Észak-Magyarország, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-03 / 79. szám
t977. április 3., vasárnap ÉSZAK-MAGYARORSZÁG 5 Szeles-akna karrierje A jók közölt is a legjobbak rítja a dicséretet: az a régi Az aknavezető, Nagy And- \ rás ünnepi beszédet ír. Először életében, korábban ugyanis nem volt rá szüksé- . ge. öt hónapja került a Szén- bányászati Tröszt térülőt: tő- | mérnökévé előlépett Totli Jó- I sse/ örökébe. Az udvaron terepei rendeznek, betonoznak, takarítanak. Félig kész már a hamarosan virágoktól pompázó kiskert is. A felolvasóhelyiség bejárattal szembeni falán köszöntő felirat, az asztali az alkalomnak megfelelően leterítették. A -Bükkaljai Bányaüzem Szeles-aknáján készülnek a Kiváló Akna avató ünnepségre. A kitüntető címet csak három termelőegység érdemelte ki az országban. * Az elismert és köztudottan szigorú szakember, Papp Géza aknavezető-helyettes avatott ismerője a bánya történetének.' Tizenhét éve dolgozik itt, bányamesterként, körletvezelőként. — Amikor megkaptuk' a pénzt a 160 milliós beruházásra. megígértük: 1073. július elsején szenet szállítunk ki a lejtős aknán. Megmosolyogtak bennünket, mondván, ilyen rövid idő alatt még nem helyeztek üzembe , bányát. Álltuk a szavunkat, az sem zavart bennünket, hogy vasárnap indultunk . .. Azóta már egymillió tonna szenet termeltünk. A Múcsony—Kazincbarcika közötti műút mellett elterülő úgynevezett M-mezőben Kecskeméti János és Gál Lajos elővájó brigádja hajtotta ki az első két vágatot. Gál Lajos azóta már az akna párttitkára. — 1 975 októberében költöztünk át a régi akna területéről. Látva a kedvező adottságokat, már akkor felvetettem: meg kell céloznunk a Kiváló Akna címet. Nagy vita kerekedett belőle, sokan hallani sem akartak róla. Nos, mégis sikerült! Hasonló, gyors karrierre aligha van még példa az országban. Nem ment könnyen, áldozatokat, kitartást, sok-sok munkát kívánt. A siker az összefogás, az akarat diadala. — Elmúlt évi termelési tervét az akna október 26- án. az iparágban elsőként teljesítette. Ezután még hetvenezer tonna szenet küldött a felszínre, s adott terven felül a népgazdaságnak. A 130 százalékos eredmény mellett kiemelkedőnek számít-az egy főre jutó ossz- üzemi teljesítmény is. amely 2.2 tonna — sorolja az adatokat Nagy András aknavezető, majd szerényen elhászeles-aknaiakát illeti. Próbáljujk konkrétabban megfogalmazni: mi mindennek köszönhető a Kiváló Akna cin: elnyerése? Tor öcsik István körletvezető és Papp Géza így vélekednek: — Szocialista brigádjaink jó munkája kívánkozik az élre. Közülük is kiemelkednek a frontokon dolgozó kollektívák, illetve Tóth Mihály ifjúsági fenntartó szocialista brigádja. Megszilárdult a munkafegyelem, vé- zdtők és beosztottak egymást segítve dolgoztak a közös célért. Köszönhető a kimagasló eredmény a közvetlen mű-, szaki irányítók összehangol! munkájának. A szakok az egymás közötti háziversenyben sem akarnak lemaradni... * Délután három órára elcsendesedik az akna területe: a délelőttösök már hazamentek, a délutánosok már beszálltak. Beöltözünk, indulunk bányajárásra. Kísérőnk Konyha Károly harmadvezető. ajíinek a szakja úgyszólván verhetetlen a háziversenyben. A? elmúlt évben 27 ezer tonnává’ szárnyalták túl termelési tervüket. — Mi iellemzi a ió harmadvezetőt? — kérdez visz- sza a 43 éves. Rudabánváról indult szakember. — Mindenesetre értenie kell a mesterséget. tudni szervezni. Ismernie az embereket, kit, hová. milyen munkára oszthat be. Jómagam, a ..baliaáról” megmondom. ki a tulajdonosa... A gumiszalagsor mellett haladunk előre. TH-gvűrűk- kel biztosított vágatban. A vállalat egyik legkorszerűbb aknájában folyamatos szállítóberendezésen jut fel a szén a külszínre. Az akna eddigi nani csúcstermelése 230 vagon volt. Tanossuk a sarat, a vizet. Az itteni bányászok fő ellensége a vízi 13—IS ezer litert emelnek M belőle nercenként. A KM-es front közelében Vető György aknásszal találkozunk, s együtt megyünk be a munkahelyre. A feités 101 méteres szélességében deréknyi vastagságú acélegységek tartják a kőzetet, s a maróhenger acélfogaival haraoja a másfél méteres szénfalat. Kenyeres István szocialista brigádja az akna tei-melésének hattizedét adia. — Az egyik legjobb brigádunk — dicséri az aknász —, beálltak a műszakonkénti három vágásra. — Az elismerés? — kérdezzük a többszörös Kiváló Dolgozó, Kiváló Bányász kitüntetés birtokosától, a bri- gadérostól. — Bízunk az ezüst fokozatban. Még harmincméteres szén- pásztót lefejtenek, aztán beszerelik maguknak az új frontra a ' Fletcher—Husky berendezéseket. Ez lesz a harmadik gép. amivel dolgoznak az aknában. Ök termeltek annak idején az első frontfejtésen is. Megnézzük az indulásra kész M/4F jelű, 100 'méteres frontot, melyen Nagy Sándor és bánvásztársai az utol- ^só simításokat végzik. XA berendezések szinte kivétel nélkül vadonatújak, még a festék is rajtuk van. — A gén a jelenleg Ismert és a középvastag széntelepben alkalmazott legkorszerűbb típus — simogatja meg a vastestet a szakvezető. — Egy 400 méteres pász- tát már 'eműveltünk, ezalatt megkedveltük a berendezéseket. Nem szívesen válnánk meg tőle. , — Milyen teljesítményre számítanak? — A havi 120 méteres előrehaladást garantáljuk. TátÁai rábólintanak. Köztudott róluk: amit eevszer megígérnek, azt teljesítik. * Kifelé menet az akna jövőjéről beszélgetünk. — A negyedévet várhatóan 110 százalékkal zárjuk — mondja a harmadvezető. — A jövő évben már a keleti bányamezőben fejtünk, s les/ idő. amikor két gépesített fronton termelünk. A legfontosabb tennivalójuk,. hogv meggyorsítsák az előkészítést. Jelentős a lemaradásuk. mert az elővájásn- kon még kizárólag kézi erővel dolgoznak. Fut kifelé a szállítószalag, vastag rétegben hátán a szén- folyam. Bizony elfáradunk, mire felérünk a meredek lejtősaknán. A bányászokat műszak után azonban már gumiszalag viszi fel a napszintre. A vízsugár lemossa rólunk a szénport, felfrissít. Esteledik. Űtban Kazincbarcika felé, pótkocsis tehergépkocsi hűz el mellettünk. Viszi terhét, a föld fekete kincsét, a szenet a berentei osztályozó-, ba. * Szeles-aknán március 30-án délután tartották meg a Kiváló Akna avatóünnepséget. Kolaj László Egy munkásélet tizenhat pillanata (Személyi lap helyeit. Név: dr. Szeppelfeld Sándor. Sziif- letcsi hely: Diósgyőr Vas- gyár. Időpont: 1931. Eredeti szakmája: öntő-mintakészítő Jelenlegi szakmája: okleveles kohómérnök, a műszaki tudományok kandidátusa. Munkahelye: Lenin Kohászati Művek. Miskolc. Beosztása, vezérigazgató. Családi állapota: nős Gyermekei: Erzsébet. Katalin.) 1046. augusztus 1.. reggel 6 óra. » A műszakkezdést jelző gyári duda sisteregve bömböl Ilyenkor a legcsendesebb a gyárkapu környéke. A napoalosok már a munkahelyeken vannak, az éj1 szakások oedig • ezután indulnak hazafelé. A VI-os kaputól jól látszik ' a kormos falú. egyemeletes, lemeztetős épület. Itt van a tanműhely. A földszinten a kovácsok és a lakatosok dolgoznak. az emeleten az esztergályosok. Akik a melegüzemekbe kerülnek, az udvaron várakoznak. Ezen a reggelen lépte át először a gyár kapuját Szeppelfeld Sándor öniő-minta- készítő tanuló. — Nevelőszüleim. Szomorú Kálmánéit, akik oly szeretettel vettek körül, mintha édesgyermekük lettem volna, sokat beszéltek a gyárról, az ottani munkáról és a munkásokról. Engem is gyakran foglalkoztatott a gondolat, milyen lesz a gyárban. Olvastam néhány könyvet az inaséletről, a kegyetlen mesterekről. Ez azonban más volt, — azt éreztem már az 1 első napokban. Perjés Lajos bácsit, első mesteremet aligha lehetett volna azonosita- - ni az inast verő ..segédurakv kai”. A mintakészítő üzem kollektívája is nagy szeretettel fogadta a tanulókat. Az otf eltöltőit évek élményei egész életemet végigkísérik. Igazi munkásemberek nagy családjába kerültem. Tanítottak a szakmára, neveltek a munkáséletre és a munkás- becsületre. Megtanítottak munkásfejjel gondolkozni. Igyekeztek megértetni velünk fiatalokkal, azt ami volt 1945 előtt, s azt, ami akkor bontakozott ki. Azokban a napokban kanták első fizetésüket FORINT-ban. Mi tanulók, tíz forint előleget kaptunk. Etetem első fizetsége.. Forint! Ez ma már egy darab történelem. A mi történelmünk — mondja inkább magának, mint nekem dr. Szeopelfeld Sándor. (Ezek voltak a munkásélet első pillanatai. Ügy beszél róla harminc esztendő távlatából, mintha tegnap történt volna. Ezek olyan pillanatok, amikor nem lehet sürgetni a beszélgetést, és nem lehet közbeszólni. Ki kell várni. amíg az emlékek szorítása fellazul) — Hat év fizikai munka a mintakésaítő üzemben. Hat év, melyre nemcsak szívesen gondolok ma is. hanem amikor tehetem, odajárok visz- sza. Az egykori munkatársak többségéhez időközben baráti szálak is fűződtek. Köztük lettem szakmunkás, brigádvezető, maid nemsokára rá művezető... És ott lettem párttag 1954-ben. Szép pillanatai életemnek. Közben a gyári munka mellé odaszegődött a tanulás. Sikeres szakérettségi, majd az egyetem tíehéz évei következtek. S a munkahelyi beosztások .is pgvre több időt. energiát követettek. S miközben üzcmtechnikus. technológus. gyáregységi ffidis^pé- eiter. majd üzemvezető tett Szenpelfeld Sándor, megszerezte a kohnmérnöki diplomát. Aztán nehéz napok következtek. 1956 októhere. Akkor is tudta, hol a helve. Cv:ar- vezte a -ártot, tagia 'mit a vállalati, ’« várnai tptéyö bizottságnak, és elsők között öltött munkásőr egyenruhát Húsz évvel ezelőtti újságcikket őriz a szerkesztőségi archívum A címe: Egy kommunista mérnök. A riportalany: Szeppelfeld Sándor. — Közben megnősültem, elkerültem a nevelőszülői házból, ahol az első munkás: mozgalmi históriákat hallottam. s ..hol úgy .érzem, jó indítást kaptam egy egész életre. Mintha kissé megpihenne, mély lélegzet, aztán következik a folytatás, a munkásélet kilencedik pillanata — 1964-ben. nem sokkal első kislányom születése után. kineveztek a vasöntödében gyáregységi főmérnöknek, két év múlva pedig gyáregységvezetönek. Aztán eiküldtek a Szovjetunióba aspirantúrára. Három évig tanultam Minszkben. a Szovjet Tudományos Akadémia Műszaki Kibernetikai Kutató Intézetében. Utána visszakerültem a gyárba műszaki- gazdasági tanácsadónak, később termelési felügyelőnek. 1972-ben pedig gazdasági igazgató lettem. (Közelítünk a mához, az élmények egyre .inkább a jelen valóságérzetét keltik. Még két pillanat hiányzik ebből a szép és gazdag munkáséletből s most töröm meg először az emlékezés sodrát.) — Vezetőnek születni kell, vágj- meg lehet tanulni? — Ez összetett dolog. Nyilván sok mindent meg kell tanulni, de talán valamiféle rátermettség is szükséges. Gondolok itt olyan tulajdonságokra. mint az emberek szeretele, a felelősségérzet és felelősségvállalás. egyfajta kiállás, ha kelt harcosság az ügy mellett. Nyíltság, őszinteség és még sok minden más. Nos, erre csak születni nem lehet. . . — Hogyan ellenőrizheti például egy vezető önmagán is a hármas követelményt? — vetem közbe. — Az önkontrolion kívül igen-igen sokat segíthet a környezet, s azok a testületek amelyekkel együtt él és dolgozik az ember. Az első véleményem szerint, talán legfontosabb követelmény n politikai hovatartozás. Értem ez alatt, az. elkötelezettséget, a munkásosztály hatalmának meggyőződéses képviseletét, a társadalmi és a politikai kérdések iránti érdeklődést, a párt politikájának, dolgozó népünk érdekeinek szem előtt tartását., döntéseknél és intézkedéseknél egyaránt. Persze fontos a szakmai felkészültség is. hiszen olyan korban élünk, amelyben a diplomák és tudománvos fokozatok birtokában sem lehet babérokon * Pihenni. Állandóan figyelemmel kell kísérni a szakirbdalmat. S ha e/ a két dolog párosul eev kis rátermettséggel is. nem lehet bai, — Hogyan védekezhet egy vezető az olyan vészéi vek ellen. mint az önteltség, a kritikátlanság. vag» a hatalommal való visszaélés9 — Nálunk a gyárban úgynevezett emberközpontú vezetést alat-ftpttak ki már az elődeim Én ért jvvekszem folytatni. Ennek alapja az üzemi demokvéria. Nem formális ez. hanem a nani munka veletáróia. őszinte kritikai légisör. melvhep mindenki elmondhatta véle. ménvét A szókimnnclás egyébként is szén tnlatdon- sáea a kohászembernek mi is bátorítjuk erre őket F;n> bér hiba nélkül nines. de ezekre a hibákra fel keli hívni a figvelmét Nekem pitéén! sok fizikai műnké« barátom éo ismerősöm van « gyárban Ha e«v ínf Azi.-edó« sei nem egészen értenek egyet az üzemben. hamm visszajut hozzám az etiopvA leménv. De ez ígv van rend. ’ép tVem az az |enzi tva'-l aki mindig szepeket mond az embernek, hanem aki a hibákra is figyelmeztet — ala- es fölérendeltségtől függetlenül. — Alá- és fölérendeltség? Nem okoz gondot, hogy most azoknak is főnöke a vezér- igazgató. akiknek korábban beosztottja volt? — Érzésem szerint ez mindmáig nem zavart egyikünket sem. Sem a függőségi viszony, sem a barátság. Az emberek megítélésénél a munka az alap. Nem az tesz jót nekünk, vagy a gyárnak, aki széoeket mond. hanem aki lelkiismeretesen dolgozik a közös ügyért. — Amikor a szakmára tanították az üzemben, akkor sokat beszéltek a munkás- fejjel való gondolkodásról — próbálom átkapcsolni a témát. — ... néhány éve ,,bírálat- mii’ szám’a azt mondta egy főhatósági vezető: Ön szakszervezeti, vagy gazdasági vezető? Megvallom erre a kritikára ma is büszke vagyok ... De komolyra fordítva a szót: az aki naponta látja, hogy a martinban, a hengerdékben, vagy az öntödében milyen keményen dolgoznak az emberek, hogy rekkenő hőségben éppoly becsülettel helytállnak, mint dermesztő hidegben, az nem felejthet el munkásfejjel gondolkodni, bármily magas posztra is állítja a közösség bizalma. És még valamit: aki a munkát becsüli, az s kétkezi munkást is tiszteli. (Szokták mondani, a mi társadalmunkban vezetőnek lenni szolgálat. Néha talán nehéz, de örömteli, hiszen egy ió politikát megvalósítani, egy-egy közösség felemelkedését szolgálni, különösen ha ehhez a feltételek is adottak, lelkesítő, nagyszerű dolog.) — Mennyi a szabad ideje egy vezérigazgatónak, és mivel tölti el? — Nem több és nem kevesebb, mint a gyár más vezetőjének. Előfordul, hogv a napi elfoglaltság a késő estébe nyúlik, de nem jellemző. Egyébként soha nem unatkozom. Mindig keresek valami elfoglaltságot. Hobbym nincs, de van otthon egy kis műhelyem, ió szerszámokkal. s ott rá lehet verni a vasra is. Szívesen megyek a családdal kirándulni, és lelkes szurkolója vagyok a DVTK focicsapatának. Szeretem a könwet. s szívesen járok színházba. — Harminc év alatt sok minden történt a gyárban, a gyárért. mégis milyennek képzeli az LICM-et az ezredfordulóra? — Most is más. mint akkor volt. amikor 1946-ban először léntem be a kapun. Aki itt él és dolgozik, az látia a feilödést. méh’ múlván folytatódik Ami mórt énül. az holnap is korszerű tesz A kombinált spálmű minden bizonnyal 2000-ben sem les? elavult S miután a megvár eéoinamak sok korszerű anvasva var szüksége. fgv hpHtható időn belül az öntödét a knvánsüzp. met. a húzó- és csiszolőrpő- ÖplvpVof i« men kell fiatalítani Nos. *>0nÓ-V»ep úpv gondolom mindezek után a? ioáp veknek és a technika színvonalának megfelelően dolgozhatunk. Euv munkásélet tizenhat pillanata Dr Szennelfeld Sándor 1946 anvus-rtps t-éó került a I enin Kohászati M ű vek he öntő- m i n ts készítőnek 1976 máius 1-én kinevezték a g’-ár vezérigazsa (piának Naav piai tett mes harmin'- év alatt ez a vö1 -n-hr «znríiptt kornmszaeő gyár Meg az öntő-mintakészítő tanuló is »aulnvSi« Ágoston Öntöcsarnok az Óztli Kohásza ti Üzemekben Fotó: Mizerák István
