Észak-Magyarország, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)

1977-04-03 / 79. szám

1977. óprífís 3., vasárnap ÉSZAK-MAGYAROR5ZAG 7 i Kazincbarcika Különb;., s meglehetősen sajátos helyet foglal el me­gyénk városai között Kazinc­barcika. Az elmúlt évek so­rán sok, talán túl sok jelzőt is kapott: szocialista város, virágos város, a szobrok váro­sa, munkásváros, iskolaváros, fiatalok városa . .. Ezek kö­zül a szocialista jelző váltja ki a legtöbb véleményt. Van­nak szép számmal, akik meg­kérdőjelezik, de még többen vannak, akik némileg irigy­kednek. s hozzáteszik: könv- nyű nekik. Legutóbb, dr, Vékony Ernő, a városi-pártbizottság titkára tekintélyes megyei fórum elölt tartott tanulmány­nak is beillő plőadást a szo­cialista életmód fejlesztésével összefüggő tömegpolitikai munka tapasztalatairól. Egy város nyilván csak akkor vi­selheti a szocialista rangot, ha azon belül szocialista élet­formát folytatnak az embe­rek. A szocialista életmód pe­dig mindenekelőtt társadalmi cselekvés. Mi most a társa­dalmi’ aktivitás, a közéi el i- ség, politikai aktivitás oldalá­ról vallattuk meg a tanul­mányt. konkrét életközeiben vizsgáltuk egy-egv tömör kö­vetkeztetését, megállapítását. Például: „A szocialista város építésében elért eredmé­nyeink és sikereink bizonyít­ják, hogy mindezt egyre töb­ben vállalják és teljesítik vá­rosunkban.” Hogyan fogalmazza meg mindezt az egyszerű állam­polgár, a városlakó? Keresetlen szavakkal — Szemem láttára nőtt ez a város, én voltam itt az el­ső védőnő, s ez volt az első munkahelyem — mondja Oláh Józsefné vezető védő­nő. — Ügy gondolom, hogy egy épülő új városba olyan emberek költöznek város'ala- pítóként, akikben már eleve van valami vállalkozó szel­lem. akik keresik és szerelik az újat. vállalva a nehézsé­geket is. Ha a lakosság 30 százaléka ilyen. — már pe­dig én szinte mindenkit is­merek. s állítom, hogy ilyen — az már elegendő ahhoz, hogy megfelelő szellemet ala­kítson ki. s magához formál­ja a később érkezőket. Másképpen, de ehhez a gondolatkörhöz kapcsolódik Győrfiy János, a könnyűbe- tongyári párt alapszervezet tit­kárának véleménye i s, aki tíz éve lakik itt. — Nemcsak az határozza meg egy város arculatát, hogy az összlakosság mit csi­nál, hogyan él. hanem az. alapvetően, hogy a több­ség milyen beállítottságú. Ez a többség pedig már igen kö­zel áll a szocialista embertí­pushoz. Egv példát mondok. Előfordult most egy éve, hogy „elfogyott” a társadalmi munka a városban, vagyis csak szakipari tennivaló volt. Az egyik brigádunk így nem kapott feladatot. Mások mit tesznek ilyenkor? Elmennek a kiskertjükbe kapálni — meri kiskertje itt 'gon sok munkásnak van. Ezek az em­berek azonban már belső in­dítékot éreznek rá. hogy va­lamit tegyenek a közösség hasznára. Elment a brigád- vezető a szomszédos Sajó- szenlpéterre, felkereste az is­kolaigazgatót, s megkérdezte nincs-e szükségük segítségre. Ez a brigád ebben a város­ban tanulta á közéleliséget, a társadalmi aktivi1 á,st. — Mitől szocialista város Kazincbarcika?! — töpreng el a kérdésen Back István, a BVK egyik szocialista bri­gádjának tagja, aki több mint húsz éve él a városban, s nem vágyik már vissza Budapest­re, ahonnan jött. — Talán még nem az, mert1 a mi ge­nerációnk igen sok kispolgá­ri vonással is küzd, amit így- úgy sikerül elhagynunk. Majd a gyermekeink! Nekik építjük ezt a várost — szocialistává. És a fiatalok? Vajon ők hogyan vélekednek” — Ráillik városunkra a szocialista jelző, mert az em­berek többsége szocialista módon él és gondolkodik — mondja Kiss Gyula 23 éves szakmunkás. Azért. hogy tiszta, virágos városnak mond­hatjuk magunkat, az embe­rek sokat tettek. A mi gyá­runkat szántóföld veszi kö­rül, s a szomszédos habse-' lyemgyárral közösen elhatá­roztuk, hogy kellemes pihe­nőparkot csinálunk. Már majdnem kész! Poór István, a BVK gépla­katosa még csak 19 éves: — Itt jártam általános is­kolába. már ott megtanítot­tak a pedagógusok a város szeretetére. s arra hogy amit tudunk, mindent tegyünk meg érte. Ez természetes is. vagy nem ? Az aktivitás keretei Társadalmi munka a Jubileumi-parkban. A városszépítés látványos eredménye „Általánossá kezdenek vál­ni városunkban azok a tö­meges kezdeményezések, ame­lyek átlagon felül, az emberi tenniakarás oldaláról járul­nak hozzá eredményeinkhez.” — állapította meg dr. Vé­kony Ernő A tenniakarásnak azonban meg kell adni a szükséges kereteket, biztosí­tani kell a lehetőséget. Rör- tönzött kerekasztal-beszélge- tésre ültünk össze néhányan a városi pártbizottságon. To­vább vallattuk a valóságot a közélet irányítóinál. Bár igaz az hogy nem egyesek fogják az emberek többségét meg tanítani szocialista módon él. ni, hanem a társadalom fejlő dése teremti meg és formál ja a szociálist^ életmód tai’ talmát, formáig, rendszerét, • város vezetőinek ebben mégi- ig’en nagy szerepe van. Ta­nulságos lenne, még sincs mód rá, hogy visszaadjuk részleteiben az elhangzotta­kat. csupán néhány jellemző gondolatot emelünk ki. Amikor évente megrende­zik a városszépítési hónapot annak első napján a város vezetői, apparátusi dolgozók, gyárigazgatók állnak munká­ba. Ök kezdték meg a Jubi­leumi park ‘ ütését tavaly, s most ők is fejezik be. Bár már közhely, de igaz. hogy minden tömeges aktivitásnak elengedhetetlen indítéka a személyes példamutatás. Deák Gézátié. a tervosztály vezetője véleménye szerint a társadalmi aktivitáshoz hoz­zátartozik az irányítás. Tár­sadalmi munka szempontjá­ból például összhangba kell hozni a város igényét a vál­lalkozási kedvvel. Számon kell tartani az eredményeket, értékelni kell. s nem hiányoz­hat a nyilvános elismerés sem. Mindez Kazincbarcikán összhangban van. — Mindig keresni kell az új formákat — ez Török Gyulá- né a Vöröskereszt városi tit­kárának a véleménye. — Az idén szervezzük, hogy min­den új lakó, aki a városba beköltözik, ültessen egy fát és gondozza. Ugyancsak új, hogy egy-egy szocialista brigád védnökséget vállal valame­lyik parkért. — Amióta a Városszépító Egyesület meghirdette a virá­gos erkély mozgalmat, alig győzzük csináltatni a díszítő ládákat, pedig azt pénzért vá­sárolják meg a lakók. Indu­lásként 80 ládát készítettünk, s ma már több mint 3900 dí­szíti az erkélyeket. — számol be három év eredményéről Krlszton Istvin. a Városszé- piio Egyesület alelnöke. A közéleiiséfl termi A társadalmi munka nem minden — mondhatná vala­ki. A szocialista ember köz. éleliségének kulturális, poli­tikai aktivitásban is jelent, keznie kell. Kerekes László, a városi tanács művelődési osztályá­nak vezetője felsorolta — hosszúra nyúlna ezt a felso­rolást visszaadni —, hány me­gyei, országos. 6Ót nemzet­közi rendezvény sorozatosan 'isszatérő szintiéivé a város Vajon maguk kérték, kilin- 'seltek azért, hogy mintegy a város tekintélyét emelve ran­gosabbnál rangosabb tanács- :ozások, kiállítások otthona 'égvén Kazincbarcika? A rö­videsen sorra kertilő nemzet­közi gyermekrajz-kiál litástól kezdve az. országos pedagó­gus tanácskozáson, szocialista brigádvezetök fórumán át minden rendezvény keletke­zésének körülményeit meg­hallgattuk. Túlnyomó többsé­gük egyedinek indult s tar­talmánál, magas színvonalá­nál fogva nőtt ki a várisi ke­retek közül, s lett megyei, or­szágos. sőt nemzetközivé. Az nem vitás, hogy mindehhez vannak objektív feltételek is. csakhogy erről nagyon talá­lóan mondotta dr. Veres La­jos. a városi tanács elnök­hely-. tese: — Az épületek tömegéből nem lesz szocialista város. Kukoricaföldön épülnek az ú' városok a kapitalizmusban is. mint nálunk. Csakhogy a város jellegét a benne éló emberek tevékenysége, gon­dolkodásmódja. életvitele ha­tározza meg. Bizottságaink is formálisak lennének, ha az itt élő emberek aktivitása néni töltené meg tartalom­mal. — A közéleti aktivitás pe­dig olyan — fűzte hozzá a művelődési osztályvezető —, amit a használat növel, a pi­hentetés pedig koptat. Mi mérjük rendezvényeink hatá­sát, s így igyekszünk mérté­keinken belül maradni. Vá­ltósunk a hagyományteremtés, szokásrendszer kialakításának korát éli. Az váljon majd ha­gyománnyá, ami szocialista jellegű. A város önálló kultúrája, arculata most alakul ki. s eb­ben benne van több ezer, a szocializmus iránt elkötele­zett ember aktivitása. Kazincbarcikán is vallják, hogy elsősorban a kommunis­táknak kell példát mutatni, milyen a szocialista típusú életvitel. Ezzel kapcsolatban idézzünk újra a városi párt- bizottság első titkárának megállapításából: , „A pártmunka javuló mód­szereivel, az agitáció és pro- pagan d a mun ka színvonalán a k emelésével is elősegítjük a szocialista életmód általános­sá válását, ok'an tulajdonsá­gokkal rendelkező emberek kialakítását, akiknél a munka létszükséglet, magatartásukat a szocialista erkölcs elvei, normái vezénylik, akiknek a tudatában a marxizmus—le- ninizmUs a meghatározó ” Kazincbarcikán ez a törek­vés igen eredményes. Meg­váltottuk az embereket., a hi­vatalt a vezetőket, s igye­keztünk a bizonyításnál túl­nézni a beszédes számokon A város párt- és állami veze­tésében. az emberek közélet' aktivitásában olyan iegveke: találtunk, amelyek ismereté­ben ,.igen”-t mondhatunk s szocialista ielzöre. Adamovics Ilona Elkötelezett város — el kötelezett emberek

Next

/
Oldalképek
Tartalom