Észak-Magyarország, 1977. május (33. évfolyam, 101-126. szám)

1977-05-18 / 115. szám

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESULJETEKI m AZ MSZMP BORSOD-AB AÜJ-ZEMPLÉN MEGYEI BIZOTTSÁGÁNAK LAPJA XXXIII. évfolyam, 115. szám Ara: 80 fillér Szerda, 1977. május ÍR. liiir Jams és fogadta Ilié Lázár György teletel Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Köz­ponti Bizottságának első tit­kára kedden fogadta Ilié Ver­delet, a Román Kommunis­ta Párt KB Politikai Végre­hajtó Bizottságának tagját, a KB titkárát, aki a magyar— román gazdasági együttműkö­dési vegyes bizottság elnökei­nek találkozója alkalmából tartózkodik Budapesten. Az elvtársi légkörben lezajlott megbeszélésen részt vett Ha­vasi Ferenc, a Miniszterta­nács elnökhelyettese és dr. Biczó Gyqrgy, hazánk buka­resti nagykövete. Jelen volt Victor Bolojan, a Román Szo­cialista Köztársaság budapes­ti nagykövete. Lázár György, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnöke ked­den az Országházban fogadta Ilié Verdetet. Kekkoneii Moszkvaion Jószomszédi kapcsolataink Ausztriával Magyarország és Ausztria kétoldalú kapcsolatai, ame­lyek az utóbbi években is sokoldalúan és intenzíven fejlődtek, hagyományosan jó Példáját jelentik a különbö­ző társadalmi rendszerű or­szágok békés egymás mellett élésének. Ez az együttműkö­dés megfelel a helsinki zá­róokmány szellemének. Ma­gyar részről — az osztrák tö­rekvésekhez hasonlóan — azon munkálkodunk, hogy kapcsolatainkat, sokirányú együttműködésünket ápoljuk, tovább mélyítsük. Ennek fo­kozódó nemzetközi jelentősé­ge van az európai biztonsági és együttműködési értekezlet óta eitelt időszakban. A kétoldalú kapcsolatok krónikájában az utóbbi évek kiemelkedő jelentőségű ese­ménye volt, hogy Kádár Já­nos 1975-ben — a helsinki záróokmány aláírásakor — Helsinkiben, majd 1976 szep­temberében Magyarországon találkozott Kreisky osztrák kancellárral, 1976 decembe­rében pedig — Kreisky meg­hívására — hivatalos látoga­tást tett Ausztriában. A szomszéd országban tett ál­lamfői hivatalos látogatásra a 70-es években négy alka­lommal került sor. Képvise­lői küldöttség járt Magyaror­szágon Ausztriából 1973-ban, Magyarországról Ausztriában pedig 1976-ban, mindkét al­kalommal a parlament elnö­kének vezetésével. Ugyan­ezekben az években látoga­tott egymás országába a két kormányfő, előbb Kréisky kancellár, majd Lázár György miniszterelnök. A' sokoldalúan és eredmé­nyesen fejlődő magyar—oszt­rák kapcsolatokban — egye­ző megítélés szerint — to­vábbi lehetőségek vannak együttműködésünk kiszélesí­téséhez, elmélyítéséhez. A Szovjetunió Legfelsőbb Tanácsának Elnöksége és a szovjet kormány meghívására kedden hivatalos látogatásra Moszkvába érkezett Urho Kaleva Kekkonen, a Finn Köztársaság elnöke. A finn és szovjet állami zászlókkal feldíszített Vnuko- vói repülőtéren Urho Kekko­nen t Nyikolaj Podgornij, a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa Elnökségének elnöke, Alekszej Koszigin, a Szovjet­unió Minisztertanácsának el­nöke és más szovjet hivatalos személyek üdvözölték. Jelen volt Jaakkó Hallania, a Finn Köztársaság moszkvai nagy­követe, valamint a szovjet fő­városban akkreditált több diplomáciai képviselet veze­tője. Urho Kekkonen, Nyikolaj Podgornij és Alekszej Koszi­gin a repülőtérről a két or­szág zászlóival feldíszített út­vonalon rendőrmotorosok díszkíséretében a finn állam, fő szálláshelyére hajtatott. Az NŐK maprországi nagykivete ngplta Szerdáit «fit a BNV A szerdán nyíló tavaszi BNV-n négy világrészből 39 ország és Nyugat-Berlin több mint 1800 kiállítója mutatja he legkorszerűbb termékeit — jelentette be Körösvölgyi László, a HUNGEXPO vezér, igazgató-helyettese keddi saj­tótájékoztatóján. Elmondotta: A hazai és külföldi vállala, tok összesen 57 ezer négyzet- méternyi fedett és több mint 29 ezer négyzetméternyi sza­bad területen mutatják be beruházási javaikat. A szocia­lista országok közül a Szov­jetunió és az NDK kiállítása egyúttal jubileumi bemutató, hiszen az idén jelennek meg 20.. alkalommal a BNV-n a két baráti ország ipari ter­mékei. Minden eddiginél na­gyobb területet kaptak a szov­jet, a csehszlovák és a len­gyel vállalatok. Gerhard Reinert, a Német Demokratikus Köztársaság rendkívüli és meghatalma­zott nagykövete tegnap, Ued- den reggel megyénkbe láto­gatott. A nagykövet társasá­gában volt dr. Siegfried Kör- ner, az NDK nagykövetségé­nek első titkára és Herbert Bahr, a nagykövetség taná­csosa. A vendégeket dr. Bod­nár Ferenc, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja, a megyei pártbizottság első tit­kára fogadta. Jelen volt a fogadáson dr. Havasi Béla, a megyei pártbizottság titká­ra és dr. Ladányi József, a megyei tanács elnöke. A német nagykövetet dr. Bodnár Ferenc tájékoztatta megyénk gazdasági és társa­dalmi helyzetéről, különös tekintettel az épülő nagybe­ruházásokra. Hangsúlyozta, milyen sokoldalú gazdasági és kulturális kapcsolatok fű­zik össze' a két szocialista országot, s ezen belül is Bor­sodét, a testvéri neubranden- burgi megyével. A gazdasági kapcsolatokról folytatott esz­mecsere során a megyei párt­bizottság első titkára kérte a nagykövet segítségét ahhoz, hogy a Leninvárosban épülő TIFÓ-hoz szükséges komp­resszorokat, amelyeket az NDK-ból rendeltünk meg, mielőbb, lehetőleg a jövő év első negyedében megkaphas­suk. A német nagykövetségről érkezett vendégek ezután dr. Havasi Béla kíséretével Ka­zincbarcikára látogatlak, ahol dr. Vékony Ernő, a városi pártbizottság első titkára és Körtvélyes István, a BVK igazgatója fogadta őket. A Borsodi Vegyi kombinátról Körtvélyes István adott tá­jékoztatót, majd a vendégek megtekintették a várost és a kombinátot Ezekben a napokban az Ültetvény tervező Vállalat tállyai telepén is a növényvédelem a legsürgetőbb, legfontosabb munka. Képünkön Novatnr 1507 típusú géppel rovarkár­tevők cs lisztharmut ellen védekeznek a szőlőültetvényeken. Fotó: Laczá József Élen járó tejtermelők jutalmazása Igények és lehetfiségek Állami gazdaságok sikere — Kistermelők eredményei szervek, mert csak ezek ki­küszöbölésével növekszik a termelés színvonala, a ter­melt tej mennyisége. Örven­detes, hogy 1977. első ne­gyedévében az előző évek hasonló időszakához képest 6,1 százalékkal több tej ke­rült felvásárlásra. Az 1976. évi tejtermelési versenyre Ivat állami gazda­ság, harmincöt tsz és 891 kistermelő nevezett. Megyénk három állami gazdasága az országos versenyben is jól szerepelt. A Mezönagymihá- lyi Állami Gazdaság a tejein magyarbarna Holstein Fríz csoportban az egy tehénre ju­tó tejtermelés kategóriájában második helyezést ért cl. A Szerencsi és a Hejőmenti Állami Gazdaság pedig or­szágos különdíjat kapott. A megyei verseny magyar tarka fajtakategóriában első lett az encsi Zója Tsz, má­sodik az emödi Szabadság- harcos Tsz, míg a harmadik helyet a sárospataki Kossuth Tsz szerezte meg. Ebben a kategóriában különdijjal tün­tették ki a putnoki Egyet­értés Tsz-t. Az egyéb tejelőfajták cso­portjában a Mezönagymihá- lyi Állami Gazdaság lett az első. A száz hektárra jutó tej- érlékesités kategóriájában a Nagymiskolei Állami Gazda­ság és a bekecs! Herbaija Termelőszövetkezet győzött. Az előző évhez viszonyított árutermelés növelése terén első a Nagymiskolci Állami Gazdaság és a sárospataki Kossuth Tsz. .4 különböző kategóriákban elért pontszámok alapján, termelési nagydíjjal tüntették ki a Mczönagymihályi Álla­mi Gazdaságot és az emödi Szabadságharcos Tsz-t. A kistermelők versenyében huszonöt olyan tenyésztő volt. aki tehenenként 4250— 6000 liter közötti tejmennyi­séget értékesített. Közülük a legjobb tizenkettő részesült díjazásban. A legjobb tejet értékesítő kisteriyésztök kö­zött első helyezést ért el Medve Alfonz domaházi la­kos. Az egy tehénre ihtó tej­értékesítés kategóriájában pedig Rák János károlyfalvi tenyésztő győzött. A verseny eredményhirde­tése alkalmával megjutal­mazták a legjobb termelési és tenyésztési eredményeket elért szakvezetőket, valamint a legtöbb tejet fejő dolgozó­kat is. (ha) Tegnap délelőtt Miskolcon, a megyei Állattenyésztési Felügyelőség tanácstermében került sor az 1976. évi me­gyei t ej termelési verseny ér­tékelésére, valamint a dijak kiosztására. Fejes László, a megyei ta­nács elnökhel.yettesse értéke­lő előadásában hangsúlyozta, az utóbbi években megnőtt a lakosság tej- és tejtermé­kek iránti igénye, ugyanak­kor azonban korántsem nö­vekedett olyan mértékben a tejtermelés, hogy ezeket az igényeket teljes mértékben ki tudta volna elégíteni. A megyei verseny meghirdeté­sének elsőrendű célja az volt, hogy több lej termelésére ösztönözze a gazdaságokat cs a kistermelőket. Megyénk szarvasmarha- létszáma 1975-ben visszaesett, s ezt a csökkenést 1976-ban sem sikerült teljesen megál­lítani. A különböző intézke­dések és kedvezőbb támoga­tási rendszer hatására az 1977. év első negyedévi ál- latszámlálási adataiból vi­szont arra lehet következtet­ni, hogy a csökkenés j meg­állt, sőt az ágazat újból fej­lődésnek indult. Az állami gazdaságokban tavaly a le- henenkénti lejhozam 4164 li­ter volt, viszont a tsz-ekncl mindössze 2152 liter. A kis­termelők átlaga ennél vala­mivel magasabb, 2280 liter. A különbségeknek számos oka van. Elsősorban a gyenge, szakszerűtlen takarmányozás­ban, a tenyésztői munka hiá­nyosságában, a szaporodás­biológiai és állategészségügyi problémákban keresendők az okok. A tejtennelési verseny meghirdetésével és további folytatásával ezekre a hiá­nyosságokra kívánják felhívni a figyelmet a meghirdető A megye állami gazdaságaiban, termelőszövetkezeteiben meg­termelt sok ezer hektoliter (ej nagy része a Tejipari Vállalat korszerű miskolci tejüzemébe kerül, ahonnan feldolgozva, kü­lönböző tejtermékek formájában, csomagolva kerül az élelmi­szerboltok polcaira, a vásárlókhoz.

Next

/
Oldalképek
Tartalom