Észak-Magyarország, 1977. április (33. évfolyam, 77-100. szám)
1977-04-29 / 99. szám
és erősödjék a magyar nép szocialista nemzeti ei Ili Miért szervezik át a • • karbantartást az OKU-ben? Az Özdi Kohászati Üzemekben az elmúlt tizenöt- húsz évben egyetlen vállalati szervezési intézkedést sem előzött meg olyan hosz- szú és alapos előkészítés, mint a közeli hónapokban sorra kerülő karbantartó szervezet centralizációját. A tervezett intézkedés már az életbelépés időszakában is mintegy irtásiéi ezer dolgozót érint. A karbantartó szervezel munkájának felülvizsgálására, illetve a szervezési változás előkészítésére a vállalatvezetés egy évvel ezelőtt szakbizottságot hozott léire. Az említett tanulmányterv elkészülése óta különböző fórumokon tárgyalták meg a tervezett intézkedést, így több száz különböző beosztású és képzettségű szakember mondhatott véleményt, melyek közül számos javaslatot hasznosítottak a szakbizottság tagjai. Az Özdi Kohászati Üzemek nagyüzemi párt- bizottsága is megvitatta, véleményezte a tervezett szervezeti változást, mely így vezérigazgatói utasítás nyomán 1977. július 1-i hatállyal lép eleibe. Mindenekelőtt hangsúlyozni kell, hogy a vállalat karbantartói az elmúlt évek során becsülettel helytálltak, évről évre sokat fejlődött a munkájuk, s nem kevés részük van a termelési sikerekben. A jelenlegi szervezeti forma szerint azonban a fejlődés lehetséges, felső halárát már elérték, tovább lépni igy már nem, vagy csak nagyon keveset lehetne. Mindenki előtt ismert, hogy az ÖKÜ fejlesztése az utóbbi években rendkívül meggyorsult, új, korszerű termelőberendezések léptek üzembe. A termelőeszközök korszerűsödésével nem tartott lépést a karbantartás, s így bizonyos ellentmondás alakult ki. A karbantartást a széttagoltság, a decentralizáció jellemzi jelenleg. A megmunkáló gépeknek 50 százaléka a (érmei ő gyárrészlegek tulajdonában van. Esetenként nem megfelelő a kihasználtságuk, ; ugyanakkor viszont a vállalat évről évre nagyobb értékű munkát kénytelen idegen vállalkozókkal elvégeztetni. E hátrányos kettősség felszámolása a centralizáció megteremtésével, a szakosítás fokozatos kialakításával lehetséges. A tervezett vagy nem tervezett javításoknál, esetleg az üzemzavarok elhárításánál nyilvánvalóan mindig a legfontosabb vállalati érdek határozza meg a sorrendiséget. A jelenlegi szervezeti forma miatt azonban ennek érvényre juttatása nem mindig egyszerű, s van amikor megvalósíthatatlan feladat. Minden gyárrészleg a saját munkáját, a saját javítását tekinti a legfontosabbnak. Nem szívesen, s nem mindig vita, vagy magasabb szintű intézkedés nélkül adja kölcsön karbantartóit más gyárrészlegeknek. Ezért a jelenleg széttagolt gyárrészlegi karbantartói csoportok összefogására egy új gyárrészleget, az üzemfenntartási gyárrészleget kell létrehozni. Ez is, akárcsak a központi karbantartó gyárrészleg, szakmai irányítás szempontjából közvetlenül az üzemfenntartási főmérnökhöz tartozik majd. Első lépésként július 1-én a nagyolvasztó- mű, az acélmű, a durva- és íinomhengermü karbantartói kerülnek át az új gyárrészlegbe, mintegy 1500-an. Fokozatosan, az anyagi és a tárgyi feltételektől függően, megtörténik az összevonás. Ezt követően a későbbiek során az új gyórrószleg három egységre: a közlekedési, a hengerművek és a kohászati karbantartó gyáregységre tagolódik majd. Az üzemfenntartási gyárrészleghez tartoznak majd azok a részlegek, amelyek a termelőberendezések hibafelderítését, az üzemzavar elhárítását, a gépek ápolását, karbantartását végzik. Feladata továbbá a javítások előkészítése, megszervezése és irányítása. A központi karbantartó gyárrészleg továbbra is azokat a munkákat végzi, amelyek gyártásjellegűek, műhelyrendszerűek. Készt vesznek továbbra is egyedi gépek szerelésében, karbantartásában és — természetesen — az üzemi nagyjavításokban. Az átszervezés előnyeivel kapcsolatban mindenekelőtt meg kell állapítani, hogy a szervezeti változás minőségi változást jelent. A mostani 30 százalékról július 1-től 70 százalékra nő majd a karbantartás centralizáltsága. A legfontosabb súlyponti munkákra lehet majd az erőket koncentrálni, a központi akarat a jelenleginél lényegesebben jobban érvényesül. Növekszik a szervezet mozgósít, hatósága, rugalmassága, köny- nyebb lesz a különböző munkacsúcsok áthidalása. Egységes bér- és munkaerő-gazdálkodás folytatható, általánossá tehetők a korszerű bérezési formák. Lényegesen jobb feltételek nyílnak a munka műszaki felszereltségének javítására, a géppark centralizációjával lényegesen javulhat a gépek kihasználása, növelhető a tartalékalkatrész—gyártás, az. eddiginél ke. vesebb munkát kell ■ majd idegen vállalkozókkal elvégeztetni, s mindezek együttesen megteremtik az eddiginél gazdaságosabb karbantartási tevékenység feltételeit. Az előkészítésre nagy gondot kell fordítani minden területen. Fontos, hogy a dolgozók megértsék a szervezeti változás célját és szükségességét. A fizikai dolgozók többsége egyébként ugyanazon a munkaterületen, ugyanabban a műhelyben marad. A szervezeti változás végrehajtásánál alapvető szempont, hogy senkinek a jövedelme nem csökkenhet, anyagi károsodás senkit nem érhet. Sőt, a bérek nivelláló, sa folytán lesznek, akik jól járnak. Természetesen, ez nem jelenti azt, hogy az üzemekben nehezebb, kedvezőtlenebb munkakörülmények között dolgozók ne kapjanak nagyobb anyagi megbecsülést. T. I. az idei SZOT-díjaka! t Csütörtök délelőtt a SZOT székhazába n ü nnepélyesen kiosztották az J 5)77. évi SZOT- díjakat. Az ünnepségen részt vett Aczél György, a Minisztertanács ' elnökhelyettese. Gáspár Sándor, a SZOT főtitkára, az MSZMP Politikai Bizottságának tag iái. Bruiyó ■János, az MSZMP Központi Ellenőrző Bizottságának elnöke. Pozsgay Imre kulturális miniszter. Orbán László, az Országos Közművelődési Tanács elnöke és Dobozy Imre, a Magyar írók Szövetségének elnöke. Üdvözlő beszédében Viriz- lay Gyula, a SZOT titkára utalt arra. hogy ezúttal harmadszor ad iák át a SZOT- díjakat. amelyekkel azokat köszöntik, akik kiemelkedtek a szocialista kultúrát teremtő és terjesztő, embert formáló munkásságukkal. Az évente adományozott SZOT- dii a szakszervezeti mozgalom elismerése. azoknak szól. akiknek tevékenysége szoros szálakkal kapcsolódik a dolgozó emberek éleiéhez, akiknek munkássága hathatósan segíti a munkásművelődés ügyét — mondotta a SZOT titkára egyebek közt. Ezután Gáspár Sándor átadta a SZOT-díjakat. SZOT-díjat kapott Bogina Elemér, a Közalkalmazottak Központi Szimfonikus Zenekarának karnagya, Demján Éva. előadóművész. Bordás György magánénekes, az Állami Operaház tagja. dr. Czeiczel Endre, az orvostudományok kandidátusa. Csongrádi Mária, az Állami Déryné Színház rendezője. Dorogi Zsigmond, a Magyar Rádió Irodalmi osztályának vezetője. Fcner Tamás fotóművész. dr. Fukász György egyetemi tanár. Gobbi Hilda színművésznő. a Nemzeti Színház .tagja. Karácsonyi Jánosné központi könyvtárigazgató, Kováts György, a Borsod megvei Művelődési Központ igazgatója. Madaras József színművész, a Nemzeti Színház tagja. Mainz Jó- zsefné. a Televízió Híradó vezetője. Mesterházi Lajos író. Mikus Sándor szobrász- művész. Orsovszky István, a zalai táncegyüttes művészeti vezetője. Vámosi János és Zárai Márta láncdaléneke- sek. Veress József filmkritikus. esztéta, s Posthumus- díiat kapott Pa (Inai György operaénekes, az Állami Operaház közelmúltban elhunyt tagja. Képünkön: Gáspár Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT főtitkára átadja a kitüntetést Kováts Györgrvk, a Borsod megyei Művelődési Központ igazgatójának. Az elmúlt hetek változékony időjárása ellenére jó ütemben haladnak a szőlőültetvények tavaszi munkáival Tokaj-Hegyalján. Folynak a talajápolási és növényvédelmi munkák, szorgos kezek kötözik le a szálvesszőket. Bodrogkeresztúron a helyi Béke Szakszövetkezet elmúlt évben telepített szőlőültetvényében — amint a képen is látható — a fagykárt szenvedett oltványok pótlását végezték az elmúlt napokban. Hidrofúrós módszerrel mintegy 18 hektár területen pótolták egészséges oltványokkal a tőkehiányokat. Az úgynevezett bodrogkeresztúri katlanban a már meglevő 1(1 hektár ültetvény mellé őszszel újabb területeket telepit be szőlővel a szakszövetkezet. Ahogy azt Balogh István. szőlész agronómus elmondta, a katlanban néhány év múlva ötven hektár szőlő fog díszleni. Ugyancsak ebben a szövetkezetben a napokban fejezték be 15 hektár karós művelésű szőlő ..átalakítását” magas művelésű ültetvénnyé. Fotó: Szabados György • • Csütörtökön bensőséges hangulatú ünnepséget tartottak a Szakszervezetek Borsod megyei Tanácsának székhazában május 1. alkalmából. Az ünnepségen dr. Balogh András ünnepi köszöntője után a szakszervezet« munkában élen járó aktívák kitüntetésére került sor. Arany fokozatot egy, ezüstöt kettő, és oklevelet négy szakszervezeti dolgozó kapott. A délelőtti rendezvény kultúrműsorral fejeződött be. Szőliművclő gépek bemutatója Elméleti előadásokat hallgatott. és gyakorlati bemutatót látott az a száz Borsod és Heves megyei szőlész szakember, akik az Egerben megrendezett szakmai tanácskozáson vettek részt. A hegyvidéki szőlőültetvények gépesítéséről dr. Kőszeghy Géza, a gödöllői Mezőgazdasági Gépkísérleti Intézet osztályvezetője adott tájékoztatót, majd dr. Zilai János, a Kertészeti Egyetem docense a gépi művelésű szőlők optimális támberendezéseiről tartott előadást. A részvevő szakemberek az elméleti előadások után az Eger—Mátravidéki Borgazdasági Kombinát egedhegyi üzemében működés közben tekintették meg a csehszlovák—szovjet—lengyel és magyar gyártmányú szölőművelő erő*- és munkagépeket. (Kiss Béla) S zerénytelenség nélkül mondhatjuk: Borsod műszaki szakemberei rangot vívtak maguknak a megye határain kívül is. Mindaz a tudás, szellemi tartalék, amely e megyében sajátos, ipari struktúrájánál fogva felhalmozódott, ma már országos méretekben is számottevő és mind több az érdeklődés az itteniek kutatásai. elméleti és gyakorlati munkája iránt a külföld részéről is. Borsodról sokszor és sokféleképpen hangsúlyozzuk: a megye a magyar bányászat, kohászat, a vegyipar egyik fellegvára, amiként fontos szerepet kap a nép- gazdasági tervek teljesítésében mezőgazdasága és élelmiszeripara is. De talán kevésbé hangsúlyozzuk azt a szellemi kapacitást, amely egyetemünkön, főiskoláinkon, üzemeinkben felhalmozódd t és életünk, jelenünk forrná-- lódása a bizonyíték rá: a technikai-műszaki haladás gyorsulásában is nagy szerepet játszik. Ilyenkor, május közeledtével azonban mindenképpen műszaki szakembereink leié fordul a figyelem, hiszen a hagyomány ezúttal is ismétlődik: kezdődnek a borsodi műszaki hetek. Nyomban a munkásosztály nemzetközi nagy ünnepe után, már május 2-án kezdődik a hat héten át zajló rendezvénysorozat, amelynek programja csupán az előadók neveit, s az előadások címeit tartalmazva is egy százoldalas könyvecskét tesz ki! Mennyi energia, mennyi — szinte felbecsülhetetlen — szellemi erő és érték van e programban! Emlékszünk: néhány évvel ezelőtt még feleennyi volt a program füzetecske. Ám ahogy évről évre dinamikusan fejlődik, gazdagodik a megye ipara; s évről évre egyre „iparosodik” a megye mezőgazdaság»-, akként bővülnek a Műszaki és Termesze* tudományi Egyesületek Szövetsége borsodi, miskolci tagcsoportjai — létszámban és szellemi erőben egyaránt, Az idén egyúttal jubilál is a MTESZ, -s annak területi szervezete. A közelmúltban tartóit 12. küldöttközgyűlés eredményekről adhatott szamot: a MTESZ területi szervei az egész országban, Borsodban is jelentős közéleti tényezőkké váltak. A további tennivalók is világosak: , a közművelődési program megvalósításában a MTESZ-re is új feladatok hárulnak, mindenekelőtt az, hogy a műszaki és agrárértelmiség ne csak a folyamatos termelés és műszaki fejlődés biztosításán fáradozzon, de minden szakember tartsa fontosnak, hogy megszerzett tudását továbbadja, s környezete, dolgozó társai világnézetét alakítsa. A megye határain kívül is nagy figyelemmel kísért borsodi műszaki hetek vezérgondolata: „Hatékony ipar- és mezőgazdaság- fejlesztéssel. ésszerű, takarékos gazdálkodással az V. ötéves terv részarányos teljesítéséért”. S mindezt — mint mondottuk — hat héten át tartó programsorozattal, amelyből még a legfontosabbakat is oldalakon lehetne idéznünk. Sok száz szakember készült és készül az eddigi tapasztalatok összegezésével. a további javaslatokkal a miskolci és vidéki rendezvényekre. S bár az egyes előadások, konferenciák a szűkebb értelemben vett szakembereknek szólnak, azok mindennapi életünk szinte minden részletére kihatnak. A sok közül példaként: a Magyar Elektrotechnikai Egyesület miskolci csoportjának rendezésében fog. lalkoznak a korszerű és gazdaságos iskolavilágítással: a Magyar Hidrológiai T-rsaság a megye távlati vízellátási helyzetét vitatja meg: de tartanak konferenciát a 'környezetvédelemről, az Észak- Magyarországon előforduló ásványok felszínre hozásának és hasznosításának kérdéseiről stb. A minden eddiginél gazdagabb program tehít minden eddiginél nagyobb eredményeket is ígér,' amelyek realitása a ma és a holnap feladata lesz. Öuodvári Miklós
