Észak-Magyarország, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-03 / 79. szám

ESZAK-MAGYARORSZAG 10 1977. április 3., vasárnap ........... I T iszakeszi hétköznapok Majna! után, éjfél előtt Tiszakeszni a reggeli for­galom — ha van is benne némi túlzás — szinte váro­sias. A község főutcáján bu­szok, gépkocsik haladnak Mezőcsát felé, vagy futnak be ide a járási székhelyről. A legkorábban nyitó „intéz­mény”, a. kocsma, hajnali négy órától üzemel. A kultúrház tetején levő hangszóróból a Heggeli Kró­nika. utáni időjárásjelentés mára szép napos időt ígér. Bár még köd van, sokan állnak a bejarat előtt. Nem az időjóslást figyelik, hanem az állatorvost, aki minden percben jöhet. * Délelőtt ért haza Pásth’y Mihály, a kultúrház igazga­tója ivXezöcsáiról. Tizenhá­rom éve tóiti be ezt a tiszt­séget Tiszakeszin. Nem kis erőfeszítést igénylő munka a község kulturális életének irányítása Es hálásnak sem mondható, fiatalok mond­ták, hogy sokszor nincs megfelelő program, ala­csony színvonalúim a Kul­turális műsorok — ha van­nak ilyenek egyáltalán. — Sajnos igaz, mondja Pásthy Mihály — és ez nem csak rajtunk múlik. Először a tényeket1 van három szak­körünk — egy irodalmi színpad, egy zenei, és egy fotós — anová elég sokan eljárnak. A rendezvényeink azonban nem olyan minősé­gűek, mint azt a közönség elvárná. Többnyire úgyne­vezett „haknibrigádok” jár­tak le hozzánk. ígéretet kaptunk arra. hogy ősztől ismét rendszeresed tartanak színházi előadásokat, s nem kell a gyenge színvonalú műsorokkal untatni a kö­zönséget. A nemrég épült ifjú­sági klub vezetését egyelő- hó , nincs , kire bízni. A há­rom szakkör, a szórványos rendezvények, a helyi zene­karok fellépésén, s a bálo­kon kívül más nemigen jel- ,zi Tiszakeszi kulturális éle­tét. — Ugyancsak fiataloktól hallottam, sokszor csak az igény van meg. Sokszor az sincs .... — Én nem általánosítha­tok — mondja az igazgató —, de ez azért a iegbosz- szantoob. itt jo műsorokat, színvonalas rendezvényeket csakis a fiatalok segítségé­vel, bevonásával . lehetne rendezni. A község négy KISZ alapszervezetének tag­jai tudnának segíteni, vé­leményeikkel és szervező munkájukkal egyaránt. A négy KlSZ-szer vezet, vala­mint a kultúrház között már megkezdődött a kap­csolatfelvétel, s remélhető­leg hamarosan gyümölcse is lesz ennek a közös tevé­kenységnek. A község már több, mint tíz éve ad otthont a Tisza- menti művelődési napok rendezvényeinek. Jó lenne — s ez nemcsak egyedül a kultúrház igazgatóján mú­lik —, ha nemcsak ez je­lezné a jövőben Tiszakeszi kulturális jelenlétét a me­gyében . . * Délután, jó kilométerre a községtől a Tisza gátjának oldalán gyerekek ülnek. Az általános iskolai diákotthon lakói. A nevelőnő. Boros Má­ria / Ernődről került ide — képesítés nélkül. — Tanár szerettem volna lenni. Most kisegítő iskolá­sokkal foglalkozom; nehéz így, képesítés nélkül, de mégis megéri. Az iskola igaz­gatója és -a kollégáim min­den segítséget megadnak. Nem bántam meg, hogy ebbe a községbe, ehhez az otthon­hoz kerültem. Szórakozásra nincs sok időnk, meg nem is igen ismerek itt senkit. Az az érzésem, valahogy szétesik itt a fiatalság... A gyerekekkel sokat lejár ide a Tisza-partra. Most hogy jobb az idő, szinte minden délután kijönnek a gátra; dalokat tanulnak, játszanak. — Ez az én szórakozá­som . . —‘ möridjá búcsúzó­ul, mielőtt elindulnak visz- sza, az otthonba. * Dr. Fegyverneky Zoltán felesége állandóan az órát figyeli. Pedig megszokhatta már, hogy férje nem éppen időben jár haza. Nyolc óra már elmúlt, s lent, a lakás- földszintjén levő orvosi rendelőben még hárman várnak rendelésre. Az or­vos fél kilenc előtt jön fel. Van, amikor űz órakor ér haza. Sokszor /íjjer invjcut oeleghez. De hái — <j iO- galmazza így — a „falusi orvos” sorsa ez. — Tizennel eve kerültem ide, s azt hiszem, megszok­tam itt;.. — mondja, felesége, aki valamikor szintén itt kezdte a peda­góguspályát itt dolgozik, magyar—történelem szaxos tanárnő az általános iskolá­ban. A késő éjszakába nyúló beszélgetés témája a falu, az itteni élet; a munka, a szórakozás, a mindennapi gondok es örömök, — egé­szeit egyszerűen, a tiszake­szi hétköznapok. — Beilleszkedni nehéz volt. Elmenni — talán még nehezebb lenne. Ha az em­ber becsülettel, szeretettel végzi munkáját, azt előbb- utóbb észreveszik. Jólesik, ha tudom, hogy szeretnek az emberek ... A „falusi orvos” és fele­sége elégedett, kiegyensú­lyozott emberek. Barátaik vannak ebben a községben, akikre mindig számíthat­nak, s akik mindig számít­hatnak rajuk. Jó ezt tud- ni ... — Hogyan telnek a mun­kán kívül a napok?... — kérdez vissza. — Van két kislányunk, akik még álta­lánosba járnak. A gyerekek mellett azonban szórako­zunk is: itt, helyben, Ti­szakeszin. Van egy kétezer köteles könyvtárunk, irodal­mi, valamint szakfolyóira­tokat járatunk. Barátaink­kal is találkozunk, ha en­gedi az idő... Éjfél felé jár az idő. Csendesek a tiszakeszi uD cák. Alszik a község. Pár óra múlva azután -megvir­rad ismét. Kinyitnak a bol­tok, kezdődik a- délelőttös műszak a cipőgyárban. Ugyanúgy, mint tegnap, holnap is kiviszi a tanítvá­nyokat a nevelőnő a gátra, s az orvos is megkezdi a rendelést. Az iskolában is nyolc órakor becsengetnek az első órája. Tiszakeszi éli az életét... Pusztafalvi Tivadar (Vége) Alkotók és alkotások az Űzd! Kohászati Üzemek* _ ben és a Lenin Kohászati Müvekben végrehajtott, s a jelenleg is folyamaiban le-j vő beruházások vagy szélig banyaszalunk egyre inteni zivebb fejlesztése. Ugyanéi mondható el többek között a Miskolci Húskombinát es a Borsodi Sörgyár megépi: léséről, a megye élelmiszer*! iparának fejlődéséről is. A már elkészült gyárait és üzemek a hazai igényelt kielégítése mellett mind nagyobb mértékben expor*! lálják termékeiket a szoci-j alista és a tőkés országokba egyaránt. Gyártmányaik miJ nőségével tovább öregbítik' hazánk, ezen belül szőkébb pátriánk, Borsod iparának jó hírnevét. Mindezek létrehozása, épí-j tése közben szoros barát) kapcsolat alakult, fejlődött ki megyénk vállalatai és a! testvéri országok, mindé) nekelőit a szovjet iparág üzemei között. Szovjet—ma-; gyár egyezmény alapján épül. a leninvárosi és a kazincbar­cikai nagyberuházás. Len­gyel, csehszlovák és NDK-; beli partnerek segítenek szá­mos más létesítményünk megvalósításában. Kapcsola­taink folyamatosságát és erő­södését jelentik az egyre bővülő kölosönös alapanyag-! és késztermékszállítások, a vállalatok és szakembereik gyártási tapasztalatainak rendszeres kicserélése. Jogos büszkeséggel, elege) dellseggel tekinthet vissza megyénk egész társadalma a felszabadulás óta eltelt idő­szak eredményeire. Joggal, hiszen ezek elérése Borsod munkásainak érdeme. Olyan eredmény amely nemcsak az itt élő emberek, a gyá) rainkban és üzemeinkben^ dolgozó munkások, hanem, az ezész ország számára, gyümölcsözik harminckét! esztendő óta, s az elkövet) kező években még nagyobb, mértékben. Bizonyság erre! az, hogy az említett új íé-i tesítmények közel sem tel-! ’ jes „listája” napjainkban i* változik, újabbakkal gazda-, godilc, gyáraink növelik tér* melésüket, fejlesztik gvár- tásukat, mind több és jobb minőségű terméket állíta­nak elő a hazai és külföldi megrendelőik számára. Sz;!vcc: N. t. Fotó: L. J. Egy hónapja mar aramot termel a Tiszai Erómti els8 ,gÉpegysége, s hamarosan a második blokk üzembe helyezése is megkezdődik. Az utóbbi 13—20 év során fejlődött ki az ipar az egykori sommás- községben, Mezőkövesden. A városban ma az egyik legjelentősebb ipari üzem a Kismotor- és Gépgyár egysége, amely exportra is ké­szít különféle termékeket. Az elmúlt harminckét esztendő gyökeres változá­sokat hozott megyénk, Bor­sod lakóinak az életében is. Nemesak újjáépültek, kor­szerűsödtek a régi gyárak és üzemek, hanem mellet­tük évről évre több modern, a legmagasabb igényeket is kielégítő, a népgazdaság eredménye és további fejlő­dése szempontjából fontos létesítmények születtek. .A megye ipari fejlődése a legutóbbi években a koráb­binál is nagyobb lendületet I vett. A kohászat, a vegy­ipar, az építőanyag- és ener­giaipar megyénkben kifej­lesztett bázisa mind na­gyobb szerepet játszik ha­zánk gazdasági életében, jö­vőnk foi-málásában. Elég ha utalunk a Tiszai és a Bor­sodi Vegyikombinátban meg­valósuló nagy vegyipari be­ruházásokra, a leninvárosi Tiszai Erőmű létesítésére, a Hejőcsabai Cementgyár — az iparág hazai legkorsze­rűbb üzeme — megépítésé­re. Nem kevésbé jelentősek Cserép és'makett \ cseré pdä rabnak meg a makettnek a képe bukkan minduntalan elő, pedig most- épülő lakásokat nézegetünk, sűrűn kérve az . elnézést az itt dolgozóktól; mivel „betaposunk” — ta­vaszhoz egyáltalán nem il­lő, semmirevaló időt vá­lasztottunk a nézelődéshez — téblábolunk, összehason- lítgatunk. A cserépdarab egyébként jelentéktelen va­lami, ha az ember az ut­cán látná, nem hajolna le érte, de ha mégis, akkor nyomban el is dobná. Nincs rajta látnivaló, tapintani- való. Egy darab cserép. Mármint cserépedénynek a darabja. Ellenben: ha igaz, háromezer éves lehet. Kö­rülbelül háromezer évvel ezelőtt készíthették azt a ■ valamit, amiből való. A makett pedig egy lakótelep — lakónegyed — makettje,. következésképp vadonatúj. A területen, melyet jelez, még nem épült meg semmi ebből. De ennek az évnek a végén, vagy a következő­■ nek az elején elkezdődik' az építkezés. Az a különös — de egy­általán különös? —, hogy ennek a cirka háromezer éves cserépdarabnak és a vadonatúj makettnek való­iában sok közük van egy­máshoz. Valahol, valami­képp kötődnek egymáshoz. Ernődön találták a cserép­darabot és Emődi-e készült a lakótelep makettje, ter­ve is. Azon a, területen, melyen most Ernőd terebé­lyesedik a maga hatezer lakosával, harminc kilomé­ternél hosszabb utcáival, szóval azon a területen év­ezredekkel ezelőtt már él­tek, laktak emberek. Húsz­nál több. ősemberi telep­helyet találtak itt meg ez idáig. Tegyük ehhez is hoz­zá rögtön: ha igaz. Ugyan­is a kételkedés, az enyhe, vagy kevésbé enyhe bi­zonytalankodás nemcsak divatos, hanem helyénvaló is lehet. De: északra itt a Bükk, mely a kemény sze­leket lecsitulja, mérsékli, a lejtők, általában déli fek- vésűek lévén, a napsugara­kat szépen kamatoztatják, és annak idején, évezredek­kel ezelőtt a mai Szinva névvel tisztelt patak, felte­hetően folyó nagyságban — ha igaz —, erre kanyar­góit'. A táj mindenképp megfelelő lehetett lakhe­lyül. Mellesleg, mint emlí­tettük volt: most is kö­rülbelül hatezer ember lak­ja. A cserép tehát itt van a maga különös sugalmai- val. régmúltba melengető tulajdonságaival, a makett viszont tiszta ügy’. Ma már tiszta. A makettet, az álta­la jelzett elgondolások, töp­rengése!:. vitatkozások, ve szekedések. álmatlanságok megfogalmazását most ké­szítették napjainkban. Min­tatelepnek mondják hivata­losan azt, amit a makett jelez. Elsőként itt, Ernődön épül majd meg ez a min­tatelep. utána Kecskeméten, majd Veszprémben. De most más lakásokat nézegetünk, építkezési terü­leten járunk Ernődön. A község leendő, új centru­mának a területén járunk, ahol most lakások épülnek. Néhány lakás már koráb­ban elkészült, ebben az év­ben pedig húsz, célcsopor­tos lakást kívánnák átadni. Többszintesek egyébként ezek a lakások. Nem csu­pán az épületek, hanem a lakások. A földszinten van a nappali szoba, előtte ha­talmas erkéllyel, ugyancsak a földszinten található a konyha, külön étkezőhe­lyiséggel, a tágas fürdő­szoba, a külön W. C., a kamra, majd fel lehet men­ni egy szép ívelésű tölgy­falépcsőn az emeletre, itt vagy egy szintén nagyobb, vagv két kisebb szoba ta­lálható, természetesen er­kéllyel. természetesen szin­tén van itt is W. C.. ne kell­jen lefáradni a szép ívelé­sű tölgyl'alépcsön. És ter­mészetesen központi fűtés, hideg-meleg víz. Az auto­mata mosógépnek is van ill hely — mondják. 'Igen, a fürdőszobában ennek is van helye. Jobb. ha az em­ber kényelmesebben ki­nyújtózhat a kádban, ezért valamivel nagyobb a szo­kásosnál — mondják — és a kád valóban nagyobb és valóban jobb, ha az ember kényelmesebben kinyújtóz­hat. Az erkélyt mindenki szereti, azért itt vannak erkélyek és elég nagyok — mondják és valóban van­nak ei’kélyek. Erkélyek vannak a lakáshoz és nem csupán erkély. A padlásté­ren pingpongszobót, vagy valamilyen klubot lehet ki­alakítani — mondják — és tényleg ki lehet majd ala­kítani. Egyáltalán azt sze­retnénk. hogy akik itt lak­nak, jól érezzék magukat — mondják. 4/ rmlii r Peisiíe ösz­.Yí MIIUI I SZehasonlít, és mivel gyarló — irigyke­dik. Irigykedik a lakások miatt azokra, akik majd itt laknak. Itt lesz egyébként a község új centruma. Itt épül majd fel a tanácsház —eb­ijén az évben megkezdik az építését —, a művelődési otthon, itt lesz a posta, park, játszótér, meg ami kell egy központhoz. A mintatelep építése in­nen nem messze, a domb­oldalon ugyancsak a közel­jövőben kezdődik meg. A lakások ilyenek, vagy „ilye­nebbek” lesznek. Nézeget­tük a terveket. Három-, négy, ötszintes lakásokét. Szinteltolás — mondták. Egy kicsit erre, egy kicsit arra es kialakulnak a szin­tek. Egy lakáson belül. A terveket a Budapesti Mű­szaki Egyetem Lakóépület­tervezési Tanszékén készí­tették, a Típustervező In­tézet segítségévelUA minta­telep egyelőre 3ö7 lakás ter­vét tartalmazza. Magánerős építkezések lesznek majd itt. Az első lakásszövetke­zetnek most 84 tagja van. Az elképzelések szerint évente 50—60 lakás épülhet .meg itt. Kinek? A lakásszö­vetkezet 70 százaléka mun­kás. Ernődön nejp akarnak üzemet, gyárat. Ernődön lakóhelyet akarnak bizto­sítani. Azoknak, akik innen járnak majd dolgozni, fő­ként Miskolcra, hiszen a szomszédban van. De: egy­ben itt élnek. Itt, a köz­ségben. Akik részeseivé válhatnak a özség társu- dal'mi, politikai életének, mindennapos tevékenykedé- sének. Olyan embereket vái-nak ide. akik valóban együtt élnek a községgel. És a maguk erejével segí­tenek, amikor kell. Sok ugyanis a tennivaló és itt is mindinkább szük­séges annak a bázisnak a növelése, mely a tenniva­lók tisztes ellátását segíti. A község lakói szívesen, különösebb rábeszélés nél­kül adják erejüket a szá­mos feladat elvégzéséhez, de jó. ha még többen lesz­nek. Sok minden valósult meg itt az utóbbi években és ez a sok minden nem is valósulhatott volna más­ként meg. csak a lakók se­gítségével. áldozatvállalásá­val. Elkészült az egészség­ügyi kombinát, az ABC- áruház, négy tanteremmel bővítették az iskolát, elké­szült az úttöröház (!) a MÁV-állomás. a szolgálla- tóház, a pártház, a könyv- tál', két csoporttal bővítet­ték az óvodát, megépült 34 kilométer ivóvízhálózat, rendbehozták az utakat. — hogy csak néhány fonto*- sabb létesítményt említ­sünk. De egy község építé­sét befejezni persze sohasem lehet, csak építeni, gyarapí­tani lehet. Hát ezt teszik, ezt igyekeznek tenni a ma­guk módján Ernődön. A gyarapítás egyik, nagy­szerű részeként hamarosan a mintatelep építésével is. melyről nyilván sokat olva­sunk, hallunk majd az el­következő' években, mint ahogyan eddig is hallhat­tunk. olvashattunk róla. Mert már nemcsak Ernőd ügye. egy kicsit — vagy nem is kicsit —, talán több annál. De itt. Ernődön küz­döttek ki. Nyilvánvaló: sok mindenki működött, főként pedgi kell. hogy működjön közre ennek megteremtésé­ben. felépítésében. Hogy valóban mintatelep legyen. Kellemes, keresett lakóhely, melynek tervei nyolcévi töprengést, munkát jelení­tenek mee. A maketten jelenítik meg. A maketten, mely mellett ott van az a kis cserépdarab is, több .ezer évi üzenetével Biztatásával. l’riska Tibor /

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom