Észak-Magyarország, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-02 / 78. szám

ESZAK-MAGYARQRSZAG 2 1977. április 2., szombat II Farkaslyaki Bányaüzemé a vánÉrzászli A borsodi és az ózdi szén­medence szocialista brigád­jai, termelő egységet az el­múlt évben is jelentős sike­reket értek el a Magyar Szénbányászati Tröszt által kiírt munkaversenyben. A legeredményesebben szerep­lő kollektíváknak a közel­múlt napokban, az aknáknál rendezett ünnepségeken ad­ták át a különféle oklevele­ket, kitüntetéseket. Összesen tíz közösség részesült vala­milyen elismerésben. A Magyar Szénbányászati Tröszt Kiváló Brigádja cí­met' nyerte el a .tervtáréi Németh I. István fronti és Falkus István elővájó csapa­ta. Ugyancsak a, tröszt ki­váló brigádja lett a Mák­völgyi Bányaüzemben dolgo­zó Kovács László elővájó és Bolló Ferenc fejtési brigád­ja. A közösségek tagonként ezer forint jutalmat kaptak Vezérigazgatói dicséretben részesült a lyukóbányai Csa­tári István és Pataki István, az ormosbányai Rémiás Jó­zsef, valamint a rudolftelepi Székely István ‘ brigádja. A termelőegységek közül Ki­váló Akna címet nyert Sze­les-akna, míg Farkaslyuk vezérigazgatói dicséretet ka­pott. A Borsodi Szénbányák Vállalat szakszervezeti bi­zottsága — a vállalat gaz­dasági vezetőségével egyet­értésben — döntött az él­üzem címek odaítéléséről. A hat pályázó bányaüzemből első helyre rangsorolták a Farkaslyuki Bányaüzemet, amely egy évig a vándor­zászló őrzője. A pontozás alapján méltónak bizo­nyult a kitüntető cím­re az Ormosi ' Bánya­üzem, illetve a Központi Osztályozó, Szállító és Gép­javító Üzem. Az avatóün­nepségekre április végén ke­rül ' sor. Ezt követően, má­jus 1-én adják át a húsz vállalat Kiváló Brigádja cí­met nyert közösségnek az oklevelet és a vele járó ta­gonkénti 1500 forintot. Miniszteri kitüntetettek a Man A Borsodi Vegyikombinát dolgozóinak nagy része 30 éven aluli fiatal. Munka- és életkörülményeik az elmúlt években jelentősen javultak, a KISZ-fiatalok szervezeti munkája egyenletesen fejlő­dött. A gyár vezetősége kü­lönösen nagy gondot fordít az utánpótlás nevelésére, a fiatal szakmunkások képzé­sére. Mindennek elérésében dön­tő szerepe van Körtvéiyes Istvánnak, a BVK igazgató­jának, a különböző gyáregy­ségek vezetőinek, akik min­den feltételt biztosítalak ah­hoz, hogy a mór itt dolgozó vagy leendő szakmunkások megtalálják számításukat, ünnepség a — 1945. április 4-e a ma­gyar nép életében sorsdöntő nap volt. Teljes joggal mond­juk, hogy ezzel a nappal népünk történelmének új szakasza kezdődött el. Ezért mondjuk azt is, hogy ennek a napnak minden évfordu­lója a magyar nép legna­gyobb ünnepe — Erdélyi György párttitkár e szavak­kal kezdte tegnap délután a KISZÖV-székházban megtar­tott ünnepségen felszabadu­lásunk történelmének mélta- tatását. fejleszthessék, szakmai tudá­sukat. A kombinát igazgatóját ezért, az ifjúság körében végzett kiemelkedő rnnkája elismeréseként a közelmúlt­ban dr. Simon Pál nehéz­ipari miniszter a Nehézipar Kiváló Dolgozója kitüntetés­sel jutalmazta. Hasonló ki­tüntetést kapott Rajkai Zsombor, a BVK polimerüze­mének vezetője és Makai Zsigmond' az acetilén gyár­egység vegyipari szakmun­kása, akik ugyancsak ki­emelkedő KISZ-munkát vé­geztek az elmúlt évben. Kitüntetéseiket dr. Simon Pál miniszter adta át. KlSZÓV-ben Kotlái Zoltán, a szövetség elnöke ezután a Szövetkezeti Ipar Kiváló Dolgozója ki­tüntetést adta át Tálas Já­nosnak, ' a Sátoraljaújhelyi Cipész Szövetkezet brigád­vezetőjének, Fábián József­nek, az Ózdi Építő-, Aszta­los- és Szerelőipari Szövet­kezet szocialista brigádveze­tőjének, Csótai Lászlónak, a Miskolci Asztalos Szövetke­zet műszaki vezetőjének, Bán Gézának, a Miskolci Szűcsipari Szövetkezet fő­könyvelőjének. Nyolcadszer élizem a ísüssIs Műszaki doktorokat avattak az egyetemen A Nehézipari Műszála Egyetemen tegnap, április 1- én, délután 2 órai kezdettel ünnepséget tartottak hazánk felszabadulásának 32. évfor­dulója tiszteletére. Az egye­temi ünnepségen dr. Farkas Ottó egyetemi tanár emléke­zett meg a magyar nép fel­szabadításáért elesett szovjet katonákról, méltatta a fel- szabadulásnak a magyar nép történetében, életében, fejlő­désének távlataiban elévül­hetetlen érdemeit. Az egye­temi felszabadulási ünnep­ségen részt vett Deme László, a Borsod megyei Párt- bizottság titkára, Kolláth Sándor, a Miskolc városi Pártbizottság titkára és Tok Miklós, Miskolc város Taná­csának elnökhelyettese. A felszabadulási emlékün­nepség után került sor a Ne­hézipari Műszaki Egyetem Egyetemi Tanácsának nyilvá­nos ülésére, amelyen — a hagyományokhoz híven — műszaki doktorokat avattak. A bányamérnöki karon hár­man, a kohómérnöki karon négyen, a gépészmérnöki ka­ron pedig hatan védték meg sikerrel műszaki doktori cí­müket. Az erről szóló okle­veleket dr. Simon Sándor, az .NME rektora adta át a ti­zenhárom új műszaki dok­tornak. Eddig a miskolci egyetemen 408-an szerezték meg a műszaki doktori cí­met. Az új műszaki dokto­rok nevében Imre József ok­leveles kohómérnök mondott köszönetét a Nehézipari Mű­szaki Egyetem Egyetemi Ta­nácsának, s tett ígéretet, hogy tudományos rangjuk­nak megfelelően állnak helyt mindennapi munkájukban. Vologda! kemszonolisták A megyénkben tartózkodó vologdai Komszomol-küldött­ség tegnap a diósgyőri Le­nin Kohászati Műveket ke­reste fel. A Nylkolaj Kole- szov vezette delegációt — amelyet útjára elkísért Páll Ildikó, a megyei úttörőázó- vetsóg titkára, is — Koszty Lajos személyzeti és szoci­ális igazgató. Barlos József, a nagyüzemi pártbizottság munkatársa és Porkoláb László, a kohászat KISZ-bi- zottságának titkára fogadta.' A vendégek elsőként is­mertetőt hallhattak a több mint 2 évszázados ipari cent­rumról és bepillantást nyer­hettek a közeljövő nagysza­bású terveibe. Megismerked­tek a nagyüzem ifjúsági szer­vezetének gazdasági-politikai munkát segítő tevékenységé­vel is. A Komszomol-vezetők ezt követően számos kérdést tettek fel az ifjúsági törvény gyakorlati végrehajtását ku­tatva, hiszen — mint mon­dották — a Szovjetunióban már a kidolgozás stádiumá­ban van egy hasonló jellegű törvénytervezet. Az eszmecserét követően a komszomolisták ellátogattak a két éve üzemelő nemesacél- hengerműbe. Itt számos ta­pasztalatot szereztek az LKM termeléséről, azokról az in­tézkedésekről. eredményekről amelyeket az üzem- és mun­kaszervezés terén értek el a diósgyőriek. • " 1 .................. K oszorúzás Komor Imre sírjánál Komor Imre kommunista újságíró, a forradalmi mun­kásmozgalom kiemelkedő személyisége születésének 75. évfordulója alkalmából pén­teken koszorúzást ünnepsé­get tartottak a Kerepesi-te- mető Munkásmozgalmi Pan­teonjánál levő sírjánál. A Társadalmi Szemle kép­viseletében Benke Valéria, az MSZMP Politikai Bízottá ságának tagja, a Társadalmi Szemle szerkesztő bizottsá­gának elnöke és Knopp András, a szerkesztő bizott­ság tagja koszorúzatt. A Népszabadság szerkesztősége részéről Katona István, az MSZMP KB tagja, főszer­kesztő és Rénj'i Péter főszer­kesztő-helyettes helyezett eh koszorút. A Minisztertanács Tájékoztatási Hivatalának nevében dr. Várkonyi Péter államtitkár, a Tájékoztatási Hivatal elnöke, a SZOT és a Népszava szerkesztősége nevében Szigeti László, a SZOT alelnöke és Siklós János főszerkesztő koszorú­zott. Elhelyezték a kegyelet és a megemlékezés virágait a kommunista újságíró hozzátartozói, a különböző sajtóorgánumok és társadal­mi szervek képviselői. Komor Imre egykori munkatársai és tisztelői. A koszorúzás! ünnepség az Internacionálé , hangjaival ért véget. face után K ár volna tagadni: nagyon várták Vance amerikai külügyminiszter érkezését Moszkvában. A legmér- téktartóbb és az utóbbi két évben fokozatosan ki­alakul), új realitásokkal teljes mértékben számolvető szovjet' kommentátorok és politikai tényezők is bíztak valamiben: az újrakezdés lehetőségében. Ráadásul ame­rikai részről mindent elkövettek annak elhitetése érde­kében, hogy a Carter-adminiszlráció „valami mást akar”, mint elődei, valami biztonságosabbal, kiegyensúlyozot­tabbá! az amerikai—szovjet kapcsolatokban. Persze eleve gyanús volt, hogy Carter minduntalan, azt bizonygatta az amerikai és a nemzetközi közvélemény előtt: ahhoz, hogy megfelelő pozíciókat építsen ki saját „héjáival” szemben, s megállapodhasson a Szovjetunióval az embe­riség sorsát érintő legfontosabb kérdésekben, ahhoz, hogy megköthesse a várva várt SALT—2 megállapodást, el­engedhetetlen számára... a Szovjetunió belügyeibe való beavatkozás. Ez volt az a kettősség az amerikai politikában, amely­ről két héttel a külügyminiszteri találkozó előtt a No- voje Vremja című moszkvai hetilap így írt: úgy látszik, a szocializmus „visszaszorításának” erőpolitikáját, mely a hidegháborús korszak amerikai stratégiája volt, most a „szocializmussal való megállapodások erőpolitikájával” akarják helyettesíteni. Valóban így látszott, noha a moszkvai kommentátorok már akkor figyelmeztettek, hogy ez teljesen irreális kom­bináció, nemcsak azért, mert az eröpolitika a szocialista világ számára akkor sem fogadható el, ha „mézesmad­zagokat” mellékelnek hozzá, hanem azért is, mert egy közönséges, ha úgy tetszik gyerekes füllentésre épül. Carter ugyanis csak akkor mondott igazat, amikor azt állította, hogy az Egyesült Államok nem hajlandó le­mondani „az emberi jogok védelme” címen folytatott, más államokat és népeket sértő tevékenységről. Amikor azonban arról beszélt, hogy ezzel szemben az Egyesült Államok hajlandó a Gerald Ford és Leonyi’d Brezsnyev által 1974 novemberében kidolgozott tervek alapján meg­kötni a hadászati • fegyverkorlátozási megállapodást, ak­kor nem mondott igazat. Amikor azt érzékeltette, hogy az Egyesült Államok mostanában „a világ lelkipásztorának” szerepére vágyik, akkor igazat mondott, amikor azt pró­bálta elhitetni, hogy cserében lemond „a világ csendőré­nek” szerepköréről, a stratégiai erőfölény alapján való politizálásról, akkor valótlant állított. Moszkva érezte az új amerikai kormányzat magatar­tásának ezt az ellentmondásosságát, de nem vágott az események elébe. Várta és kivárta Vance-et, meghallgatta és mérlegelte a külügyminiszter által előterjesztett „új javaslatokat”. Pedig tudta és hangoztatta minden nap és minden szinten, hogy a fegyverkorlátozáshoz nem új r javaslatok kellenek, csupán jóindulat, őszinteség és két aláírás a vlagyivosztoki elvek alapján már csaknem kész egyezmény alá. Mit javasolt Vance? Javasolta, hogy a Vlagyivosztok­ban megjelölt „plafont”, mely 2400-ban maximálta . a nukleáris töltetek célbajuttatására szolgáló eszközök szá­mát, szállítsák le 2000-re, vagy akár 1800-ra. Csábító in- ditvány annak, aki nem tudja, hogy az Egyesült Államok­nak így is csak 1800, vagy még kevesebb célbajuttató eszköze van, a Szovjetuniónak viszont ennél több, még­pedig azért, hogy ellensúlyozhassa ezzel azt, hogy az ame- ' rikaiak viszont kétszer annyi nukleáris töltettel rendel­keznek. Ezen a két tényezőn alapul jelenleg a stratégiai egyensúly. Mit javasolt tehát az amerikai fél? Azt, hogy a Szovjetunió semmisítsen meg néhány száz rakétát, és ezzel önként mondjon le az egyenlő biztonság elvéről. Es a másik amerikai indítvány: kössék meg a megálla­podást anélkül, hogy az érinthetné az amerikai cirkálp rakétákat, - napjaink egyik legkorszerűbb, legveszélyesebb atomhordozó fegyverét. Józan ésszel ezt sem lehetett el­fogadni. Ezeket az amerikai trükköket Gromiko szovjet kül­ügyminiszter leplezte le a Vance elutazása után tartott sajtóértekezleten. Szavai csak - azokra hatottak kiábrán­dítóan, akik addig gyanútlanul hallgatták Washington áhitatoskodó szavait. Andrej Gromiko kemény szavakat mondott ki. Ravaszkodással, félrevezetéssel vádolta az amerikai kormányt, számonkérte a becsületességei is. A Vance-látogatást viszont szükségesnek és hasznosnak ne­vezte, még az adott körülmények közölt is. E látogatás után többé senki nem ringathatja magát illúziókban és ezzel, bizonyos értelemben, ú j lehetőségek nyílnak a szov­jet—amerikai kapcsolatokban is. Kiaknázásukhoz nem kell más, mint az, hogy az Egyesült Államok kormánya tudomásul vegye: azok az idők, amikor a szocialista vi­lág ellen alkalmazható volt az erőpolitika bármely vál­tozata, nem téríthetők vissza. Ilj MSZBI-taicsoportok alakyfoak megyénkben Hazánkba érkezik Giap iiaiiseregtálisrnok Tegnap délután kettős ün­nepet tartottak a Miskolci Pamutfonóban abból az al­kalomból, hogy a gyár az 1976. évben végzett jó mun­kájáért elnyerte 8. élüzem kitüntetését, és ezen az ün­nepségen kapta meg a gyár KISZ-szervezete a KISZ Központi Bizottság Kiváló Szervezete zászlaját. Tuizs Irén, a fonoda pártbizottsá­gának titkára köszöntötte a vendégeket. Dr. Szigethy Ti­bor, a gyár igazgatója mon­dott ünnepi beszédet, mél­tatta hazánk felszabadulása 32. évfordulójának jelentő­ségét, majd megköszönte a dolgozók, a fiatalok ered­ményes munkáját, amellyel kiérdemelték a két kitünte­tést. Eitler György, a Pa­mutfonóipari Vállalat vezér- igazgató-helyettese adta át az élüzem-oklevelet, Varga Zoltán, a KISZ Miskolc vá­rosi Bizottságának titkára pedig átadta Szigetvári Zsu­zsannának, a fonoda KISZ- bizottsága titkárának a KISZ KB kitüntetését. Az első MSZBT-tagcso- porl, a Lenin Kohászati Mű­vek magyar—szovjet barát­sági közössége Borsod megyé­ben alakult meg 1971 áprili­sában. Azóta szerte a me­gyében számos tagcsoport kezdte meg a barátsági te­vékenységet. Hat év alatt számuk meghaladta a negy­venet. Hazánk felszabadulásának 32. évfordulója tiszteletére újabb* négy MSZBT-lagcso- port alakul megyénkbe!). Tegnap, április 1-én délután az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat miskolci székházában a fel- szabadulásunk ‘ évfordulója tiszteletére megrendezett ün­nepi gyűlésen került sor a vállalat újonnan megalakult MSZBT-tagcsoport ja alapító oklevelének átadására. Az ünnepséget Dörgő Ká­roly, az ÉMÁSZ pártái nő­szervezetének titkára nyi­totta meg. s köszöntötte a vállalat dolgozóit. Majd Amriskó Gusztáv, az MSZMP Borsod megyei Bizottságá­nak osztályvezetője emléke­zett meg hazánk felszaba­dulásának 32. évfordulójá­ról. A megemlékezést követően átadta ,az MSZBT-tagcsoport alapító oklevelét, sok sikert kívánva a vállalat magyar —szovjet barátsági munká­jához. Az 1200 fős kollektí­va nevében a tagcsoport ügyvezető elnöke. Zakar Ist­ván, az ÉMÁSZ gazdasági igazgatóhelyettese vette út a díszes oklevelet. Az újonnan megalakult MSZBT-tagcsoportok sorá­ban tegnap Miskolcon, a Der cember 4. Drótművek mun­káskollektívája is megkapta az alapító oklevelet. A mai nap folyamán a Borsodi Erdő- és Fafeldolgozó Vál­lalatnál. valamint a sáros­pataki Kossuth Termelőszö­vetkezetben rendezik meg az MSZBT-tagcsoport alakn ; ló ünnepségeit. ' Czinege Lajos vezérezre­des, honvédelmi miniszter meghívására ’a közeli napok­ban hivatalos, baráti látoga­tásra hazánkba érkezik a Vo Nguyen Giap hadseregtábor­nok, a VKP Politikai Bi­zottságának tagja, miniszter­elnök-helyet les. nemzetvédel­mi miniszter, vezette katonai küldöttség. * Közérdekű iifrilefiiéiiv A Miskolci Köztisztasági Vállalat értesíti Miskolc város lakosságát, hogy 1977. április 5-tö! április 16-ig a vá­ros területén lomtalanítást végez A vállalat kéri a lakosságot, hogy a lakásán felgyü­lemlett limlomot készítse ki a szeméttároló edénye mellé, hogy elszállításáról gondoskodni tudjunk. MISKOLCI KÖZTISZTASÁGI VÁLLALAT Az egyiptomi államfő nyugat-európai és amerikai körútra indult. Utazásának főcélja — gazdasági segély kérése. Első állomása az NSZK, ahol Scheel elnök fogadta. Képünkön: az NSZK államfője a Szadat-házaspár társaságában.

Next

/
Oldalképek
Tartalom