám
— 1977, május 18., szerda ÉSZAK-MAGYARORSZAG 3 ' Í“V P*\ Túl a „mélyponton” A brigádvczelővel feldobo- gunk a vaslépcsőkön, az emeletnyi magasságban meghúzódó irodahelyiségek egyikébe! Az a sejtésem, hogy a beszélgetés színhelyének körültekintő kiválasztásával némi időt akar nyerni, hogy mit, s mennyit mondjon el a Dimitrov brigád életéből. Molnár Árpád lényegre törő ember. Udvarias, s kicsit szomorkás mosollyal közli: — Most rossz brigádot fogott ki. — Mire gondol? — Magam is újságolvasó ember vagyok. A lapokban többnyire kiemelkedő munkáról, szép eredményekről. írnak. A mi életünkben nincs szenzáció. A múlt év nem úgy sikerült, ahogy szerettük volna, nem csináltunk any- nyit, mint az előző évben. Az ifjú ember őszinteségével megkönnyítette a munkámat, hiszen pontosan azt mondta el, amiért idejöttem. A diósgyőri kohászat Dimitrov brigádjának életútja gyönyörűen íveit felfelé. 1973- ban megkapták az arany fokozatú kitüntetést, a kővetkező évben a Vállalat Kiváló Szocialista Brigádra címet, Utána ezüst, bronz fokozat jött, s a múlt évi eredményeikkel csak a brigád címig jutottak el. Az igazsághoz tartozik, hogy n durvahengerműben magasra emelték a mércét. A hengersori brigádok közül egyik sem kapta az ezüst fokozatot, a bronzot is kevés. Kivétel a Kádas Imre vezetésével dolgozó Gagarin, amely a Vállalat Kiváló Szocialista Brigádja címet érdemelte ki. Molnár Árpád is úgy véli: ■— A fejlődést évről évre újból bizonyítani kell. Arra céloz, ha egy kollektíva elér egy szintet, a következő évben — joggal várják — attól többet kell nyújtania. Ali a viszonylagos visszaesésük oka? A Dimitrov brigád tavaly 7 Százalékkal hengerelt több árut' a tervezettől, és minden tonna hengerelt áru gyártásánál 8,2 kilogrammal kevesebb anyagot használtak fel az előírtnál, ami igen nagy értékű megtakarítást eredményezett. — Voltak talán kimaradó- zások? A brigádvezető jóleső érzéssel, s jogos büszkeséggel mondja: ■— Mi nem ismerjük a kimaradást, a késve bejövést sem. A brigád vezetőjét és több tagját arról faggatom: — Milyen a brigádtagok közötti együttműködés? Az egyöntetű vélemény az, igaz, a munka hevében előfordul, hamarább kiszalad az emberekből a nyers vélemény, dühösen mondunk valamit, de a műszak végén, mint elválaszthatatlan jó barátok hagyjuk el a gyárat, s agyár, kapun túl is barátok maradunk. Kialakul bennem az a vélemény, ha a termeléssel nincs baj. akkor a mozgalom ! másik két elemével a szocia- I lista módon váló éléssel, ta- ! nulással lehet „bibi”. Nns, ez *s csak részben igaz. A 15 ember közül. 7 külön társadalmi funkciót vállal és végez. Molnár Árpád például a Inlgád vezetőség mellett a Pártalapszervezet vezetőségének tagja, és a brigád fő erősségei: Csorna Imre pártbizalmi, Veréb János szakszervezeti bizalmi, Sziklai István KlSZ-titkár. A múlt évi viszonylagos mélypont legjobban az üzemen, a gyárkapun túli megmozdulásokban, 1 á rs a d a lm i munkában van. A kiváló kitüntetést kapott Gagarin brigád túlnyomórészben iskola, óvoda patronálásban 32(5 óra, az ugyancsak blokksori Balaton László brigádja 312 óra társadalmi munkát végzett, a Dimitrov brigád öt tagja, mindössze 20 órát tud „felmutatni”. — A fiúk leszűrték a tanulságot, s ez évben rákapcsoltak. Jól dolgoznak. A vasas Centenárium alkalmából kommunista műszakot tartottunk — mondja Sebestyén János üzemvezető, s a Dimitrov brigád tagjai az elsők között voltak, többször is jelentkeztek. m Adatok tanúsítják: az év első negyedében 3,4 százalékkal hengereltek többet az előírtnál, .s a négy blokksori kollektíva közül 3,9 százalékos löbbleteredménnyel Balatoniék előzték meg őket. — Igaz, többet adunk a tervezettől — mondja Csorna Imre —, de nálunk nem is a mennyiség az első, hanem azt mondjuk: a minőség és az anyagkihozatal a legfontosabb. A munkánk igen nagy figyelmet kíván. Ezt nem lehet muszájból csinálni. A hengerészszakmát szeretni kell. Én szeretem, sokan szeretjük. Vérünkké válik a munka, az együttműködés, itt pergetjük le az idővel való versengésben életünk nagy részét. A munka fizikailag nem kíván sokat, szellemileg nehéz feladat az ezer—ezeregyszáz fokos anyagot nézni, az irányítókarokkal az öt lábpedállal dolgozni, érzésből szó nélkül megérteni a kormány- pádon dolgozó másik ember célját, akaratát, harcolni a másodpercekért. A hengerészszakma rajongója Veréb János is. — Szeretem ezt a szakmát. Szeretem látni, tudni, érezni, hogyan formálódik az anyag. Mi látjuk el a többi hengersort, a kovácsüzemeket, s tudom, hogy ami anyag innen továbbmegy, valahol nagy szükség van rá. Ez évben eddig jól ment a munka. Jó az anyagellátás, nincs üzemzavar, s igyekszünk úgy csinálni mindent, hogy jobb legyen az eredmény a tavalyitól. A kormánypad egyik ütésén középmagas, életének delén már túljáró ember Novak István elöhengerész munkálkodik nagy szorgalommal. — Harmincegyedik éve dolgozom a hengersornál. Dolgoztam az „ősi” hengerdében is. Ott kemény, nehéz volt a munka. Most jobb. Itt a szellemnek, a reflexnek kell jól működnie. Űi dolgozók jöttek, sokat változik minden, én meg indulásra készülök. Betöltőm az 55. évet, s decem- | bér 31-én megválók a hen. l gersortól. Nehéz lesz ... A hatalmas csarnokban a hengersorok előtt röpke ideig figyelem a gigantikus munkát. a fejem fölött elzúgó darut, amely szorgalmasan szállítja az izzó öntecseket a blokksorra. Vezetőjéről Pálinkás József darusról sok jót mondanak. Nehéz a feladata. Képzeljük csak el, milyen hőség csaphat rá. amikor a nyitott kemence fölött áll és a daru karja kiemeli az izzó anyagot, A mellém álló Csorna Imre bátorít: — Menjen fel hozzá kicsit beszélgetni. A kíváncsiság tagadhatatlanul vonz. de őszintén bevallva, a magasban gomolvgó, forró levegő elveszi vállalkozó kedvemet. Csorba Barnabás Gazdagodé szeaifistvársiak A szentistváni VII. Párt- kongresszus Tsz-ben idén is jelentős összeget fordítanak beruházásokra. Ez évben — többek között — befejezik az 1100 férőhelyes juhhodály építését. Augusztus végére tervezik a cserépváraljai szőlőfeldolgozó átadását, a gazdaság új kovácsműhelyét pedig rövidesen üzembe helyezik. A termelőszövetkezet párttitkára elmondta, valamennyi beruházás építése jó ütemben halad, nincs lemaradás, így azokat a tervezett határidőre átadják. Hernódcéce határában 1972 júniusa óta üzemel a Heinéd vidéki Sertésztenyésztő Társulás modem telepe, a Szerencsi Állami Gazdaság, a monoki Kossuth és a szerencsi Lenin Tsz-ek közös vállalkozása. A sertéskombinát azzal a céllal- jött létre, hogy minél több hízósertést bocsásson a népgazdaság részére. A telep jelenlegi kapacitása több mint 10 ezer darab 100—110 kilogramm súlyú sertés évente. A hizlaláshoz szükséges takarmányt saját Skjold rendszerű takarmánykeverőjükben állítják elő, amelynek teljesítménye óránként 2,5 tonna táp. A kan- és kocaszállásból, fiaztatóból, elő- és utóhizlcilóból álló kombinát épületeinek szellőztetése teljesen automatikus, s legtöbb részlegnél már az etetéshez sem szükséges az emberi erő. Az állategészségügyi előírások szigorú betartása mellett 18 szakmunkás látja el az egész telepen a tenyésztéssel és a hizlalással kapcsolatos teendőket A telep saját keverőüzemében (képünkön balra) ötféle takarmánykeveréket állítanak elő. Képünkön: Drozsdik István zsákokba tölti az elkészült tápot. A granulált kocatápot (képünkön jobbra) 11 komponensből: szójából, kukoricából, árpából, búzából, korpából, hallisztből, húslisztből, valamint vitamin és ásványi pre- mixekből állítják elő. A hizlalás vonatkozásában 100 kilogramm takarmányból 28 kilogramm súlygyarapodást érnek el a telepen. Fotó: Szabados György Lakásépítés A népgazdasági terv és a megyei tanácsok idei programja alapján az ÉVM-ben összesítették a lakásépítés- és fenntartás 1977.. évi céljait. a A népgazdasági terv 88 000 lakás építésével uzámol. A fővárosi és a megyei tanácsok programjai összességükben ezt valamivel túl akarják teljesíteni, s 88 600 lakás építését irányozzák elő. Ebből 31 900 állami és 56 700 magánépítkezési formában jön létre. A magánépítkezések nagyságrendje is lényegében megegyezik a népgazdasá'gi tervben számítottal, összetételében azonban kis mértékben eltér attól. Valamivel több lesz a társasház és kevesebb a családi ház, mint ahogy azt eredetileg tervezték. A 88 600 lakás építésével valójában 67 600 család számára teremtődik új otthon, mert különféle okok miatt 21000 lakás megszűnik. A fővárosban 17 302 lakás épül, 4624 szűnik meg, az öt kiemelt nagyváros közül Debrecenben 2233-mal, Szegeden 1724-gyel, Miskolcon 1565-tel, Pécsett 1487-tel, Győrött pedig 1138-cal gyarapodik a lakáéok száma az idei építkezések és lebontások egyenlegeként. A tanácsok a kezelésükben levő lakások fenntartására az idén összesen 4,8 milliárd forintot költenek, 9 százalékkal többet, mint tavaly. A karbantartási munkákon kívül 16 700 lakást felújítanak. A lakosság részére végzett szolgáltatás fontos politikai és társadalmi kérdés. Ezért, a párt- és a tanácsi szervek időközönként napirendre tűzik, s megvitatják a szolgáltatóipar helyzetét, a fontosabb fejlesztési feladatokat. Ezt tette legutóbb a Leninvá- rosi Pártbizottság és a városi tanács is, amikor az érintett vállalatok vezetőivel áttekintette, hol tartanak a társadalmi szükségletek kielégítésében. Dr. Kertész István, a Leninvárosi Tanács Végrehajtó Bizottságának titkára vitandítójában — többek között — elmondta: a lakossági szolgáltatás egy dolgozóra jutó értéke a negyedik ötéves terv végére a, korábbi 290 forintról 346 forintra eme lkedett. Ez ugyan elmarad az országos és a megyei átlagtól, azonban Lenin- város sajátos helyzetét tekintve, az említett összeg nem lebecsülendő, hiszen a negyedik ötéves tervidőszakban mintegy 60 százalékkal növekedett a város lakóinak száma. Az eddigi gyakorlat pedig azt bizonyítja, hogy az új tulajdonosok kisebb mértékben veszik igénybe a különböző szolgáltatásokat. A tanácskozáson szó esett arról, hogy nem tartják teljesen megfelelőnek a lakossági szolgáltatás színvonalát. A probléma abban keresendő, hogy a nagyarányú ipar- telepítés és a városfejlesztés üteme meghaladta a szolgáltatóipar fejlődését. A legnagyobb feszültség a gépjármű- javítás (csak Leninvárosban 1200 személygépkocsit tartanak nyilván), és a textiltisztítás területén jelentkezik. Ebben a városban a lakosság igényeit jelenleg egy országos és két tanácsi vállalat, öt kisipari szövetkezet helyi részlege, 15 főfoglalkozású és ugyanennyi mellékfoglalkozású kisiparos igyekszik kielégíteni. Sok még az úgynevezett „fehér folt” a szolgáltatásban. Ilyen például az asztalos-, autófényező-, karosszérialakatos-, hegesztő-, gumijavító szakma. Hogyan dolgoznak az egyes szolgáltatást végző vállalatok, szövetkezetek? A városgazdálkodási vállalat, amelyik a legnagyobb ilyen egység Leninvárosban, fő feladata a kommunális jellegű szolgáltatás, elsősorban a minőségi munkát helyezi előtérbe. Ennek elérése döntően attól függ, milyen eredményeket tudnak felmutatni a munkafolyamatok gépesítésében, és a korszerű szolgáltatási módszerek kialakításában. Ez utóbbi területen a lakossági igények eddiginél jobb és gyorsabb kielégítését szolgálja, hogy a vállalat több hozzáértő szakembert bízott meg az elvégzendő munkák pontos feltérképezésével, amely végső soron a vitás esetek számának csökkenését eredményezi majd. Említésre méltó az is, hogy megkezdődött a városgazdálkodási vállalat új központi telephelyének kialakítása. A fejlesztés megvalósítása egyben azt jelenti, hogy tovább javulnak a szolgáltatással kapcsolatos tevékenység tárgyi és személyi feltételei, szervezettebbé, hatékonyabbá válik a különböző részlegek munkája. A textiltisztító-szolgáltatás színvonala Leninvárosban is elmarad a követelményektől. Látni kell azonban, hogy ebben nem a városban levő felvevőhely a hibás. Mint az ezen a tanácskozáson is felszínre került, túl sok panasz érkezik a lakosságtól. Elsősorban azért, mert a vállalási időt nem tartják be, sokszor a minőség is erősen kifogásolható, és bizony előfordul, hogy a reklamációkra csak késve kapnak választ a pa- naszttevőlc. További javulást ezen a területen a most épülő, s várhatóan az év végére elkészülő gyorstisztító szalontól remélhetnek a város lakói, bár a meglevő kapacitáshiányt csupán ez a létesítmény nem képes megszüntetni. I,. L. A imv a fényhez hozÍ*UW|^J zá tartozik az árnyék, úgy van a jónak rossz oidala is. Szükség az ellentétek egysége, hiszen ki értékelhetné nélküle a szépet, vagy megbecsülhetné-e az első tavaszi napot? A jóban is így lapul a rossz, mert biztos, ha százan ünnepelnek, a százegyedik keseregni fog ... Ki tudna vitatkozni a kiskörei vízlépcső hasznáról? Egymaga hét megyében biztosítja az öntözés lehetőségét, hiszen tárolóterében már az első kiépítési ütemben 300 millió köbméter vizet tart vissza. Az ország csapadékhiámyos területei közül 300 ezer hektárra vezetheti el — csatornahálózaton át — az éltető nedvet. Energiát termel, növeli az árvízvédelem biztonságát, s olyan ipari ..óriások” vízigényét elégíti ki, mint a leninvárosi hőerőmű. vagy a vegyikombinát. Hajózhatóvá válik a szőke Tisza, mert a felduzzasztott folyó Kisköre cs Ti szál ők közötti szakaszán eltűnnék a hajózást hosszú hónapokon át akadályozó gázlók. A „dicshimnuszt” még folytathatnánk a* Bálától egyötödét kitevő „tó” idegenforgalmi, • sportolási és üdülési lehetőségeivel. Egyszóval mindazzal, amely a kiskörei vízlépcső ‘érdeme. Ki tudna vitatkozni a hasznok halmazáról? Senki, sőt. még ott sem, ahol aggodalommal figyelik a folyó vízszintjének emelkedését. Például Tiszakesziben, ahol idén nr'-.- egv méterrel, 1980-ban pedig 3 méterrel fog „magasabban” folyni a falu határában a Tisza. Ez a hajózás szempon* 'ából bizony' -a örvendetes tény. nem ugyanezt az érzést váltja ki a gátak melleit hatezer hektáron gazdálkodó Tiszámén ti Termelőszövetkezet vezetőiből. Az áradások, a zöldár eddig is a legtöbb nehézséget jelentették itt, mert az ártéri területeket „elfoglalta” a víz, sőt, számos táblán belvíztenger keletkezett. Van olyan időszak. amikor a szövetkezet területének felén hullámokat hajt maga előtt a szél. Idén várhatóan csak június hónapban szárad annyira fel a /talaj, hogy művelhető legyen... A folyó szintjének növekedése hasonló helyzetet teremt, hiszen a víznyomás a talajvíz függvényévé leszi a mezőgazd isági termelést. Ez pedig indokolatlan kockázat. A termelési biztonságot egyféleképpen lehet fokozni, hogy művelési ágváltozással. több száz hektár területet begyepesítenek, az eddigi legelők egy részét feltörik, szántóföldi termesztésbe vonják és erdőt telepítenek. Ezt megelőzően pedig feltétlenül szükséges a belvízrendezés, a kémiai talajjavítás, mert a földek ezek nélkül évről évre „biztosan” nem fognak teremni. A tsz erejét felülmúlja a meliorációval járó hatalmas költség, mert a szá' utasok szerint a beruházás 20—25 millió forintra tehető. |Y„m akarunk gazdasán 1/1,1 gossági adatokra hivatkozni, hogy a ráfordítás gyorsan visszatérül, elég a képzelt egyenlet végeredményére utalni: értékes termőföldeket menthetünk meg. Mert végső soron a sár és, a belvíz nem termel hasznot, s éppen ezért, ezeknek a területeknek a sorsa nemcsak a termelő- szövői kezel érdeke, hanem a népgazdaságé is. — kármán —
