Észak-Magyarország, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-03 / 79. szám

T977. április 3,, vasárnap ESZAK-MAGYARORSZÄG 11 i i j Csillagváros nem egysze­rűen az űrhajósok városa. Kiképzési központ, ahol a nehéz kozmikus munkára ké- J pezik ki az embereket. A ; központ parancsnokával, I Georgij Beregovojjal együtt . lépünk be az edzőterembe, j aliol az imént íej’ezödött be az utolsó foglalkozás. A be­járat előtt két Szojuz; az 5 egyik teljesen kész, már járt J a kozmoszban, a másikon frissen csillog a festék, mintha csak most került vol­na le a gyári állványról. Az­után kiderül, hogy ez az űr- 1 hajó is megjárta a világűrt, l: csak éppen Vendbe hozták, *1 és most a kiképzést szolgál­ja. Az alacsony kerítés mó- > gött egy újabb Szojuz az androgén kapcsolószerkezet- 1 tel, a közelében pedig egy Szaljut áll... A kozmonaulika még fia­tal: tizenkilenc év telt el az első szputnyik fellövése, ti­zenöt Jurij Gagarin űrrepü­lése óta. A mostani szakasz­ban tovább folynak az alap- ; kutatások, s a hangsúly ész­revehető eltolódása figyelhe- I tő meg, a kozmonautika „visszatér a Földre”, läppen : ezért a közpónl parancsno­kához intézett kérdéseim is ezt érintik. — Hogyan válaszol a kozmo- nauiika az idő parancsára, és mcgmulatkozik-c ez az űrlia- jóskepzesben? — Társadalmunk — feleli Georgij Beregovoj — jelen­leg nagyméretű társadalmi­gazdasági feladatok rncgol- dúsán fáradozik, Ezek kap­csolatban vannak az új for­rások népgazdaságba való bevonásával. Ezt szolgálja például a Bajkál—Amur vas­úti fővonal építése, vagy a hasznos ásványi kincsek példátlan arányú felkutatása a nagy kiterjedésű területe­ken. Mi, űrhajósok, igen te­vékenyen részt veszünk szá­mos munkában. Vegyük akár a Szaljutokat. .Csak a leg­utóbbi ötéves tervidőszakban jelentek meg, a segítségük­kel elvégzett kutatások ered­ményei pedig több mint le- nyűgözőek. A harmadik állomás igen nagy mértékben járult hozzá az olaj- és gázkészletek ta­nulmányozásához a Kispi- tengermellék és Üzbegisztán körzeteiben. A segítségével felkutatott készletnövekedés több tucat millió tonna olaj. Míg a geológusoknak például az üzbegisztáni Fergánai- völgy átvizsgálásához 60 év kellett, addig az állomás ezt három hónap alatt elvégezte A negyedik Szaljutnak, amelyet 1974 végén juttat tak fel a röppályára, még ennél is nagyobb szabású munkát sikerült végrehajta­nia. Az első legénység le­fényképezte az ország több mint egymillió négyzetkilo­méternyi területét, a máso­dik többszörösen lefényké­pezte az 53. szélességi kör­től délre eső nagy kiterjedé­r Az elkövetkezendő évek­ben teljes kapacitással meg­kezdi működését a szovjet Távol-Kelet tengeri kikötője — Vosztocsnij. A, kikötő építése a IX. öt­éves tervben kezdődött. Lét­rehozására a Szovjetunió, va­lamint a távol-keleti orszá­gok egyre fejlődő kereskedel­mi kapcsolatai, miatt volt szükség.- A különböző köztársasá­gokból fiatalok ezrei, érkez­tek .a Távol-Keletre, hogy Nahodka kikötőjétől nem messze megépítsék az ország új tengeri kapuját. A faáru-kikötő elkészülté­vel útnak indullak kelétre a •izibériai fakincset szállító cl­Csillagvárosi látkép sű területeket. Kiszélesedett a felvétel készítés földrajza is. A központ egyik fő felada­ta: az ember felkészítése a világűrrel való találkozásra, mégpedig úgy, hogy minél kevesebb meglepetést tarto­gasson a számára. — Hogyan tökéletesítik ezt a folyamatot? ■ > — Mindenekelőtt — vála­szolja Georgij Beregovoj — sokkul változatosabb és tö­kéletesebb lesz maga az ed­zési technika. Például a Szo­juzra, amelyet itt lát, sziámi- tógépek és speciális szerke­zetek vannak rákapcsolva, amelyek lehetővé teszik, hogy a növendékek ne csak a vezérlőpult kezelését sajá­títsák el, hanem „végrehajt­sák” az egész repülést. Csu­pán a túlterhelés és a súly­talanság képez kivételt, amelyeket más berendezése­ken 'gyakorolnak. Ugyancsak ezen a berendezésen végez­zük az összekapcsolást, a pá­lyamódosítást. a leszállást. Hasonló elvekre épül a komplex Szaljut edzési be­rendezés is, csak az arányok kissé másók; hiszen több. mint két és fél tonna súlyú tudományos berendezés és negyvennél több különböző vezérlőpult van az állomás fedélzetén. — Mi a lielyzeí a többi ki képzési módszerrel? — Továbbra is nagy jelen, tőséget tulajdonítunk a> olyan „hagyományos” eszkö zöknek, mint a repülőgép, a-, ejtőernyő, a centrifuga, de igyekszünk egységes, logika san felépített ciklusba fogn az edzéseket. Az esetek túlnyomó több ségében űrhajóink a mej’. adott körzetben érnek földei, és a kereső mentőszolgálat már a levegőben felfedezi a lefelé ereszkedő készüléket. De lehetségesek kivételek is. Az űrhajó a körülményektől függően földet érhet a tajgá- ban, sivatagban, hegyvidéken, vagy a tengeren ... Az űrhajósnak amellett, hogy el kell sajátítania kü­lönböző földi szakmákat, meg kell tanulnia a kozmi­kus rokon szakmákat is: a fedélzeti mérnöknek szükség esetén le kell tudnia szállí­tani az űrhajót, a parancs­noknak helyettesíteni a íe- / délzeti mérnököt. — Mi a legérdekesebb ezekben a kiképzési módszerekben? —- A szoros együttműködés a szakemberekkel és a saját­ságos tapasztalatcsere. Hiszen például a geológusok tudtak a nagyszabású képződmények keletkezéséről a földkéregben, de csak akkor láthatták azo­kat, amikor kézhez kapták a kozmikus felvételeket. A geo­lógusok elemzik adataikat, ellenőrzik, földi eszközökkel és javaslatokkal látnak el bennünket a következő repü­léshez: hol, mit és hogyan keressünk, mire fordítsunk figyelmet. Adott esetben az ember előnyben van az aulo. matikával szemben: nem fil­mez szigorú program szerint Ez természetesen nemcsak a geológusokra vonatkozik Az ember a műszerek segít­ségével nagyon pontosan meg tudja különböztetni az erdők fajtáit. A kozmoszból nagy szerűen látni a planktonol barna foltjait a tengerben, r •ekély vizeket, a tengeri iramlásokat. Mindez nem je- enti azt, hogy lemondunk az nformáciögyűjtés és feldol­gozás automata rendszereinek létrehozásáról, csupán éssze­rű párosításukról van szó. A Föld a kozmoszból nyitott könyv, amelyet azonban még meg kell tanulni elég jól ol­vasni. Mihail Cscrnisov APN—KS L eningrád egész története szorosan kötődik a ten­gerhez, az orosz flottá­hoz. Az Admiralitás csúcsán levő aranyhajó vitorláit friss tengeri szél feszíti. Mégis, — bármilyen furcsa is —, de a városnak mindezideig egyet­len tengeri rakpartja sem volt. A vízpart felé vivő vá­rosi séták úticéljai csak a gránitba bújtatott Néva-part- jai lehettek. Annak az elképzelésnek a megvalósítása, hogy a vá­rost tengerparthoz juttassák, csak néhány éve kezdődött el. A városépítők feladata nem a legegyszerűbb, mivel a tengerpart nagyobb része mocsaras. Elő kell tehát ké­szíteni a terepet az építkezés­hez, meg kell erősíteni a par­tot. A tengerparti sávot a Finn-öbölből származó hor­dalékkal töltik fel. Ez a terü­let csak a délnyugati részen már most kétszáz hektárra terjed ki. Itt kezdték el épí­teni az első tengerparti ne­gyedeket. A következő évek­ben ötszáz hektárt építenek be, mintegy félmillió ember Ez év február végén Moszkvában találkoztak az orenburgi gázkondenzátum- lelőhely közös feltárását és a gázvezeték együttes kiépíté­sét végző szocialista országok képviselői. Mihail Leszecsko, a Szovjetunió Minisztertaná­csának elnökhelyettese el­nökletével kormányközi bi­zottság keretében megvizs­gálták a legnagyobb — kö­zel 5 milliárd rubel értékű — közös beruházás megvaló­sulásának menetét. Megálla­pították. hogy az építkezés sikeresen, a tervelőirásokat túlteljesítve folyik. Az új gázvezeték jelentős szerepet látszik a szocialista országok közössége fűtőanyag-energe­tikai problémáinak megoldá­sában, évente 15,5 milliárd köbméter gázt fog szállítani a Szovjetunió határain túlra. Az integrációs munkák 1976. évi tervét sikerült túl­teljesíteni. 1976-ban össze­hegesztettek 1200 kilométer­nyi, szigeteltek és lefektet­Vosztocsnij kikötője a MKttn só hajókaravánok. Ezután a műszaki faforgács-kikötő kezdte meg működéséi, me­lyet a konténer-pályaudvar követett. Itt. bonyolult, gépe­sített berendezéseke• helyez, tele üzembe, hogy fogadhas sálé a nemzetközi szabva nyolcnak megfelelő konténe reket. és tovább indíthassál azokat. Ezzel számos ország számára igen kedvező lehető, ségeket teremtettek az Euró púból Japán felé irányúié szállításokhoz. Jelenleg a szénkikötői épí­tik, amelynek berendezései a minimálisra csökkentik majd a hajórakodás miaui állás idejét. APN—KS számára. Hasonló méretű építkezésbe kezdtek a Finn­öböl nyugati parti' \ is. Ha a Várost a Primorszkoje sugárúton közelitjük meg. napfényes, tiszta időben jól kivehető az új lakóépületek impozáns sora a Vasziljcvsz- kij-szigeten. A sokemeletes házak tu­catjai szinte beépüllek a vá­rosképbe. Annak idején Pé- tervár építői, hogy megtörjék a mocsaras táj egyhangúsá­gát, kupolák tornyok soka­ságát emelték, így adtak utá­nozhatatlan képet a város­nak. A mai építészek átgon­doltan és óvatosain építik be az új elemeket a város lát­képébe, körültekintően jár­nak el mindennel, ami „ma­gassági. tényező”. Nehéz az építők, feladata. A leningrádiak méltán büsz­kék városuk klasszikus szép­ségére, a modern negyedekről azonban lényegesen visszafo­gottabban beszélnek. Higié­nia és kényelem dolgában az új házak és negyedek két­ségtelenül a város központi negyedei fölött állanak, de a modern negyedek külső képé­nek már lényegesen kevesebb hódolója akad. Az új kerületek r>églegcs arculata tizenkét-tizenöt év alatt alakul ki. így Lenin­grád tengerparti homlokzata is. A partmenti kerületek egyre vonzóbbakká válnak. Innen, a friss tengeri levegő birodalmából sikerült eltá- .volítani a közlekedési főút­vonalakat. a nagyváros za­ját. A Vasziljevszkij-sziget sajátos kísérleti teleppé vált. Itt próbálják ki az új épít­kezési módszereket, a meg- javított tervrajzi, kényelme­sebb lakásokkal ellátott új lakóházakat. ß város tengeri rakpartja több mint harminc ki­lométer hosszú lesz. Épületegyüttesébe új lakóne­gyedek tartoznak majd, de épül egy tengeri kikötő, és itt kap majd helyet a legna­gyobb leningrádi hotel, a „Pribaltyijszkaja" épülete is. 4 tengeri rakpart menten sé­tány húzódik majd strandok, csónakházak, és jacht-klubok építését is tervezik. Álla Bcljakova APN—KS az orenburgi Az orenburgi gázfeldotgozó üzem. tek 924 kilométernyi csövei A nyomvonalon folyó mun­kákon kívül folyamatban van a kompresszorállomá sok. raktári és üzemei tető- javító bázisok, lakóházak és szociális-szolgáltatási objek tumok építése. Az elmúlt év jelentős ered ménye az is, hogy kialakult az építők igen összeforrott nemzetközi kollektívája. Je­lenleg ezen a legnagyobb in tegrációs építkezésen tobt mint tízezer magyar, NDK- beli. lengyel, csehszlovák ét- szovjet építő dolgozik hősi­es erőfeszítéssel. Á Szovjet, unió egy sor más kőolaj- és gázipari objektumán ezer­számra dolgoznak bolgá’. munkások. A tavalyi év lehetővé let te az építkezés szervezésében és irányításában bizonyos ta- oasztalat. felhalmozását. így minden negyedév eredmé­nyeit tüzetesen megvizsgál­ták az építkezésben részt ve­vő országok kormánymegha­talmazottai nak koordinál' tanácskozásain ahol kőnkre1 gyakorlati döntések szület­tek. amelyek biztosították a munkák ütemtervének szi­gorú teljesítései. A felgyü­lemlett tapasztalat kétségte­lenül nagy jelentőségű lesz az 1977. évi feladatok sikeres megvalósítása szempontjá­ból, márpedig ezek nagyon 'elelősségteljes és nehéz fel­adatok. Az idén befejeződik a ve- eték lerakása az egész ívom vonalon, kivéve egyes szakaszokat a Kárpátokban. Az év végéig mintegy 2400 rolyókilométern,vi csövet fek- 'ettek le. A legközelebbi hó­napokban széleskörűen ki­bontakoznak a -munkálatok a kompresszorállomásokon. Megkezdik a kompresszorok szállítását. A világ e legnagyobb gáz­vezetékének nyomvonalán önfeláldozóan dolgozó, sok ezer főt számláló nemzetkö­zi kollektíva munkatempója és tapasztalata lehetővé te­szi. hogy meggvöződéssel ki* ielentsük: nemcsak az 1977. évi tervet fogják teljesíteni, hanem az egész gázvezeték is elkészül a határ­időre. s A. ürabkin APN—KS

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom